Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-21 / 80. szám
1984. március 21., szerda Dunántúlt napló 3 Kevéá pénz képződik felújításra A szövetkezeti épületek 20%-a rekonstrukcióra szorul A tulajdonosok nem érzékelik a gondokat Baranyában több mint harminc lakásépítő és fenntartó, illetve garázsszövetkezet működik. A lakásállomány több mint hetven százaléka Pécsett van. Az épületek felújításához szükséges alap két esztendővel ezelőtt megközelítette a havi ki- lencszázezer forintot, tavaly a második félévben az életbe lépett új pénzügyminiszteri ajánlás jóvoltából már meghaladta az egymilliót. A felújítási munkálatokat illetően eléggé vegyes a kép. A megyében 11 300 a szövetkezeti lakások száma. Ezeknek a húsz százaléka igényelné a teljes felújítást. Vannak olyanok, amelyeknél három vagy öt éven belül már el kell végezni a tetőszigetelést, s vannak olyanok is, amelyek tetőzetéhez több mint tíz év eltelte után sem kellett hozzányúlni — a kivitelezéstől függően. Dr. Pusztai János, a MÉSZÖV Lakásszövetkezeti Titkárságának vezetője azt mondja, hogy a képződő felújítási alap nem minden esetben elegendő a munkák elvégzéséhez. Annak idején erre a célra a lakás vételárának a 0,5 százalékát határozták meg rendeletileg. Ebből az összegből csak a legszükségesebb dolgokat tudják elvégezni a lakásszövetkezetek. Változást az 1982 év végén megjelent rendelettől várták, ami végül is ajánlás lett, tehát bevezetése a lakásszövetkezet közgyűlésének döntésétől függ. A lakásszövetkezetek 40 százalékánál a tulajdonosok nem szavazták meg a mór négyzetméterenként meghatározott felújítási forintokat. Az ajánlás az épületek korától, az emeletek számától — lift — teszi függővé, hogy négyzetméterenként 2, 3, avagy 4 forintot kell fizetnie a tulajdonosnak a közös felújítási alapba. A karbantartási és felújítási munkák elvégzésére a lakás- szövetkezetek pécsi székhellyel karbantartó társulást hoztak létre, amelynek évi kapacitása eléri a tízmillió forintot. A munkák döntő hányadát a saját részleg végzi el. — A mi szövetkezetünknél még a PM-ajánlás megjelenése előtt megemeltük a felújítási alapot az ötszintes épületeknél négyzetméterenként 1 forinttal, a tízemeleteseknél pedig kettővel — veszi át a szót Benked László, a pécsi Szigeti I. számú Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. — Szövetkezetünkhöz 345 lakás tartozik. A költségek a víz és eqyéb közüzemi díjak — időről időre növekednek. Ezért az év eleji közgyűlésen épületenként tízezer forinttal növeltük a tulajdonosok egyetértésével a közös költséghez szükséges hozzájárulást. — Több lakásszövetkezetnél gondot jelentenek a felújítási munkák. — A felújítási alapunk jelenleg 260 000 forint. Eddig négy épület tető- és falszigetelési munkáit végeztük el. Amit 15 év alatt összegyűjtöttünk felújítőleg kétszázezer forint plusz- szál zárnunk, de a 106 egységből mindössze hatvannak vannak tartalék forintjai. 1983-ig évről évre nőtt a szövetkezet az új lakások átadásával. A folyamat befejeződött, most már mind nagyobb gondot kell fordítanunk a fenntartásra, az igen tervszerű és szigorú gazA Gyöngyös utcai szövetkezeti lakóházak tási célokra, az szinte teljes egészében elfogyott. Korszerűsítésre várnak a tízemeletes épületekben lévő liftjeink — három van belőlük — de csak egynek a felújítása több mint százezer forintba kerül. A megoldást abban látjuk, hogy egyik ház kölcsönök a másiknak, így nem szükséges az OTP-től kölcsönt fölvennünk a felújítási munkákra. Különben két épületnél a jó idő beálltával elvégezzük a szigetelést, a liftek rekonstrukcióját pedig a jövő év végéig kívánjuk megoldani. Ebben az esztendőben 15 évesek az épületeink. Éppen ezért tartjuk szükségesnek, hogy a PM-ajánlás értelmében jövőre három, illetve négy forintra emeljük a négyzetméterenként fizetendő felújítási díjat. A Ivov-kertvárosi lakásszövetkezethez 3292 lakás, 830 garázs és 250 egyéb bérlemény tartozik. — Azt, hogy a lakásszövetkezet 1977-ben fizetésképtelenné vált, még most is érezzük — mondja Török István elnök. — Tavaly már sikerült megközelídálkodásra. Erre kényszerítenek bennünket a magas közüzemi költségek, arról nem is szólva, hogy a Berek, a Gyöngyös és Júlia utcában vannak olyan épületeink, amelyek több mint 11 évesek. A 11 millió forintos felújítási alap, amellyel rendelkezünk, nem elegendő, holott tavaly májustól megemeltük a felújítási díjakat. Négy tízemeletesben kell fölújítanunk a lifteket, legalább nyolc ház tető- szigetelése vár megoldásra és ezek alig nyolcéves épületek. A korábbi közgyűlésekre a részvétlenség, ugyanakkor az éles viták voltak a jellemzők Lvov-Kertvárosban. Az új vezetés most azt szeretné elérni, hogy a tömbönként tartandó részközgyűléseken beszéljék meg a tulajdonosokkal az adott lépcsőházat közvetlenül érintő gondokat, legyen az üzemelési vagy egyéb jellegű. A küldött- gyűlésen pedig a közös képviselők a városnyi nagyságú lakásszövetkezet tulajdonosait érintő minden kérdésről szót váltsanak. Salamon Gyula A Magyar Tanácsköztársaság baranyai eseménynaptára Dénes Béla, Gungl Ferenc, Szita László és Szüts Emil tollából készülőben van megyénk és városunk munkásmozgalomtörténetének monografikus feldolgozása. Ennek kiegészítő részét képezi az 1869—1944 közötti időszak munkásmozgalmát kronologikus sorrendben bemutató eseménynaptár. Ebből adjuk közre a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulója tiszteletére a helyi eseményeket tartalmazó részt. A Tanácsköztársaság hatalma Baranya megyében csak az északi területekre terjedt ki, Sásd központtal. Ide tartozott a teljes hegyháti járás 74 községgel, a szentlőrinci járásból Csebény, Gorica, Gyűrűfű, Horváthertelend, Ibafa, Korpád, a pécsi járásból Kisújbá- nya és Püspökszentlászló, a pécsváradi járásból Hidas, Me- cseknádasd, Óbánya, Ófalu és Zsibrik. A megye többi részét az antant csapatok tartották megszállva 1918 novemberétől 1921 augusztusáig. Március 22. Sásdon megalakult a Magyarországi Szocialista Párt Baranyai Párttitkársóga. 23. Sásdon megalakult Baranya vármegye Munkástanácsa és a Direktórium. 2Í>. A belügyi népbiztos távirati úton rendelkezett, hogy Baranyában a munkástanács 3 tagú direktóriuma vegye át a végrehajtó hatalmat. A vármegyei direktórium és a munkástanács első együttes ülése, ahol megválasztották a munkástanács elnökét és titkárát, a direktórium tagjait pedig megerősítették tisztségükben. 26. Felsőmindszenten feloszlatták a Nemzeti Tanácsot és megalakították a 17 főből álló Községi Munkástanácsot. A hidasi direktórium átvette a régi közigazgatás képviselőjétől a községi adminisztráció irányítását. A hegyháti járás jegyzői kara közgyűlést tartott, melyen bejelentették belépésüket a Magyarországi Szocialista Pártba, felajánlva szolgálataikat a Tanácsköztársaságnak. 27. Gödrén megalakult a termelőszövetkezet. 28. A sásdi munkástanács direktóriuma bejelentette az alispánnak, hogy a megye meg nem szállt részén átveszi a végrehajtó hatalmat. 29. A vármegyei direktórium jelentése szerint a meg nem szállt területeken nagy részben megalakultak a helyi munkás- tanácsok és azok direktóriumai. Baranya vármegye Munkás- tanácsa 12 főről 20 főre bővült. 30. Kárászon falugyűlés keretében megalakították a Magyarországi Szocialista Párt helyi szervezetét. Püspöknádasd lakossága népgyűlésen megfosztotta állásától a helybeli segédjegyzőt, mert a néppel szemben meg nem engedett kifejezéseket használt. 31. A vármegyei munkástanács megbízott hét személyt a nagybirtokok szocializálásának munkálataival. Rendeletet hozott a vármegyei munkástanács a „hitoktatásnak az iskolából való kiküszöböléséről". Április 2. A Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetségének Kaposszekcsői Helyi Csoportja kérte a földművelésügyi népbiztos hozzájárulását a hg. Eszterházy-féle uradalom felosztásához. Szászvár II. kerületében, Császtán munkástanácstagi választás zajlott le. 3. Baranya vármegye Munkástanácsa megtárgyalta az áprilisi választásokkal összefüggő teendőket, a sásdi nyomdától megrendelték a községi munkástanács jelölőlistájának kinyomtatását. A Sásd és Vidéke című újság a vármegye hivatalos sajtóorgánumává vált. Megalakult Sásdon a Magyarországi Tanítók Szakszervezete Hegyháti Csoportja. 5. A vármegyei munkástanács rendeletet hozott a mar- gitmajori, gödrei, gödreszent- mártoni és a bikali kastélyokban található műtárgyak zárolásáról és leltárba vételéről. 6. Szászváron, Sásdon munkástanácstagi választások zajlottak le. Megalakult a Baranya megyei Birtokrendező és Terme- lést-biztosító Bizottság. 8. A Vörös Hadsereg tobor- zó bizottsága megkezdte működését Sásdon. 9. A vármegyei direktórium értesítette a községi direktóriumokat, hogy a hadügyi népbiztosság a megye fegyveres alakulatait a Kaposváron székelő 44. vörösdandár-parancs- nokság alá rendelte. A megye községeiben megkezdték tevékenységüket a Vörös Hadsereg toborzó bizottságai. 10. Járási munkástanácstagi választások zajlottak le Sásdon és Hidason. 11. Hidason megválasztották a járási munkástanács intéző bizottságát. 12. Sásdon megválasztották a megyei munkástanácsot, ennek intézőbizottságát, a járási munkástanács intézőbizottságát, valamint a járási birtokrendező és termelési bizottságot. 14. A kisvaszari körjegyző jelentette a vármegyei direktóriumnak, hogy megtörtént az iskolák állami kezelésbe vétele, és végrehajtották a szesz- tilalomra vonatkozó rendeletet. 15. Megalakultak Hetvehe- lyen, Okorvölgyön, Szentkata- linban, Karácodfán, Kánban, Goricán a községi birtokrendezési és termelési bizottságok. 19. A bükkösdi vasutas szak- szervezet vezetősége felszólította tagjait, hogy lépjenek be a kaposvári vasutas századba. 24. A vármegyei direktórium rendeletet bocsájtott ki az első szabad május elseje megünnepléséről. Május 1. A bányamunkásság nagyszabású felvonulással ünnepelt Szászváron. 8. Tudósítás jelent meg a Népszavában azokról a pécsi, baranyai bányászokról, akik a Vörös Hadseregben szolgálnak. 14. A belügyi népbiztos Kiss Rolandot nevezte ki a megye meg nem szállt részére teljhatalmú politikai biztosnak. 20. A Forradalmi Kormányzótanács Hajdú Gyulát kinevezte a megye területére kormányzótanácsi biztossá. Június 7. A Forradalmi Kormányzó- tanács XCIV. sz. rendelete alapján felállították Sásdon a Forradalmi Törvényszéket. Létrehozták a községekben megalakult közművelődési bizottságok munkáját összefogó Köz- művelődési Tanács Intéző Bizottságát. 14. Megalakult a vármegyei direktórium művelődési osztályának intézőbizottsága. 15. A tömegbázis szélesítésére, a területen élő szocialista gondolkodású emberek ösz- szefogására Sásdon megalakult a Szocialista Pártkör. Július 31. Megszűnt a Sásd és Vidéke, a Sásdon székelt vármegyei direktórium hivatalos lapja. Megérkezett Sásdra a Forradalmi Kormányzótanács utolsó intézkedése, melyben egyes hivatalos elnevezések megváltoztatásáról szól. Augusztus 1. Peyer Károly, az új belügyminiszter értesítette a vármegyei munkástanács intéző- bizottságát, hogy a Kormányzótanács az antanttal folytatott tanácskozások következtében lemondott és a kormány- hatalmat a munkásszakszervezetek vezetői vették át. 2. ülést tartott a Magyarországi Szocialista Pórt sásdi alapszervezete, melyen a közellátási nehézségek miatt az élelmezési megbízott felelősségre vonását kezdeményezték. 3. A Baranya vármegyei Munkástanács utolsó ülése, melyen még lényeges kérdésekben döntött: Közegészségügyi Bizottságot alakított, 3 főből álló bizottságot jelöltek ki a munkástanácsok működésének megvizsgálására, megvitatták a pártkörök—községi direktóriumok—munkástanácsok közötti ellentéteket. Tegzes Ferenc levéltáros Lelki besiéigetések Í3L Alkoholmentes klub Mikor válik valaki alkoholistává? — nehéz lenne pontosan megmondani. A mértékletes italfogyasztás-1 nak örömszerző funkciója is van. Csekély italfogyasztás hozzátartozik ünnepeinkhez. Ételeinket a megfelelő italok ízesebbé teszik. Az ilyen kulturálisan elfogadott italfogyasztást szociális ivásnak nevezzük. Baj akkor van, ha az ivás mértéke ezt a szintet meghaladja és rendszeressé, majd pedig naponkéntivé válik. Vagyis aki napi másfél deciliter tömény alkoholnál többet fogyaszt iszákos (részeges), azaz veszélyeztetett az alkoholizmusra. Ezek a nagyivók már egyértelműen károsítják egészségüket, csökken munkaképességük, romlanak társas kapcsolataik, környezetüket is veszélyeztetik. A mértéktelenül ivók, akik már az alkoholtól függő helyzetbe kerültek, életüket az alkohol irányítja alkoholistákká, beteggé váltak. Ök már saját erejükből nem képesek megszabadulni szenvedélyüktől. Az alkohol testi és lelki elváltozásokat hozott létre a szervezetükben illetve a személyiségükben. Munkavégzésük rendszertelenné válik, vagy elvesztik munkahelyüket. Az ilyen beteg férfi vagy nő már környezetére sem tud tekintettel lenni, egyetlen cél vezérli, csillapíthatatlan alkoholéhségének enyhítése. A mértéktelenül ivók, az alkoholisták gyerekei is veszélyes, hátrányos helyzetbe kerülnek. A 11—13 éves korban italra szokott fiatalok 78 százalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Az alkoholisták körülbelül 54 százaléka a szülőktől vette át az ivási szokásokat. Nem csoda, hogy az alkoholizmust mint fertőző betegséget is szokták emlegetni. Az iszákosok esetében előfordulhat hogy a felvilágosítás, főként a környezet megváltoztatása (ivócimboráktól való távoltartás, .vagy életviteli, családi problémák orvoslása), új célok, tervek kialakításának segítése is hatékony, eredményes lehet. Az alkoholisták, a betegek esetében csak az orvosi kezelés segithet. Gyakori probléma azonban, hogy azok a betegek, akik az alkohol rabságában szenvednek — betegségükből fakadóan — kritikát- lanná válnak, nem ismerik be mértéktelen italfogyasztásukat, elutasítják a környezet segítségét, nem élnek a gyógykezelés lehetőségével. Ilyenkor a család, rokonság, barát, munkahely segítsége, intézkedése szükséges. A gyógykezelésnek két formája ismeretes; az önkéntes és a kötelező. Az orvosi kezelést, elvonókúrát követően hosszú ideig tartó támogatásra (utógondozásra) van szükség. Általános tapasztalat hogy a gyógyulás tartóssága szoros összefüggésben van a kezelés időtartamával, valamint a környezet megértő támogatásával. Az alkohol befolyása alól szabadulni igyekvők, a gyógyulni vágyók öntevékeny, önsegítő klubmozgalmai világszerte ismertek. Az alkoholmentes klubok tagjai egymás segítésével igyekeznek a visszaeséseket elkerülni, a rászorulókat újra kezeléshez segíteni, problémáikat megoldani. A családok bevonásával szervezett kirándulások, tartalmas szórakozási lehetőségek biztosítják az új kapcsolatok, barátságok kialakulását. Ki lehet a klub tagja? — bárki, aki célkitűzéseivel egyetért, annak megvalósításáért dolgozik és belépési szándékát az intéző bizottság jóváhagyja. Elsősorban pedig azok, akik az alkohollal kapcsolatos problémáikat szeretnék megoldani. Pécsett 1978 óta működik az Alkoholmentes önismereti Klub. Hasonló klub Baranya megyében még Szigetváron található. (önkéntes kezelést a Városi Ideggondozóban, a szigetvári és a mohácsi kórházban lehet kérni.) Simon Angyalka
