Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-20 / 79. szám

1984. március 20., kedd Dunántúlt napló 5 Készülődés a Szegedi Ipari Vásárra SZEGEDI IPARI VisAR ALAPÍTVA: 1176. Páros év lévén, az idén Szeged rendez ipari vásárt. Az előkészületek megkezdődtek — erről tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit dr. Csikós Fe­renc, Szeged város Tanácsa vb- titkóra, a vásár igazgatótaná­csának elnöke. Dél-magyarországi szomszéd­várunk ipari seregszemléjére július 20—29. között kerül sor. Nagy az érdeklődés, az előze­tes jelentkezések alapján 250- nél is több hazai vállalatot és szövetkezetét várnak, rajtuk kí­vül szép számmal lesznek jugo­szláv, továbbá szovjet, finn és lengyel cégek is. A rendelke­zésre álló kiállítási terület meg­haladja a 30 ezer négyzetmé­tert. A csaknem 110 éves múltra visszatekintő Szegedi Ipari Vá­sár céljai. változatlanok: fóru­Baranyai részvétel a dél- magyarországi ipari seregszemlén ma akar lenni az új termékek, a termelés minőségi jellemzői kibontakoztatásában elért eredmények, a termékszerkeze­tet korszerűsítő kezdeményezé­sek bemutatásának. A szakmai napok alkalmával lehetőséget kívánnak nyújtani az ipar és a kereskedelem képviselőinek a találkozásra, új üzletek és kooperációk elindítására, bele­értve a külföldiekkel való kap­csolatépítést is — a vásár kü­lönben a magyar—jugoszláv határ menti árucsere fontos fó­ruma. Ugyanakkor jó alkalom, hogy a fogyasztó is szemlét tarthasson az újdonságok fe­lett. Ezúttal is sok kiállító áru­sítja majd termékeit a helyszí­nen, emellett a látogatók a Magyar Divat Intézet és az OKISZ Labor nonstop bemuta­tóin pillantást vethetnek a jö­vő szezon divatjára. A tegnapi sajtótájékoztatón dr. Csikós Ferenc a pécsi-ba­ranyai részvétellel, eszerint töb­bek között ott lesz Szegeden a Pécsi Bőrgyár, a Hunor Pé­csi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, a Pannónia Sörgyár és a pécsi Sopiana Gépgyár, melynek élelmiszeripari gépeit különös érdeklődéssel várják. A vásár mellett Szeged ter­mészetesen más programokat is ígér az odalátogatóknak: a vásárral egyidőben nyílik a Sza­badtéri Játékok idénye. A szer­vezők ezúttal is kéréssel for­dultak a vasúthoz, a rendezvé­nyekre utazóknak nyújtson uta­zási kedvezményt. Április 27—28-ön Récsett V. Országos Városépítési Tanácskozás Április 27-én és 28-án Pécsett rendezi meg a Magyar Urbanisztikai Társaság az V. Országos Városépítési Tanácskozást. A négy—öt évenként sorra kerülő rendezvényeknek más-más város ad otthont, s a tanácskozáson egy-egy időszerű tele­püléspolitikai témakör szerepel a terítéken. A pé­csi tanácskozás alaptémája: településpolitikánk és eszközrendszere, amit négy résztémára bon­tottak, s ezek ajánlásainak a kidolgozására a MUT munkabizottságokat hozott létre. Az aján­lásokat a bizottságok elnökei terjesztik majd a tanácskozás elé: a településfejlesztés társadalmi összefüggéseiről, a társadalom térstruktúrájáról, az elvárásokról és az intézményrendszerről dr. Szűcs István szociológus, a BUVÁTI osztály- vezetője, a települések fejlesztésének pénzügyi, gazdasági lehetőségeiről és feltételeiről dr. De­ny / Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, a települések jövőjének a tervezéséről és tervez­hetőségéről, a települési tervek rendszeréről Paksi Gábor, a VÁTI általános igazgatóhelyette­se, a települések általános és műszaki-igazgatási kérdéseiről, a települések önállóságáról és együttműködéséről dr. Berényi Sándor, az ELTE államigazgatási és jogi tanszékének a vezető­je. A kétnapos tanácskozás bevezető előadásait dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesz­tési miniszter, dr. Papp Lajos államtitkár, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalának az elnöke és dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese tartják. Az V. Országos Városépítési Tanácskozást — amelyen mintegy 300 urbanisztikai szakember részvételére számítanak — a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán tartják meg. A résztvevőknek az első napon bemutatják Pécset, minthogy az ed­digi gyakorlat szerint a tanácskozások fontos ré­sze, hogy a szakemberek megismerkedjenek egy- egy város pillanatnyi helyzetével és gondjaival. H. I. Sikeres akció a pécsi könyvesboltokban Két két = 35000 kötet Miért nem folytatják? Leírhatjuk: igen nagy sikerrel zárult a kéthetes árleszállítás a pécsi könyvesboltokban. A ren­delkezésre álló idő alatt 665 ezer forint bevételt könyvelhet­tek el az üzletek. Ez, hozzáve­tőleges statisztikák olapján, azt jelenti, hogy 30—35 ezer könyv fogyott el az 1981 előtt megje­lent művek közül. Különöseh népszerűek voltak a féláron kapható művészeti al­bumok, valamint a klasszikusok olcsóbban árusított művei. Töb­ben meglepődtek: ugyanis' a polcokra kitett könyvek között olyan művekhez is hozzá1 lehe­tett most jutni, amelyek annak idején hiánycikknek számítot- tafk ... A nagy siker természetesen (?) nem jelentett teljes kiáru­sítást. A pécsi boltok - ame­lyek többnyire — önálló raktár­ral rendelkeznek, továbbra is tartogattak volna csemegéket — féláron. Szó is esett orról, hogy meghosszabbítják az árleszállí­tás időtartamát Pécsett. A vi­déki városok könyvesboltjainak túlnyomó többségét ellátó Mű­veit Nép Könyvterjesztő Válla­lat azonban — a helyi boltcso­port 'kezdeményezésének ellené­re — nem értett egyet ezzel az ötlettel. Indokaikról kérdeztük Palotás Jánost, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat terjesz­tési főosztályának vezetőjét: — Vállalatunk döntése értel­mében ennyi kedvezményt tud­tunk nyújtani a pécsieknek is. Más boltjainkban hasonló idő­tartam állt rendelkezésre. — Úgy tudom, jócskán ma­radt még készletük a pécsi üz­leteknek az 1981 előtt kiadott könyvekből. .. — Valóban. De vállalati gaz­dálkodásunk, mostani pénzügyi helyzetünk nem tette lehetővé, hogy meghossza'bbítsuk az ár­leszállítást. Várhatóan ez év második félévében lesz hasonló akciónk újra. Addig is, aki ol­csón akar könyvhöz jutni, ké­rem, látogassa antikváriumain­kat. Ezenkívül egy jó hírrel is tu­dok szolgálni a pécsieknek. A könyvhétre megnyíló Felsőma­lom utca—Kossuth Lajos utca sarkán levő boltunkban állan­dóan lesz „Böngészde” elne­vezéssel egy rész, ahol 5, 10, 20, 30, 40 forintos egységáron ad­hatunk korábban megjelent könyveket. Ide, annak idején más egységeinkből is küldünk megfelelő árualapot — fejezte be a beszélgetést Palotás Já­nos, a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat főosztályvezetője. Bozsik L. Több nyersüveg Orosházáról Európa-szerte növekszik a ke­reslet az úgynevezett nyers- üveg iránt, amelyet a zöldség- és virógkertészetek használnak a hajtató és termelő üvegházak fedéséhez. Az üvegipari Mű­vek orosházi gyárából az el­múlt évben több mint 300 ezer négyzetméternyit vásároltak, holland, NSZK-beli és görög cégek; az idén ennél nagyobb mennyiséget kérnek. Érdeklő­dik az orosháziak terméke iránt több arab ország is. Mind több akad a hazai nagyüzemi kertészetek közül is, amelyik a fóliasátras technológiát a fo­lyamatos termelésnek inkább megfelelő, hagyományos üveg­házakkal váltja fel. Az oroshá­zi gyár kész a nagyobb meny- nyiségű üveg gyártására; éven. te 3,5 millió négyzetméternyi síküveget készít. Most a hagyo­mányos nyersüveg tökéletesített változatának előállításával kí­sérleteznek: az üvegnek azt az oldalát, amely növényházak belső terébe kerül, fémoxiddal vonják be, hogy ezáltal javul­jon hőszigetelő képessége. Huszonöt milliós árbevételt tervez a Sellyéi Költségvetési Üzem Ax építők jelenleg o színházterem befejezésén dolgoznak Fotó: Läufer László Csorba Győző estje az író­szövetségben Csorba Győzővel rendez beszélgetést a Magyar írók Szövetségének kritikai szakosztálya ma, kedden délután 5 órakor Budapes­ten, az írószövetség klub­jában. Az est házigazdája a kritikai szakosztály részé­ről Kis Pintér Imre. Csorba Győzővel Koczkás Sándor irodalomtörténész beszél­get, a verseket Nagy Zol­tán, a Nemzeti Szinház mű­vésze tolmácsolja. Parketta Barcsról 1984. március 19. — A So­mogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi gyárában a tavalyinál több parkettát készí­tenek: naponta — két műszak­ban — csaknem kétezer négy­zetméternyi kerül le a gyártó­sorokról. Termékük többsége — az idén gyártandó a félmillió­ból háromszázhúszezer négy­zetméter — a szalagparketta. Az építkezők újabban főként ezt keresik, ugyanis a —pad­lóburkoló panelt különösebb szakértelem nélkül maguk is le tudják rakni. A szalagparketta keményfa — tölgy, kőris —fel­sőrétegű, s fényezőbevonata kopásállóvá teszi. Új kultúrház és óvoda Harkányban Négytantermes általános iskola Egyházasharasztiban Az aránylag kis létszámú, alig 130 dolgozót foglalkoztató Sellyéi Költségvetési üzem 25 millió forintnyi árbevételt tervez az idei esztendőre. Az előirány­zott munkák nagyobb hányada felújítási, karbantartási és kom­munális tevékenység, emellett 10 millió forint értékben új lé­tesítmények tető alá hozására is vállalkoznak. Legfontosabb munkáik közül kiemelkedik az új kultúrház épí­tése Harkányban, ezt még az idén befejezik. Az utolsó ütem munkálatainak költsége 4 mil­lió forint. Új óvodát is építe­nek Harkányban. Folytatják Egyházasharasztiban a négy­tantermes általános iskola épí­tését, erre 1984-ben 3 millió forintot fordít a tanács. A felújítási munkák döntő többsége Harkányra összponto­sul. Jelentős felújítási munkát végeznek a strand területén. Talán a legérdekesebb ezek közül az ötven méteres hideg­vizes sportmedence felújítása. Ez év május végére a meden­cét körülvevő taposó, valamint maga a medence is új szige­telő burkolatot kap. Számottevő még a költség- vetési üzem ipari késztermék- gyártása is. Ebben az évben 2 millió forint értékben gyártanak vaskapukat, kerítésbetéteket. P. L. Ki lud többel a Szovjetunióról ? A Ki tud többet a Szovjet­unióról? című országos vetél­kedősorozatot külön kategóriá­ban hirdették meg a középis­kolák és a szakmunkásképző intézetek részére. Ez utóbbiak között Baranya megyéből egye­dül a mohácsi 502-es Radnóti Miklós Iparj Szakmunkásképző Intézet jutott az országos elő­döntőbe. A csapat felkészítő tanára Szidonyáné Vágner Ka­talin volt. A gimnáziumok és szakközép­iskolák csapatai közül a terü­leti döntőbe jutott a pécsi Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközéoiskola, valmint a Ko­marov Gimnázium gárdája. A Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyeiek vetélkedésén végig szoros küzdelem után végül is a széchenyisták a harmadik, a komarovosok az ötödik helyet szerezték meg. A versenyen egyébként az or­szág 854 iskolájának 60 ezer diákja vett részt. Antenna-karbantartas Karbantartási munkák kez­dődnek március 20-án a Misi- na-tetői tévétornyon. Az április 19-ig tartó felújítás során ked­di, szerdai és csütörtöki napo­kon reggel 7 órától 12 óráig változik az URH adóantennák sugárzási rendszere. A változá­sok miott a televízió egyes mű­sorának vételében helyenként minőségromlással kell számolni. A pécsi televízióállomás kéri a Misina-tetőre látogatókat, hogy a területen nagyobb körültekin­téssel közlekedjenek, mert a to­ronyból előfordulhat festékcsep- pek hullása. Baranyai napok a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán Kiállítások, baráti találkozók Kaposvári tudósítónktól: Tíz éve működik a Baranya megyei diákok klubja a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskolán. Az alakulásra, az azóta eltelt évtziedekre emlékezve egész hétre szóló programot szerve­zett az intézmény baranyai diákklubja, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Baranya megyei Szervezete és a főiskola ökonómai intézete. A rendezvénysorozatot teg­nap délutáh pécsi vendégelő­adó nyitotta meg: dr. András- falvy Bertalan kandidátus arról tartott előadást a diákklyb tag­jainak. miként használhatók ki a természeti tényezők a hagyo­mányos gazdálkodásban. Csü­törtökön a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet elnöke, Fenyvesi Károly a közös gaz­daságban alkalmazott új érde­keltségi rendszerről tájékoztat­ja a hallgatóságot. Ugyancsak csütörtökön a háztáji áruter­melés szervezésének új formái­ról Biró Imre, a Szigetvári Ál­lami Gazdaság állattenyésztési osztályvezetője tart előadást. Pénteken Baranya megyei ve­zetők látogatnak a főiskolára: értékelik a diákklub eddigi munkáiét, és megvitatják a kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. A főiskolán rendezett bara­nyai napokkal egyidőben .kiál­lításon mutatják be az érdek­lődőknek Baranya mezőgazda­ságának eredményeit, a megye népművészetének néhánv kife­jező darabját. Népművészeti termékekből eqyébként vásárt is rendeznek. A baranyai na­pok rendezői baráti találkozót i< programba iktattak: azok a baranyai szakemberek, akik az elm.últ 10 évben a kaposvári főiskolán véaezték tanulmá­nyaikat. mai hallqatókkal, a diákklub tagjaival találkoznak, kicserélik taoasztalataikat a fő- isko'ai évekről, s a qyakorl'ó agrár szakemberek arról is be­számolhatnak, hogyan teltek a pályakezdés esztendei, miként kamatoztathatiák a főiskolán szerzett gazdag ismeretanya­got. A baranyai napok tegnapi meanyitóián fogadta az első vendégeket az a fotókiállítás, mely a baranvai Zselicet mu­tatja be. Pálffy Cézár képeit vasárnapiq tekinthetik meg az érdeklődők. Hermész Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents