Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-14 / 73. szám
1984. március 14., szerda Dunántúli napló 3 Lehetőségek a katonai pályákon Az MN 3. számú Középiskolai Katonai Kollégiumát hat évvel ezelőtt hozták létre Tatán. A kollégium életében központi szerepet betöltő tanulmányi munka mellett sokszínű és változatos a közösségi élet. Sokféle lehetőség kínálkozik a kul. turálódósra, sportolásra, szórakozásra és pihenésre, a növendékeknek bérletet biztosítanak színházi előadásokra, hangversenyekre. A szakkörök lehetővé teszik az eqyéni érdeklődésnek megfelelő ismeret- szerzést, a szabad idő hasznos eltöltését: például qépjár- műbarát. rádió- és híradás- technikai, modellező, karate, fotószakkörökben hódolhatnak kedvtelésüknek a fiatalok. A kollégium növendékei első alkalommal 1982-ben érettségiztek az Eötvös gimnáziumban, s ma már valamennyien katonai főiskolai hallgatók. A tiszthelyettesképző szak. munkás- és szakközépiskolák bentlakásos nevelési-oktatási intézmények. A Szabadszállá, son lévő Gépjárműtechnikai Tiszthelyettes- és Szakmunkás- képző Iskola 1985-től szakközépiskolaként működik. Az iskolában a tanulmányi idő 4 év, s elsősorban olyan fiatalok jelentkezését várják, akiknek fejlett a technikai érzékük, szeretik a gépjárműveket. Két szakon — gépjármű-technikai és páncélos-technikai — folyik a képzés. Az elméleti és gyakorlati oktatás szakkabinet- tekben, korszerűen felszerelt tanműhelyekben történik. Az MN Élelmezési Tiszthelyettes- és Szakmunkásképző Iskola a jövő évtől ugyancsak Szakközépiskolaként működik. Erre az iskolára elsősorban olyan fiatalok jelentkezzenek, akik a katonai pálya iránti érdeklődés mellett szeretnek élelmezéssel, ételkészítéssel foglalkozni. Az iskolán végzők szakács szakmunkás-bizonyítványt, az 1985-től beiskolázottak a negyedik tanév végén — a szakközépiskolai érettségi és a tiszthelyettesi kibocsátó vizsga után — érettségi bizonyítványt is kapnak vendéglátóipari képesítéssel és őrmesteri, törzsőrmesteri rendfokozatba lépnek elő. Ezt követően élelmezési tiszthelyettesként kezdik meg hivatásos katonai szolgálatukat. Az MN Zenész Tiszthelyettesképző Szakközépiskolát 1969- ben hozták létre, az iskola fúvós és ütős hangszerekre nyújt zenei képzést, melyhez mindent — így hangszereket is — az iskola biztosít. Az iskolán végzettek hivatásos tiszthelyettesként o néphadsereg zenekaraiban zenészként dolgoznak. Az MN Fegyverzeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskola idén indul Tápiószecsőn, ahol két szakmában történik a képzés: mechanikai műszerész, elektroműszerész. A katonai képzés során a fiatalok megismerik a lövészfegyverek, löve- gek, illetve a rakétatechnika karbantartását, javítását. A végzettek a néphadsereg csapatainál és fegyverzeti műhelyeiben irányítják, szervezik a sorállományú szakszerelők munkáját, részt vesznek a fegyverek technikai ellenőrzésében és javításában. Jövőre egy új tiszthelyettesképző szakközépiskola létesül Szolnokon, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola területén ahol a repülőgépszerelői vagy a repülőgép-műszerészi szakmát sajátíthatják el a növendékek. Közjóléti erdők ■■ ' " » ■ Baranya ugyancsak előkelő helyet foglal el országosan a maga hatvanezer hektár erdejével. Az erdő természetesen nem csupán gazdálkodási szempontból fontos, hanem közjóléti célokat is szolgál.- - — | — * ■ Vegytisztítás, mosás, vasalás A Patyolat Lyceum utcai felvevőhelye Pécsett Á megrendelők elégedetten távoznak A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén legalább háromezer hektárra tehető az a rész, ahol rendszeresen megfordulnak diákok, természetbarátok, családos kirándulók. A Mecsek huszonöt kirándulóközponttal van teletűzdelve. Igen népszerű a keleti tájvédelmi körzet, a mecsekná/ dasdi, a melegmányi és a jd- kabhegyi természetvédelmi terület. Sajnos, a kirándulók egy része nem tiszteli kellőképpen a természetadta és az erdészek által alakított értékeket. Egy- egy forgalmasabb hétvége után összetört padokat, az esőbeállókról lefeszített tetőzetet, megrongált forrásokat találunk ... Elkeserítő, hogy „erdőbútorok” készítésére fordított egymillió forint évente szinte el is tűnik — mondja Krämer Antal, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese. — Tizenkét hónap alatt ennek az összegnek a háromnegyedét kell pótlásra, javításra — fordítanunk. Természetesen a kulturált erdő fogalma nem merül ki a kirándulóközpontokban elhelyezett asztalokkal, padokkal, esőházakkal, torna- pályákkal, az épített szalonnasütőkkel. A jó megközelíthetőség érdekében utakat építettünk, sétautakat alakítottunk és alakítunk ki a jövőben is. Igen jó a kapcsolatunk, így az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelőségével, a Madártani Egyesülettel, a Tájfutó Szövetséggel, a Természet- barát Szövetséggel, aztán a Hidrológiai Társasággal, az Úttörő Szövetséggel és természetesen több iskolával. — A megyében három vándortábort működtetünk — veszi át a szót Lukács Vilmos, az erdőgazdaság közjóléti előadója — Orfűn, a Tripammerfánál, valamint Zobákpusztán. Évente másfél ezer, főként alföldi diák járja végig így a Mecseket. A Mecsek gazdag forrásokban. A kataszter szerint megközelítőleg 300 „hasadékból” csordogál a karsztvíz. Az erdészek egy évtized alatt több mint 50 forrást „foglaltak", képeztek ki a kirándulók számára. Egy- egy forrás kialakítása legalább negyvenezer forintba kerül. Anyagi áldozatot követel a madárvédelem is: a különböző szövetségek, egyesületek és iskolák három tonna napraforgót kapnak évről évre etetésre. Orbán György, Pécs megyei város Tanácsának mezőgazda- sági osztályvezetője szerint a város ezer hektáros erdőterületet kezel, amelynek háromnegyed része közjóléti célokat szolgál. A három kirándulóközpont közül a Mandulástól az abaligeti útig húzódó a legismertebb, de a kertvárosiak mindinkább fölfedezik az alig hat kilométerre lévő Malomvölgy szépségeit. A Vasason és a környéken élők pedig a bányásznapra használatba vehetik a buzaberki parkerdőt. — A különböző létesítményekre évente másfél milliót fordítunk. Ugyanennyivel járul hozzá a célcsoportos feladatok megvalósításához a MÉM, illetve az Erdőfelügyelőség. Az említett összegeket növeli az az igen jelentős társadalmi munka, amivel hosszú évek óta a pécsi üzemek támogatnak bennünket. Viszont a rongálás is számottevő: tavaly elérte a 350 000 forintot. Célpontként Használják a pihenőkön elhelyezett márványtáblákat, az új telepítésű részekről kiássák c díszcserjéket, elviszik a facsemetéket, a virágzó som a lakások vázáiba kerül, gumósán szedik ki a majomkosbort és más védett növényeket. Balázs Józsefiéi, a városi tanács erdészeti szakfelügyelőjével a több mint húszhektáros Malomvölgyi-tó északi oldalán kezdjük a téli sétát. A hosszan elnyúló tó 8—10 méteres mélységű. A parton motorosfűréssze! irtják a májusban nyitandó csónakázóstég helyét. — .Számunkra a tél sem jelentett tétlenséget. — mondja Balázs József. Mint látja, az új területeket parkszerűen alakítottuk ki. Jobb lenne, ha több bükk, gyertyán, fenyő és juhar lenne a területen. A Malomvölgy a legszerényebb számítások szerint már eddig is legalább ötvenmilliójába került a városnak és azoknak a szerveknek, amelyek önzetlenül támogatták megvalósulását, a megközelítőleg harmincöt hektáros kirándulóközpontnak. Az a szándék, hogy ez év májusától csónakázni is lehessen az északi tavon, a déli továbbra is a horgászok birodalma lesz. A már kialakított kirándulóközpont viszont csak az első lépés. A kökényi és a harkányi út közötti területen hetven hektáros arborétumot alakítunk ki. Legalább ezer fafajtát és ötszáz lágyszárút telepítünk oda. A terveket a Kertészeti Egyetem készíti. Az arborétum telepítésében az iskolák segítségére építünk. A cél az „Egy fa, egy diák” mozgalomban megfogalmazódott. A kezdeti lépéseken végsősoron már túljutottak, hiszen a Nevelési Központtal és a megyeszékhely több iskolájával, azok biológiai szakköreivel igen jó a kapcsolatuk. Mert nem elég, ha a gyermekek csak az iskolaudvaron elhelyezett madáretetőben csipegető cinkét figyelve szereznek némi ismereteket, sokkal fontosabb a természet másfajta megismerése is. Legyen az a szabadban megtartott biológia-, környezet- ismeret óra: uram bocsá' spontán kirándulás. Salamon Gyula A délelőtti órák ellenére egymás kezébe adják a kilincset az emberek a Baranya megyei Patyolat Vállalat pécsi, Lyceum utcai ótvevőhelyén. Népszerű az átvevőhely, sok a törzsvendég, akik évek óta ide hozzák tisztíttatni ruháikat. — Reklamációnk alig van. — mondja Csermák Lászlóné üzletvezető-helyettes. — Most gondot okoz, hogy a piperetisztításra beadott ruhák, ágyneműk nem ritkán 10—14 napos késéssel érkeznek vissza, s ennek bizony nem örülnek a vendégek. — Mit tesz ilyenkor, hogy ne távozzanak mérgesen? — Igyekszem megmagyarázni, azért vagyunk késésben, mert gép- és munkaerőgondokkal küszködünk. Természetesen elnézést kérek. Az emberek zöme megértéssel fogadja. Fellapozom a vásárlók könyvét, melyben a legutóbbi bejegyzés 1982. április 13-án íródott: a vasalás minőségét kifogásolta a vendég. Rónai Béláné is rendszeresen idehoz tisztíttatni kabátot, zakót, nadrágot. — Nagyon rendesen dolgoznak, még soha nem reklamáltam. A Szabadság úti gyorstisztító szalonban helyben végzik a mosást, vegytisztítást, vasalást. Balázs Istvánná üzletvezető mondja, hogy 6, 24, 48 és 72 órán belül tisztítanak. Késés nagyon ritkán fordul elő, akkor is csak azért, mert elromlik egy gép. Legutóbb, hogy ne csússzanak a vállalásokkal, a hiba elhárítása után éjjel is dolgoztak. — Az önök gyorsaságát meg kell fizetni, de úgy tűnik, van munkájuk bőven. — Az emberek inkább több pénzt áldoznak, csak legyen meg előbb. Meg azért is szeretnek idejárni, mert innen nem visszük el a ruhát, nincs szállítás, és ha valakinek mondjuk nem tetszik a nadrág vasalása, akkor pillanatokon belül átvasaljuk. A kis üzemben kilenc asszony dolgozik, naponta 140 kilogramm ruha vegytisztítását és 200 kilogramm mosását végzik. — Milyenek vagyunk mi, vendégek? — kérdezem Gärtner Lászlóné átvevőtől. — A többség rendes, udvarias, de nem ritkán idedobják a pultra a cédulát, hogy ne kelljen várni, itt akarnak sietni. Sokan pedig a kabátot, nadrágot olyan sárosán adják be, hogy porzik, ahogy átadják. R. N. A pécsi sétálóutca üj látványa Üzlet a magányos mosómedvéhez Az elegáns Viktória áruja Az üzlet elegáns, a mosómedve magányos. De hát ez a magány természetes ára a mindenre kiterjedő választéknak. Jobb üzletben olyan is van, ami elkel ugyan, de igencsak ritkán. A bőség igézetének szól, a nagynéhai vevőnek, hogy ő sem mondhassa semmire: „Sajnos, nem kaptam!" A Viktória, Pécs új boltja felgyújtja a járókelők fantáziáját. A régi kort vállaló küllemével, bolthajtásaival, azzal, hogy kiűzték belőle a több évtizedes egyenruhakülsőt, amikor ilyen és ilyen számú szaküzleteknek hívták a boltokat és fegyelmezett cikklistával látták el. Az újrapezsdülés egyik első jele ez az üzlet, a pécsi Kossuth utcában, a sportszerbolt helyén. A BARANYAKER Vállalat ösz- szefogott a TANIMPEX-szel, és már nemcsak a magánüzletek, hanem a kisebb állami boltok sorában is általános lesz az elegancia. Benyovszky Jánosné boltvezető és Szolnoki Gabriella eladó várja tehát a vevőket az elegáns Viktóriában. Benyovszky Jánosné szerint: — Közel egymillió forintért alakította át a vállalat, a TAN- IMPEX pedig megtervezte és adta a berendezést, s felkutatja nekünk a termelőket. Az üzlet eleganciájának ára, hogy egy szöget nem verhetünk a falba a tervező engedélye nélkül. Minden egyes tárgy képzőművészeti alkotás. A Viktória valóban lenyűgöző. A Kossuth utca Pécs sétálóutcája és most ez a bolt lett a séta egyik megállója. Belesnek az üvegen, a feleség olvasná az árcédulákat, férj erre ijedten elhúzza őt más irányokba. Pedig nem csak drága holmi van benne, hanem olcsó is. A két véglet körülbelül így szerepel: műanyag talpú férficipő, sertésvelúrral kombinált orkán felsőrésszel 262 forintért, vagy mosómedvebunda 64 100-ért. Közötte még sokminden, ami a bőr- és szőrmekereskedelemhez tartozik. Másodosztályú hazai pézsmabunda „csak" 20 000-ért, de feketére festett amerikai pézsma, első osztályú, 22 800-ért. Ugyanakkor sokféle szép bőrmellény 1200— 2000 forint közötti, vagy bőring 1280 forintos áron. Sok az import, sok az exportból visszamaradt áru. De nem akármilyen visszamaradt, vagyis nem hibás, hanem például késedelmes szállítás miatt maradt Magyarországon. A TANIMPEX segítségével ritka árut kapunk, holland, NSZK, avagy francia Pierre Cardin cikket. A TANIMPEX ezek szerint jól kutatja fel a boltnak a ritka holmit. Ezért persze az eredmény 20 százalékát kapja a BARANYA- KER-től. A Viktória máskülönben a Mecsek Áruház boltcsoportjába tartozik, s Jászkuti Sándor, a bolt csoportvezetője így fogalmazza meg a bolt helyét a vállalati hálózatban: — A BARANYAKER-nek három áruháza és 100 boltja van Pécsett és a megyében. Ezzel a hálózattal mindenféle anyagi, ízlésbeli igényt kielégít, a társadalom minden rétege számára. Mivel üres lett ez a hely Pécs sétálóutcájában, mi megkezdtük a kisebb, de elegáns állami üzletek tervezett sorát az utca külső felében is. Elsősorban azoknak a vevőknek nyitottuk meg, akik képesek és szeretnek sokat költeni az öltözködésre. Ehhez persze nem csak az elegáns bolti külső kell, hanem ritka áruválaszték is. A TANIMPEX révén a Viktóriában állandóan lesz exportból visszamaradt, de hibátlan áru. A pécsiek tehát sétálnak, bejönnek, próbálnak, de egyre többen vesznek is. Egyedül a mosómedve bundája magányos, 64 000-ért. Földessy Dénes Téli álomban a Tripammerfa mellett kialakított úttörő-vándor- tábor Fotó: Läufer László
