Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-11 / 41. szám

Rendkívül magas energiaigény Négy évtized a pénzügy szolgálatában {•CT •* *<AU ' ' . Sitíttf. A BŐM minden munkafázisát nyomon követi a hatalmas központi vezérlőterem Kiútkeresés a ráfizetésből Olajkiváltás gumiégetéssel - Várják a földgázt - Több energiatakarékos és különleges minőségű cementet gyártanak Jelentősen megemelték a ce­ment árát, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy ezután a cement tényleges előállítási költsége jelenik meg a fo­gyasztói árban, legfeljebb a cementipar állami dotációja csökkent. így a Beremendi Ce­ment- és Mészművek gazdálko­dását továbbra is a beszűkült termelési lehetőségek, a ma­gas költség, a fejlesztési for­rások 'hiánya jellemzi, amiből keresik a kiutat. A BCM legfőbb gondja a rendkívül magas energiaigény, a költségek majd 60 százalékát teszi ki az energiaráfordítás, a hatalmas gyár évi 90—100 000 tonna fűtőolajat használ el. Gond a szezonalitás — hiába termelnek folyamatosan, az igények főleg a nyári csúcs- időszakra tornyosulnak. Szikszói Tibor, a BCM igaz­gatója már korábban elvégez­tette a gazdasági számításo­kat, hogy mit jelentene a gyárnak a földgázra való át­állás : — Számításaink szerint a földgáz idevezetése és az át­állással kapcsolatos beruházá­sok egy éven belül megtérülné­nek. És ez jelentős olajmegta­karítást jelentene. A legújabb információim szerint 1986 má­sodik félévében már földgázzal üzemelünk. Addig is megpróbálják csök­kenteni az energiafelhaszná­lást. Révbiró Géza gazdasági igazgatóhelyettes az idei ter­veikről : — Dolgozóink 75 százaléká­nak jelenleg is egyik sarkaíla- tos prémium-feladata a meny- nyiségi és minőségi teljesítés mellett a fajlagos energiafel­használás csökkentése. Nálunk különösen sok múlik a gépek, berendezések műszaki állapo­tán és a dolgozók figyelmén. Idén 27 milliós sajáterős be­ruházásban megvalósítjuk a gumiégetést, amitől évi 10 000 tonna olaj kiváltását várjuk. Ezzel pontot tesznek egy évek óta húzódó ügy végére. A BCM pályázatot hirdetett az általa vásárolt NSZK licenc hasznosítására, eddig négy vállalat jelentkezett. Az kapja a megbízást, amelyik a leg­gyorsabban és legolcsóbban készíti el. Idén a harmadik ne­gyedévben szeretnék indítani a gumiégetési technológia pró­baüzemét. — Győzik-e majd gumival? — A felmérések szerint évente 25—30 000 tonna, úira- futózásna alkalmatlan autókö­penyt égetnénk el, ennyit ga­rantál a MÉH Tröszt, mely vál-- tolta, hogy folyamatosan el tud vele látni minket. Tehát azt a hulladékot hasznosítjuk, amely rendszeresen és nagy mennyi­ségben keletkezik az országban és az égetésen kívül semmiféle más technológia nem létezik hasznosítására. — Változtat-e a gumiégetés a gyártási technológián? — Nem. S mivel a környe­zetszennyezés is kizárt, így vár­juk a mielőbbi indulást. S ha hosszú távon is megkapjuk a kívánt mennyiségű gumikö­penyt, akkor később földgázt is megtakaríthatunk a gumi­égetéssel. Jelenleg háromféle cementet gyárt a BCM: a 10 százalék pernyeadalékot tartalmazó 350/10-est — ez a legkereset­tebb, tavaly majd 75Ü000 ton­nát készítettek belőle — az energiatakarékos 20 százalék pernyeadalékot tartalmazó 350/20-ast — mely szilárdsági és egyéb mutatóiban is töké­letesen megfelel a kívánalmak­nak, így érthető, hogy a tavalyi 51 500 tonnával szemben már 100 000 tonna termelésével számolnak —, valamint a szer­kezeti betonokhoz használatos, különleges minőségű 450-est, melyből idén majd egytizeddel többet, összességében 70 000 tonnányit kívánnak előállítani. Révbiró Géza: — Ha a cementmalmaink állapota engedi, idén kísérle­tezünk az 550-es cement gyár­tásával. Választékbővítést ala­pozunk meg, hogy ne érjen vá­ratlanul az esetleges megren­delés. Gondolnunk kell a jö- vőnkre is, az exportlehetősé­gekre. 1975-től rendszeresen exportálunk cementet, tavaly 111 000 tonnát küldtünk Jugo­szláviába. Reméljük, hogy idén is lesz 100 000 tonna körüli dollárelszámolású exportunk. Az új — lengyelek által épí­tett — mész mű első perctől a névleges maximális teljesít­ménnyel termel. Égetett mész­ből 140 000, mészhidrátból 108 000 tonnát állít elő. Mész­hidrátból a beremendi minőség miatt módosították a szab­ványt: eddig hazánkban a 25- ös mészhidrát volt a legjobb, a BCM terméke új kategóriát, a 28-as minőséget érdemelte ki. A gyár termelésének legfőbb gondja a szezonalitás. A fel­használók — érthető okokból — különösen a nyári hónapok­ban veszik a BCM termékeit. A gyár viszont folyamatosam üze­mel, így keresik a megoldást az egyenletes kiszállításra. A vásárlói holtidény áthidalására képtelenek annyit készletezni, nincs elegendő tárolóterük — ez nem is lehet céljuk! — és lehetőségük sincs, az ő kezüket is megkötő készletgazdálkodási fegyelem miatt. Mi lehet a megoldás? Az sokat számít, hogy pél­dául az elmúlt év első negyed­évében is jelentős árkedvez­ményt adott a kereskedelem a cement árából, így a gyár fo­lyamatosan termelhetett. A mésztermékeiknél ez nem je­lentkezett ilyen élesen. Saját ötletpályázattal, összefogva a Volánnal és a Tüzéppel, tavaly elérték, hogy a mészhidrátot zsákokban, egységrakatokban tárolják és szállítsák. A raklap­ra helyezett mészhidráttal teli zsákokat zsugorfóliával fogják össze és védik az időjárás ká­ros hatásaitól. Erre a BCM 2,5 millió forintot áldozott. így a gyárban 3000 tonnát is tudnak tárolni, de szállítás, Tü- zép-telepen, felhasználónál tör­ténő raktározás során se megy tönkre a mészhidrát. Jó lenne, ha a zsákos ce­mentet is hasonlóképpen tud­nák védeni. Ma még rengeteg cement megy veszendőbe szál­lítás, tárolás közben. A mind szűkösebb fejlesztési források nem teszik lehetővé, hogy a BCM ezt megoldja. Pedig ha a mészhidrát ese­tében kifizetődik a raklapos, zsugorfóliás védés, a cementnél is megérné — hosszú távon mindenképpen megtérülne — ez a fajta anyagvédelem. Kép, szöveg: Murányi László Dr. Buzánszky József A pénzforgalom mindig is rendkívül sok információt hor­dozott és ez a mára is érvé­nyes. Tükrözi a vállalati gaz­dálkodást, a költségérzékeny­séget, a vállalatok közötti kap­csolatokat — vallja dr. Bu- zánszky József, az Ellenőrzési Igazgatóság nyugdíjba vonult megyei igazgatója, aki csak­nem négy évtizeden át szol­gálta a pénzügyeket, s ezen keresztül mintegy az ütőerén tartotta a kezét a mindenna­pok gazdaságának. Egy nyugodt szombati nap délelőttjén merültünk bele a beszélgetésbe, felelevenítve 02 ismert és nagy tekintélyt szer­zett pénzügyi szakember gaz­dag, újrakezdésekkel teli élet­útját, amit most másfél hasáb- nyi terjedelembe kellene bele­gyömöszölni. Postás szülők gyermeke, tüke pécsi, itt végezte a gimnáziu­mot és itt járt egyetemre, amit megszakított a második világ­háború, a katonaság, a francia hadifogság. A felszabadulás után végezte el a jogot, köz­ben a nyári szünetekben dol­gozott, órobéresként még a bőrgyár lakatosműhelyóben is megfordult. Pályafutását az OTP elődjénél, a Magyar Pos­tatakarékpénztár pécsi fiókjá­nál kezdte, majd a bankok ál­lamosítása után a Magyar Nemzeti Bank pécsi kirendelt­ségén, később a szervezet át­alakulását követően az MNB megyei igazgatóságán dolgo­zott 1976-ig. A negyvenes-ötvenes évek volt a szocialista bankrendszer megteremtésének időszaka, te­li szülési fájdalmakkal, majd a következő időszakbon — mely napjainkban is tart — újabb és újabb átalakulások, óriási szervezeti és tartalmi változá­sok. S mindezt dr. Buzánszky nemcsak átélte, de tevékeny részese volt a mindenkori újjá­születéseknek, amit már a kez­detekben is elismertek: 1953- bon Kiváló pénzügyi dolgozó, majd 1955-ben Munka Érdem­érem a bankrendszer tovább­fejlesztésében való közreműkö­déséért. Ezzel a kitüntetéssel csak kevesen dicsekedhetnek. Hatvanhétben kapta a fel­adatot, hogy az új gazdaság­irányítási rendszer bevezetésé­vel párhuzamosan szervezze meg a szemléletében, módsze­reiben, hatáskörében, gyakor­latában új állami pénzügyi el­lenőrzési rendszer intézményeit Dél-Dunántúlon. így jött létre a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatósága és négy megyei hivatala. — Nagyvonalakban, főirá­nyokban tudtuk, hogy mit kell csinálni, de ezt nekünk kellett tartalommal megtöltenünk. Kezdetben egy piciny szobám volt, innen indulva kellett meg­teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, kiépíteni a revizori hálózatot a négy megyében, kialakítani a kapcsolatokat a megyék vezetésével, a társin­tézményekkel, s nem utolsó sorban az ellenőrzött vállala­tokkal és szövetkezetekkel. Az­tán újabb átszervezés követke­zett, 1982. január elsejével a megyei hivatalok önállósultak, Ellen őrzés i Igazgat óságokká alakultak át. Túl a szervezeti változáson, a pénz ügyi -g azd osági el lenőrzés az utóbbi években tartalmában is rengeteget változott, a ha­tósági, kincstári szellemet fel­váltotta a közgazdasági szem­lélet, a revizorok munkája nem a minden áron való hibakere­sésből áll, sokkal inkább jel­lemzi tevékenységüket a hibák, a szabálytalanságok megelő­zése, a közgazdasági összefüg­gések feltárása és azok jelzése a pénzügyi kormányzatnak, a megyei vezetésnek. Mindazon­által, valljuk be, az ellenőrzöt­tek nemigen örülnek a revizor­nak, ez a munka kényes, nem mentes konfliktusoktól, táma­dásokra is fel kell készülni. — Sokat őrlődött ezen a poszton? — Az én életfilozófiám, hogy tudni kell felülről is, s nem mindig csak magunkkal együtt látni a dolgokat. Soha tőlem senki nem kérte, hogy ne vegyük észre a szabályta­lanságokat, a tények objektív feltárásában mindig támogat­tak. Más kérdés, hogy amikor megállapítottunk valamit, an­nak mérlegelésekor, hogy mi­lyen intézkedéseket kell vagy nem kell tenni, voltak viták, el­lentétek más szervekkel. Mégis, több volt a sikerélmény, mint a kudarc. Az ellenőrzési apparátus ma­gas szakértelmű, nagy gyakor­9 lattal rendelkezik, megállapítá­sai ülnek. Itt minden feladat a kollektívában oldódik fel, csa­patmunka, a revizor, a közgaz­dász, a jogász a legmesszebb- menően együttműködik, egymás bizalmát élvezi. Mindezt dr. Buzánszky nem győzi hangsú­lyozni, a kollektíva elismerésé­nek tulajdonítani saját, szemé­lyes sikereit is, amit fémjelez a kétszer, 1977^ben és most, nyugdíjba vonulásakor kapott Munka Érdemrend ezüst foko­zata kitüntetés is. A négy me­gyére szólt a munkaterülete. Előfordult, hogy hétfőn elment, s csak pénteken délután látta viszont a család; az előadá­sokra, értekezletekre otthon, az éjszakába is belenyúló felké­szülés fizikailag is sokat kivett belőle, s idegi megpróbáltatást jelentett a fokozott felelősség- érzet, hogy mindenütt meg kell nyilatkozni, javaslatokat tenni. S míg így is szakított időt a tu­dományos, társadalmi szerve­zetekben végzett munkára, az egyetemre, a végzős közgaz­dász hallgatók oktatására a gazdasági és pénzügyi ellenőr­zésből, sőt jegyzetírásra, mind­erről mellesleg nyugdíjasként sem szeretne lemondani. — Hogyan tekint vissza munkájára? Arany János verssoraival vá­laszolt : — ... hogy a föld körén bo­lyongtam, egy barázdát én is vontam. Miklósvári Zoltán Dr. Kovács Antal A Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóság 1971-ben alakult pécsi adóelszámolási irodája fokozatoson megszűnik. A négy dél-dunántúli megyére kiterjedő feladatkörét egy bu­dapesti központi szerv vállalta át. A dolgozók máshová kerül­nek, az irodavezető, dr. Kovács Antal nyugdíjba vonult. Ez al­kalomból a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült, ami a pénzügy szol­gálatában kifejtett 15 éves munkásságának is jutalma. Nyugdíjasként is legszíveseb­ben egykori hivatali teendőiről beszél. Nem panaszkodik, hogy egy-egy ellenőrzés több hétig is eltartott, miközben leg­feljebb hét végén látta család­ját. Végzettsége szerint jogász és okleveles könyvvizsgáló. A revizori, majd az adóelszámo­lási ágazatban specializálta magát. Első munkahelyén a MÁV- nál pénzügyi, számviteli felada­tokkal bízták meg. Hosszú ideig dolgozott a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál pénz­ügyi és számviteli osztályveze­tőként. 1968-ban tapasztalatai­ra építve, szívesen vállalta a PM Bevételi Főigazgatóság Befejeződött a Szerencsi Cukorgyár rekonstrukciója Befejeződött a Szerencsi Cu. korgyár 1981-ben megkezdett nagyarányú rekonstrukciója. A 240 millió forint beruházást igénylő munka során, a többi között új répcátvételi foga­dó- és tárolóállomást, továbbá mérlegházat építettek. Korsze­rűsítették a vasúti és a köz­úti közlekedőrendszert. Felsze­reltek két hatalmas cukorkris­tályosítót, s ezt korszerű irá­nyító automatikával látták el. Az automaták alkalmazásától jelentős energiamegtakarítást vártak. Az építőknek, szerelőknek és a gyár dolgozóinak egy­aránt rendkívül nehéz felada­tot jelentett e rekonstrukció, hiszen c gyár közben folya­matosan termelt. A szeptem­ber 20-tól december 26-ig tar. tó, 95 napos kampány alatt 365 838 tonna répából több mint 40 ezer tonna cukrot állí­tott elő a gyár. pécsi területi igazgatóságán a revizori állást. Revizori megfigyeléseit, kö­vetkeztetéseit országos modell­ként emlegették a felettes ha­tóságok. Jelzései segítségei nyújtottak az ellenőrző, sőt a gazdálkodó szerveknek is. Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyében kezdetben mintegy ezer, később több mint kétezer gazdálkodó szervet látogatott, ismert meg valamilyen formá­ban, megfelelő ütemterv sze­rint. Adóelszámolási irodaveze­tőként tíz kollégájával együtt évente átlag 18—20 milliárd forint adó beszedéséért, illetve támogatás folyósításáért felelt. Nem kis rizikóval, tudniillik a munka irama, mennyisége to­vább nőtt, ahogy a gazdálko­dó szervek egyre nagyobb ön­állóságra törekedtek. Ettől füg­getlenül a hat hazai adóiroda között 1974 óta mindig a pécsi vezetett minden esztendőben, mert azonnal érvényt szerzett az állaimi érdekeknek. Munkamódszereinek a lé­nyegét így foglalja össze: — Nemcsak a vezetőiktől, de a dolgozóktól is szereztem információkat. A hibákat azon­nal közöltem, mindent megtár­gyaltunk és nem a büntetést, hanem a megelőzést, a tanács­adást hangsúlyoztam. — Folytatná a munkáját? — Igen. Ingyen is lennék gazdasági tanácsadó. De ha nincs más, akkor marad a szőlő. Emellett szeretném a fe­leségemmel az európai vizeket bejárni. Csuti J. HÉTVÉGE 5,

Next

/
Thumbnails
Contents