Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-11 / 41. szám
Rendkívül magas energiaigény Négy évtized a pénzügy szolgálatában {•CT •* *<AU ' ' . Sitíttf. A BŐM minden munkafázisát nyomon követi a hatalmas központi vezérlőterem Kiútkeresés a ráfizetésből Olajkiváltás gumiégetéssel - Várják a földgázt - Több energiatakarékos és különleges minőségű cementet gyártanak Jelentősen megemelték a cement árát, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy ezután a cement tényleges előállítási költsége jelenik meg a fogyasztói árban, legfeljebb a cementipar állami dotációja csökkent. így a Beremendi Cement- és Mészművek gazdálkodását továbbra is a beszűkült termelési lehetőségek, a magas költség, a fejlesztési források 'hiánya jellemzi, amiből keresik a kiutat. A BCM legfőbb gondja a rendkívül magas energiaigény, a költségek majd 60 százalékát teszi ki az energiaráfordítás, a hatalmas gyár évi 90—100 000 tonna fűtőolajat használ el. Gond a szezonalitás — hiába termelnek folyamatosan, az igények főleg a nyári csúcs- időszakra tornyosulnak. Szikszói Tibor, a BCM igazgatója már korábban elvégeztette a gazdasági számításokat, hogy mit jelentene a gyárnak a földgázra való átállás : — Számításaink szerint a földgáz idevezetése és az átállással kapcsolatos beruházások egy éven belül megtérülnének. És ez jelentős olajmegtakarítást jelentene. A legújabb információim szerint 1986 második félévében már földgázzal üzemelünk. Addig is megpróbálják csökkenteni az energiafelhasználást. Révbiró Géza gazdasági igazgatóhelyettes az idei terveikről : — Dolgozóink 75 százalékának jelenleg is egyik sarkaíla- tos prémium-feladata a meny- nyiségi és minőségi teljesítés mellett a fajlagos energiafelhasználás csökkentése. Nálunk különösen sok múlik a gépek, berendezések műszaki állapotán és a dolgozók figyelmén. Idén 27 milliós sajáterős beruházásban megvalósítjuk a gumiégetést, amitől évi 10 000 tonna olaj kiváltását várjuk. Ezzel pontot tesznek egy évek óta húzódó ügy végére. A BCM pályázatot hirdetett az általa vásárolt NSZK licenc hasznosítására, eddig négy vállalat jelentkezett. Az kapja a megbízást, amelyik a leggyorsabban és legolcsóbban készíti el. Idén a harmadik negyedévben szeretnék indítani a gumiégetési technológia próbaüzemét. — Győzik-e majd gumival? — A felmérések szerint évente 25—30 000 tonna, úira- futózásna alkalmatlan autóköpenyt égetnénk el, ennyit garantál a MÉH Tröszt, mely vál-- tolta, hogy folyamatosan el tud vele látni minket. Tehát azt a hulladékot hasznosítjuk, amely rendszeresen és nagy mennyiségben keletkezik az országban és az égetésen kívül semmiféle más technológia nem létezik hasznosítására. — Változtat-e a gumiégetés a gyártási technológián? — Nem. S mivel a környezetszennyezés is kizárt, így várjuk a mielőbbi indulást. S ha hosszú távon is megkapjuk a kívánt mennyiségű gumiköpenyt, akkor később földgázt is megtakaríthatunk a gumiégetéssel. Jelenleg háromféle cementet gyárt a BCM: a 10 százalék pernyeadalékot tartalmazó 350/10-est — ez a legkeresettebb, tavaly majd 75Ü000 tonnát készítettek belőle — az energiatakarékos 20 százalék pernyeadalékot tartalmazó 350/20-ast — mely szilárdsági és egyéb mutatóiban is tökéletesen megfelel a kívánalmaknak, így érthető, hogy a tavalyi 51 500 tonnával szemben már 100 000 tonna termelésével számolnak —, valamint a szerkezeti betonokhoz használatos, különleges minőségű 450-est, melyből idén majd egytizeddel többet, összességében 70 000 tonnányit kívánnak előállítani. Révbiró Géza: — Ha a cementmalmaink állapota engedi, idén kísérletezünk az 550-es cement gyártásával. Választékbővítést alapozunk meg, hogy ne érjen váratlanul az esetleges megrendelés. Gondolnunk kell a jö- vőnkre is, az exportlehetőségekre. 1975-től rendszeresen exportálunk cementet, tavaly 111 000 tonnát küldtünk Jugoszláviába. Reméljük, hogy idén is lesz 100 000 tonna körüli dollárelszámolású exportunk. Az új — lengyelek által épített — mész mű első perctől a névleges maximális teljesítménnyel termel. Égetett mészből 140 000, mészhidrátból 108 000 tonnát állít elő. Mészhidrátból a beremendi minőség miatt módosították a szabványt: eddig hazánkban a 25- ös mészhidrát volt a legjobb, a BCM terméke új kategóriát, a 28-as minőséget érdemelte ki. A gyár termelésének legfőbb gondja a szezonalitás. A felhasználók — érthető okokból — különösen a nyári hónapokban veszik a BCM termékeit. A gyár viszont folyamatosam üzemel, így keresik a megoldást az egyenletes kiszállításra. A vásárlói holtidény áthidalására képtelenek annyit készletezni, nincs elegendő tárolóterük — ez nem is lehet céljuk! — és lehetőségük sincs, az ő kezüket is megkötő készletgazdálkodási fegyelem miatt. Mi lehet a megoldás? Az sokat számít, hogy például az elmúlt év első negyedévében is jelentős árkedvezményt adott a kereskedelem a cement árából, így a gyár folyamatosan termelhetett. A mésztermékeiknél ez nem jelentkezett ilyen élesen. Saját ötletpályázattal, összefogva a Volánnal és a Tüzéppel, tavaly elérték, hogy a mészhidrátot zsákokban, egységrakatokban tárolják és szállítsák. A raklapra helyezett mészhidráttal teli zsákokat zsugorfóliával fogják össze és védik az időjárás káros hatásaitól. Erre a BCM 2,5 millió forintot áldozott. így a gyárban 3000 tonnát is tudnak tárolni, de szállítás, Tü- zép-telepen, felhasználónál történő raktározás során se megy tönkre a mészhidrát. Jó lenne, ha a zsákos cementet is hasonlóképpen tudnák védeni. Ma még rengeteg cement megy veszendőbe szállítás, tárolás közben. A mind szűkösebb fejlesztési források nem teszik lehetővé, hogy a BCM ezt megoldja. Pedig ha a mészhidrát esetében kifizetődik a raklapos, zsugorfóliás védés, a cementnél is megérné — hosszú távon mindenképpen megtérülne — ez a fajta anyagvédelem. Kép, szöveg: Murányi László Dr. Buzánszky József A pénzforgalom mindig is rendkívül sok információt hordozott és ez a mára is érvényes. Tükrözi a vállalati gazdálkodást, a költségérzékenységet, a vállalatok közötti kapcsolatokat — vallja dr. Bu- zánszky József, az Ellenőrzési Igazgatóság nyugdíjba vonult megyei igazgatója, aki csaknem négy évtizeden át szolgálta a pénzügyeket, s ezen keresztül mintegy az ütőerén tartotta a kezét a mindennapok gazdaságának. Egy nyugodt szombati nap délelőttjén merültünk bele a beszélgetésbe, felelevenítve 02 ismert és nagy tekintélyt szerzett pénzügyi szakember gazdag, újrakezdésekkel teli életútját, amit most másfél hasáb- nyi terjedelembe kellene belegyömöszölni. Postás szülők gyermeke, tüke pécsi, itt végezte a gimnáziumot és itt járt egyetemre, amit megszakított a második világháború, a katonaság, a francia hadifogság. A felszabadulás után végezte el a jogot, közben a nyári szünetekben dolgozott, órobéresként még a bőrgyár lakatosműhelyóben is megfordult. Pályafutását az OTP elődjénél, a Magyar Postatakarékpénztár pécsi fiókjánál kezdte, majd a bankok államosítása után a Magyar Nemzeti Bank pécsi kirendeltségén, később a szervezet átalakulását követően az MNB megyei igazgatóságán dolgozott 1976-ig. A negyvenes-ötvenes évek volt a szocialista bankrendszer megteremtésének időszaka, teli szülési fájdalmakkal, majd a következő időszakbon — mely napjainkban is tart — újabb és újabb átalakulások, óriási szervezeti és tartalmi változások. S mindezt dr. Buzánszky nemcsak átélte, de tevékeny részese volt a mindenkori újjászületéseknek, amit már a kezdetekben is elismertek: 1953- bon Kiváló pénzügyi dolgozó, majd 1955-ben Munka Érdemérem a bankrendszer továbbfejlesztésében való közreműködéséért. Ezzel a kitüntetéssel csak kevesen dicsekedhetnek. Hatvanhétben kapta a feladatot, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével párhuzamosan szervezze meg a szemléletében, módszereiben, hatáskörében, gyakorlatában új állami pénzügyi ellenőrzési rendszer intézményeit Dél-Dunántúlon. így jött létre a Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatósága és négy megyei hivatala. — Nagyvonalakban, főirányokban tudtuk, hogy mit kell csinálni, de ezt nekünk kellett tartalommal megtöltenünk. Kezdetben egy piciny szobám volt, innen indulva kellett megteremteni a személyi és tárgyi feltételeket, kiépíteni a revizori hálózatot a négy megyében, kialakítani a kapcsolatokat a megyék vezetésével, a társintézményekkel, s nem utolsó sorban az ellenőrzött vállalatokkal és szövetkezetekkel. Aztán újabb átszervezés következett, 1982. január elsejével a megyei hivatalok önállósultak, Ellen őrzés i Igazgat óságokká alakultak át. Túl a szervezeti változáson, a pénz ügyi -g azd osági el lenőrzés az utóbbi években tartalmában is rengeteget változott, a hatósági, kincstári szellemet felváltotta a közgazdasági szemlélet, a revizorok munkája nem a minden áron való hibakeresésből áll, sokkal inkább jellemzi tevékenységüket a hibák, a szabálytalanságok megelőzése, a közgazdasági összefüggések feltárása és azok jelzése a pénzügyi kormányzatnak, a megyei vezetésnek. Mindazonáltal, valljuk be, az ellenőrzöttek nemigen örülnek a revizornak, ez a munka kényes, nem mentes konfliktusoktól, támadásokra is fel kell készülni. — Sokat őrlődött ezen a poszton? — Az én életfilozófiám, hogy tudni kell felülről is, s nem mindig csak magunkkal együtt látni a dolgokat. Soha tőlem senki nem kérte, hogy ne vegyük észre a szabálytalanságokat, a tények objektív feltárásában mindig támogattak. Más kérdés, hogy amikor megállapítottunk valamit, annak mérlegelésekor, hogy milyen intézkedéseket kell vagy nem kell tenni, voltak viták, ellentétek más szervekkel. Mégis, több volt a sikerélmény, mint a kudarc. Az ellenőrzési apparátus magas szakértelmű, nagy gyakor9 lattal rendelkezik, megállapításai ülnek. Itt minden feladat a kollektívában oldódik fel, csapatmunka, a revizor, a közgazdász, a jogász a legmesszebb- menően együttműködik, egymás bizalmát élvezi. Mindezt dr. Buzánszky nem győzi hangsúlyozni, a kollektíva elismerésének tulajdonítani saját, személyes sikereit is, amit fémjelez a kétszer, 1977^ben és most, nyugdíjba vonulásakor kapott Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetés is. A négy megyére szólt a munkaterülete. Előfordult, hogy hétfőn elment, s csak pénteken délután látta viszont a család; az előadásokra, értekezletekre otthon, az éjszakába is belenyúló felkészülés fizikailag is sokat kivett belőle, s idegi megpróbáltatást jelentett a fokozott felelősség- érzet, hogy mindenütt meg kell nyilatkozni, javaslatokat tenni. S míg így is szakított időt a tudományos, társadalmi szervezetekben végzett munkára, az egyetemre, a végzős közgazdász hallgatók oktatására a gazdasági és pénzügyi ellenőrzésből, sőt jegyzetírásra, minderről mellesleg nyugdíjasként sem szeretne lemondani. — Hogyan tekint vissza munkájára? Arany János verssoraival válaszolt : — ... hogy a föld körén bolyongtam, egy barázdát én is vontam. Miklósvári Zoltán Dr. Kovács Antal A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóság 1971-ben alakult pécsi adóelszámolási irodája fokozatoson megszűnik. A négy dél-dunántúli megyére kiterjedő feladatkörét egy budapesti központi szerv vállalta át. A dolgozók máshová kerülnek, az irodavezető, dr. Kovács Antal nyugdíjba vonult. Ez alkalomból a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült, ami a pénzügy szolgálatában kifejtett 15 éves munkásságának is jutalma. Nyugdíjasként is legszívesebben egykori hivatali teendőiről beszél. Nem panaszkodik, hogy egy-egy ellenőrzés több hétig is eltartott, miközben legfeljebb hét végén látta családját. Végzettsége szerint jogász és okleveles könyvvizsgáló. A revizori, majd az adóelszámolási ágazatban specializálta magát. Első munkahelyén a MÁV- nál pénzügyi, számviteli feladatokkal bízták meg. Hosszú ideig dolgozott a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalatnál pénzügyi és számviteli osztályvezetőként. 1968-ban tapasztalataira építve, szívesen vállalta a PM Bevételi Főigazgatóság Befejeződött a Szerencsi Cukorgyár rekonstrukciója Befejeződött a Szerencsi Cu. korgyár 1981-ben megkezdett nagyarányú rekonstrukciója. A 240 millió forint beruházást igénylő munka során, a többi között új répcátvételi fogadó- és tárolóállomást, továbbá mérlegházat építettek. Korszerűsítették a vasúti és a közúti közlekedőrendszert. Felszereltek két hatalmas cukorkristályosítót, s ezt korszerű irányító automatikával látták el. Az automaták alkalmazásától jelentős energiamegtakarítást vártak. Az építőknek, szerelőknek és a gyár dolgozóinak egyaránt rendkívül nehéz feladatot jelentett e rekonstrukció, hiszen c gyár közben folyamatosan termelt. A szeptember 20-tól december 26-ig tar. tó, 95 napos kampány alatt 365 838 tonna répából több mint 40 ezer tonna cukrot állított elő a gyár. pécsi területi igazgatóságán a revizori állást. Revizori megfigyeléseit, következtetéseit országos modellként emlegették a felettes hatóságok. Jelzései segítségei nyújtottak az ellenőrző, sőt a gazdálkodó szerveknek is. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyében kezdetben mintegy ezer, később több mint kétezer gazdálkodó szervet látogatott, ismert meg valamilyen formában, megfelelő ütemterv szerint. Adóelszámolási irodavezetőként tíz kollégájával együtt évente átlag 18—20 milliárd forint adó beszedéséért, illetve támogatás folyósításáért felelt. Nem kis rizikóval, tudniillik a munka irama, mennyisége tovább nőtt, ahogy a gazdálkodó szervek egyre nagyobb önállóságra törekedtek. Ettől függetlenül a hat hazai adóiroda között 1974 óta mindig a pécsi vezetett minden esztendőben, mert azonnal érvényt szerzett az állaimi érdekeknek. Munkamódszereinek a lényegét így foglalja össze: — Nemcsak a vezetőiktől, de a dolgozóktól is szereztem információkat. A hibákat azonnal közöltem, mindent megtárgyaltunk és nem a büntetést, hanem a megelőzést, a tanácsadást hangsúlyoztam. — Folytatná a munkáját? — Igen. Ingyen is lennék gazdasági tanácsadó. De ha nincs más, akkor marad a szőlő. Emellett szeretném a feleségemmel az európai vizeket bejárni. Csuti J. HÉTVÉGE 5,
