Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-11 / 41. szám

\ Szombati interjú Szirmai Jenővel, az OTP vezérigazgatójával Nagyobb segítség a lakásépítéshez Az OTP a lakosság és a tanácsok bankja Új szolgáltatások, utaztat és vállalkozik Ha röviden kellene megfo­galmazni a lakosság és a ta­nácsok bankjának, az OTP- nek a szerepét és célkitűzé­seit, akkor a következőket kell mindenekelőtt megemlíteni: te­vékenysége természetszerűleg illeszkedik a kormányzati el­képzelésekhez, a vásárlóerő és az árualap egyensúlyának javításához, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Az Országos Takarékpénztár üz­letpolitikájának tehát szink­ronban kell lenni a népgazda­sági és egyéni elképzelések­kel. Erről beszélgettünk Szir­mai Jenővel, az OTP vezér- igazgatójával. — A betét- és hitelállomány alakulásából sok minden le­mérhető, a gazdaságra vonat­kozóan változtak-e az arányok és a tendencia? — A lakossági betétállo­mány országosan meghaladta a 197 milliárd forintot — ebbe beleértendők a postánál, illet­ve a takarékszövetkezeteknél elhelyezett forintok is. Tavaly mintegy 22 milliárd forinttal nőtt a betétállomány, ez öt- milliárddal több mint a bázis- időszakban takarékba tett fo­rintösszeg. Természetesen en­nek több összetevője van. A lakosság pénzbevétele nyolc százalékkal haladta meg az előző évit, a kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor ennél mérsékeltebb ütemben növe­kedett. A másik tényező: hosz- szabb ideig kell takarékoskod­ni a lakásépítésre, a gépkocsi­vásárlásra. Az utóbbit illetően ugyanis nőtt a várakozási idő, ami az előleg összegének emelkedését is maga után vonta. — Gondolom, az említettek csak egy részét képezik a na­gyobb mérvű takarékosságnak. — Valóban igy van. Az el­múlt évben vezették be az úgynevezett lakásigénylési le­téti formát. Eddig mintegy szórhatva néz ren 900 millió fo­rintot helyeztek el a takarék- pénztárnál. A betétállomány növeléséhez az is hozzájárult, hogy emelkedett az átutalási betétszámlán kezelt pénzösz- szeg, amely több mint 560 000 tulajdonost jelent számunkra. Ismeretes, hogy az elmúlt év elején mind az ifjúsági, mind pedig a takaréklevélnél emel­tük a kamatlábaikat, ösztönző hatását máris érezzük, több mint ötvenezerrel nőtt az ifjú­sági betétek száma, összege pedig meghaladja a kétmil­liárd forintot. A takaréklevél­ben elhelyezett forintok elérik a tízmiJfiárdot. — A lakásépítéssel és -vá­sárlással összefüggően az el­múlt évben bevezetett új hi­telfeltételek következtében je­lentős változások történtek. Milyenek az eddigi tapaszta­latok? — Az érdeklődés elsősorban a családi ház építése irányá­ba tolódott el. A korábbi évek­ben átlagosan 30—32 000 csa­ládi ház építésére adtunk köl­csönt, tavaly pedig negyvenöt- ezer család kezdhette meg a kapott hitelből az építkezést. Természetesen ez azzal is ösz- szefügg, hogy rájuk is vonat­koznak a szociálpolitikai ked­vezmények, csökkent a kamat és nőtt a hitelvisszafizetési idő. Az elmúlt esztendőben kü­lönben a takarékpénztár meg­közelítőleg hetvenezer lakás építéséhez járult hozzá külön­böző formákban. Ebből az OTP salját beruházásában mintegy 19 000 lakást adtok át a kivitelezők a társasházépíté- si program keretében. Az el­múlt évben húszmilliárd fo­rinttal emelkedett a hosszú le­járatú hitelek értéke, ami azt jelenti, hogy az építési köl­csön, a lakás- és ingatlan- vásárlási hitelállomány az 1983-as esztendő végére elér­te a 140 milliárd forintot. Ami a közép és rövid lejáratú hi­teleket illeti: tavaly másfél millió állampolgárnak nyújtot­tunk kölcsönt 18 milliárd fo­rint összegben. Ebből az áru- vásárlási hitel megközelítette a 10 milliárd forintot. Az emlí­tett összegen túlmenően az if­júsági betéttel rendelkező fia­talok 2 milliárd forint értékű kedvezményes hitelt vettek fel az OTP-nél. — Az Országos Takarék- pénztár jelentős hitelfolyósítás­sal segíti elő a háztáji gazda­ságokban a termelésbővítést. — A termelési hitelek iránt tovább nőtt az igény. Fiók­jaink, kirendeltségeink tavaly 165 000 kistermelőnek nyújtot­tak kölcsönt. Az egyéni és kü­lönböző társasvállalkozások is mind nagyobb igényt támasz­tanak az OTP-vel szemben: ta­valy 600 millió volt a hitelállo­mányunk. A személyi hitel ősz- szege meghaladta az ötmil- liárd forintot. — A költségvetésnek jelen­tős bevételei származnak a különböző szerencsejátékokból. Növekedett-e a szelvényel­adás? — 860 millió totó-, lottószel­vényt és borítékos sorsjegyet vásároltak az elmúlt esztendő­ben, a nyereményösszeg és tárgyjutalom értéke megközelí­tette a kétmilliárd forintot. — Az OTP azon túlmenően hogy ellátja a lakosság pénz­ügyi szolgáltatásait, a taná­csok bankja is. — A tanácsok több mint 130 milliárd forinttal gazdálkodtak 1983-ban, fejlesztésre 33,5 mil- liárdot fordítottak. Ebből az összegből 9 milliárdra tehető a lakásépítés. A takarékpénztár a tanácsi tervek megvalósítá­sához több mint 3,7 milliárd forinttal járult hozzá különbö­ző — többek között terület- előkészítési — hitelek formá­jában, amelyből a legnagyobb összeget lakásépítésre bizto­sítottunk. — Végezetül, kérem, vázol­ja föl az Országos Takarék- pénztár 1984. évi terveit. — Ebben az évben 17 mil­liárd forintnyi lakossági betét­állomány-növekedéssel számo­lunk. Arra törekszünk, hogy az állampolgárok tartós lekötéssel helyezzék el megtakarított pénzüket az OTP-nél. Ezt cé­lozza az is, hogy több betét- formánál emeltük a kamatlá­bakat. Így, az ifjúsági, a la­kástakarékossági és takarék­levél-betét után, a lekötési idő növekedésével nagyobb kama­tot fizetünk. Hosszú lejáratú kölcsönre 31, közép és rövid lejáratúra pedig 18 milliárd fo­rint folyósítását irányoztuk elő. A hitelállomány megközelítő­leg 23 milliárd forinttal lesz több, mint az elmúlt esztendő­ben és eléri a 177 milliárd fo­rintot. Természetesen figye­lembe vesszük az év eleji épí­tőanyag-áremelkedéseket a hi­telek folyósításánál. Az 1984. január 1-től megkötött szerző­déseknél tíz-tízezer forinttal növeljük a gyermekek és el­tartottak után járó szociálpo­litikai kedvezmény összegét. Elképzeléseink szerint 1984-ben a takarékpénztár közreműkö­désével több mint 70 000 új lakásba költözhetnek be a családok, emellett az ingatlan- forgalmazás és lakáscserék to­vábbi megélénkülésével szá­molunk. Az egyéni és társas vállalkozásokat, a háztáji és kisegítő gazdaságokat tovább­ra is támogatjuk, mint ahogy növeljük a közép és rövid lejá­ratú hitelek összegét. — A hazai és külföldi ide­genforgalom bonyolításában nagy tradícióval biró utazási irodák meglepetéssel vették a hirt, hogy az Országos Taka­rékpénztár OTP-PENT ATOURS néven irodát alapított és ez év februárjától pedig vállalkozá­si részleget hozott létre. Utób­bit illetően, úgy tudom, nem csupán hitelt nyújt, hanem tő­kével is társul, mindez banki feltételeket jelent? — Hadd kezdjem a választ a kérdés első felével I Nem tar­tunk a konkurenciától és fo­kozatosan kívánjuk bevezetni az OTP-PENTATOURS szolgál­tatásait. A célunk az, hogy a magyar turisták zsebéhez mér­ten olyan utakat szervezzünk, ami nem jelent nagyobb meg­terhelést, a külföldi csoporto­kat pedig azokra a tájakra is elvisszük, amelyek ez idáig fe­hér foltnak számítottak szá­mukra : az sem titkolt szándé­kunk, hogy több vendégéjsza­kát töltsenek Magyarországon. Ami a vállalkozási irodát illeti: mint ahogy említette, banki feltételekkel nyújtunk majd hi­telt, ha üzletet érzünk egy-egy termék gyártásában. Tehát vállaljuk az újat, részt óhaj­tunk venni az innovációból és tőkével is társulunk. Ez előse­gítheti az új kezdeményezések felkarolását, a termelés és a szolgáltatások bővítését. Salamon Gyula Jövőbe látó, rugalmas Lépéstartás a növekvő feladatokkal A somberek! sertéstelep gazdálkodás Somberekén Intenzív állattenyésztési struktúra Olajról földgázra térnek át Új lehetőségek üzemen kívül Megtartják a népességet Túlzás lenne azt állítani, hogy Somberekig nem gyűrűz, nek be a világpiaci viszonyok, mert hiszen ez a szövetkezet egy sor költség- és piacérzé­keny terméket állít elő. Pél­dául broiler csirkét évi 4 millió darabos nagyságrendben, s a baromfi ma a mezőgazdaság egyik válságágazata. Az elad. hatósági gondok miatt erre az évre a Béke Őre Tsz is csak 3 millió broilerre kapott szer­ződést, 1 millióval tehát csök­kentenie kell termelését. Ma az árak a növénytermelő profilra szakosodott gazdasá. goknak kedveznek. A 4254 hektáros sombereki tsz azon­ban az elmúlt években végre­hajtott nagyszabású fejleszté­sekkel egy intenzív állatte­nyésztési struktúrát alakíto^tki. Vagyis az évi 2000—3000 ton­na kenyérgabona eladásán kí­vül mindén növényi terméket az állatokba etetnek be. Somberekén a koncepció ki. alakításakor a következőből indultak ki: ha a megtermelt összes takarmánygabonát el­adnák, akkor évente maximum 45—50 millió forint bruttó nye. reségtömeget érnének el, igaz magasabb jövedelmezőségi rá­tával. Viszont ha az összes megtermelt kukoricát sertések, kel és baromfival takarmányoz. zák fel, akkor valamivel ala­csonyabb rátával —, de 80 millió forint bruttó nyereség- tömeget tudnak produkálni. Ekkora bruttó nyereségtö­megről pedig nem mondhat­nak le, ha foglalkoztatni akar. ják falvaik népességét. A szö­vetkezet vezetői elmondták, hogy minden termelésbővítő, új munkahelyet teremtő és a béreket magas szinten tartó igyekezetük ellenére megindult a népesség városba áramlása. A legkvalifikáltabb szakmunká­saik, traktorosaik mondtak elő. szőr búcsút, hogy aztán Mo­hácson telepedjenek le. Gaszler József tsz-elnök vé­leménye szerint a lakosság megtartásához, az utánpótlás biztosításához a szövetkezet­nek komoly gazdasági érdekei fűződnek. Ezért idei fejlesztési terveik központjában — évtize. dek óta első ízben — nem a termelés további bővítése, ha­nem a lakosság életkörülmé. nyeinek jobbá tétele áll. Múlt évi termelésük értéke Mágocs mellett a legmaga­sabb a megyében. Megközelíti a félmilliárdot, egész pontosan 470 millió forint. Az üzemi eredmény 82 millió forint, ez a legmagasabb nyereségtömeg, amelyet baranyai tsz valaha is produkált. Ekkora nyereség­ből — mellesleg üzemviteli hi­tel nélkül gazdálkodnak — 45 milliós fejlesztési alapot tud- nak képezni. Magas az amor­tizációs alapjuk is. A rendelkezésükre álló pénz. eszközök lehetővé tették 1984. BAN KIN FOR M-szolgá Itatás a magyar vállalatok részére A Magyar Nemzeti Bank — a Külkereskedelmi Minisztéri­ummal és a Magyar Kereske­delmi Kamarával együttműköd­ve — BANKINFORM néven új bankári szolgáltatást vezetett be. Ennek lényege, hogy a szol­gáltatást igénybe vevő vállala­tok — szerény térítés mellett — folyamatosan megkapják a Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (Világbank) által finanszírozott, bármely ország­ban megvalósuló létesítmények­ről beérkező mindazokat az in­formációkat, amelyek a kölcsön­nyújtások egyes fázisaihoz kap­csolódnak, és hasznosak lehet­nek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok és szövetke­zetek számára a versenytárgya­lásokra való sikeres felkészü­léshez. A banknál elmondták: világ­banki tagságunk révén a Ma­gyar Nemzeti Bank rendszere­sen hozzájut azokhoz az infor­mációkhoz, amelyek az egyes hitelkérelmek minden fázisát végigkísérik. Mivel viszonylag korán kiderül, hogy a hitelt mi- lyen létesítmény építésére, vagy fejlesztésére kérik, az informá­ciók jelentős segítséget nyújt­hatnak a magyar vállalatoknak a kiírt versenytárgyalásra való felkészüléshez, illetve ezt meg­előzően annak eldöntéséhez, hogy a versenytárgyaláson egy­általán induljanak-e. Reális eséllyel csak az a vállalat szá­míthat sikerre, amely a várha­tó beszállítás érdekében már a beruházás tervezési szakaszá­ban tájékozódik, és felkészül a versenyre. A BANKINFORM számítógé­pes, információs rendszer, tel­jes körűen átfogja a Világbank és leányvállalata, a Nemzetkö­zi Fejlesztési Társaság (IDA) ál­tal finanszírozott fejlesztések­ről ismert valamennyi informá-t ciót. A komputerben ezeket te­vékenységfajták szerint csopor­tosítva tárolják. A figyeltetni kívánt tevékenységi ágakra (például mezőgazdaságra, épí tőiparra, oktatásra stb.) vonat­kozó információról gépi kiírású értesítő levélben ad tájékozta­tást a bank. A BANKINFORM- szolgáltatásért befolyó össze­gekből a Magyar Nemzeti Banknál utazási célú devizake­retet hoznak létre. A bank ez­zel is elő kívánja segíteni, hogy a magyar vállalatok képviselői a piacon idejében tájékozód­hassanak azokban az orszá­gokban, ahol jelentős, Világ­bank által finanszírozott üzleti lehetőségek lehetnek. Az új bankári szolgáltatásról hírt adó leveleket ezekben a napokban kapják kézhez a vál­lalati vezetők. re egy 40 milliós földgázprog­ram beindítását. Az Országos Energia Felügyelet Sombere­két, mint nagy olajfogyasztót felszólította, bogy 1984 júliu­sáig a drága tüzelőolajat vált. sa ki olcsóbb energiahordozó, val. Az energiaracionalizálási alapból 9 millió forintot kap­tak e célra, amihez a szövet­kezet további 37 milliót tesz le saját erőből. A gerincvezetéket rákapcsol­va a földgázzal helyettesítik a tüzelőolajat a sombereki, a görcsönydobokai, a palotabo- zsoki broiler-telepeken, a ta­valy rekonstruált és bővített 15 500 hízókibocsátású bábol­nai sertéstelepen a siarvas- marhatelepen és az összes energiaigényes termelési és szociális objektumban. Tekint­ve, hogy az üzemi földgázve­zetékek a falvakon keresztül vezetnek egyik teleptől a má­sikig, egyidejűleg megoldják Somberek, Palotabozsok és Görcsönydobofca földgáz- ellátását is. A három faluban a szövetkezetnek 700 aktív dől. gozója, a nyugdíjasokkal együtt összesen 1147 tagja él. A házakban, már maguk a tsz- tagok — illetve a község más lakói — saját költségükön kö­tik be a földgázt. A megemelt földadó Som­berekét nem érinti, hisz az át. lagnál alacsonyabb értékű föl­deken gazdálkodnak, adómén, tesek. A 10 százalékkal fel­emelt SZTK 4,5 milliót visz el a nyereségből, a gabonapré­mium kiesése 2,5 milliót. A megemelt műtrágya- és nö- vényvédőszer-árak újabb 4,5 millióval csökkentik a nyerésé, güket, a megdrágult takar­mányárak 4 milliót visznek ef. Ezeket a hatásokat belső tar­talékok feltárásával és a külső lehetőségek megragadásával védik ki. Ilyen külső lehetőség például a gyenge adottságú magyar­széki tsz-szel megkötött három­éves szerződés, amely a ma­gyarszékiek teljes alaptevé­kenységét érinti. Somberek 10 milliót utal át tartalékalapjá­ból Magyarszéknek, fejlesztési alapból pedig további 2 mil­liót. Ebből a tőkéből Magyar­szék gépesíti a növénytermelé­sét és állattenyésztését. Som­berek nemcsak pénzét, de szel­lemi tőkéjét is kamatoztatni akarja a partner tsz-ben. így már az első évben 1984-ben 10 millió forint tiszta nyeresé­get garantálnak Magyarszék­nek, ami afelett lesz, azon fele-fele arányban osztoznak. Mi a biztosítéka, hogy ez az összeg meg is lesz? Magyar­széken olyan alacsonyak az át­lagtermések, hogy egy kis többler műtráayával a búza és a kukorica termése hektáron­ként 10—10 mázsával „simán” meanövelhető. S ha ez „be­jön", máris jól járt mind a két szövetkezet. —Rné— HÉTVÉGE 3;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents