Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-10 / 40. szám
1984. február 10., péntek Dunántúli napló 5 Hz importmegtakarításért, a húsprogramért Fémzárolják az exportra kerülő szójamagot a bólyi vetőmagüzemben Erb János felvétele Munkásgyűlés a Szigetvári Konzervgyárban A Szigetvári Konzervgyárban tegnap délután munkásgyűlésen beszélték meg az 1983. évben elért eredményeket és az ez évi tervet. A múlt évi termelési tervet 2,6 százalékkal túl. teljesítették. Az előző évhez képest nőtt az exportjuk, a nem rubel elszámolású 60 százalékkal. a rubel elszámolású pedig 30 százalékkal. Az 1984-es évben a nem rubel elszámolású exportot 20 százalékkal szeretnék növelni, és ugyanakkor teljesítik a belföldi igényeket. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudják, a termelést mintegy 9 százalékkal kell növelniük. A termelésnövekedést elsősorban gépi rekonstrukcióval, a termelékenység növelésével, és szervezési intézkedésekkel kívánják megvalósítani. A termeléshez szükséges nyersanyagot a konzervgyár a partnergazdaságoknál erre az évre már lekötötte. A szállító- partnerek között legjelentősebbek azok a termelőszövetkezetek és államj gazdaságok, amelyek a feldolgozó üzemmel több éves termeltetési szerződéseket kötöttek. Mintegy 40 mezőgazdasági nagyüzem és 30 áfész biztosítja a termeléshez szükséges nyersanyagot. Az áfészon keresztül a magántermelőktől is vesznek át gyümöl. csőt és savanyúság alapanyagot. Ívelni kell a szója hozamát, vetésterületét Új agro- és biotechnikai módszerek Jubileumi alkalom volt a tegnap Harkányban: az állami gazdaságok továbbképzési és üdülőházában véget ért kétnapos tanácskozás a szója- tenmesztésről. A Takarmány- termesztési Kutató Intézet ugyqnis éppen tíz éve hozta létre a nagyüzemi szájater- mesztés fejlesztésére hivatott szaktanácsadó szolgálatot, amely 1976 óta a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szervezetében dolgozik a dr. Kumik Ernő akadémikus és munkatársai által honosított amerikai fajták hazai elterjesztésén. Ennek a tíz évnek — és különösen a legutóbbi három- négynek — az eredményei egyértelműen meggyőzték hazai termelőinket és a mező- gazdasági kormányzatot arról, hogy a szójával országunk környezeti adottságai közepette nemcsak lehet, hanem minden szempontból érdemes is foglalkozni. Az ezt bizonyító — és a tanácskozáson is elhangzott — adatok közül ezúttal csak kettőt idézünk: ez a növény az utóbbi tíz évben nálunk 18 mázsás hektáronkénti termést hozott, és még a tavalyi aszályos év átlagos eredménye is meghaladta az amerikai átlagot. A szójababot egyre növekvő mennyiségben használja fel hazánkban is a hús-, a konzerv- és a f estéki pa r, mind többet igényel belőle a malom- és a növényolajipar. Az ok egyszerű: hősprogramunk megvalósításához a szójafehérje importja elengedhetetlen — takarmány lesz belőle! —, s ez idő szeriint mintegy 200 millió dollárért vásárolunk külföldről szójadarát. A hazai termelés jobbításával, kiszélesítésével ennek legalább az egyharmadát itthon tudjuk megtermelni, s ezáltal jelentős devizát megtakarítani. Ennélfogva a — hivatalosan is elfogadott — cél: az eddigi 35—40 ezer hektár helyett 70 —80 ezer szója vetése, termesztése. Ennek módjáról, mikéntjéről cseréltek véleményt, gondolatot Harkányban a szakemberek. Új agrotechnikai, biológiai eljárásokról esett szó, amelyekkel a hozamok viszonylag kis befektetéssel növelhetők; ismertették az altalajöntözés és tápanyag-visszapótlás új formáit, amelyekkel a szója termőterülete — elsősorban a Tiszántúl északi részén — tovább bővíthető. Megváltozott a növányalajipar igénye: a napraforgó és a repce mellett egyre inkább előtérbe kerül a szója is, mint olajban gazdag nyersanyag. A szakemberek az elmúlt tíz év munkájáról minden tekintetben mérleget vontak, s ezt díjakkal is elismerték, kifejezték. Tavaly a villányi Új Alkotmány Tsz volt az ország legjobb szój avefő mag-termesztője, a legnagyobb terméseredményt pedig a békéscsabai Szabadság Tsz érte el: 26 mázsát hektáronként. Az utóbbi öt év legjobb átlagteljesítményét a miskei Március 15. Tsz, az'utóbbi tíz évét pedig a kondorosi Egyesült Tsz érte el. Baranya legjobbjai — a villányiakon kívül — a BMK, a mohácsi Új Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság. A tanácskozáson a jugoszláviai termesztés és feldolgozás vezetői is részt vettek. Varga J. A bólyi öregek napközi otthonában Átmeneti bentlakás a téli hónapokban Több a munka, de kedvezőbb a gondoskodás Ha kérdik az utcán ballagó Schmidt Antalnétól: hova-hova Annus néni? — a válasz, hogy haza. Ha visszafelé állítja meg valaki ugyanezt kérdezve, megint csak azt mondja — haza. Nem gondolkodik a válaszon, s most már a bólyiak sem lepődnek meg a feleleten, tudják, hogy Schmidt Antalnénak és több idős társának januártól valóban két otthona van. Úgyis mondhatjuk, hogy egy nyári és egy téli. Ez év elejétől ugyanis nyolc idős ember nemcsak hétközben, hanem a hét végén is bent maradhat az öregek napközi otthonában. — Mi már az átadás előtt idejöttünk a Julcsival — mutat a szobatársára Bencze Nándor- néra Schmidt Antalné. — Kicsit még hidegek voltak a szobák, de bekéretőztünk, mert itt mégis jobb volt mint otthon egyedül. A bólyi öregek napközi otthonát 1969-ben létesítették. Akkor húsz személyt fogadtak. A 70-es" évek közepétől szinte folyamatosan bővitették, s az •imúlt évben pedig befejezték azt a nagyszabású átalakítást, amellyel 55 személy elhelyezésére alkalmas hetes napközivé fejlesztették. A fejlesztést a helyi gazdasági egységek és a lakosság összefogásával tudták megvalósítani. A hetes napközi kialakításától kezdve foglalkoztatta őket a gondolat, hogy mi legyen azokkal az idős emberekkel, akik szombat-vasárnap teljesen egyedül vannak otthon, akiket a meleg napközi után fűtetlen, hideg lakás fogad, akiknek nehézséget okoz a hétvégi bevásárlás, főzés. Azt kérték a megyei tanács egészségügyi osztályától, hogy engedélyezze e néhány idős embernek a téli hónapokban való teljes bentlakást. A javaslat rövid úton megjárta az Egészségügyi Minisztériumot — ahol szintén egyetértéssel találkozott —, s nyolcb bólyi, illetve környékbeli idős ember majd csak akkor tölti otthon a hétvégeket, amikor kitavaszodik. — Nekem nem is olyan mesz- sze, a vasbolt mellett van a lakásom — mondja Eybeck Margit —, de ez az egy szoba konyha is olyan hideg tud lenni, hogy az embernek semmihez sincs kedve. Itt az otthonban egész héten jól elvagyunk, rossz lenne szombat-vasárnap hazamenni. Majd ha javul az idő, más lesz. — Engem nagyon . sokszor hívtak a gyerekeim magukhoz — folytatja Bencze Nándorné —, mind a kettő gyakran látogat, talán még most sem hiszik, hogy én tényleg nem tudok elszakadni attól a helytől, ahol születtem. Nem is tudnám megszokni a nagyvárost. A Széchenyi utcában van egy kétszoba- konyhás házam, ahova azért most télen is gyakran hazamegyek. Csak megöntözöm a virágokat, szellőztetek, beszélgetek egy kicsit a szomszédokkal, aztán jövök vissza a másik otthonomba. A hétvégi bentlakás plusz feladatot jelent az otthon dolgozóinak. Erre a kezdeményezésükre nem jár létszámfejlesztés. A hivatásos és a tisztelet- díjas társadalmi gondozók tudják ezt. Az a véleményük, hogy a hétvégi gondozás bevezetésekor szerencsére senki sem azt nézte, hogy mi akadályozhatja ezt a téli bentlakást, hanem azt, hogy a meglévő körülmények között miként lehet megvalósítani. S ez a lényeg. Képek a békéről Lobogó tábortűz körül önfeledt gyerekek, a bográcsban rotyogó gulyást tucatnyi éhes gyerek állja körül, a betlehemesek köré tódul a falu apraja-nagyja.. . Atom-, neutron- és hidrogénbombák, Hirosima, Mir, Peace, Béke, áthúzott N-bombát traktor ellensúlyoz ... így vallanak a gyerekek a békés hétköznapjaikról, így rögzítik színes ceruzával, színes krétával, ecsettel a békéről alkotott elképzelésüket, vágyukat a békére. A baranyai, a magyar és a földkerekség minden táján ugyanígy rögzítik papírra élményeiket, békevágyukat a gyerekek. Tegnap nyitották meg Pécsett, a Mészöv székházában 77 gyerekrajzból és festményből azt a kiállítást, melyet a brit szövetkezeti szövetség által meghirdetett nemzetközi gyermekrajz. és fest- ménypólyázathoz csatlakozva indított útjára a SZÖVOSZ, felkérve az iskola- szövetkezetek' tagjait és a szövetkezeti dolgozók gyermekeit, hogy alkotásaikkal mondják el véleményüket. Az elődöntők legjobbjainak bizonyuló képeket állították ki a Mészövben —• és azok ma még megtekinthetők. Érdemes megnézni. mert a 6—15 év közötti gyerekek képi mondandója oly sokat elárul önmagukról, a világról . . . Az ünnepélyes eredmény, hirdetést és díjátadást hétfőn 15 órakor tartják a Mészövben. M. L.---------------;-----------------V eszélyeztetettek Statisztikák, tények mutatják: mind több a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű fiatal. Nem véletlen, hogy az elmúlt időkben számos állami és politikai fórum foglalkozott a kérdéssel országos és megyei szinten egyaránt. Mindebből logikusan következik, hogy e problémakör az ifjúságpolitika jelenlegi egyik legfontosabb kérdése és a KISZ Baranya megyei Bizottságának tegnapi ülésén — többek között — ez szerepelt napirenden. A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet felderítésének, megelőzésének, valamint az állami gondoskodásnak a munkájában már régóta kialakult intézményhálózat vesz részt, s az ifjúsági szervezetek együttműködnek az állami intézményrendszerrel a fiatalok helyzetének javításában. Például igen gyakori, hogy üzemek, intézmények, iskolák KISZ- szervezetei nevelőotthonokat patronálnak. E tevékenységben kiemelkedőek a Kodály Zoltán Gimnázium, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközép- iskola, a Művészeti Szak- középiskola fiataljai. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy a veszélyeztetett családi, társadalmi környezetben élő fiatalokkal való foglalkozásban már kevesebb eredményt értek el a KlSZ-szerveze- tek. A pedagógus KlSZ-szer- vezetek kiemelten foglalkoznak a veszélyeztetett gyerekekkel, ez tevékenységük egyik fő területe; a tanulói szervezeteknél elsősorban a tanulmányokkal kapcsolatos segítségadásról beszélhetünk. A KISZ városi és megyei bizottsága, az úttörőszövetség városi és megyei elnöksége az elmúlt időszakban előtérbe helyezte a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekekkel való foalalko- zást. Csak egy példát említünk: a megyei vöröskereszt és a megyei tanács közreműködésével a KISZ Baranya megyei Bizottsága már két alkalommal is szervezett a fogyatékos gyermekek számára táborozást. Annak ellenére azonban, hogy javult a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó állami szervekkel az ifjúsági szövetség együttműködése, a gyakorlat azt mutatja, hogy jobb koordinációra van szükség. Az eredményesebb munka érdekében meghatározták az e téren végzendő legfontosabb feladatokat. E feladatok közé tartozik például az, hogy ajánlásokat dolgoznak ki a területi, munkahelyi és iskolai K-ISZ-szervezetek részére, amelyekben megjelölik, mit tehetnének a fiatalok a gyermek- és ifjúságvédelem érdekében. Tanácsi szervekkel együttműködve javítani szeretnék a fiatalok kultúrált szabadidő eltöltésének feltételeit; társadalmi munkával járulunk hozzá a megyei nevelőotthonok felújításához. Tervezik, hogy a KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett létrehoznak egy koordinációs bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy a különböző intézményekkel egyezteti az ifjúsági szövetség gyermek- és ifjúság- védelmi feladatait. Végül megbízzák az Egyetemi Főiskolai Tanácsot egy olyan társadalmi program kidolgozásával, amelynek alapján a hallgatók is be tudnak kapcsolódni e munkába. T. É.
