Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-10 / 40. szám

1984. február 10., péntek Dunántúli napló 5 Hz importmegtakarításért, a húsprogramért Fémzárolják az exportra kerülő szójamagot a bólyi vetőmagüzemben Erb János felvétele Munkásgyűlés a Szigetvári Konzervgyárban A Szigetvári Konzervgyárban tegnap délután munkásgyűlé­sen beszélték meg az 1983. év­ben elért eredményeket és az ez évi tervet. A múlt évi terme­lési tervet 2,6 százalékkal túl. teljesítették. Az előző évhez képest nőtt az exportjuk, a nem rubel elszámolású 60 szá­zalékkal. a rubel elszámolású pedig 30 százalékkal. Az 1984-es évben a nem ru­bel elszámolású exportot 20 százalékkal szeretnék növelni, és ugyanakkor teljesítik a bel­földi igényeket. Ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudják, a terme­lést mintegy 9 százalékkal kell növelniük. A termelésnöveke­dést elsősorban gépi re­konstrukcióval, a termelékeny­ség növelésével, és szervezési intézkedésekkel kívánják meg­valósítani. A termeléshez szükséges nyersanyagot a konzervgyár a partnergazdaságoknál erre az évre már lekötötte. A szállító- partnerek között legjelentőseb­bek azok a termelőszövetkeze­tek és államj gazdaságok, amelyek a feldolgozó üzemmel több éves termeltetési szerző­déseket kötöttek. Mintegy 40 mezőgazdasági nagyüzem és 30 áfész biztosítja a termelés­hez szükséges nyersanyagot. Az áfészon keresztül a magánter­melőktől is vesznek át gyümöl. csőt és savanyúság alapanya­got. Ívelni kell a szója hozamát, vetésterületét Új agro- és biotechnikai módszerek Jubileumi alkalom volt a tegnap Harkányban: az álla­mi gazdaságok továbbképzési és üdülőházában véget ért kétnapos tanácskozás a szója- tenmesztésről. A Takarmány- termesztési Kutató Intézet ugyqnis éppen tíz éve hozta létre a nagyüzemi szájater- mesztés fejlesztésére hivatott szaktanácsadó szolgálatot, amely 1976 óta a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát szerveze­tében dolgozik a dr. Kumik Ernő akadémikus és munka­társai által honosított ameri­kai fajták hazai elterjesztésén. Ennek a tíz évnek — és kü­lönösen a legutóbbi három- négynek — az eredményei egyértelműen meggyőzték ha­zai termelőinket és a mező- gazdasági kormányzatot arról, hogy a szójával országunk kör­nyezeti adottságai közepette nemcsak lehet, hanem minden szempontból érdemes is fog­lalkozni. Az ezt bizonyító — és a tanácskozáson is elhang­zott — adatok közül ezúttal csak kettőt idézünk: ez a nö­vény az utóbbi tíz évben ná­lunk 18 mázsás hektáronkénti termést hozott, és még a ta­valyi aszályos év átlagos ered­ménye is meghaladta az ame­rikai átlagot. A szójababot egyre növekvő mennyiségben használja fel hazánkban is a hús-, a kon­zerv- és a f estéki pa r, mind többet igényel belőle a malom- és a növényolajipar. Az ok egyszerű: hősprogra­munk megvalósításához a szó­jafehérje importja elenged­hetetlen — takarmány lesz be­lőle! —, s ez idő szeriint mint­egy 200 millió dollárért vásá­rolunk külföldről szójadarát. A hazai termelés jobbításával, kiszélesítésével ennek legalább az egyharmadát itthon tudjuk megtermelni, s ezáltal jelen­tős devizát megtakarítani. En­nélfogva a — hivatalosan is elfogadott — cél: az eddigi 35—40 ezer hektár helyett 70 —80 ezer szója vetése, ter­mesztése. Ennek módjáról, mikéntjé­ről cseréltek véleményt, gon­dolatot Harkányban a szak­emberek. Új agrotechnikai, biológiai eljárásokról esett szó, amelyekkel a hozamok vi­szonylag kis befektetéssel nö­velhetők; ismertették az alta­lajöntözés és tápanyag-vissza­pótlás új formáit, amelyekkel a szója termőterülete — első­sorban a Tiszántúl északi ré­szén — tovább bővíthető. Megváltozott a növányalajipar igénye: a napraforgó és a repce mellett egyre inkább előtérbe kerül a szója is, mint olajban gazdag nyersanyag. A szakemberek az elmúlt tíz év munkájáról minden tekin­tetben mérleget vontak, s ezt díjakkal is elismerték, kifejez­ték. Tavaly a villányi Új Alkot­mány Tsz volt az ország leg­jobb szój avefő mag-termesztő­je, a legnagyobb termésered­ményt pedig a békéscsabai Szabadság Tsz érte el: 26 má­zsát hektáronként. Az utóbbi öt év legjobb átlagteljesítmé­nyét a miskei Március 15. Tsz, az'utóbbi tíz évét pedig a kondorosi Egyesült Tsz érte el. Baranya legjobbjai — a vil­lányiakon kívül — a BMK, a mohácsi Új Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gazdaság. A tanácskozáson a jugoszlá­viai termesztés és feldolgozás vezetői is részt vettek. Varga J. A bólyi öregek napközi otthonában Átmeneti bentlakás a téli hónapokban Több a munka, de kedvezőbb a gondoskodás Ha kérdik az utcán ballagó Schmidt Antalnétól: hova-hova Annus néni? — a válasz, hogy haza. Ha visszafelé állítja meg valaki ugyanezt kérdezve, me­gint csak azt mondja — haza. Nem gondolkodik a válaszon, s most már a bólyiak sem le­pődnek meg a feleleten, tud­ják, hogy Schmidt Antalnénak és több idős társának január­tól valóban két otthona van. Úgyis mondhatjuk, hogy egy nyári és egy téli. Ez év elejé­től ugyanis nyolc idős ember nemcsak hétközben, hanem a hét végén is bent maradhat az öregek napközi otthonában. — Mi már az átadás előtt idejöttünk a Julcsival — mutat a szobatársára Bencze Nándor- néra Schmidt Antalné. — Ki­csit még hidegek voltak a szo­bák, de bekéretőztünk, mert itt mégis jobb volt mint otthon egyedül. A bólyi öregek napközi ott­honát 1969-ben létesítették. Ak­kor húsz személyt fogadtak. A 70-es" évek közepétől szinte folyamatosan bővitették, s az •imúlt évben pedig befejezték azt a nagyszabású átalakítást, amellyel 55 személy elhelyezé­sére alkalmas hetes napközivé fejlesztették. A fejlesztést a he­lyi gazdasági egységek és a la­kosság összefogásával tudták megvalósítani. A hetes napközi kialakításá­tól kezdve foglalkoztatta őket a gondolat, hogy mi legyen azokkal az idős emberekkel, akik szombat-vasárnap teljesen egyedül vannak otthon, akiket a meleg napközi után fűtetlen, hideg lakás fogad, akiknek ne­hézséget okoz a hétvégi bevá­sárlás, főzés. Azt kérték a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályától, hogy engedélyezze e néhány idős embernek a téli hónapokban való teljes bent­lakást. A javaslat rövid úton megjárta az Egészségügyi Mi­nisztériumot — ahol szintén egyetértéssel találkozott —, s nyolcb bólyi, illetve környékbeli idős ember majd csak akkor tölti otthon a hétvégeket, ami­kor kitavaszodik. — Nekem nem is olyan mesz- sze, a vasbolt mellett van a la­kásom — mondja Eybeck Mar­git —, de ez az egy szoba konyha is olyan hideg tud len­ni, hogy az embernek semmi­hez sincs kedve. Itt az otthon­ban egész héten jól elvagyunk, rossz lenne szombat-vasárnap hazamenni. Majd ha javul az idő, más lesz. — Engem nagyon . sokszor hívtak a gyerekeim magukhoz — folytatja Bencze Nándorné —, mind a kettő gyakran láto­gat, talán még most sem hiszik, hogy én tényleg nem tudok el­szakadni attól a helytől, ahol születtem. Nem is tudnám meg­szokni a nagyvárost. A Széche­nyi utcában van egy kétszoba- konyhás házam, ahova azért most télen is gyakran hazame­gyek. Csak megöntözöm a vi­rágokat, szellőztetek, beszélge­tek egy kicsit a szomszédokkal, aztán jövök vissza a másik ott­honomba. A hétvégi bentlakás plusz feladatot jelent az otthon dol­gozóinak. Erre a kezdeménye­zésükre nem jár létszámfejlesz­tés. A hivatásos és a tisztelet- díjas társadalmi gondozók tud­ják ezt. Az a véleményük, hogy a hétvégi gondozás bevezeté­sekor szerencsére senki sem azt nézte, hogy mi akadályozhatja ezt a téli bentlakást, hanem azt, hogy a meglévő körülmé­nyek között miként lehet meg­valósítani. S ez a lényeg. Képek a békéről Lobogó tábortűz körül ön­feledt gyerekek, a bogrács­ban rotyogó gulyást tucatnyi éhes gyerek állja körül, a betlehemesek köré tódul a falu apraja-nagyja.. . Atom-, neutron- és hidrogénbombák, Hirosima, Mir, Peace, Béke, áthúzott N-bombát traktor ellensúlyoz ... így vallanak a gyerekek a békés hétköznap­jaikról, így rögzítik színes ceruzával, színes krétával, ecsettel a békéről alkotott elképzelésüket, vágyukat a békére. A baranyai, a ma­gyar és a földkerekség min­den táján ugyanígy rögzítik papírra élményeiket, béke­vágyukat a gyerekek. Tegnap nyitották meg Pé­csett, a Mészöv székházában 77 gyerekrajzból és festmény­ből azt a kiállítást, melyet a brit szövetkezeti szövetség által meghirdetett nemzet­közi gyermekrajz. és fest- ménypólyázathoz csatlakoz­va indított útjára a SZÖVOSZ, felkérve az iskola- szövetkezetek' tagjait és a szövetkezeti dolgozók gyer­mekeit, hogy alkotásaikkal mondják el véleményüket. Az elődöntők legjobbjainak bi­zonyuló képeket állították ki a Mészövben —• és azok ma még megtekinthetők. Érde­mes megnézni. mert a 6—15 év közötti gyerekek képi mondandója oly sokat elárul önmagukról, a világról . . . Az ünnepélyes eredmény, hirdetést és díjátadást hét­főn 15 órakor tartják a Mészövben. M. L.---------------;-----------------­V eszélyeztetettek Statisztikák, tények mu­tatják: mind több a veszé­lyeztetett és hátrányos helyzetű fiatal. Nem vélet­len, hogy az elmúlt idők­ben számos állami és poli­tikai fórum foglalkozott a kérdéssel országos és me­gyei szinten egyaránt. Mindebből logikusan kö­vetkezik, hogy e probléma­kör az ifjúságpolitika je­lenlegi egyik legfontosabb kérdése és a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának tegnapi ülésén — többek között — ez szerepelt na­pirenden. A veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet felderí­tésének, megelőzésének, valamint az állami gon­doskodásnak a munkájá­ban már régóta kialakult intézményhálózat vesz részt, s az ifjúsági szerve­zetek együttműködnek az állami intézményrendszer­rel a fiatalok helyzetének javításában. Például igen gyakori, hogy üzemek, in­tézmények, iskolák KISZ- szervezetei nevelőotthono­kat patronálnak. E tevé­kenységben kiemelkedőek a Kodály Zoltán Gimná­zium, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközép- iskola, a Művészeti Szak- középiskola fiataljai. Ugyanakkor azt is megálla­pították, hogy a veszélyez­tetett családi, társadalmi környezetben élő fiatalok­kal való foglalkozásban már kevesebb eredményt értek el a KlSZ-szerveze- tek. A pedagógus KlSZ-szer- vezetek kiemelten foglal­koznak a veszélyeztetett gyerekekkel, ez tevékenysé­gük egyik fő területe; a tanulói szervezeteknél első­sorban a tanulmányokkal kapcsolatos segítségadás­ról beszélhetünk. A KISZ városi és megyei bizottsá­ga, az úttörőszövetség vá­rosi és megyei elnöksége az elmúlt időszakban elő­térbe helyezte a veszélyez­tetett és hátrányos helyze­tű gyerekekkel való foalalko- zást. Csak egy példát em­lítünk: a megyei vöröske­reszt és a megyei tanács közreműködésével a KISZ Baranya megyei Bizottsága már két alkalommal is szervezett a fogyatékos gyermekek számára tábo­rozást. Annak ellenére azon­ban, hogy javult a gyer­mek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó állami szervek­kel az ifjúsági szövetség együttműködése, a gyakor­lat azt mutatja, hogy jobb koordinációra van szük­ség. Az eredményesebb munka érdekében megha­tározták az e téren vég­zendő legfontosabb fel­adatokat. E feladatok kö­zé tartozik például az, hogy ajánlásokat dolgoznak ki a területi, munkahelyi és iskolai K-ISZ-szervezetek ré­szére, amelyekben megje­lölik, mit tehetnének a fia­talok a gyermek- és ifjú­ságvédelem érdekében. Tanácsi szervekkel együtt­működve javítani szeretnék a fiatalok kultúrált sza­badidő eltöltésének felté­teleit; társadalmi munká­val járulunk hozzá a me­gyei nevelőotthonok fel­újításához. Tervezik, hogy a KISZ Baranya megyei Bizottsága mellett létre­hoznak egy koordinációs bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy a kü­lönböző intézményekkel egyezteti az ifjúsági szö­vetség gyermek- és ifjúság- védelmi feladatait. Végül megbízzák az Egyetemi Fő­iskolai Tanácsot egy olyan társadalmi program kidol­gozásával, amelynek alap­ján a hallgatók is be tud­nak kapcsolódni e munká­ba. T. É.

Next

/
Thumbnails
Contents