Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-10 / 40. szám

1984. február 10., péntek Dunántúli napló 3 Középpontban a tanárok Csonka társadalmak „Az aprófalvak közélete és ifjúsága" címmel az elmúlt hét végén rendezett kétnapos kon­ferencia igen sok tanulsággal szolgált, különösen abból a szempontból, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek vethet­ték össze nézeteiket. A három szekció közül a kettes számú foglalkozott kiemelten az apró- falvakban élő ifjúság helyzeté­vel. E szekcióban Vágvölgyi András, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intéze­tének főmunkatársa töltötte be az elnöki tisztet. A konferencia végeztével őt kértük meg, vála­szoljon lapunk kérdéseire. — Várta-e ettől a konferen­ciától, hogy valamiféle előrelépés történik’ az ap­rófalvak ügyében, s a két nap eltelte után hogy ér­zi: közelebb jutottunk-e a megoldáshoz? — Már kiindulópontként is nagy pozitívumnak és érdekes problémafelvetésnek tartottam, hogy a konferencia összekap­csolta az aprófalvak jövőjét az ifjúsággal. Ezek, mint össze­tartozó fogalmak, még eddig a szakirodalomban sem igen fordultak elő. A dolognak már az újszerűsége is sokat ígérő­nek látszott, s hogy mennyire volt szokatlan ilyen szempont­ból fölvetni a kérdést, az meg­látszott a szekcióülésen is: el­ső délután még viszonylag ke­vés szó esett a témán belül az ifjúságról, de, ahogy ön is ta­pasztalhatta, a fordulópont a második napon állt be: ekkor már igen szorosan összekap­csolódott valamennyi fölszóla- lásban a két téma. Ezek alap­ján úgy érzem, sokat léptünk előre, de ez majd akkor válik egészen világossá, ha vala­mennyi javaslatot — a többi szekcióéval együtt — ott ol­vashatjuk a konferencia anya­gát tartalmazó kiadványban. — Beleértve a gyermekeket is, összesen hatszázezer fiatal él Magyarország kistelepülésein, s ahogy a ‘ fölszólalósok sorra kimu­tatták, ez a szám egyre kisebb lesz. — Valóban, a fiatalok je­lenléte ezekben a falvakban ál­landóan csökken, s ha nem Népességmegtartó képesség, és képességmegtartó népesség Interjú Vágvölgyi Andrással, az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársával történik beavatkozás, a jelen­ség egyre nagyobb méreteket fog ölteni. Persze, beavatkozni, szerintem, eredménnyel csak ott lehet, ahol ez a folyamat még nem visszafordíthatatlan. Most mit értek én beavatkozá­son? Semmiképpen sem vala­miféle adminisztratív módszert, hanem például olyan infra­struktúra kialakítását, amely le- csökkentené az elvándorlás mértékét. Ha az aprófalvak életkörülményei javulnak, már az önmagában is bírhat vonz­erővel. S ha a településhálózat valóban működik, jó a közle­kedés, ezzel már erősen csök­kennek a hátrányok. De arról sem szabad természetesen el­feledkezni, hogy maguk az ap­rófalvas térségek sem homo­gének: van, ahol egész jók a feltételek, s van, amelyik, ha lehet így mondani, a tönk szé­lén áll. Elhangzott az is, s tö­kéletesen egyetértek vele, hogy még bizonyára jó néhány tele­pülés megszűnik, de ez a fo­lyamat egyben kétirányú, mert keletkeznek is újabbak. Ha azonban az idők folyamán va­lamennyi aprófalu megszűnne, az tragédia lenne. A megszű­nést egyébként a hozzászólók is különböző, ám egymástól nem független okokra vezették vissza. Ezek közül a legfonto­sabbak a természetes fogyás, az elvándorlás. Az elvándorlás itt mint többértelmű fogalom is szerepelt: elvándorolnak az in­tézmények — ez már meg is történt —, elvándorol az értel­miség, s elvándorolnak a fia­talok. — Nem véletlenül hang­zott el az a szójáték, Pályázatok, találkozók Jelentős évfordulóhoz érke­zett ebben az évben a pécsi Szabó István Úttörőház: ta­vasszal ünnepük fennállása 30. évfordulóját. A jubileumi ün­nepségek már márciusban el­kezdődnek; az úttörőház veze­tői több pályázattal és rendez, vénnyel szeretnék emlékezetes­sé tenni az évfordulót. Az ünnepségekre való ké­szülődés már tavaly elkezdő­dött: hirdettek egy pályázatot felnőtteknek, s a pályázatra beküldött munkák eredmény- hirdetését márciusban tartják, mintegy az ünnepségek nyitá­nyaként. Ugyancsak tavaly ké­szült el több intézmény támo­gatásával az úttörőháznak egy szép és hasznos kiadványa, a I hogy népességmegtartó képesség és a képesség­megtartó népesség. A képességmegtartó népes­ség tényezőjeként az értelmi­séget említeném. Az értelmiség elvándorlása és újbóli oda nem települése miatt e közösségek értelmiség nélküli társadal­makká degradálódnak, úgyne­vezett „csonka társadalmak” lesznek, elvesztik a viselkedési mintát adó réteget. Nem lesz helyi társadalom a szó igazi értelmében, értelmiség nélkül széthullnak. Éppen ezért nél­külözhetetlen ez a réteg, s ezen belül is különösen a ta­nárok jelenléte. — Valamennyi hozzászóló ugyanazt hangsúlyozta leginkább, mint ön: a pe­dagógusok jelenlétének fontosságát. — Tanárainkat általában vé­ve is jobban meg kellene be­csülnünk. Ezen belül volt az a javaslatunk, hogy azoknak a fiatal pedagógusoknak, akik ezt a missziót vállalják, még a jobb fizetésen belül is maga­sabban kellene díjazni munká­jukat. Annál jobbat egyelőre nem tudunk, mint az a javas­lat, ami itt is többször is el­hangzott: rotációs módon kell megoldanunk a falvak tanár­hiányát, tehát arra gondol­tunk, hogy négy—öt éves vál­tással vállalhatnák ezt a rend­kívüli feladatot a tanárok. De ahhoz, hogy ez meg is való­suljon, nélkülözhetetlen, hogy a társadalom megfelelően hono­rálja áldozatvállalásukat. Diicső Csilla Kórusszójátékok, melynek il­lusztrációit az úttörőház szak- . körének gyerekei készítették, s amely kiadvány az egyik jubi­leumi pályázathoz is kapcso­lódik. Fönnállásuk 30. évfordulója alkalmából az úttörőház új­szerű, rendhagyó találkozót hirdetett meg: erre a találko­zóra azokat a valamikori fel­nőtt és ifjúvezetőket várják, akik szívesen emlékeznek az itt töltött évekre. Erre a talál­kozóra május 19-én és 20-án kerül majd sor; helye Siklós, a találkozó pedig túratalálko­zó. Az, hogy túráról van szó, ne rettentsen vissza senkit, mert az idősebb jelentkezők­ről is gondoskodtak: nekik csak a túra célpontjához ve­8"^P88ffnTF^G8BRI8Ji8lfBGlSt8 Feszített terv, de teljesíthető Rekordév után. a szentlőrinci Úttörő MGTSZ-ben Intézkedés a szocialista brigádmozgalom fellendítésére Többszörös üzemi rekorddal zárta az elmúlt gazdasági évet a szentlőrinci Úttörő Termelő- szövetkezet. A termelési ered­mények és az árbevétel min­den korábbi évét meghaladták. A szövetkezet pártvezetősége január végén ülésen vitatta meg és fogadta el munkater­vét. Ebben a gazdaságpolitikai feladatoknál azt a célt tűzték ki, hogy összességében az 1983. évi szintet kell elérni a terme­lésben, de néhány területen a tavalyinál is előrébb kell jutni. A szövetkezet dolgozóinak — köztük a 96 párttagnak — igencsak helyt kell állniuk eb­ben az évben is, mert a terv eléggé feszített. A pártvezető­ség ugyanakkor azt is megál­lapította, hogy az újabb jó gazdasági év eléréséhez min­den feltétel adott. Jól sikerült a talajművelés és -előkészítés, rendelkezésre áll a szükséges magas szintű technika és meg­felelő szakértelmű munkásgár­da. Az optimista terv elkészíté­séhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi hetekben bőséges csapadék esett. Tavaly az Úttörő Tsz tábláin 8244 tonna búza, 738 tonna őszi árpa, 15 678 tonna kukori­ca, 10 434 tonna cukorrépa és 1346 tonna napraforgó termett. A hektáronkénti termésátlag búzából 5,5 tonna, kukoricából 9 tonna, napraforgóból 2,8 ton­na volt. Mindhárom eredmény üzemi rekordnak számít. Egye­dül a cukorrépa sínylette meg az aszályt és a mennyiségi veszteséget nem pótolhatta a magas cukortartalom sem. A leggazdaságosabb növény a napraforgó volt. Felvevőpiaca biztosított és exportra is van lehetőség. A tavalyi termés je­lentős hányada az NSZK-ba, Svájcba, Ausztriába és Cseh­szlovákiába került. A növénytermesztésben a ta­valyi termésátlag tartása a cél. A kalászosok vetésterületét ösz- szességében 9, a kukoricáét 10 százalékkal növelik azon a 123 hektárnyi területen, amelyet a tavalyi rekultivációs munkák ré­vén nyertek. A napraforgó ve­tésterülete 550, a cukorrépáé 300 hektár lesz. Az állattenyésztésben tavaly üzemi rekord volt a tejtermelés­ben: egy tehénre 4041 liter tej jutott. Az idei terv 4500 liter tej tehenenként. A marhahizla­lásnál a szálastakarmány töme­gének és minőségének növelé­sével kívánják csökkenteni az abrakféleségeket. A szövetkezet sertéságazata tenyészállatokat nevel. Tavaly az aszály miatt a vártnál kevesebb volt a ke­reslet, éppen ezért idén a ser­téságazatban is a piacszük­ségleteknek megfelelő létszá­mot kell kialakítani. A gazdasági cél elérését se­gítik a beruházások. Tovább folytatják a vízrendezést és ja­vaslatként szerepel a műhelyek felszereltségének alapvető ja­vítása is, amit az intenzív ga­bonaprogramban való részvétel folytán megváltozott és megnö­vekedett géppark megbízható karbantartása és szervizelése tesz szükségessé. A pártvezetőség a munka- program meghatározása mel­lett áttekintette a szövetkezet brigádmozgalmának helyzetét is. összességében azt a ta­pasztalatot szűrték le, hogy a korábban szép sikereket elért mozgalom döcögött az elmúlt évben. A visszaesés oka rész­ben a gazdasági átszervezé­sekben kereshető. A pártveze­tőség azt javasolja, hogy a dol­gozói kollektívák az érdekeltség alapján a főágazati rendszer­hez igazodva szerveződjenek, és a pártvezetőség, a gazda­sági vezetés és a brigádok sa­ját maguk számára is az ed­diginél konkrétabb feladatokat határozzanak meg. D. I. A tsz borjúnevelője Készülődés az úttöriház 30 éves jubileumára zető minimális távolságot kell gyalog megtenniük. A régi úttörőházi vezetők ezen az összejövetelen találkozhatnak hajdani munkatársaikkal is, s éppen ezért külön szeretettel várnak mindenkit. Minthogy a mostani vezetőség nem ismer­het név és lakcím szerint min­denkit, aki valamikor az úttö­rőházban dolgozott, ezért arra kérik az érdeklődőket, legké­sőbb február 29-ig jelentkez­zenek, akár telefonon, akár táviratilag, vagy levélben, s közöljék a siklósi túrára vonat_ kozó részvételi szándékukat. Aki a régiek közül értesíteni tud bárkit is, kéri az úttörő­ház, tegye ezt meg. S mi lesz még a harminc­éves évforduló alkalmából? Május 18-án a pécsi Liszt Fe­renc hangversenyteremben ju­bileumi hangversenyt rendez­nek, amelyre március 1-ig je­lentkezhetnek a kórusok. Az előadásban szerepelnie kell a már említett Kórusszójátékok kiadványból egy műnek, s egy népdalcsokornak az ugyancsak úttörőházi kiadványból, a „Süss fel nap”-ból. A hangversenyre úttörő- és ifjúsági kórusok je­lentkezését várják; s ezúton is értesítik a pályázó kórusokat, hogy a Kórusszójátékokból a jelentkezők most még kaphat­nak példányokat. „Úttörőházi élményem" cím­mel ugyancsak pályázatot hir­detnek, mégpedig a gyerekek által meghatározott három ka_ tegóriában: irodalmi, képző­művészeti, zenei kategóriában. A pályaműveket egyénileg kell elkészíteni, s jeligésen kell benyújtani április 20-ig. Az ér. tékelés két korcsoportban tör­ténik majd: a 6—11 és a 12— 14 évesek csoportjában. Kép­zőművészeti kategóriában cso­portos alkotásokat is be lehet nyújtani. E pályamunkák érté­kelésére május 12-én kerül sor. Ugyancsak május 12-én lesz még két megemlékezés: a Helyőrségi Művelődési Köz. pontban műsoros est keretében az úttörőház jelenlegi szakköri tagjai köszöntik az ide ugyan­csak meghívott régi tagokat, s ezen a napon rendezik a lö­vész kupaversenyt is, amelyre az ország különböző úttörőhá­zait már meghívták.

Next

/
Thumbnails
Contents