Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-07 / 37. szám

1984. február 7., kedd Dunántúlt napló 5 Inkább Valenciából... Mindennapi söreink... Komlóankét Harkányban Kisebb területen is megtermelhetjük a kényes, de értékes és jól fizető növényt Pécsett megalakult: Az angol-amerikai nyelvész szakosztály Pécsett, az MTA Akadémiai Bizottságának székházában hét­főn délután megtartotta alakú, ló ülését a Modern Filológiai Társaság angol—amerikai szak. osztályának dél-dunántúli ta­gozata. Ezzel Pécsett jött létre az első ilyen jellegű regionális tagozat. Az angol—amerikai nyelvészek Debrecenben csak áprilisban atakííják meg a ti­szántúli szervezetet. A pécsi tagság nyelvtanárokból, nyelvé­szekből, irodalmárokból áll. Dr. Nemes István nyugalma­zott főiskolai tanár köszöntötte a résztvevőket, akik között több, vidéken — például Siklóson, Szekszárdon, Szigetváron — te. vékenykedő nyelvész is volt. Trócsányi Miklós, a pécsi tago­zat vezetője előadást tartott a nemrég Nobel-díjjal kitüntetett William Goldingról. Megálla­podtak a tagozat féléves prog­ramjában is. Márciusra Steve Cockett-et várják „Drama in the Classroom’’ című előadása, val. Áprilisra Egri Péternek, az ELTE professzorának előadá­sát tervezik. Májusban mód­szertani kérdésekkel foglalkoz­nak, júniusban pedig az an- göl—szász népek kultúrájának középiskolai oktatásával. Fórum a diák-közművelődésről Kétnapos tanácskozást ren­dezett a hét végén a KISZ Központi Bizottsága. A diák­közművelődés jelenével foglal­kozó fórumon a témában ille­tékes politikai, társadalmi, állami szervek képviselői és néhány iskola KISZ-tanácsadó tanárai voltak jelen. Baranyá­ból 2 KISZ tanácsadó tanár, a megyei és a városi tanács képviselője, valamint a pécsi Ifjúsági Ház igazgatóhelyette­se vett részt a budapesti ösz- szejövetelen. Az ország különböző részei­ről több mint száz szakember jött el a programokra, melyek során a plenáris ülésen Vitá­nyi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója, Kormos Sándor, a Művelődési Minisz­térium főosztályvezetője és Köpf Lászlóné, a KISZ KB titká­ra tartott előadást. A résztvevők ezután szék- diák bam folytatták a munkát. Húszméteres spanyol út Leheletnyi időre illatviták alakultak ki, még az ajtóban. Sült bárány? Malacpecsenye? Avagy spanyol gyümölcs illata és magyar február levegője ke­veredett a jókedvű estébe? A vendégek elindultak a húsz­méteres spanyol útra, be a La Bod eg óba. Olcsó út és ha a pengő spanyol gitár, a paella, meg a spanyol vörös bor ké­pes körénk Spanyolhont vará­zsolni, akkor menjünk e héten a Nádorba. Mert ott a La Bo­dega és nem kell hozzá valu­takeret meg paszport. így nyílt meg tegnap este a második magyar Spanyolhon. Az elsőt december 10-én avat­ták Budán, a Feneketlen tó mentén. A HUNGARHOTELS nyitotta meg, vörös bor imádó népekre is tekintettel. Ez lett az egyetlen magyarországi ven­déglő, ahol eredeti spanyol bort mérnek. Meg most majd közel egy hétig — a Nádor. Vagyis a HUNGARHOTELS Pécs patinás háza. Vacsoraváró, zenehallgató percekben leltük meg Mister Lusztigot. Mert a spanyol va­csoraest magyar szakácsának köpenyén — ez már nemzet­közi illem — angol nyelvű táb­lácska közölte: „Mr. T. Lusz- tig. Chef.” Vagyis Lusztig Ta­más úr, a főszakács. Az izgal­mas pécsi szakácspremier is meghagyta a nyugalmát, úgy mondta: — Sok a külföldi és Ma­gyarországon még mindig nem divat a figyelmes, pontos név­jegykártya. Ha már más elha­darja a nevét, legalább az enyém legyen világos. Pécs, Vasas ll-n pénteken tartották az egyes számú ta­nácskozási központ alakuló ülését. A tanácsok a lakosság ér­dekeit a tanácstagokkal, a la­kóterület társadalmi szerveivel együttműködve képviselik és a lakosságra támaszkodva telje­sítik sokirányú kötelezettségei­ket. A demokrácia továbbfej­lesztése nem valósítható meg a lakossággal való szoros kap­csolattartás nélkül. A közéleti demokráciának a további fej­lesztése a tanácsi irányító munka nyitottabbá tétele ér­dekében döntött úgy a közel­múltban a városi tanács az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottsága egyetértésével, hogy tanácskozási központo­kat szerveznek. A tanácskozási központ a város meghatározott területén a hagyományoson kialakult te­lepülésszerkezetre épülő több tanácstagi választókerületet át­fogó várospolitikai fórum. A pénteken megalakult I. számú tanácskozási központ négy kör­Hétfőtől a budai Flamenco vendégszerepei Pécsett, egé­szen csütörtök estig. Ez az első város, ahová eljöttek bemutat­kozni, még mielőtt kimennének Kanadába. A La Bodega a Flamenco egyik üzlete, még­hozzá a kedveltebb. A másik egy hagyományos, úgynevezett kontinentális, európai étterem. — Melyik spanyol vidékről hozzák a bort? — tettük fel az egyik alapkérdést. — Riaha nevű városból, a Heres vidékéről. Privilegia ne­vű fehér és vörös bort szolgá­lunk fel. Máskülönben erről a közép-spanyolországi vidékről származik a híres spanyol cherry ital is. A budai válasz­tékhoz képest semmi meglepe­tést nem hozunk, hiszen maga az eredeti választék is rendkí­vüli. — És a kettes számú alap­kérdés: mit ehetnek a vendé­gek? — Sokfélét, többek között paellát. Ebben sertéshús, rák, kagyló, tengeri hal, sáfrány van és eredeti serpenyőben sütjük, 20—30 percig. — Honnan szerzik be az alapanyagot? — A Délker Nagykereske­delmi Vállalat közbejöttével, fél évre bontott valutakeret ré­vén. Aztán mesél a spanyol kony­háról, a háromkilós sültmalac­ról, tejesbárányról, a hagyo­mányos szakácsriport hangula­tában, amikor szakács elma­gyaráz, illat oldalt orrbatámad és újságíró nagyokat nyel. Az olvasók nevében is. zetet fog össze, Vasas I. és ll-t, Hirdet és Istvón-aknát. A központ vezetőjéül Gergő Györgyöt, Béta-bányaüzem ve­zetőjét választották meg. A központ tagjai a tanácstago­kon kívül a Hazafias Népfront, a helyi alapszervezetek, a Vö­röskereszt és a nyugdíjasok képviselői is. A tanácskozási központok megalakulásakor az eredmé­nyes tevékenységük elősegíté­se érdekében úgynevezett ta­nácstagi alapot létesítettek, amely az előzetes tervek sze­rint ötmillió forint lesz. Ez az összeg nem kerül egyforma fel­osztásra, hanem azok a kör­zetek kapják a nagyobb részt, ahol a legfontosabb tenniva­lók várnak megoldásra. Bár még nem tudni ponto­san, hogy az I. számú központ ebből az aiapból milyen mér­tékben részesül, a pénteki ta­nácskozáson eldöntötték, hogy mindenképpen Hird és Vasas I. útviszonyainak javítására fogják fordítani. S. Zs. Szergej Fetrovics Zsirnichin, a TflSZSZ budapesti tudósítója BARÁTSÁGI GYŰLÉS A MAGYAR—SZOVJET DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK FELVÉTELÉNEK 50. ÉVFORDULÓJÁN Fél évszázada, 1934. február 6-án vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. Ebből az alka­lomból béke-barátsági gyűlést rendeztek tegnap délután a Mecseki Szénbányák újhegyi üzemeinek MSZBT-tagcsoport- jai* Pécsett, a Gorkij Művelő­dési Házban. A gyűlésen a vil­lamosüzem, a szénelőkészítő, az építési és a gépkocsiüzem közel százötven dolgozója vett részt. A gyűléssel egyidőben a művelődési házban a magyar —szovjet kapcsolatokat illuszt­ráló gépkiállítás is nyílt. A gyű­lésen részt vett K/ss György, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője és Halas Ilona, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizott­ságának titkárhelyettese is. Az évforduló alkalmából a gyűlés résztvevőinek Szergej Petrovics Zsirnichin, a TASZSZ budapesti irodájának tudósítója tartott tájékoztatót a nemzetközi hely­zetről, a feszültség okairól, kö­vetkezményeiről, a Szovjetunió békepolitikájáról, és a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó kezdeményezéseiről. * Vendégünkkel, Szergej Pet­rovics Zsirnichinnel a barátsági gyűlés előtt beszélgettünk tu­dósítói munkájáról. A beszélge­tés apropója ezúttal különösen kézenfekvő: a diplomáciai kap­csolatok felvételének ötvenedik évfordulója. Mert hiszen egy ország hivatalos hírügynöksé. gének külföldi tudósítója min­dig egy kicsit diplomata is, nemcsak tudósítja, de képviseli is hazáját. Szergej Petrovics Zsirnichin 29 éves, ő a legfiatalabb je­lenleg a Magyarországra akk­reditált szovjet újságírók kö­zött. — Bizonyos értelemben va­lóban diplomata is egy kicsit a külföldi tudósító. Többet uta­zik, többet lát, többet találko­zik az ország polgáraival, mint a hivatásos diplomaták. Ebből is adódik, hogy mi, szovjet tu­dósítók nemcsak kapunk rend­szeres tájékoztatást budapesti nagykövetségünktől, hanem magunk is szolgálunk olyan in­formációkkal a diplomatáink­nak, hogy szerintünk mi volt az új, az érdekes, a fontos egy- egy héten Magyarországon — Földessy Dénes Tanácskozási központ Vasason Hird és Vasas I. útviszonyait javítják mondja Szergej Petrovics meg­közelítőleg anyanyelvi szinten magyarul, Budapesten, az ELTE bölcsészkarán magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát. Ezután három évig szülővárosában, Moszkvában a TASZSZ központ Szocialista országok szerkesztőségében dolgozotf, majd 1981 őszén került Budapestre tudósítónak. Ma már felesége és hatéves kisfiúk is elég jól beszéli nyel­vünket. — Van-e tudósítói szakterü­lete? — Budai irodánkban, ahon­nan a parlamentre lehet látni, hárman dolgozunk, s nincs köztünk eleve meghatározott munkamegosztás a témák sze­rint. Egy külföldi tudósító egyet­len témában sem lehet teljesen dilettáns. Ehhez persze állan­dóan tanulni kell. Kedvenc te­rületem" azonban így is van: a kulturális élet és az ifjúság. D. I. A jellem, a karakter lénye­gére közvetlenül utaló „be­szélő” nevek, úgy Játszik, nem­csak az irodalomban vannak, hanem ennek közvetlen ,/min­tájában”, az életben is. Leg­alábbis erre mutat, . hogy a Bólyi Mezőgazdasági. Kombi­nát ,|Humulon” komlótermesz- tási rendszerének tegnop, Har­kányban, az állami gazdasá­gok oktatási házában, illetve üdülőjében megkezdődött két­napos tanácskozásán dr. Cseh Sándor vezérigazgató-helyettes mondta a beköszöntőt, majd Lipcsey Szabolcs, a BMK 'rend­szervezető főmérnöke tartotta a részletes beszámolót a nyolc honi komlótermesztő állami gazdaság munkájáról. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy csak a Csehszlovákiában vagy még északabbra készített, a magyar ízléstől eltérő, kesernyésebb, „karcosabb” sörök a jók, de annyit mindenképpen, hogy nemcsak a sörgyártásban, ha­nem az ennek alapját képező komlótermesztésben is van mit tanulnunk a cseh és német mezőgazdáktól, gazdaságoktól. A komló persze korántsem olyan fontos termény, mint mondjuk a búza vagy a kuko­rica. Az említett nyolc gazda­ság^— közte Baranyában a bólyi és a bikali, a szomszéd­ságban a tamási és a pél - pusztai — mindössze 565 hek­táron termesztik, de éppen mert kevés van, s mert a mos­tanában szükségessé vált faj­taváltáshoz import szaporitó- anyag szükséges, korántsem mindegy, hogyan. Tavaly pél­dául — mint dr. Cseh Sándor elmondotta — a termőterület ugyan jelentéktelen arányban csökkent, a szüretelt mennyi­ség viszont az előző évihez ké­pest egyötöddel esett vissza, köztük a legértékesebb: az úgynevezett ''finom aromájú komló mennyisége is. Az idén a komlótermesztő. gazdaságokban 1,2 tonnás ter­mést kellene elérni — a minő­séget jelző magas aWasav- tartalommal — átlagban ah­hoz, hogy ez a kedvezőtlen fo­lyamat megváltozzon. Ehhez a felvásárlási ár további (vár­ható) i emelése nem elég: kö­rültekintő művelés, gazdálko­dás, ütemes és sikeres újra­telepítés, fajtaváltás és — nem utolsósorban — a növény­védelmi előírások pontos be­tartása is szükséges — töb­bek közt például az', hogy a komló metszését ne március 20. után kezdjék, hanem csak áp­rilis első felében. S a na­gyobb, merészebb gazdálkodói invesztálás érdekében persze nem árt tudni azt is — össze­hasonlításként, de pontosan — hol, milyen és mennyi ráfordí­tást igényei a komló termesz­tése. A tegnap délutáni korrefe­rátumok után ma, a komló­ankét másnapján jugoszláv szakemberek tartanak előadó^ sokat: dr. Tone Wagner, a za- Jeci (Szlavónia) Komlótermesz­tési Kutató Intézet munkatársa és dr. Jan Kisgéci, a petrőci (Vajdaság) t estv é ri ntéz mé n y igazgatója. Varga J. Személyi és anyagi javak védelméről, az elsősegélynyújtásról, a mentesítésről, a polgári védelem céljáról, feladatairól ad átfogó képet az a kiállítás, amelynek megnyitójára hétfőn délután ke­rült sor Komlón. A bemutató február 17-ig naponta 10-től 17 óráig tekinthető meg Kossuth-bánya- üzem munkásklubjában. Lusztig Tamás mesterszakács (balról) Ki$ Gáborral előkészíti az esti inyencfalatokat. Fotó: Erb János La Bodega Nádor

Next

/
Thumbnails
Contents