Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-06 / 36. szám
Elsőkönyves irodalomtörténész Kaposvárott Méltatlan róluk a hallgatás... Bemutatjuk a Sipos Gyula c, kismonográfia szerzőjét Sipos Gyufa (1923—1976), költő volt, kétszeres József Attila-díjas; író, politikus és újságíró. Ellentmondásos korokban és korszakokban küzdött elkötelezetten egy jobb és emberibb világért. Verseit, prózai írásait azonban hiába keresnénk. Könyve nem jelenik meg,, s' 14 publikált vers- és prózai kötete ellenére az értékelések, a nagyobb irodalomtörténeti összegezések is hallgatnak róla. Míg nem egy kaposvári pályakezdő irodalomtörténész kandidátusi értekezése témájául választotta Sipos Gyula költői, írói s p wbli c ista - po II t ik usi él etútj át, amelynek a magva kismonográfiaként nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó „Kortársaink”-sorozatióban. A kötet egy — századunk közbülső harmadát megélt — magyar költő szép és megkapó rajza. Olyan költőé, aki megméretésre érdemes, ha művészi hatásában nem is Nagy.László vagy Illyés Gyula mellett. De ismerkedjünk meg a mű szerzőjével. Dr. Szíjártó Istvánnak hívják, a kaposvári Tanítóképző Főiskola docense. 1965- töl 11 évig a Táncsics Gimnáziumban tanított. Tőzsgyö- kös kaposvári, ami témaválasztásával is összefügg. Nagy múltú gimnáziuma sok jeles alkotó vénájú tanítványát bocsátotta szárnyra. Mai irodalmunkban, csak akik József Attila-díjasok lettek: Ta- káts Gyula, Veress Miklós, Szász Imre, Fodor András. S voltaképp ebbe a sorba tartozik Sipos Gyula is. Szíjártó István Sipos korai halálakor, 1976-ban döntötte el, milyen irodalomtörténeti témát „fogjon fel" azt követően, hogy nem sokkal korábban megvédte Kaposvár irodalmi-művészeti élete a századelőtől c. ddktori értekezését. Ez az év még egy szempontból hozott változást életében. Lehetősége nyílt, hogy a tanítóképzőben tanítson, így megvált iskolájától. Azon a nyáron kapta meg századik tanítványának értesítését arról, hogy tanárképző intézményben sikeresen fölvételizett magyar irodalom szakon ... — Vonzott a témához Sípos Gyula megnyerő egyénisége, a történelem: a Győrffy-koilégisták és a NÉ- KOSZ-időszak, s nem kevésbé ezek nemzedékeszményének jelentkezése Sipos költészetében. De ösztönzött az a •méltatlan hallgatás is, ami egész életművével kapcsolatban tapasztalható. Kétségtelen: Sipos Gyulának vannak költeményei, melyek a „rímekbe kényszerített jó szándék" példái; s vannak nagyon szép versei. Utóbbiak jelentős részét a somogyi táj, a kaposvári indíttatás ihlette — mondotta az első- könyves irodalomtörténész, hozzátéve, hogy munkáját nem érzi befejezettnek. Értekezésén tovább dolgozik. De kétségtelenül nagyon jó érzés látni az első kötetet — megvalósultan. Mindenkinek nyilván nem fog tetszeni —, említette — a kritika majd megméri, mit ér... További tervei? Kéziratban elkészült újabb kismonográfiája Gyergyai Albertról, s melengeti a gondolatát a nálunk Siposhoz hasonlóan méltatlanul elhallgatott — ugyanakkor a világban az egyik legolvasottabb íróként számon tartott — Fekete István életművének feldolgozása is. Mindketten Somogybái indultak el . . . W. E. Pénteken Boszorkány szombat Ot szemlefilmet vetítenek Pécsett A héten kezdődik a XVI. Magyar Játékfilmszemle A Boszorkányszombat című film díszbemutatójával kezdődik meg a XVI. Magyar Játékfilmszemle pénteken, február 10-én a budapesti Vörös Csillag filmszínházban. Mint ismeretes, a magyar játékfilmek szemléjét kétévenként Budapesten, a közbeeső években Pécsett rendezték meg eddig. Idén Pécs lett volna a soros, óm a Filmfőigazgatóság az érdekelt stúdiókkal, és a szövetséggel összhangban, takarékossági okok miatt úgy döntött, hogy az idén is Budapest adjon otthont a filmszemlének. így kb. egymillió forinttal kerül kevesebbe a rendezvény, mintha Pécsett tartották volna meg. A csoda vége és a Szeretők Pénteken Rózsa János filmje mellett a Szegény Dzsoni és Arnika (rendezője Sólyom András) szerepel a versenyprogramban. (Az új filmek címét dőlt betűkkel közöljük.) Szombaton A csoda vége (Vészi János), a Szeretők (Kovács András), a Felhőjáték (Maár Gyula), a Te rongyos élet (Bacsó Péter), a Mária-nap (Elek Judit) szerepel; vasárnap információs jelleggel az Elcserélt szerelem (Szalkay Sándor), a Bástyasétány hetvennégy (Gazdag Gyula) kerül műsorra, majd a Jób lázadásával (Gyön. győssy Imre—Kabay Barna) folytatódik a versenyprogram. Ezt követi az Fszkimóasszony lázik (Xantus János) és a Gyertek el a névnapomra I (Fábri Zoltán) című film. Jövő hétfőn a Délibábok országa (Mészáros Márta), a Re- lormgondolatok (Vitézy László), a Házasság szabadnappal (Mészáros Gyula) és az Átváltozás (Dárday István—Szálai Györgyi); kedden a Hanyatthomlok (Révész György), a Mennyei seregek (Kardos Ferenc), a Királygyilkosság (Bokor Péter), a Napló gyermekeimnek (Mészáros Márta) és az István, a király (Koltay Gábor) című film kerül a szemle szakmai és érdeklődő közönsége elé. Az utolsó napon délután szerepel a versenyprogramban a Könnyű testi sértés (Szomjas György), majd este eredményhirdetéssel és a fődíjas film vetítésével zárul a Magyar Játékfilmszemle. A versenyfilmek mellett a Horizont moziban a Balázs Béla Stúdió, a Színház- és Film- művészeti Főislkölü és a Magyar Televízió válogatásait láthatják az érdeklődők. ★ A szemlével egy időben Pécsett a Kossuth klubmoziban napi két-két előadáson öt szemlefilm látható. Szombaton, február 11-én a Boszorkányszombat, vasárnap a Te rongyos élet, hétfőn a Gyertek el a névnapomra!, kedden az Eszkimóasszony fázik; szerdán pedig a Házasság szabadnappal című filmeket láthatja az érdeklődő pécsi közönség. Két zsűri mérlegeli A filmszemlén két zsűri is mérlegeli a versenyben levő alkotásokat. A társadalmi zsűri elnöke Mihály András, az Operaház főigazgatója, tagjai: Ba. barczy László igazgató-rendező, Győrlfy Miklós újságíró, Honák Péter történész, Kardos G. György író, Lehoczky István, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője és Vincze Mátyás újságíró. A szakmai zsűri elnöke Kézdi Kovács Zsolt; tagjai: Sándor Pál, Kása Ferenc, Böszörményi Géza és Gulyás Gyula. Jazz-rock-farsang Pécs-Meszesen Ma esti vendégünk Pege Aladár A magyar jazzélet elsőszámú reprezentánsa, Pege Aladár együttese öt éve nem koncertezett Pécsett. Taláin ezért is tarthat a szokásosnál nagyobb érdeklődésre számot hétfő esti szereplésük Meszesen, a József Attila Művelődési Központban. Ahogy Pege Aladár elmondta, Tamócziky Ferenc, Muck Ferenc, és Szabó Ferenc társaságában különös gonddal készülnek az igényes pécsi közönséggel való- találkozásra. A program kötött. Kifejezetten jazzrockot játszanak majd. Ez lesz az alap, ami nem zárja ki, sőt kifejezetten inspirálja a virtuóz hangszerszólók improvizációs lendületét. Figyelembe véve, hogy ez a muzsika ig^r* népszerű és több korosztály is szívesen hallgatja, a rendezők (nem titkoltan) arra számítónak, hogy világhírű bőgőművészünk együttese ezúttal a jazz-kedvelők széles tábora előtt teremthet vidám farsangi hangulatot. B. G. A csatárokat lereszelik, ugye. Izgalmas küzdelem a pécsi Do-Zso gombfoci klubjában. Fotó: Proksza Nemzetközi pöccintő bajnokok Én csak arra emlékszem, hogy Gurulyka, a V/a legkövérebb gyereke elkapta téli kabátom felső gombját és „Hű, ez lesz a Puskás öcsi!” felkiáltással letépte. Igaz, adott érte tíz forintot, és az is, hogy kapott Falubiró tanár úrtól két tömör pofont. De hát az egykori latin órák különben is viharosak voltak, én meg máig is annyit értek a focihoz, hogy a labdát kézzel nem illik megfogni, mert jön a bíró azzal a fütyülővei . . . így aztán évtizedes tisztelettel vettem körül a pécsi Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Házban a tréningező csapatot. Edzőjük Balogh László kétszeres magyar bajnok, szabómester, aki ráadásul jó féltucat magyar bajnokság győztesét is itt nevelte. A gombok pöccentek egyik sarokból a másikba, én meg kigúvadt szemmel próbáltam követni a szép íveket. De a gombok mindig gyorsabbak voltak. Edzést tartott éppen a pécsi gombfocicsapat: vasmunkás és professzor; általános iskalabeli srác, meg jogtanácsos ... Az ilyen lehet a világ egyetlen olyan futballmeccse, ahol egy emberként játszik egy csapat — merthogy itt egyetlen ember pöcköli a csapatnyi gombokat. Aztán szünet, homloktörlés és próbálom, mik lehetnek a gombfoci vesébe vágó kérdései: — Tessék mondani, milyen kéz kell itt a játékhoz? — Könnyű! — így a velős válasz, Balogh László edzőtől. — De a fej sem árt, főképpen ha jó kombinatív készség bújik meg benne. — Melyik a legszebb gomb? — Olyan nincs. Csak játékos van. — Reszelni tetszenek a jó csatárt? — Nemigen. Inkább az ujjúnkat eddzük. Huszonegy éve, hogy Bosnyák elvtárs A legbékésebb foci pécsi főtitkára Már nem reszelik a csatárt a Zsolnay Gyár igazgatója otthont adott, azóta hetenként kétszer itt vagyunk. — Veszekedés? ... — Ugyan?! Itt nincs közönség, aki az ösztöneit levezeti és ordíbál. A nemzetközi meccseket is talán csak néhány rokon és a szakma nézi. — Hol van a világon a legnagyobb gombfocikultúra? — Kolozsvárott. Meg a tájékán. Ott alakult ki nagyon régen és máig Marosvásárhelyen, Kolozsvárott, Aradon, Nagyváradon van a legtöbb nagy játékos, a legtöbb nemzetközi meccs. Most is Kolozsvárra készülünk nemzetközi bajnokságra. — Igaz, hogy egy jó csatárgombért ezret is adnak? — Ez nem kereskedelem. Legföljebb cserélünk. A csatár- mozdulat, a hátvédmozdulat a játékos ujjábán van, attól függ a csel, a gól. Balogh László 1941-ben, tízéves korában kezdte a gombfocit, ma pedig már a magyar gombfoci szövetség főtitkára. Nemcsak ő volt sokszoros bajnok, hanem tanítványai közül Nagy Sándor és Szendrei Tibor négyszer. Tóth Ferenc és Demeter Márton kétszer, Vadász Géza egyszer lett magyar bajnok. Hiába, pöccinteni is tudni kell!... Földessy Dénes „Az Országit „Hozd ide a nagy Országhat!", vagy: „Megnézem az Orszóghban”, vagy: „Ebben nirlcs, de a nagy Orszóghban biztosan benne van" — tizenöt éve már, hogy ezek a mondatok mindennaposak lettek otthon : azóta keresgélem hol ezt, hol azt a szót a négy hatalmas kötet valamelyikében. Országh László egy egész ország kezébe adta soha nem nélkülözhető alapműveit: szótárait. A kiváló tudós és szótárszerkesztő neve elsősorban ez utóbbi munkássága révén vált a legszélesebb körben ismertté, szótárai tették őt még életében fogalommá, s ezért emlegeti mindenki, aki valaha is kapcsolatba került az angol nyelvvel, familiárisán, bensőségesen csak így: „Az Országh". Neve már régóta nem magát az alkotó embert jelentette, hanem „A MŰVET”, azt, amit ha élete végéig lapozgat valaki, akkor se válhat unalmassá, s amiben mindig találunk újat, megtanulni valót. Néhány napja bekövetkezett halálakor illő megemlékeznünk a tudósról, aki szellemi gyarapodásunkra gigantikus művét, „a nagy Országhot” hagyta ránk örökségül. D. Cs. Jugoszláv turisták tömege Hétvégi idegenforgalmi csúcs Baján Szombaton újra „jugoszláv csúcs" volt Baján. Vagyis hétvégi idegenforgalmi csúcs. Ez azért jó hír, mert egy évvel ezelőtt lényegesen csökkent a fcishatár menti forgalom révén Bajára érkező jugoszlávok szó. ma, csakúgy, 'minit az egész országban. Mintegy két hónap óta azonban ismét ellepik a bajai utcát a hétvégi jugoszláv turistáik. Mind a jugoszláviai magyarok, mind a szerbek karácsonyán, nagy tömegben érkeztek vásárolni. A karácsony előtti számokhoz képest természetesen kevesebben, de a tavalyi pangáshoz viszonyítva lé. nyegesen többen lépik azóta át a határt. Elsősorban a magyarországi bevásárló napon, vagyis csütörtökön, valamint szombatba. Az igazi idegen- forgalmi haszon azonban abból születik, ha a turista nem any- nyira az árut viszi el, inkább itt költekezik. Ez szombaton íbe. következett: a bajai Belvárosi cukrászda forgalmának 71 százalékát jugoszláv vendégek ad. tök. F. D. Művészeti világhíradó Porcelánbabák? Az újkori filmtörténetben „bond-girl”- nek hívják a babaarcú színésznőket. Barbara Carrerát viszont az amerikai és európai sajtó az első olyan bond-girl-nek nevezi, akinek az arca életszerű, s nem porcelánbaba-arc. (Képünkön: Barbara Carrera.) * Bambuszképek. Martin Ested osztrák festőművész a dzsungelek bambuszvilágát festette meg, sajátosan modern formanyelven, de a természetet mámoros ólomnak érzékeltetve. Képeit a bécsi Gabriel Galériában mutatja be. Napközi otthon. Jevgenyij Jevtusenko filmet írt gyermekkori élményeiről. Az érzékeny kisgyermekkori emléknyomokat feldolgozó művet nemrég mutatták be Moszkvában, nagy sikerrel. Címe: „Napközi otthon". Müvészsors. Ernyey Béla szép karriert futott be Ausztriában. Jelenleg együtt játszik a Kedves tolvajok című komédiában Bécs egyik legnagyobb színészével, Hans Járayval. „Másodállásként" zongorabárt nyitott a Johan- nesgasse-n.
