Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-04 / 34. szám
1984. február 4., szombat Dunántúli napló 13 Kétnapos konferencia kezdődött Pécsett Koordinálják Somberek, Lippó, Szabadszentkirály a bányaegészségügyi tevékenységet Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese mond megnyitót az MSZMP Oktatási Igaz. gatóságán rendezett konferencián A bányászattal kapcsolatos betegségek megelőzése, illetve gyógyítása érdekében végzett kutatómunka koordinálására, i letve az eredmények gyakorlati alkalmazásának segítése érdekében országos bányászati munka- és egészségügyi bázist hoztak létre. A bázis szakmai tanácsadó testületé február 9- én Pécsett a megyei kórház Rákóczi úti tanácstermében tartja alakuló ülését. Ezen részt vesznek a bányavállalatok üzemi főorvosai és más egészség- ügyi intézmények vezetői, illetve meghívott szakemberei. Aprófalvak közélete és ifjúsága Zárszámadás Zárszámadás volt tegnap Somberekén, Lippón és Szabadszentkirályon. A sombereki határban tavaly kevesebbet hozott a kukorica és a búza, mint annakelőtte, de még így is a tsz történetének második legjobb gabona- termését mondhatták magukénak. Az állattenyésztésben szinte mindennel foglalkoztak, amivel lehetett; az ágazat 260 millió termelési értéket állított elő. Gondot fordítottak a feldolgozásra, a háztáji fejlesztésére is; cipőfelsőrész-készítő részlegük egymaga kétmilliós nyereséget termelt meg. összegezve tehát azt mondhatnánk: mindennel foglalkoztak, amiből pénzt lehet csinálni, s hogy ez sikerült, mutatja a 85 milliót megközelítő tiszta nyereség. A közel 700 aktív tagra jutó évi jövedelem is szép összeg: több mint 63 ezer forint. * Baranyában sokan tudják: Lippón kezdik meg a búzaaratást először, és itt is fejezik be elsőként. A lippói, bezedeki, ivándárdai, sároki határ jó földje ezúttal is szép búzatermést hozott; csaknem 73 imázsás átlagot hektáronként, és nem lehetett panasz az 535 mázsás cukorrépára sem. Változó sikerrel, de egészében eredményesen folyt az állattenyésztés: a 'liba és a tojás ráfizetéses volt, a csibe, a pulyka, a kacsa meg a hízóbika viszont jól alakult. Szépen jövedelmezett a tsz által segített háztáji is. A lippói „Béke őre" azon kevés tsz közé tartozik, amelynek nincs ipari melléküzemága. Azt mondják, nincs rá szükségük. Az eredmény őket igazolja: 2000 hektáron, alig több mint 300 aktív taggal 250 milliós árbevétel, 30 millió nyereség és 65 ezer forint évi jövedelem személyenként. *-Pécsett a Szliven étteremben a volt bisztró helyén ételbárt alakítottak ki. Itt a vendégek olcsó egytálételeket, meleg szendvicseket, csapolt seit fogyaszthatnak. Az édességet kedvelőknek pedig saját cukrászkonyhájukból hozzák át a frissen készített finomságokat. A magánkereskedők és a szerződéses üzemeltetők segítik a jobb ellátást A népi ellenőrök komlói tapasztalatai Az elmúlt két hétben többször is fölhívtuk a figyelmet arra, hogy rendkívül jelentős és nagyszabású konferencia kezdődik Pécsett, amely az aprófalvak közéletével és ifjúságával foglalkozik. Hasonló témában rendeztek már tanácskozást több ízben is az országban, de ahogy ez az előzetesen kiadott program és a kétnapos konferencia első napjának alapján tűnik, talán ez a mostani a legátfogóbb, amely az aprófalvak problematikájával foglalkozik. A konferencia plenáris üléssel kezdődött; Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, többek között az elnökségben helyet foglaló Deák Lászlót, az MSZMP KB tagját és dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát. A köszöntő után került sor Piti Zoltánnak, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesének megnyitójára, aki bevezetőül rövid jellemzést adott Baranya megyéről, a megye településhálózatáról. Szólt az 1970-es településpolitikáról, s azokról a hatásokról és véleményekről, amelyeket ez váltott ki. Akár mottója is lehetne a tanácskozásnak az a kijelentése, hogy a konferencián részt vevőknek e két napon ma az aprófalvakban élőkért és nem helyettük kell véleményt nyilvánítaniuk. Egyébként szerencsés időben szervezték ezt a tanácskozást, mert az itt elhangzó javaslatok, ajánlások még időben beépülhetnek az új telepüA mai értelemben is modern folklórkutatás úttörőjére, a jeles műfordítóra, a finn népi eposz, a Kalevala első magyar fordítójára, Vikór Bélára emlékeztek tegnap Somogybán, születésének 125. évfordulója alkalmából. Jeles néprajztudósok és Vikár Béla emlékének tisztelői gyűltek össze Kaposvárott a megyei könyvtárban, ahol délelőtt emlékülésen méltatták a neves tudós munkásságát. Kanyar József megnyitó szavai után Vikár László népzenekutató tartott előadást Vikár Béla erdélyi népdalgyűjtéseiről. Előadásábgn felhívta a figyelmet egy másik jeles évfordulóra: 100 évvel ezelőtt, egy Borsod megyei faluban alkalmazta először Vikár Béla a fonográfot. (Előtte gyorsírással jegyezte fel( a népdalok szövegét.) Vikár Béla különös érdélésfejlesztési koncepcióba. Végezetül megnyitójában igen sok, egyelőre megválaszolatlan kérdést vetett föl, amelyek akár vitaindításul is szolgálhatnak. A megnyitást négy előadás követte, melyek mindegyike a plenáris ülésen hangzott el. Enyedi György akadémikusnak, az MTA Dunántúli Tudományos Intézete igazgatójának előadását dr. Cselkó Ferenc, az intézet ügyvezető igazgatója olvasta föl. (Enyedi György más, fontos elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a konferencián.) Az előadás az aprófalvaknak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyével foglalkozott. Ezután Szoboszlai György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa tartott előadást az aprófalvak érdekképviseletéről és helyzetükről az állami szervezetben. Harmadik előadóként Kara Pál, az Államigazgatási Szervezési Intézet kutatásvezetője beszélt a társközségi elöljáróság és a közös tanács kapcsolatáról. Végezetül Nyitrai István, a KISZ KB titkára tartott előadást az aprófalvakban élő ifjúság helyzetéről, s a KISZ lehetőségeiről, feladatairól. Délután a konferencia munkája három szekcióban folytatódott tovább; az első szekció az aprófalvak közéletével, érdekképviseletével, a második az aprófalvakban élő ifjúság helyzetével, a harmadik pedig e falvak ellátottságával foglalkozott. A szekcióülések ma délelőtt folytatódnak. D. Cs. me, hogy bár nem volt aktív muzsikus, fölismerte a népzene- kutatás jelentőségét, a „tiszta forrásban” rejlő páratlan nemzeti értéket. Gyűjtőmunkájában különös gondot fordított elsősorban a peremvidékek népdalanyagának megmentésére. A század első éveiben gyűjtött Erdélyben. Brassó, Csík, Háromszék, Aranyos-Torda és Udvarhely megyékből több száz fonográfhenger őrzi a felgyújtott népdalanyagot, amelyekből Bartók is, Kodály is jó néhány zeneművében bőségesen merített témát vagy motívumanyagot. Olsvai Imre népzenekutató — megemlékezésül is — a nemrég elhunyt Együd Árpád néprajzkutató Vikár Béla nyomában c. dolgozatából olvasott feli részleteket. Majd saját előadásában Vikár nemzeti kulFolyomatos ellenőrzésekkel vizsgálta az elmúlt évben a lakosság áruellátását a Komló városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A tapasztalatokról készült összegző jelentést a pénteki ülésen Fekete János NEB-elnök ismertette a testülettel. A nagyobbrészt komlói kereskedelmi egységekben tett látogatások tapasztalatairól meglehetősen sokszínű kép alakult ki. Megállapították, hogy néhány áruféleségekből — Roma túránkra gyakorolt közvetett hatásáról; illetve somogyi népzenei gyűjtéseinek jelentőségéről szólt. Kiemelte, hogy Vikár Béla úttörő munkásságával nagy életműveket készített elő; nélküle Bartók és Kodály nem juthatott volna el művészetének elért csúcsaira — vagy csak jóval később. Volly István népzenetudós néhány új szempontból villantotta fel a Kale- vaía-fordítás sajátosságait; majd Schelken Pálma Vikár írói munkásságáról, Laczká András a La Fontaine Társaságban vitt szerepéről szólt. Délután a Kaposvár melletti Hetesen megkoszorúzták a falu nagy szülöttének emléktábláját. Ezután népi együttesek adtak műsort Vikár Béla gyűjtéseiből. W. E. margarin, filteres tea, kakaópor, napraforgó étolaj — esetenként hiányzott a megfelelő kínálat. Nem volt megfelelő a választék női és férfi fehérneműkből, gyermekszandálokból. Gondja a bányászvárosnak a tüzelőellátás. A beszámolót kö. vető vitában többen is kifejtették, időnként sem a kínálat, sem a kiszolgálás nem megfelelő. Több jó tapasztalatról is beszámoltak a népi ellenőrök. Az egyházaskozári, ai mágOcsi boltok, a sásdi áruház, valamint a magyaregregyi ABC beszerzési gyakorlatát, áruválasztékát követendő példaként említették. Hasonló vélemény alakult ki a pécsváradi vasboltról és a sásdi Tüzépről. Nem megfelelő a Komlón érvényesülő tendencia, a túlzott szakosítás. így fordult elő például, hogy a városban egyetlen vas-műszaki boltban sem kapható alkatrész kerékpárokhoz, segédmotorokhoz. A népi ellenőrök természetesen nem csupán az állami és a szövetkezeti boltokat keresték fél. A kialakult vélemények szerint a magánkereskedők sok esetben nagyobb gondot fordítanak a választék bővítésére és az udvarias kiszolgálásra is. A magánkereskedők és a szerződéses üzemeltetők tevékenysége jelentősen segítette a jobb ellátást. A Népi Ellenőrzési Bizottság észrevételeit, javaslatait eljuttatta az illetékes felügyeleti szervekhez. Néhány területen az idén folytatja a vizsgálatot. Ferenci D. fl félévi értesítő monológja ly/lár mindenki tud ró- IVI |,arn, Tegnap 0tt |a. pultom a zsebekben és vittek kézben lobogtatva. Begyűrtek a táska mélyére és olvastak szélesre tárva a buszon, hogy más is lásson. Megcirógatták gazdám kobökját, hogy „Nagyra nőj, fiam!" és repültem kis társammal együtt a sarokba, hogy „Mi lesz így belőled, te kölök?”. Van, aki szeret és van, aki nem, de mindenki vár. Várnak, hogy mielőbb túl llegyenek a bánatokon, amiket okoztam, és hogy sokáig fűződjenek a boldogságban, amit úgyis sejtettek már. Pedig én nem te hetek semm i rő I. Engem kitölt a tanár, aláír apuka vagy anyuka. Miattam telefonálnak a nagyinak, és panaszkodni mennek a tanár nénihez. Sokszor okozok meglepetést. Engem megértenek és megmagyaráznak. Mindig ilyennek akarnak, és meg ne lássanak így még egyszer. Értem csokit, kis és nagy autót adnak és miattam nem nézhetnek tévét. Engem kiosztanak, megbeszélnek, aztán becsuknak és elfelejtenek. Mert engem úgyis ki lehet javítani és le lehet rontani — előbb vagy utóbb. Bozsik L. Igen jó évet zárt tegnap a szabadszentkirályi termelőszövetkezet is — a nehézségek ellenére, mert a mintegy 250 m il I im été rés csa pa d ékh i á ny náluk (is) jelentős: 10—15 százalékos terméskiesést akozott. A még ilyen körülmények közt is elért 62 mázsás búza- és 100 mázsás kukoricaterméssel, az igen szépen jövedelmező tehenészettel, sertéshizlalással — hogy csak a legfontosabbakat említsük —, megközelítették a 140 milliós termelési értéket, melynek nyomán nyereségük 25 millió, az egy főre jutó jövedelem pedig csaknem 55 000 forint. V. J. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Mohácsán A mezőgazdasági könyvhónapot az idén 27. alkalommal rendezik meg hazánkban, ennek megyei megnyitóját tegnap délelőtt tartották Mohácson a Csele Hotelban. Az eseményt célszerűen egybekapcsolták a rendezők — a TIT megyei Szervezete, illetve a TIT Baranya megyei Bizottsága, az immár harmadik alkalommal sorra kerülő fiatal szőlész-borász szakemberek országos találkozójával, amelynek ugyancsak a Csele Hotel ad otthont. A könyvhónap megnyitóját dr. Németh Elemér, Mohács város Tanácsának elnöke tartotta, és minthogy a hallgatóság jó része — 44 fő — az ország különböző részéről jött Mohácsra, a várost is bemutatta. A mezőgazdaságban dől. gozók szákirodalmáról szólva pedig hangsúlyozta, hogy a diploma ma már nem egy életre szóló „útlevél”, hiszen a fejlődéssel való lépéstartás nélkülözhetetlen a gazdaságnak ebben a szektorában is. A Duna-parti szálloda halijában rendezett vásárlással egybekötött alkalmi kiállítást a könyvhónapra megjelent kiadványókból. A most megjelent 45 műből ugyan néhány még nem ért el a boltokba, de a hónap folyamán hozzájuthatnak az érdeklődők az olyan keresett művekhez, mint a Mezőgazdasági talajcsövezés, A biogáz, vagy mint pl. a ház. tájiban gazdálkodók hasznos segítője a Szarvasmarha a kisgazdaságban című könyvekhez. A könyvhónapi megnyitó után dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője tartott előadást A mezőgazdaság 1984. évi feladatai címmel. 125 éve született Kaposvári emlékezés Vikár Bélára Az aprófalvakban élőkért - és ntm helyettük
