Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-04 / 34. szám

Gyerekek IUI Uso r aj a n I a t SZEPESI ATTILA Havas mese Ezüst pagonyra hullik a porhó, zuzmara-ágon cserreg a szajkó. Venyige, gizgaz földre-lapul — árnyán riadtan vacog a nyúl. Hopp! felszökken, tappog a hóba, nyomán vörösen inai a róka. Szeme villan, jaj, mi lesz? Ugrik a méla tapsifüles, bozóton átfut, menekül, iramodva a hóba merül, körbe-forog, hogy nyoma veszne, de mögötte inai a beste ravaszdi — surran, farka lobog ... szökken a nyúlfi, tovarobog, át a mezőn és ciheresen — porzik a friss hó — inai sebesen. Aztán ... elindul visszafelé — csak nem a róka torka felé? Farolva léptet maga nyomában, hátrál az ösvény ezüst havában, s hogy egy bokorig visszajut, oldalt-leskelve ugrik nagyot, álitó helyéből fölveti magát, repül a tüske­bozóton át, majd meglapul az ágak tövén, gubbaszt a kökény­bokor sűrűjén ... Jön a ravaszdi a friss nyomon, hóba-írt ezüst gyöngysoron, szimatol, szaglász, leskel körül, nyuszibozótot körülkerül, tovainal és egyszerre megáll — körül csupa ezüst a téli táj, de hiába fürkész tappancs-nyomokat, a nyulösvénynek vége-szakadt. Lesi a titkot morcosán, lobog a farka loboncosan. Elnyelte a föld, vagy elszállt a nyuszi? — óg-móg a róka, fejét töri. Elindul vissza, leskel körül, ágneszezésre megpenderül, téblábol, szaglász szertesunyitva, fenékre-huppan, felszökken újra, kandi képpel a bozótba les, de néma körül a ciheres, cinke se röpdös az ág hegyén, csuszka se rikkant berek sűrűjén, a kökénybokrot hópihe szállja ... Ezüst csillám ül ezüst faágra ... Hit játszanak a csehszlovák gyerekek? Ha külföldre utazik az em­ber, mindig kíváncsi arra, hogy hogyan élnek ott az emberek, milyenek a szokásaik, mi. az, amit másképpen csinálnak, mint mi. A gyerekeket az is na­gyon érdekli, hogy vajon ab­ban az országban milyen já­tékokat játszanak. Ezeknek a kíváncsiaknak szeretnénk a kedvükben járni, ezért gyűj­töttünk össze néhány csehszlo­vák gyermekjátékot. ERŐFEJLESZTÖ JÁTÉK: KOTÉLHÜZÓ Két másfél méter hosszú kö­telet középen csomóval Össze­kötünk és keresztalakban a földre helyezzük. A kötelek vé­gétől 3—3 lépésnyire valami­lyen könnyen megfogható tár­gyat, például labdát, karót stb. teszünk a földre. Négy-négy já­tékos megragad egy-egy kötél­véget, mondjuk jobb kézzel. Adott jelre meghúzzák a kö­teleket és igyekeznek elhúzni ellenfeleiket, hogy felemelhes­sék a három lépésnyire fekvő tárgyat. Az nyer, akinek hama­rabb sikerűi. LABDAJÁTÉK: LABDAS KIÜTŐ Téglalap alakú játéktéren két egyenlő létszámú csapat egymással szemben áll fel. Az „A” csapat vonalban a saját alapvonalán helyezkedik el és játékosait megszámozza. A „B" csapat az egész játék­téren szétszórtan áll fel. A já­tékvezető sípjelre egy labdát dob a „B” csapatnak és ugyanakkor az „A” csapat 1- es számú játékosának a „B” csapat játékosai között ke­resztül kell futnia a másik alapvonalig, majd vissza a sa­ját helyére. Futás közben a „B” csapat megpróbálja őt a labdával kiütni: visszaérkezés után azonnal fut a 2-es, majd a 3-as, 4-es stb. Ha az egyik csapat minden játékosa már futott, akkor szerepcsere tör­ténik. Minden eltalált játékos a dobó csapatnak egy-egy pontot jelent. MEGFIGYELŐ JÁTÉK: KI A JOBB MEGFIGYELŐ? Osszunk fel egy kijelölt utat több egyforma szakaszra. Min­den szakasz elején más gye­rek veszi át a vezetést. Az a feladata, hogy jól figyelje az út közvetlen környékét. Ha a társaság áthaladt a meghatá­rozott szakaszon, rövid szünet következik. Mindenki egy pa­pírlapra írásban felel a vezető kérdéseire. A kérdések ilyenek lehetnek: milyen korlátja volt a hídnak, amelyen átmentünk; az út me­lyik oldalán kezdődött előbb az erdő; milyen fák szegélyez­ték az utat; milyen bokrok vol­tak az út közeiében stb. De városban is lehet játszani! 10 ilyen kérdést tegyünk fel. A további útszakaszon más­más lesz a vezető. Ő a séta alatt előkészíti a kérdéseket, amelyekkel meggyőződik a töb­biek megfigyelőképességéről. Az út végén értékeljük az eredményeket. VÁLTÖJATÉK: KI A GYORSABB? A játéktér közepére asztalt ál­lítunk. Az asztalra 15 centimé­ter átmérőjű kört rajzolunk, en­nek a közepébe tegyünk egy követ. Az asztaltól jobbra és balra 10 méter távolságban je­löljük ki a rajtvonalakat. A gyerekeket két egyenlő cso­portra osszuk, akik az alap­vonalon állnak fel. Adott jelre a két csapat el­ső játékosai az asztalhoz fut­nak, és igyekeznek elvenni a követ. Attól függetlenül, ki érintette a követ, mindkét já­tékos megfordul és igyekszik visszatérni a helyére. Az a já­tékos, amelyik megfogta a kö­vet, két pontot, aki előbb fut a helyére, az egy pontot szerez csapatának. H. M. Á nagy pele Kertes házak, erdők és gyü­mölcsösök közelében álló épü­letek tulajdonosai éjszakánként néha különös zajokat hallanak a padlásról. Az esetek többsé­gében a játékos kedvű nyest a „bűnös", amely gyakran te­lepszik meg épületek padlás­terén, de néha az ugyancsak oda költözött nagy pele okoz­za a zajt. Ez a patkánynál ki­sebb rágcsáló lompos farká­val a mókusra emlékeztet, de bundája nem vörhenyes, ha­nem felül szép hamuszürke, alul fehéres. Sötét szemei az éjjeli életmód biztos jeleként viszonylag nagyok és kidom- borodóak. A nagy pele hazánkban a középhegységek erdeiben, kü­lönösen a melegebb, déli ol­dalak tölgyeseiben, kertekben, parkokban sokfelé előfordul. Életmódja a fákhoz kötött és bár táplálékért az avarba is lemerészkedik, elsősorban mégis az ágak között érzi jól magát. A társas életmódot ked­veli, gyakran él egymás köze­lében több példány. Kedveli azokat a helyeket, ahol a fák között sziklák is vannak, ilyen­kor ezek repedéseiben húzó­dik meg. Éjszakai állat, rejtekét csak a teljes sötétség beállta után hagyja el. Végigszalad a szik­lapárkányon, átveti magát a legközelebbi fa ágára és mó­kus módjára mozogva indul táplálék után. Elsősorban kü­lönböző gyümölcsöket és ma­gokat keresgél, de ahol ma­dárfészekre bukkan, a tojáso­kat és a fiókákat sem kíméli. Mesterséges odutelepeken, ahol cinegéket, légykapókat és más madárfajokat telepítenek, bizony gyakran okoznak bosz- szúságot a fészkelőhelyeket előszeretettel elfoglaló nagy pelék. Külföldön végzett meg­figyelések szerint a cinegék és légykapók száma erősen csök­kent azokon a területeken, ahol a nagy pelék elszaporodtak. Ilyen helyeken a szürkebundás rágcsálók néha a kifüggesztett odúk nagyrészét elfoglalták. A nagy pelét a német nyelv nagyon találóan hétalvónak (Siebenschläfer) nevezi. Ezek az állatok ugyanis a mi széles­ségi fokaink, a mi éghajlatunk alatt az év 12 hónapjából 7— 8-at alvással töltenek. Ősszel az állandósuló hűvösebb hő­mérséklet hatására fokozato­san elfoglalják rejtekeiket és megkezdik hosszú téli álmukat. Harkályoduk mélyén, sziklare­pedésekben, épületek alkalmas zugaiban, felhalmozott száraz levelek között térnek nyugovó­ra, általában egyedül, de né­ha több állat választja ugyan­azt a rejtekhelyét. A téli pihe­nő előtt a nyár végi és kora őszi táplálékbőség idején a pelék erősen meghíznak és a későbbiekben ezt a zsírtarta­lékot élik fel. Életműködésük lelassul és a súlyveszteség mértéke elsősorban attól függ, mennyire süllyed a környező levegő hőmérséklete. így pél­dául a 10 fok mellett alvó ál­lat többet veszít a súlyából, mint az 5 fok mellett pihenő példány. Vizsgálatok szerint az alvó nagy pelék naponta át­lagosan 0,2 grammot veszíte­nek a súlyukból, a teljes téli súlyveszteség az öregebb pél­dányoknál 22—41, a fiatalok­nál akár 55 százalék is lehet. A tavaszi ébredés után né­hány héttel, többnyire június­ban történik a párzás. A nős­tény 25—30 napig terhes, éven­te egyszer 1—9, többnyire 3—6 kölyköt ellik. A fiatalok 10—11 hónapos korukban, te­hát a rákövetkező tavaszon ivarérettek, általában 4 évig élnek. Schmidt Egon Miért száradt le a denevér lába? (altájj népmese) Manapság a denevér csak éjszaka röpdös. De volt olyan idő, amikor nappal is szárnyra kelt. Röpült, röpült és hirtelen a szürke héjával találkozott. — Jó hogy jössz — szólt a héja — már három éve keres­lek, barátocskám. — Miben lehetek a szolgá­latára? — Minden madár megfizet­te már a sasnak járó adót, csupán te tartozol még vele. — Én? Hát nézd meg ma­dár vagyok én? — ereszkedett le a fűre a denevér. Elmoso­lyodott, 'kivillantotta a fogait és elfutott. — Ez végső soron négylábú állat — gondolta a héja. A denevér az erdőcskével ko­ronázott domb felé futott, de egy bokorból hirtelen elészök­kent az ezüstróka. — Hogy vagy barátocskám? Hetedik éve kereslek. — Miben lehetek szolgálatá­ra? — Minden állat befizette már a medvének járó adót, csupán tőled nem kapta még meg. — Tőlem? Nézd meg négy­lábú vagyok én? — Széttárta a szárnyát és el röpült. Azóta a rókától rettegő de­nevér végképp abbahagyta a futkosást, ijedtében a lába is elszáradt. De nappal sem mer röpdösni, mert tart a héjától. így é:| most a szürkületben, ijedtében elszakadt a négylá­búak tói, de nem tartozik a ma­darakhoz sem. Migray. Ernőd fordítása Kerek mese Élt egyszer Háromkereki fa, luban egy kerékgyártó mester, Benedek. . Ő készítette a falu összes kerekes kútjához a kereket, a kocsikhoz a kereket, sőt még a kerekekhez is a kereket, de szép kereket! Egyszer aztán Benedek mes­ter megunta a kerekeket. Hiába mondták neki az em­berek, hogy de szép kereket kerekítettél már megint, Bene,, dek! Benedek mester úgy hatá­rozott, hogy feltaláló lesz, és feltalálta a négyszögletes kere­ket, hamar úgyis a kisujjában van a mestersége. Nem is be_ szélve arról, hogy gyönyörűen tudott fából vaskarikát csinálni. Amikor Benedek elkészült a négyszögletes kerekű kocsijá­val, az emberek nevetve mon­dogatták: — Benedek, nincsen ki a négy kereked! Dühös lett erre Benedek, fogta magát és kerek-perec be­ült a kocsijába. — Fölkerekedek és világgá megyek! Ti nem becsülitek a feltalálókat! Azzal a lovak közé csördített Benedek mester... Még ma is ott áll Háromke- rekiben, mert a négyszögletű találmányával nem tudott ke­reket oldani. Szűcs Mariann Rádió Miért kevés a fogorvos? Színesnek, változatosnak, sok eseményről informálónak ígér­kezik a ma délelőtti JÓ PIHE- NÉS-t c. magazinműsor, me­lyet Kovács Imre szerkeszt. Lesz benne tájékoztatás a közutak helyzetéről, évfordulónaptár és könyvismertető, melyből — töb­bek között — megtudható a farsangi fánk receptje — nagy­anyáink korából. Régi pécsi bálokról szól Bezerédy Győző múzeumi osztályvezető króni­kája, majd tudósítás számol be a kaposvári Dorottya farsang­ról. A „Vendégünk volt" soro­zatban ezúttal Kulcsár István­nal, a Magyar Rádió főmun­katársával, korábbi moszkvai és New York-i tudósítóval hall­hatnak beszélgetést, valamint Soltész Rezsővel, okit pécsi nagy sikerű vendégfellépése al­kalmából kért mikrofon elé a szerkesztő, és természetesen elhangzik e népszerű énekes több száma is. Egy esemény nyomán vizsgálják az aprófal­vak és közélet problémáját. Szerepel még a kétórás prog­ramban reggeli lapszemle, tá­jékoztatás a hétvégi progra­mokról és rövid látogatás Dan- kóék presszójában, a pécsi Sál lói utcában. „Hogy él ma?” — erre válaszol Lehel (Léber) Gyula, a Pécsi Dózsa labda­rúgója, végül ami a múlt szom­batról maradt el: show-hajtás a műjégpályán. Simon Márta VASÁRNAPI MAGAZIN-ja egy portrét mu­tat be. Juhász András nyugal­mazott rendőr alezredest, aki nyomdászként kezdte pályafu­tását, és szemléletében, a szak­ma szeretetében, a könyvek is­meretében mindvégig megtar­totta azt, amit a gyomai KNER nyomdában tanult... A hétfői 90 PERC! című mű­sor egyik főszereplője a tele­fon lesz. Felső Pál tájékozta­tott: — Hogy kit hívunk készülé­künkön, azt a napi aktualitá­sok határozzák meg. Annyi bi­Televízíö Pénteken zonyos, hogy jelentkezik majd kaposvári és szekszárdi mun­katársunk is, aki a somogyi és a tolnai megyeszékhely hétfői estéjéről számol be. Bemuta­tunk egy pécsi polgárt, aki az­nap ünnepli századik születés­napját, és nem hiányzik majd az összeállításból két állandó rovatunk: az Eszperantósarok és a Horgászpercek sem. Kedden Rezes Zsuzsa folytat­ja MIÉRT KEVÉS A FOGOR­VOS című riportsorozatát. Szer­dán László Lajos szerkeszti a HÉTKÖZBEN című aktuális magazint, melyben — többek között — szó lesz Csorba Győ­ző új kötetéről, a szekszárdi óvónőképzőről, étkezési taná­csokról, Fodor András könyvé­ről és beszélgetés hangzik el dr. Kertész Ferenc ügyvéddel. A csütörtöki műsorban je­lentkezik Tiszay László NYUG­DÍJAS ÉLET - NYUGDÍJAS ÉVEK című összeállítása, me­lyet ezúttal a harkányi szociá­lis otthonban készített. Pénte­ken a dzsesszkedvelőknek szól a zene, és Simon Márta tájé­koztat MŰVÉSZETRŐL című összeállításában a hónap kul­turális eseményeiről. A hétfői szerb-horvót műsor­ban lliásics Gyula titkárral be­szélgetnek a barcsi népfront- tevékenységről. Klaics Milica „önmagunkról" c. sorozatának I. részében, kedden a magyar- országi délszláv olvasókörök te­vékenységét ismerteti. Ugyan­ezen a napon Filákovity Bránkó jegyzete a tsz-zárszámadások- kal foglalkozik. „Erdő hangjai" címmel hangzik el bezsélgetés a szerdai német nyelvű műsor­ban Patos Péter nyugdíjas pa- léi erdésszel. Pénteken Wag­ner Anna szakfelügyelővel be­szélgetnek a Tolna megyei anyanyelvoktatásról, majd ri­port következik, mely a pécsi Blaha Lujza utcában lakó né­met nemzetiségiek között ké­szült. Pannon Krónika A pécsi körzeti és nemzeti­ségi stúdió több műsorát, vala­mint más érdekességeket is kí­nál a következő hét a televízió rajongóinak. Mennyit ér a munka, ha ma­gyar? — teszi fel a kérdést kedd este tízkor a Kockázat című világgazdasági magazin, és bár jelentős szerepet nem játszanak a magyar sportolók az 1984-es szarajevói téli olimpia versenyszómaiban, so­kakat érdekelhet, hogy szerdá­tól naponta ad közvetítést a te­levízió a jelentős eseményről. Az egyes és a kettes progra­mon műkorcsolya, jégkorong, szánkó- és bobversenyzés, va­lamint sí is szerepel. Unser Bildschirm címmel je­lentkezik csütörtökön 19.35-kor a pécsi stúdió német nemzeti­ségi műsora a kettes csator­nán. A programban, me­lyet szombat reggel 8.05- kor az egyesen megismé­telnek, sok érdekes információ, va| gazdagodhatnak a nézők. Megismerkedhetnek egy órás­mesterrel és egy üzletkötővel és együtt izgulhatnak a nagy- nyáradi úttörők sikeréért a nemzetiségi fesztiválon. Rög­tön e program után ismétlik meg 20.00 órától a pécsi stú­dió február 4-i rehabilitációs magazinját, a Sorstársakat. Pénteken 17.30-kor jelentke­zik a pécsi stúdió Pannon Kró­nika című magazinműsora egyesen, és rögtön utána lát­ható az Ablak című közérdekű kérdéseket feszegető, szolgál­tató program, melyben szokás szerint pécsi helyszín is jelent­kezik, A hétvége kínálatából feltét­len kiemelésre érdemes a Sör­gyári Capriccio című csehszlo­vák víaiáték. Az egyes progra­mon 21.40-kor jelentkező film rendezője a groteszk humorá­ról hazánkban is jól ismert Jiri Menzel. Vasárnap délután kerül képernyőre a Budapesti tavasz című 1955-ben készült emléke, zetes magyar film, amelyet Ka­rinthy Ferenc regénye alapján Máriássy Félix rendezett. Este 20.05-kor egy új, háromrészes irodalmi sorozat első darabja látható. A Dunánál című össze­állítás régi és mai filmek, iro­dalmi szövegek és dokumentu. mok alapján idézi fel Budapest életét a török kori időktől szá­zadunk elejéig. HÉTVÉGE 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents