Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-25 / 55. szám
Szocialista horizont Olcsóbb a dízel Tavaly szeptemberben a sta. rachowicei Tehergépkocsigyár üzeméből kigördült az utolsó benzinmotoros teherautó. Októbertől kezdve a gyár kizárólag dízelmotoros, teljes egészében lengyel fejlesztésű járműveket állít elő. A dízelmotorok gyártását megelőzte a motorgyártó üzemrész teljes modernizálása, amelyet a gyár saját erőből hajtott végre. Ez a munka mindössze tíz hónapig tartott. A korábban Magyarországról importált alumíniumblokkokról áttértek a saját gyártású öntöttvas-motorblokkokra. Jelenleg évi 17 ezer darab dízelmotort állít elő a staröchowicei gyár, s ez évente körülbelül 30 millió liter benzin megtakarítását teszi lehetővé. A korábban gyártott „Star” teherautók átlagosan 37 liter benzint fogyasztottak 100 kilométeren, az új „Star-200”-as dízel-teherautó fogyasztása — ugyanakkora távon — csak 21 liter gázolaj. A starachowicei üzem a legközelebbi években 30 ezer darabra emeli a dízelmotorok évi termelését. Ez nemcsak az új gépkocsikba való beépítésüket teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az országban futó mintegy 50 ezer régi Star teherautó motorjait is lecseréljék. A lengyelországi dízelesítési program természetesen sokkal szélesebb körű, s nemcsak a starachowicei üzemre terjed ki. Lengyelországban „dízelesítési alapot" hoztak létre, s ebből finanszírozzák a lublini (Zuk szállítókocsiik), a nysai (Nysa mikrobuszok) és az andrychowi (gépjárműmotorok) üzemek fejlesztését. A dízelesítési program 9—10 milliárd zlotys befektetést igényel, az egész népgazdaságban azonban 13— 14 milliárd zlotys megtakarítást eredményez. Új jugoszláv cigaretta A prilepi Tutun kombinát (Macedónia) nemrég továbbította első export-szállítmányát új, Blend-típusú cigarettáiból. Az új termékfajta alacsony nikotintartalmú, hazai dohányfajtákból, saját technológia alapion készült. Az első vevők az NSZK-ból jelentkeztek — ide 8 tonnányit küldtek e cigarettafajtából —, de eljutott már a cigaretta más érdeklődőkhöz is, így Iránba, Irakba és a Német Demokratikus KöztársaságA prilepi nagyüzem a termelésének 80 százalékát exportálja. Védett terület a hódoknak Több mint 20 ezer hód él az erdei tavak és folyók partjain Belorussziában. Az összeszám- lálást a köztársaság tudósai végezték. Az elmúlt harminc esztendő alatt a természetvédelmi intézkedések eredményeként a kis állatok száma közel négyszeresére gyarapodott. Az utóbbi években néhány új természetvédelmi területet is kijelöltek, több száz hektár erdőt ültettek Belorussziában. A múlt évben mintegy 5 ezer hódot telepítettek át a Szovjetunió más, erdős területeire. 2500 éves szobrocska Az örményországi Kirovakan tájmúzeumának gyűjteménye újabb értékes kiállítási tárgy- gyal gyarapodott: egy fuvolás alakot ábrázoló terrakotta szobrocskával. A muzeológusok a szobrocska életkorát 2500 évre becsülik. Az új lelet Örményország ősi anyagi kultúrájának ritka szép bizonysága. Erőműóriás a Jenyiszejen Napkollektoros juhásztanya A juhtenyésztés fénykorát éli Csehszlovákiában. A juhok teje, húsa és gyapjúja iránt az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a kereslet. Ezt látva, a szövetkezetek bővítik juhállományukat és korszerűsítik a tenyésztést. Tavaly az ország keleti részén működő mezőgazdasági szövetkezetek majdnem 225 ezer juhot neveltek, s számukat az idén és jövőre 320 ezerre akarják növelni. Az állattenyésztésnek ezzel az ágazatával főként Kelet-Szlovákiá- ban foglalkoznak. E hegyvidéken például a szepescsütörtöki mezőgazdasági szövetkezet nagy figyelmet fordít a juhtar- tásra. A szövetkezet 530 dolgozójával 2400 hektárnyi területen tevékenykedik, s az állat- tenyésztésen kívül növénytermesztéssel is foglalkozik. Mivel földterületének több mint egy- harmadát rétek és legelők teszik ki, az állattenyésztésé a vezető szerep. A szövetkezet dolgozói a szarvasmarhákon kívül 1100 juhot is nevelnek. E rendkívül hasznos állat tartásában nagy jövőt látnak, s máris szép eredményekkel büszkélkedhetnek. A nagyüzemi juhtartásnak azonban vannak némi problémái is, elsősorban a melegvízhiány. A tanyákon, amelyek gyakran 5—7 kilométernyi távolságban vannak a falvaktól, eddig csak nagy erőfeszítések árán tudták biztosítani a szükséges meleg vizet. A probléma megoldására a szepescsütörtö- kiek a napenergiát fogták be. Csehszlovákiában ma már több olyan mezőgazdasági szövetkezet van, ahol a nap melegét hasznosítják. Ez segít a villanyáram megtakarításában, elsősorban szénaszárításnál. Juhásztanyákon eddig azonban nem hasznosították. A szepes- csütörtökiek az elsők e téren, áttörő vállalkozásukban az érsekújvári Elektrosvit vállalat volt segítségükre. A szövetkezetnek megfelelő berendezést szállított és közreműködött annak felszerelésében is. A napkollektoros vízmelegítésben szerzett tapasztalatok 1983 nyarán már biztatóak voltak. A juhásztanyán felszerelt kollektor naponta 300—400 liter vizet melegített fel 50—60 Celsius fokra. Ez a melegvízmennyiség bőségesen elég volt. A napkollektor, amely a vizet akkor is 35—40 Celsius fokra tudta felmelegíteni, ha az időjárás nem volt a legkellemesebb, sokkal barátságosabbá tette az április elsejétől október közepéig itt dolgozók életét. A szövetkezeti vezetőség ezután úgy döntött, hogy a nap energiáját, ahol csak lehet és szükséges, mindenütt ki kell használni. Jozef Múlik A vízmelegítő — elég, ha egyszeregyszer letörlik a portól Kelet-Szibériában, a Jenyiszej folyón épül a Szovjetunió legnagyobb vízierőműve, a 6,4 millió kilowatt teljesítményű Szaján-Susenszkojei erőmű. Az épülő 250 méteres gát már elérte a 230 méter magasságolt. A Jenyiszej, Szibéria többi folyójához hasonlóan óriási energetikai tartalékokat rejt magában. A szakemberek szerint csupán a Jeniszej medencéjében mintegy 60 millió kilowattóra kapacitású erőműsort lehet felépíteni, négyszer any- nyit, mint a Volgán. A szibériai folyók hasznosítása szigorú tervek szerint folyik. A szovjet építők az Anga- rán, a Jenyiszej mellékfolyóján kezdték a munkát. A sorban az első az irkutszki volt, azt követte a bratszki, valamint az Uszty-ilimszki erőmű. Az anga- rai vízlépcsőrendszer utolsó tagja a Bogucsánszki erőmű. A Jenyiszejen elkészült a Krasznojarszki vízierőmű, épül a Szajáno-Susenszkoi. Készülnek az Ob és a Léna energetikai hasznosításának tervei. Gátrendszer a város védelmére Megvédik Leningrádot az árvizektől Nemrég árvíz támadt Lenin- grádra, a Szovjetunió második legnagyobb városára. A legendás, szép nagyváros, amelyet még I. Péter kezdett építeni mocsaras talajon, ma az ipar és a kultúra fellegvára. Lakóinak száma közel jár az ötmillióhoz. Köztudott, hogy a Baltitenger partján, a Néva torkolatában fekszik. Helyzetéből adódik, hogy a közelmúltban egy orkán erejű szélvihar, amely havat és esőt is hozott, nagy tömegű tenger, vizet volt képes felhajtani a Néva-torkolatba, s ez veszélyesnek bizonyult a város számára is. A vízszint két méter és huszonöt centiméterrel nőtt meg, s a Néva-parti városrészekben fennakadást szenvedett a forgalom, megszakadt az áramszolgáltatás. A víz, szerencsére, hamar visszavonult, s a károkat sikerült felszámolni. Ez az árvíz immár több mint a háromszázadik volt, amelyet történelme során átvészelt a város. Joggal merül fel a kérdés, vajon meddig fenyegetik még az elemi csapások Leningrádot. Most már nemsokáig. Megkezdődtek azok a nagyszabású építkezések, amelyek dacolni fognak az elemekkel. Egy több mint huszonöt kilométer hosszúságú gótsort építenek, amelyik a Balti-tengerben, a Finn-öbölben áll szemben a szeszélyes tengerrel. Természetesen szükség van a hajóforgalom akadálytalan lebonyolítására továbbra is, ezért két hatalmas kaput nyitnak a gátsorban, mégpedig egy kétszáz és eay száztíz méteres szélességűt. A kapuk olyan erősek lesznek, hogy képesek lesznek megtartani a kolosszális tömegű tengervíz nyomását. Minderről nemrég Mihail Szkladnyev, a terv egyik mérnök-közreműködője, a Lenin- grádi Vízügyi Hivatal igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az előzetes elméleti számítások és a kísérleti adatok igazolják: az öbölnek sem hidrológiai, sem egészségügyi rendszere nem szenved károsodást, biztosítékot nyújt a halállomány természetes mozgásához is azáltal, hogy a normális körülmények között a gátsorba épített vízáteresztők és kapuk nyitva lesznek, s csupán árvízveszély esetén zárják le őket. Csupán egy kart kell elfordítania ahhoz, hogy működésbe léphessen a gigantikus gépezet, amely a kapukat zárja. Nemcsak a nagykapukat, hanem, a több tucatra tehető, kisebb kapukat és vízáteresztőket is szorosan becsukják. Mindössze 20—30 perc kell az egész művelethez, hogy a fenyegető hullámoknak útját állják. A Néva-part Testvérlapjaink írják CAMBEHCKO flET/VO Testvérlapunk, a „Szlivenszko De- lo" ez év január 5-én ünnepelte 39. születésnapját. A jubileum alkalmából, a hagyományoknak megfelelően, a lap teljes egészében az olvasók kívánságai alapján állította össze cikkeit. Olvashatunk a közélet, a szolgáltatás egyes egyeségeinek tevékenységéről, a néphagyományok ápolásával kapcsolatos munkáról, de az egyes termelési egységek konkrét dolgairól is. Színes, változatos az ünnepi szám. Újdonság a lakosság érdekében, hogy január 1-től az állami és nép ellenőrzési bizottság kezdeményezésére, megvalósult Szlivenben az automata üzenetrögzítő. Feladata a lakossági kívánságok, közérdekű javaslatok, észrevételek rögzítése. Az új automata üzenetrögzítő éjjel-nappal üzemel megszakítás nélkül és nemcsak Szliven város, hanem a megye egész lakossága igénybe veheti. Az így érkezett bejelentéseket, észrevételeket és javaslatokat már másnap feldolgozzák, továbbítják az illetékesek felé, ahol kötelesek a legrövidebb időn belül arra válaszolni és a szükséges intézkedést megtenni. Aki nevét és telefonszámát közli az üzenet leadása alkalmával, annak pár napon belül válaszolnak. Az állami és népi ellenőrzési bizottság ezen intézkedésével a gyors ügyintézést kívánja bevezetni. AbBOBCKaR npaeaa A terem kupolája alatt különböző színű és alakú fénysugarak kavarognak. Ezeket a zene ütemére szeszélyesen váltakozó spirálokat, köröket, ellipsziseket, érdekes formákat, különös színhatásokat egy különleges lézerberendezés hozza létre, melynek a gyártását a közelmúltban kezdték meg a Ivovi Pol- jaron Üzemben. Az első ilyen készüléket a Leningrádi Akadémiai Kirov Opera- és Balettszinházban állították üzembe. A lézer, amely megmunkálja a fémet, a sebészetben helyettesíti a szikét, információt továbbit, és segít a genetikusoknak megfejteni az öröklődés titkait, újabb területet hódított meg. A fénysugárkéve jelentős energiakoncentrációval, nagyfokú irányíthatósággal rendelkezve, optikai csodákra képes, megtörve egy bonyolult tükör-, prizma-, lencserendszerben: egyetlen vonással megrajzol és „megfordít" háromdimenziós figurákat a terem különböző részeiben, netán a cirkuszi aréna légterében felír egy szót, vagy létrehoz egy megismételhetetlenül varázslatos fényfüggönyt a színpadon. A Ivovi Poljaron Üzemben már több hasonló fényjátszó berendezést készítettek, például egy telepített típust a koncerttermek, színházak, planetáriumok, televíziós központok részére. Ä Schweriner H Volkszeitung 1964. január 1-én kezdte meg működését a Seherin megyei Stoma- tológiai Klinika. Az NDK-ban akkor ez volt az egyetlen megyei szintű fogászati klinika. Az elmúlt húsz év nagyon eredményesnek mondható, sikerült a tudományos és szakmai tevékenység átfogó rendszerét kialakítani. így például 1964 óta háromszáz fogtechnikust képeztek a megye számára. 1976-ban jelentős előrelépés történt, amikor is az intézmény az NDK Orvostovábbképző Intézetének klinikája lett. E tevékenység keretében 30 tanfolyamot szerveztek, több mint 1500 résztvevővel az NDK vezető fogászati szakemberei számára. Ez azt jelenti, hogy az NDK fogászati továbbképzésének minden feladatát a Sto- matolóqiai tanszék végzi, amelynek székhelye Schwerinben van. A továbbképző klinika kiemelt feladata a fogorvosok tudományos fokozat- szerzésének elősegítése. Eddig 44-cn szereztek doktori címet az intézményben és jelenleg 70-en készülnek disszertációjuk megvédésére. Az itt dolgozó orvosok húsz év alatt összesen 350 tudományos dolgozatot publikáltak. Mikor alapították Moszkvát? Szovjet tudósok legújabb kutatási eredményei szerint feltehető, hogy Moszkva, a szovjet főváros 200 évvel korábban létesült, mint azt eddig hitték. Egy a X. század második feléből származó, kézzel írott könyv már említ egy „Moskat nevű virágzó, gazdag várost”. A könyvbeli leírás szerint e város ihelye azonos Moszkváéval. Moszkvát első ízben 1147-ből származó okmányok említik. HÉTVÉGE 7.
