Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-23 / 53. szám
e Dunántúlt napló 1984. február 23., csütörtök Pécsiek kérdezték, a DN-ben válaszolunk Rendelet a villamos hálózat fejlesztéséről A többletigényért hozzájárulást kell fizetni A háztartások átlagos fogyasztása 3,3 kilowatt szerkesztőség postájából S Kapnak-e utat a gyerekek? U j rendeletek jelentek meg a közelmúltban a villa mosen ergi a -ellátással és 'a hálózatfejlesztéssel kapcsolatban. Az 'ipari miniszter 1/1984. (I. 17.) sz. rendeleté szabályozza a hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékét, fizetésének és felhasználó sémik imódját. Az új rendelkezéssel kapcsolatban száimos kérdést tettek fel olvasóink, amelyekre Schmalz József, a DÉDÁSZ üzemviteli főosztályvezetőjének segítségéve) igyekszünk választ adni. Kiindulópont: a háztartások átlagos igénye 3,3 kilowatt vil- lomosenergia-teljesítmény. Hiába várják tőlünk olvasóink, nehéz pontosan meghatározni, hogy mii mindent lehet ezzel a teljesítménnyel üzemeltetni. A legegyszerűbb a következőképpen: a 3,3 kilowatt villamosén ergi a-teljesítményhez elegendő a 15 amperes kismegszakító. Ha ezzel kifogástalanul működnek berendezéseink, a kismegszakító nem old ki — az átlagos teljesítményt fogyasztjuk. A többletigény után viszont kötelező az egyszeri hálózatfejlesztési hozzájárulást megfizetni. Fontos tudni, hogy a rendelkezés a régi fogyasztók már. megszerzett jogaira nem vonatkozik, sőt a január 17-ig bejelentett igényeket is az előző jogszabályok alapiján bírálják el. A január 18-a után bejelentett többletigények után kell a hozzájárulást a következőképpen fizetni: 3,3—5,5 kilowatt teljesítményigény esetén kétezer forintot kilowattanként. Vagyis, ha valaki például új villamos berendezést szerel be, és ezzel az igénye 5,5 kilowattra emelkedik, 4400 forint egyszeri hálózatfejlesztési .hozzájárulást kel) fizetnie. A fizetendő összeg progresszívon emelkedik, 5,5— 7,7 kilowatt 'között háromezer forint, 7,7—12 kilowatt között négyezer, 12 kilowatt fölött hatezer forintot kilowattonként. (Megjegyezzük, hogy a legmagasabb kategóriában fizetendő hozzájárulás mértéke sem éri el a népgazdasági szintű beruházás 10 százalékát.) Jó tanács (I), már vásárlási tervünkkel keressük meg az illetékes DÉDÁSZ-ki rendeltséget, kérjünk tájékoztatást: tudják-e teljesíteni a többletigényünket, illetve kiszámíthatjuk, hogy pénztárcánk bírja-e a költségeket. A rendelet meghatározza ugyan, hogy a hozzájárulást kizárólag hálózatfejlesztésre lehet költeni, is ezt teszik Baranyában is, tény, hogy a következő évékben is lesznék olyan körzetek, ahol a műszaki és egyéb feltételék hiánya miatt nem tudják a fogyasztók igényeit maradéktalanul teljesíteni. Mindenképpen érdemes tehát érdeklődni, mielőtt családi beruházásba kezdünk. A kormányrendeletben (szintén januárban jelent meg: 7/1984. (I. 17.) MT sz. rendelet határozza meg a kisfeszültségű vezetékhálózat létesítésének és bővítésének lehetőségeit. Elsősorban a fogyasztók közötti vitás helyzeteket igyekszik igazságosan kiküszöböl ni a rendelet. Ha a fogyasztók önkéntes hozzájárulásukkal vállalják egy utcában, vagy egy szakaszon a hálózat megépítését, az általuk igényelt teljesítmény arányában fizetik a hozzájárulást. Az új rendelkezés szerint nincs kedvezményezett helyzetben az, aki később kapcsolódik a hálózatra, mert a vezeték üzembe helyezésétől számított tíz éven bélül csak úgy kapcsolódhat a hálózatra, ha a tanács közmű- fejlesztési számlájára befizette a hozzájárulást. A DÉDÁSZ szakemberei ezekben a hetekben tanácskoznak a helyi tanácsokkal a területek fejlesztésével kapcsolatos pontos nyilvántartások, tervek egyeztetésén, illetve kidolgozásán. Szeretnék elérni, hogy leendő fogyasztóik egyértelmű információk alapján dönthessenek a v álla I kozá so k ról. A nyugdíjasok szabadegyeteméről Kedves meghívást kaptam Pécsről. Bóna Ernőné, a TIT Baranya megyei titkára előadás tartására kért föl nyugdíjasok szabad- egyetemén. Örömmel olvastam, s persze, azonnal vállaltam. Közben újabb kedves kérés érkezett. Dr. Hazafi Klára osztályvezető főorvostól, aki a pécsi kórház azon osztályát vezeti, ahol az időseket ápolják, gondozzák, kezelik. A főorvosnő is a szabad- egyetem új formájának „szülei" közé tartozik — szivén viseli az idős nemzedék sorsát, gondját- baját. Túl vagyok az előadáson: az idős kor élettani, orvosi, szociá- fis kérdései szerepeltek a programban. És kérdések áradata. Ugyancsak népszerű a nyugdíjasok szabadegyeteme, az előadóteremben mintegy 100 diák volt. Aztán az előadást követő megbeszélés végleg meggyőzött: szükséges a szabadegyetem. Fórumot ad az időseknek, tájékoztatást ország-világ dolgairól, és tegyük hozzá, egészséges lokálpatriotizmust is, hiszen a tematika megyei és városi helytörténelmet is ígér. A TIT munkatársai beavattak: a 2 éves szabadegyetem immár teljes programja rendelkezésre áll. A történelmi Pécs, a nagy kultúrájú Baranya megye büszke lehet a nyugdíjasok szabadegyetemére. Köszönet a szervezőknek! Dr. Vértes László, főorvos, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkára Fogadóóra Szigetváron Romics Ágnes szigetvári tu_ dósitónkot kereste fel Zágon Gyula a következő problémával : Mintegy tíz mázsa szénpor halmozódott fe| pincéjében, szívesen átadná annak, aki tudja hasznosítani. A címe: Szi_ getvár, Rákóczi u. 17. Több Ivov-kertvárosi szülő kért segítséget a Kertváros utcai iskola napköziseinek érdekében : a napközi ugyanis nem az iskolaépületben van, a gye- rékek 'mindennap az Akác utcába mennek át. Nem ez a mindennapos séta okoz gondot az iskola nevelőinek és a szülőknek, hanem az a sártenger, amin a gyerekék nap mint nap átvergődnek. Az Akác utca állapota évék óta egyre rosszabb, a gyerekek sárosán teszik meg az utat naponta többször, mintegy százhatvanan. Az Iskola 1980-ban kért segítséget a városi tanács építési osztályától, és 1981 áprilisában kaptak is választ: köszönik a jelzést, a kérést jogosnak tartA városi tv-től kérdezték Balázs Mihály (Egri Gy. u. 132.) az iránt érdeklődött, hogy mikor oldják meg a testnevelést a Nevelési Központban? A válaszunk kedvező: a sport- csarnok átadása áprilisban, az uszodáé júniusban várható. Griffaton Miklósné (Lahti u. 6.) azt tette szóvá, hogy immár három esztendeje mindössze két közvilágítási lámpa ég a Lahti utca 5—12. között, hét oszlop sötét. A DÉDÁSZ szakemberei ez_ úttal azt ígérték, hogy helyszíni szemlét tartanak. Remélhetőleg a közeljövőben igyekeznek helyreállítani a Lahti utcában a közvilágítást. jók, ígérik, hogy 1982-ben szilárd burkolattal látják el az utat. Másfél év után újabb ígéret a 'következő: szerepel ugyan az Akác utca helyreállítása a városi tanács tervében, de idén nem valószínű, hogy el is végzik a munkát, mert gázvezeték és szennyvízcsatorna építésébe kezdenék, tehát sokkal rosszabb állapotokra számíthat az iskola, mint ami eddig volt. Több éves türelmes várakozás után semmiképpen sem nyugtatja meg ez az ígéret az aggódó szülőket. Jogos a kérésük: mielőbb, ha ideiglenes jelleggel is, de teremtsen lehetőséget a városi tanács a gyerekek biztonságos közlekedésére. * ■ g • • i. • .. ■ Köszönjük... A borjádi óvoda február 1-től egy csoporttal bővült. A borjádi „Új Élet" Mgtsz Petőfi Sándor szocialista brigádja, a KISZ-szervezet, valamint a szü_ lök negyvenezer forint értékű társadalmi munkával végezték e| a belső átalakítást. Ma a körzet minden jelentkezőjét fel. vehetjük az óvodába, Schneider Ferencné, óvónő, Borjád Baranyában először tartottak gázszerelő mestervizsgát február közepén, amelyen tizenheten vettek részt a Dunántúlról. A DDGóz Baranya megyei üzemigazgatósága rendkívül színvonalasan, korszerű tan. műhelyben biztosította az eredményes vizsgáztatást Aradi Károly, a KI ŐSZ megyei alapszervezetének oktatási előadója Farsangi bált rendezett a kö. zelmúltban a Ivov-kertvárosi 105-ös lakóbizottság a Neveié, si Központ bisztrójában. A részt vevő nyugdíjasok megismerkedhettek a farsang erede. tével, és nagyon jól érezték magukat a szeretettel, gondosan megrendezett mulatságon. Horváth István, Pécs, Hajdú Gy. u. Február 7-én, 10 óra 50 perckor indult a Kossuth térről a 33-as járat (BZ 12—47), ami. kor odaértem, a busz már indult volna, de a gépkocsivezető 'szrevett és megvárt. Rendkívül jólesett, mert lábadozó beteg vagyok, fárasztó lett volna a várakozás. Dr. Nagy Józsefné, Pécs, Kalinyin u. 19. Még január végén történt: Nagyárpódon a déli órákban várakoztam az autóbuszra, idős ember lévén, botra támaszkodtam. Egyszercsak megállt mel_ lettem a Pécsi Taxi 10-es számú kocsija, és a vezető térítés nélkül hazavitt otthonomba, mondván bottal eleve nehéz lehet buszra szállni. Csaba Sándorné, Pécs, Berek u. 7. Jogi tanácsadó I A. T. a munkaidő-beosztás szabályai iránt érdeklődik. Kérdése: melyik jogszabályok milyen előírást tartalmaznak? A Munka Törvénykönyvéneik 38. §-a értelmében a munkaidőt úgy kell beosztani és túlmunkát csak olyan mértékben szabad elrendelni, hogy a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, illetőleg személyi és családi körülményeire tekintettel aránytalan terhet ne jelentsen. A módosított 48 1979. (XII. 1.) MT. sz. r. 41. §-ában előírtak szerint a munkaidő beosztása a munkanapokra történhet, egyenlően vagy egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál azokon a napokon, amikor a dolgozó munkát végez, a munkaidő négy óránál rövidebb és — váltásos szolgálatot kivéve — tizenkét óránál hosszabb nem lehet. A napi munkaidő kezdete és vége megállapítható egységesen, vagy alkalmazható rugalmas munkaidő-beosztás. A munkaidő-beosztást a dolgozóval két héttel előbb és legalább kétheti időtartamra kell közölni. E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de ilyen esetben a dolgozó következő heti munkaidő-beosztását lehetőleg három nappal előbb közölni kell. Több műszakos üzemben a dolgozók műszakbeosztását lehetőleg meghatározott időnként változtatni kell, a dolgozó kérésére ettől el lehet tekinteni. I Kovács T.-nét kutya harapta meg, hosszabb ideig volt beteg. Kérdése: kérheti-e és kitől felmerült kárának a megtérítését? Polgári Törvénykönyvünk 351. §-a értelmében, aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz, Azt javasoljuk, hogy kárának megtérítését kérje a kutya gazdájától. I Nagy B. kérdezi, hogy a lakás- építési szociálpolitikai kedvezmény mértéke változott-e és mikortól? Igen! A 9 1984. (I. 23.) MT. sz. rendelet szerint a kedvezmény összege gyermekenként 40 000 Ft, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 Ft. E rendelkezést 1984. január 1. napja után kötött kölcsön (adásvételi) szerződésekre is alkalmazni kell. I G. J. és T. L. kérdezi, hogy a lakás karbantartásával kapcsolatban a bérlő kötelezettsége mire terjed ki? A módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 54. §-a szerint a bérlő köteles gondoskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek ka rba ntc rtá sá ró I, b) az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg biztosítótáblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és a csatlakozóaljak cseréjéről, c) az épületben az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban és a lakásberendezésekben a saját vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról; illetőleg a kár megtérítéséről, valamint d) a lakás tisztántartásáról, e) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről, ha annak költségei teljes egészében a bérlőt terhelik. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása okozta. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartása körében a bérlő kötelezettsége különösen: a) a hideg és meleg burkolat javítása, szükség szerinti védőkezelése; b) a falak szükség szerinti festése (meszelése), c) a tapéta szükség szerinti cseréje. d) az ajtók, ablakok és a lakás- berendezések — bérbeadóra nem tartozó — szükség szerinti javítása és mázolása; e) a zárak, vasalások cseréje. Válaszol az illetékes A Dunántúli Napló 1984. február 18-i számában rövid hír jelent meg a József Attila Oktatási és Közművelődési Munkaközösség megalakulásáról és tevékenységéről. Az olvasók arról is értesülhettek, hogy a gmk a Városi Tanács művelődési osztálya szakmai felügyelete alatt áll. Ez az információ téves, osztályunk nem gyakorol szakmai felügyeletet a József Attila Oktatási és Közművelődési Munkaközösség felett, hatáskörileg nem illetékes. Csorba Tivadal, a Városi Tanács művelődési osztályvezetője G. M. Hol lehet idegbajt Lfapni? Vendégségben egy csendes" lakásban ff Levélben hívott meg dr. Hajnik Józsefné (Pécs, Rókus utca 7/a, 12.), foglaljak helyet náluk, szívesen lát, és majd egészen rövid időn belül rájövök, hogyan lehet idegbajt kapni egy látszólag csendes kis lakásban. Szelíd — de inkább kínos — mosollyal közli velem, hogy már hónapok óta kint alszik a konyhában egy kempingágyon, amit reggel visszapakol a helyére, holott — az orvos szerint — „ . . . kész öngyilkosság olyan helyiségben aludni, ahol gáztűzhely van ...” — Amikor este vacsorázunk a kisszobá- ban, az asztalon összekocognak az edények. Ha vendégeink vannak, riadtan kapaszkodnak meg a fotel karfájában és rémülten kérdezik: „Ti ezt kibírjátok?!” Amikor a házat építették — minden bizonnyal szabálytalanul a hidrofort a nagyszoba alatti helyiségben helyezték el. Ez a berendezés nyomja fel a hidegvizet a tizedig emeletig. A fogyasztástól függően — csúcsidőben természetesen sűrűbben — automatikusan bekapcsol és nemcsak zajos, hanem a rezonációt a panel-elemek fel is erősítik. — Sem megszokni, sem elviselni nem lehet. Éjszaka felébredek, csak ülök és bőgök. A férjem hallásszervi betegségben szenved, de még ő is érzékeli a hidrofor okozta rezonációt. . . Ez az átkozott masina ebben a pillanatban bekapcsol. Megnézem az órámat: 8 óra 57 perc. A dobhártyámon érzem a finom rezgést, aztán a fejem bőre bizsereg, a második kapcsolásnál — 9 óra 15 perckor — már hányingert keltő érzés fog el. — Ez az? — Igen. De most még istenes, hanem csúcsidőben, mondjuk későn délután, aztán este, vagy szombat és vasárnapokon, amikor minden lakásban növekszik a víz- fogyasztás, már kibírhatatlan. Jó tíz évvel ezelőtt a Rókus utca 3., illetve 5. szám alatti lakók perre vitték az ügyet, aminek az lett az eredménye, hogy a hidrofort kiiktatták (?), és a 24 emeletes magasházból kapják a továbbiakban a vizet. De a 7. szám alatt meghagyták a hidrofort, illetve —■ az is az igazsághoz tartozik — ideiglenesen valamit szigeteltek rajta, de a zajcsökkentés ideiglenes maradt, mint egy „kísérletképpen”, mondván, hogy két—három éven belül selejtezni kell. Nos, nem történt meg. A panasz eljutott a tervező- mérnökhöz is, akkoriban megjelent dr. Hajnik József lakásán, de nem bírta sokáig a zajt, azt mondják „elszaladt". A PIK felkért egy szakértőt, vizsgálja meg a berendezést, és mondjon szak- véleményt. 1983. október 5-én a szakértő a következőket írta: „A határértéket az MSZ—18151—74. (Épületek környezetében és helyiségeiben megengedett zajszintek) szabvány rögzíti. A szabvány 2. táblázata lakások lakószobáira nappal 40, éjjel 30 dB/A szintet enged meg. A nyomásfokozóból származó zaj viszont éjjel több mint 15 dB-lel Is túllépi ...” Magyarán az általa mért zaj- szint 52 decibel volt. A berendezés egészségkárosító hatása nyilvánvaló: ezt orvosi vélemény is igazolja. , — A PIK-től azt a választ kaptam — persze még korábban és élőszóban — hogy a szigeteléshez szükséges anyagot rég megrendelték Budapesten a TAÚRUS Vállalattól, de eredménytelenül. Állítólag a vállalat vissza sem igazolta a rendelést. Vagyis: elakadt, megrekedt az ügy. Most mondja meg, hova forduljunk? Fizetjük a felemelt lakbért, csak éppen egy nyugodt éjszakánk nincs már évek óta. És egyre rosszabb a helyzet. Mit tegyünk? Elképzelni sem tudom. Talán a dühtől? Rab Ferenc
