Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-23 / 53. szám
1984. február 23., csütörtök Dunántúlt napló 3 Befejezéséhez köze'edik a Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumának építése. A napokban szerelik be a csillárokat a pécsi Balokány-liget mellett épülő diákotthon háromágyas szobáiba. A felsőoktatásról és a továbbtanulásról Alacsony példányszámban jelenik meg a Felvételi tájékoztató Nem unatkoztunk. A felsőoktatásról és továbbtanulásról szervezett múlt heti telefonos fórum résztvevői 29 kérdést kaptak két óra alatt. A beérkezett hívások jeleznek néhány tendenciát. Természetesen szívesen álltunk minden érdeklődő rendelkezésére, de a telefonálók tanácstalanságára utalt, hogy jó néhányon — a kérdésekből ítélve — még bele sem néztek a Felvételi tájékoztatóba, nem látták a jelentkezési lapot sem, pedig az alapiratokból választ kaphattak volna. Persze, bizonyára nem arról van szó, hogy sok embernek „most jutott eszébe” válogatni a lehetőségekből. Mindenesetre voltak furcsa, ám némileg érthető kérdések is. Nem akarok túlzott jelentőséget tulajdonítani egyetlen könyvnek, de a Felvételi tájékoztatót hosszú évek óta bosz- szantóan alacsony példányszámban jelenteti meg a Művelődési Minisztérium. Teszi ezt abban az időszakban, amikor évek óta lassan, de kitartóan csökken az egyetemek, főiskolák nappali taaozataira jelentkezők száma. Furcsa szemlélet eqyik jellemző alapesete ez a tény, hiszen a mostani helyzetben a leailletékesebbnek, az irányító tárcának éppen az lenne a leqfontosabb feladata, hoqy minden eszközzel seaítse a tájékozódást, ezzel is növelve az eayetemre, főiskolára jelentkezők körét. Igaz, sok helyre íav is kettő—ötszörös a túljelentkezés, ám elqondolkoztató, hoqv máshova (elsősorban a tanárkéoző főiskolák reál szakjaira) feleannyian sem jelentkeznek, mint ahánv embert felvennének. És mivel a felvehetők intézményi keretszámai (ezek valamelyest tükrözik az orszáq szakember- szükségletét) évek óta szinte változatlanok, feltételezhető, hogy az egyetemeken, főiskolákon tanulók felkészültséqe is visszaesőben van. Ezt számtalan eszközzel próbálják megakadályozni. Minden intézmény szervez nyílt napokat. Ezeken bemutatják az egyetemet, főiskolát, utalnak a tanulandó anyagra, az elhelyezkedés lehetőségeire. Mindenhol működik felvételi előkészítő bizottság, melynek elsődleges feladata a fizikai dolgozók gyermekeinek folyamatos támogatása, ám a tájékozódás lehetősége nem mindig az egyetemen és főiskolán múlik. A telefonos fórum végén az egyik részt vevő szakember megjegyezte: „Elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor agitáció- ra lesz szükség, hogy egyetemre, főiskolára csalogassuk a fiatalokat". Véleményét az alacsony kezdőfizetésekkel, a munkába állás elhúzódásával, a családalapítás és a lakás- helyzet összefüggéseivel és nem utolsósorban az egyetemre jelentkezők számának lassú csökkenésével indokolta. A kérdések egy másik, szintén jelentős hányada az adminisztrációs kérdésekkel foglalkozott. Többen azért hívták számunkat, hogy megtudják, hány ponttal kerülhetnek be erre vagy arra az egyetemre. Bozsik L. Kérdések és válaszok Kovács Józsefné kérdezte Pécsről, a Hajdú Gy. u. 16-ból, jelentkezhet-e a JPTE-n induló pedagógiai levelező szakra? Takács Józsefné tanulmányi osztályvezető: „A Tanárképző Kar levelező tagozatán meghirdetett pedagógia szakra csak a megyei művelődési osztály közreműködésével lehet jelentkezni, a szak tehát zárt beiskolázású. A felvétel feltétele a felsőfokú pedagógusi végzettség is.” Több olvasónk, például Pálinkás Tibor (Pécs, Mezőszél utca 8.) is kérdezte, hogy a JPTE TK nemzetiségi szakjait mivel lehet párosítani? Bókay Antal dékánhelyettes: „Az 1984-ben is induló, nemcsak nemzetiségieknek meghirdetett német és szerb-horvát szak minden más szakkal párosítható. A kar azonban angol, orosz, történelem, magyar szakokon főiskolai képzést nem indít, ezért ezen területek párosítását csak akkor javasolja, ha a pályázó sikeres felvételije után vállalja, hogy a nemzetiségi szakot nappali, a másik szakot egy speciális levelező-nappali vegyes formában végzi.” Töb oilvasánk is kérdezett a munkahelyi javaslat és a továbbtanul ás összefüggéseiről. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács csoportvezetője: „Nappali tagozatra nem szükséges mellékelni a munkahelyi javaslatot, esti és levelező tagozatra viszont kell, mert ott alapvető feltétel a munkahely léte és egyetértő javaslata. Ugyanakkor a javaslat hiánya önmagáiban nem akadálya a sikeres felvételnek, hiszen a bejutáshoz a felkészültség a döntő. Aki viszont nem a munkaköréhez előírt képesítést kívánja megszerezni, az nem részesülhet a 6/1981. (XII. 29.) ABMH sz. rendeletben előírt kedvezményekben.” Laborci Tihamér kérdezte Pécsről, hogy ha 3 éve érettségizett, vissza kell-e térnie középiskolájába a jelentkezési lap továbbításáért? Bárdi László: „Nappali tagozatra történő jelentkezés esetében az érettségi évében és az azt követő esztendőben még a kibocsátó középiskola segítségével, azután pedig már közvetlenül a tervezett felsőoktatási intézménybe kell a felvételi kérelmet benyújtani. Esti, illetve levelező tagozatra már a második évtől közvetlenül a felsőoktatási intézmény az illetékes. A meghatározott hat tantárgyból elért középiskolai eredmény („hozott pontszám”) egyébként két évig beszámít a felvételi vizsga eredményébe. Ezt követően újabb két évig még így beszámítható, ha ez a felvételizőnek kedvező. Az ötödik évtől már csak a felvételi vizsga teljesítménye számít, és az itt elért teljesítmény („szerzett pontszám”) pontértékét kétszeresen veszik . ..” Dr. Berta Jánosné és mások kérdeztek a jelentkezési laphoz csatolandó erkölcsi bizonyítványról és orvosi igazolásról. Takács Józsefné: „A korábban érettségizett pályázóknak a jelentkezési lapjukhoz erkölcsi bizonyítványt kell csatolni, ám mivel ennek kiállítása hosszabb időt vesz igénybe, az erkölcsi bizonyítványt a szóbeli vizsgán is elfogadják még. A jelentkezési lap megfelelő rovatába 3 hónapnál nem régebbi orvosi véleményt is igazolni kell.” fl harcokban született hadsereg N em telt el egy hónap a Vörös Hadsereg felállítására vonatkozó dekrétum kiadásától, még létre sem jöttek az első ezredek, amikor a német imperializmus megtámadta a Szovjet Köztársaságot. A Lenin vezette kom. munista párt és a szovjet kormány energikus intézkedéseket hozott a német betörés visszaverésére. 1918. február 18-án támadásba mentek át a Balti, kumtól a Kárpátokig tartó széles arcvonalon. Február 22— 23-án Pszkov és Narva alatt Belorussziában és Ukrajnában a Vörös Hadsereg éppencsak megalakított egységei harcokba bocsátkoztak a német betolakodókkal, s érzékeny csapást mértek az ellenségre, feltartóz, tatva ezzel Petrográd irányába történő előrenyomulásukat. A forradalmi erőknek a szovjet nép és a szocialista haza védelmére történő tömeges megmozdulása eredményeként a Vörös Hadsereg első ezredei és osztagai hősiesen visszaszorították a német agresszorokat. E győzelem emlékére február 23. án minden esztendőben meg- ünneplik a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta napját. Az elmúlt évtizedekben a szovjet fegyveres erők korszerűsítése a gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért óriási eredmények bázisán történt, a nemzetközi hely. zet, és a főbb kapitalista országokban levő hadügyi fejlődés figyelembevételével. Ma a szovjet hadsereg és flotta egy igen erős, minőségileg új, a múlt tapasztalataiból és harci hagyományaiból a legjobbakat megőrző katonai szervezet. A hadászati rakétacsapatok a legfiatalabb, de legerősebb haderőnem. A nagy hatótávolságú szovjet hadászati rakéták alkalmasak nagy erejű atomtöltetek szállítására a Föld bár. mely pontjára, bármilyen időjárási viszonyok között. A repülőgép sebességét hússzorosan, a tüzérségi lövedék repülési se- bességét tízszeresen meghaló, dó, rendkívül nagy sebességű rakéták megfelelő találati pontossággal rendelkeznek. A 12— 13 000 kilométer távolságban levő célpontot 25—30 perc alatt képések megsemmisíteni. A szárazföldi csapatok nagy minő. ségi változáson mentek keresztül, a régi értelemben előre, nyomuló gyalogság ma már nem létezik. Felváltották az automata lövészfegyverekkel, nagy teljesítményű páncéltörő, eszközökkel, új harckocsikkal, gépvontatású tüzérséggel felszerelt gépesített lövészegységek. A híradó, és műszaki, a légideszant, a honi légvédelmi csapatok jelentősége egyre inkább nő. A katonai légierő gépei hangsebesség felett képe. sek repülni, rakétahordozók, alkalmasak bonyolult időjárási viszonyok közötti felhasználásra, a legkülönbözőbb feladatok végrehajtására. A haditengerészeti flotta az egyik legfőbb helyet foglaljad a Szovjetunió védelmi rendsze. rében. A flotta fő harci erejét a víz alól indítható, nagy ható- távolságú rakétákkal és önirá. nyitású torpedókkal felszerelt tengeralattjárók alkotják. Ezek az atom-tengeralattjárók mint- egyik 40 000 kilométeres utat tesznek meg anélkül, hogy a víz felszínére jönnének. A haditengerészeti flotta állományába különböző osztályú felszíni hajók, tengeri rakétahordozó légi. erő. parti rakéta-tüzércsapatok és tengerészgyalogság is tartozik. A szovjet hadsereg és flotta/ a szocialista országok védelmi képességének az erősítése ma létfontosságú kérdés. Mert igaz ugyan, hogy a háború nem el. kerülhetetlen, de automatikusan nem szükségszerű a béke sem. A békéért harcolni kell, azt még kell védeni minden erővel és eszközzel, többek között a fegyveres erők fejlesztésével és magas fokú harckészültségével. TELEFONOS FORUIUI
