Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-18 / 48. szám
Hátrányos helyzetű olvasók Könyvkölcsönzés a Megyei Kórház szülészeti osztályán Biblioterápia Műhelybeszélgetések A múzeum legyen közösségformáló erő Beszélgetés Újvári Jenővel, a Janus Pannonius Múzeum igazgatójával Hátrányos helyzetű gyermekekről már sokszor olvashattunk. De vannak hátrányos helyzetű olvasók is? Egyáltalán, mi a hátrányos helyzet? Ferge Zsuzsa szociológus szerint a hátrányos helyzet vagy biológiai eredetű (valamilyen testi vagy értelmi fogyatékosság) vagy a személyiség pszichés zavarai okozzák, vagy szociális, illetve társadalmi gyökerei vannak. Nyilvánvaló, hogy a nem látók, a vakok számára olyan könyveket, könyvtárakat kell biztosíta- tani, amelyek őket is be tudják kapcsolni az olvasás I áramkörébe. De ez csak a legkirívóbb példa. A lényeg: hatékonyabban szükséges foglalkozni a speciális figyelmet igénylő rétegek, csoportok könyvtári ellátásával. Nemcsak általában a lakosság kezébe kell könyvet adni, hanem külön-külön, a lakosság minden egyes, sajátos helyzetben lévő rétegének is. Az 1976-os könyvtári törvény már egy sor olyan I szociális csoportot (öregeket, betegeket, kórházi, szanatóriumi ápoltakat, büntetésüket töltőket) is megemlít, amelyeknek a számára valóban különleges könyvtári ellátást szükséges nyújtani. A különlegesen van a hangsúly, hiszen e csoportok merőben eltérnek egymástól. A törvény tehát megvan, ám a gyakorlat egyelőre még más-más képet mutat. Létrehozták a kórházi könyvtárakat, amelyek nemcsak az egészségügyi szakembereké, hanem a betegeké is: személyes tapasztalataim szerint azonban sokkal köny- nyebb könyvet vásárolni a kórházakban, mint kölcsönözni. Ma még egyáltalán nem természetes, hogy a könyv is a terápia, a gyógyítás része. Még az sem általános, amit például a kaposvári, a szombathelyi megyei és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tesz: idős, beteg! mozgásképtelen olvasóinak házhoz viszi a könyveket. A könyvtárakban nincs Braille-írásos könyv a vakoknak, naqybetűs könyv a csökkentlátóknak. Sőt ott kezdődik, hogy még egyetlen könyvtár sem épült küszöb nélkül a tolókocsival járóknak. Eddig a 'kórházban fekvők ellátásával foglalkozott legtöbbet a sajtó, sőt nemcsak a legtöbbet, hanem a legrégebben is. Néhány megszállott könyvtáros szívügye volt. Ma már egészen másképpen » vetődik fel a kérdés: valamennyi ilyen vagy olyan módon hátrányos helyzetben lévő olvasó gondjait meg kell oldanunk. Csökken a könyvtári tagok száma, minden eszközt meg kell ragadni, hogy a lemorzsolódókat visszaszerezzék a könyvtárak, a bekapcsolódni nem tudókat pedig beszervezzék. 8. HÉTVÉGE Fizikai és egészségügyi állapotukból származóan hátrányos helyzetben vannak a vakok, a csökkentlátók, a siketek és nagyothallók, a mozgássérültek, valamint a szellemi fogyatékosok. Vannak érdekvédelmi szervezeteik, vannak államilag fenntartott intézményeik, ezek azonban nem rendelkeznek elegendő kulturális lehetőséggel. A második csoport a pszichés hátrányban lévőké: deviáns, a normálistól eltérő lelkületű, magatartásé személyek tartoznak ide. A könyvtárak feladata a megelőzés, a rehabilitáció volna. A harmadik csoport a társadalmi hátrányban lévőké: a kis nyugdíjasoké, a nagy- családosoké, a szakképzet- leneké, a cigányság egyes rétegeié, az alacsony iskolázottságunké stb. — tehát azoké, akik szociálisan egyenlőtlen helyzetben vannak. A könyvtárak irányítói már felismerték a tennivalókat. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja figyelemfelhívó cikk- gyűjteményt tett közzé erről a kérdésről. A gyűjtemény elméleti része pontos, megalapozott, a második rész azonban, amely a könyvtárak ebbéli munkáját ismerteti, igencsak szegényes. Kiváltképp, ha néhány más országéval hasonlítjuk össze a miénket. Például az Amerikai Egyesült Államok, Svédország, Dánia és Finnország gyakorlatával. önkéntesek vagy erre a munkára alkalmazott könyvtárosok viszik az olvasnivalót az otthonukhoz kötötteknek, postai úton kölcsönöznek nekik, a rendelést előzőleg telefonon veszik fel. Svédországban „beszélő könyveket”, magnószalagokat küldenek a vakoknak — korlátlan időre, díjtalanul, Finnországban többnyire eleve úgy építik a könyvtárakat, hogy a tolókocsisok is közlekedhessenek bennük. Az Olvasó népért mozgalom III. kongresszusa ismét a közvélemény előterébe állította az olvasást. Minden vonatkozására figyelnünk kell, arra is, ami eddig eléggé árnyékban maradt, mert a teljes emberi élethez nem elég a munka- és a megélhetési lehetőségek megteremtése, a kulturális javakból is mindenkinek részesülnie kell. Ehhez szintén meg kell teremtenünk a lehetőségeket, sőt a lehetőség tudatára is mindenkit rá kell ébresztenünk. Igazából az a leghátrányosabb helyzetű olvasó, aki még olvasni sem tud. Ezen a ponton válik világossá: a társadalom egészének kell megtalálnia a hátrányos helyzet feloldásának módozatait. A biblioterápia, a könyvterápia közös gondunk, a recept elkészítését nem hagyhatjuk egyedül a könyvtárakra. Győri László Új igazgató került a Janus Pannonius Múzeum élére tavaly novemberben: Újvári Jenő foglalta el a nyugdíjba vonult dr. Hárs Éva helyét — Újvári Jenő korábban a Janus Pannonius Tudományegyetem közművelődési tanszékének vezetője volt. Helyettese Várkonyi György lett, aki a szombathelyi múzeum művészettörténeti osztályának vezetőjeként fogadta el a pécsiek meghívását, pontosabban visszahívását, hiszen azelőtt a Pécs városi Tanácson és a pécsi múzeumban is dolgozott. (Az előbbi igazgatóhelyettes, dr. Füzes Miklós most a Levéltárban dolgozik.) A művészettörténeti osztály vezetését — a már korábban távozott dr. Csernitzky Mária helyett — dr. Romváry Ferenc vette át, aki régebben szintén a JPM-ben dolgozott, és a Megyei Művelődési Központból tért vissza. A személyi változások éppen úgy indokolják, hogy interjúra kérjük az új igazgatót, mint az a tény, hogy a múzeumügy Pécsett, Baranya megyében mindig iis a kulturális közvélemény érdeklődésének középpontjában állt. — Bár jelentősnek látszó személyi változások történtek, ezek nem másból, mint az élet természetes rendjéből adódtak — mondja Újvári Jenő. — Munkánkban folyamatosságra törekszünk, és erre garancia az a kitűnő szakemberekből álló gárda, amely eddig is itt dolgozott és ezután is itt dolgozik, s akik országosan ismertek, elismertek. Az ő munkájukra, tekintélyükre építünk, amikor a folyamatosságot meg akarjuk őrizni. A megyei múzeumi hálózat fejlesztésének, működtetésének terveit velük együtt alakítottuk ki, és velük együtt akarjuk megvalósítani elképzeléseinket. — A hazai múzeumok fejlődésében — úgy mondják — véget ért egy szakasz: amikor viszonylag rövid időn belül sok új múzeum létesült és a látogatók száma ugrásszerűen megnövekedett. Mit jelent ez Baranya megyében, hogyan dolgozik a JPM a megváltozott körülmények között? — A szakaszhatárt nem az ex- tenzív—intenzív fejlődés között kellene meghúzni: a korszerű múzeumnak a funkciója változott meg az utóbbi időben. A hatvanas évek vége óta igen megnőtt a látogatók száma (az iskolák és a turisták jóvoltából), de ez nem minden látogató esetében volt élményszerű, tartalmas találkozás a kiállított művekkel, dokumentumokkal: magyarán, nem mélyítette kellőképpen a műveltséget, s nem növelte a kívánatos mértékben a tájékozottságot. Ezen változtatni a most következő időszak feladata. 1 — Hogyan? A magyar olvasó előtt ke. véssé ismert vidék és kor kultúrájának emlékeit villantja fel a ,,Közép-Ázsia művészete Avicenna korában" című kötet. A közép-ázsiai népek IX— XI. századi történetét állandó háborúskodások kísérték, óm a külső és belső fenyegetettség elleni küzdelem mellette kor egyszersmind rendkívül magas színvonalú építészetet, képző, és iparművészetei, irodalmi és tudományos ered. ményeket is hozott. A mai Üzbegisztán, Türkménia, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán területén fennmaradt épületek, falképek, iparművészeti tárgyak ékesen bizonyítják a hajdan e tájon élt népek al— Még jobban demokratizálni kell a múzeumi művelődési lehetőségeket: lazítani az intézményesség kereteit. A látogatónak átnyújtott kínálat mellett a közösségi — körművelődési jelleget kell erősítenünk, lehetőséget teremteni az aktivitásra, a múzeum közösséget formáló erejének érvényesülésére, ahogy azt néprajzi osztályunk csinálja évek óta sikerrel : szakköröket működtet, pályázatokat hirdet, közművelődési táborokat szervez, amatőröket támogat. Meg kell oldanunk, hogy a többi osztály is kapcsolódhasson mór működő közösségekhez. Gondolunk Itt például a Szigetváron, Siklóson, Pécsváradon működő várbaráti körökre. Együttműködünk a Hazafias Népfronttal a honismereti mozgalom támogatásában. Megszervezzük a múzeumbarátok körét, létrehozzuk a képzőművészeti osztály mellett a Pécsi Műbarátok Társaságát. — Az iskolákkal való együttműködés az elmúlt évtizedben szép eredményeket hozott. — Az eddigi eredményeket akarjuk bővíteni, egyebék között azzal, hogy kidolgozzuk az általános és középiskolai tantervek és a múzeumi 'kiállítások anyaga összekapcsolásának módszertanát. S szeretnénk, ha osztályaink az egyetemi hallgatók műhelyei lennének. Javítani akarjuk kapcsolatainkat az ágazati múzeumokkal: a Bólyi Mezőgazdasági Múzeummal, a Pécsi Állami Gazdaság gyűjteményével és a Bányászati Múzeummal. — A múzeumok mindenütt a helyi kutatások bázisai és egyben a helyi politika, kulkotókészségének nagyságát, amely arab, perzsa és indiai hatásokat magába olvasztva önálló, sajátosan eredeti mű. vekkel gazdagította az embe. ri civilizációt. E kultúra megismeréséhez az üzbég Tudományos Akadémia közreműködésével készült album a nagyobb területi egységek — Bokhara — Maverannahr. Gurgandzs — Hórezm, Khorászán és Hutta- lán — társadalom, és kultúrtörténetének rövid összefoglalása mellett 200 fényképével (ezek kétharmada színes) ad segítséget. A magyar kiadás számára a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum főigazga. turális politika fórumai alakítói is. A JPM hogyan illeszkedik bele ebből a szempontból az országos tudományos és művészeti életbe? — A Művelődési Minisztérium a közelmúltban hivatalosan is kutatóhellyé nyilvánította a Janus Pannonius Múzeumot: ez a megyét és régiót érintő eddigi eredmények elismerését jelenti. Mi a kutatás arányos fejlesztésére gondolunk, de ez bizonyos sorrendiséget jelent. A sorrendet az szabja meg, hogy a feladatok között melyek a különösen fontosak számunkra. Négy ilyen kutatási területünk van. A római kor, a török kor; a képzőművészeti anyag gyűjtése és a terület nemzetiségi jellegéből következő gyűjtés, kutatás. Néhány a fontosabb munkák közül: tovább folyik a Jakab-hegyen az őskori és középkori feltárás. Pécsett hiányzik a középkori anyag bemutatása — a megoldáson gondolkodunk. Nagyobb távlatban megoldást kell találnunk a románkori leletek és a Székesegyház mögötti ásatások bemutatására. Jelentős feltárások folynak a Sétatéren, s nemcsak a JPM, hanem másök is végeznek ásatásokat. A városi tanács anyagi segítségével leletmentés folyik, de nemcsak a belvárosban, hanem Kertvárosban is. — Befejeződött a néprajzi osztály épületének felújítása, még az idén megnyílik Baranya állandó néprajzi kiállítása. Folytatjuk a tájház-programot. 1985. április 4jén nyitjuk meg a pécsi Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumot a Felsőmalom utcában. A Káptalan u. 5. sz. alatt még ebben az évben megnyitjuk a Nemes Endre, Svédországban élő magyar képzőművész életművét bemutató állandó kiállítást. Évfordulóra mutatjuk be Martyn tó-helyettese, Gombos Károly írt bevezető tanulmányt, mely történelmi-néprajzi szempontok szerint igazítja el az érdeklődőt. A Képzőművészeti Zsebkönyvtár sorozatban Székely András: Az ókori kelet művészete című kötete a közel, keleti népek kultúrájának első nagy korszakát mutatja be az olvasónak. Képet ad többek között a mezopotámiai, egyiptomi, kopt művészet emlékeiről a kezdetektől az iszlám kultúra térnyeréséig, mely a római hódítások átformáló folyamatát végleg betetőzte. Az ókori kelet művészete című könyv elsősorban a képFerenc és Amerigo Tot műveit. Tervünk, hogy majd, ha ennek anyagi lehetőségei megteremtődnek, a Kulieh Gyula utcai volt megyeházát alakítsuk a Modern Képtár céljára. Felfrissítjük az Uitz Múzeum anyagát, újabb Csontváry-képeket vásárolunk. — Nem fordit aránytalanul többet a múzeum a képző- művészetre, mint a többi területre? ■— Amellett, hogy sokan vagyunk büszkék képzőművészeti gyűjtéseinkre, ezt a kérdést sokan vádként is megfogalmazzák. A válasz: nem. A képző- művészeti anyagra fordított pénzt nem költhettük volna másra: emiatt egyetlen más ágazat sem szorult háttérbe. — Apropó: pénz. Hogyan gazdálkodik a JPM a nehezebb körülmények között? — Számszerűen nem lesz kevesebb a forintunk, mint azelőtt volt, de a takarékoskodás, a jó beosztás fontosabb, mint bármikor. Gazdálkodási- lehetőségeink nagyobbak, mint voltak, folytatjuk, sőt bővítjük műtárgymásolási tevékenységünket. Növeljük a szolgáltatások skáláját, például nép- tánctanfolyamot szervezünk, s a bevételt közművelődési célra fordítjuk. A meglevő szolgáltatások árát nem emeljük: nem került tehát többe például a belépőjegy. — Olvasók, múzeumlátogatók panaszolják, hogy kevés és nem elég friss a kiállításokon a prospektus, képeslap, plakát. — Propagandánkon valóban van javítanivaló, szeretnénk a helyszínen vásárolható tájékoztató anyagok számát és színvonalát emelni. — Milyen kisugárzása van a régi JPM-nek a régióba? — Kezdjük talán azzal, hogy a többi baranyai városban is működnek múzeumok: Mohácson, Komlón, Harkányban. A megvalósulás küszöbén áll a siklósi, és tárgyalunk a szigetváriról is. Pécsi természettudományos osztályunk már régóta regionális szerepet tölt be; de többi osztály számos kutatási terve is kapcsolódik a régió elgondolásaihoz. Ilyen témájú dolgozatok rendszeresen megjelennek időszaki kiadványainkban. Úgy gondoljuk, hogy mindez erősíti Pécsnek, Baranyának a régióban betöltött szerepét, növeli a múzeumügyben megteremtett országos tekintélyét. ző. és iparművészet szempontjából vizsgálja a hatalmas kultúrkincset, de természetesen nem marad adós — a jobb megértés érdekében — a kultúra más területeinek felvillantásával sem. Székely András kötete bizonyos értelemben Baktay Ervin India- könyvéhez kapcsolódik: álta. la képünk a Kelet művészetéről kitágul. A kötetet több mint 200 a színes és fekete-fehér fénykép illusztrálja, melyek így a kitűnő magyar festőművészek — Gyarmathy László, Kornjsj Péter, Székely Tamás — munkája, és kifejezetten a kötet számára készült. A könyv igé. nyes rajzait Bánó Attila grafikusművész készítette. Gárdonyi Tamás Két új képzőművészeti könyv
