Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-18 / 48. szám
Szombati interjú dr. Tímár Mátyással, az MNB elnökével lavult hazánk nemzetközi fizetőképessége A népgazdasági tervben megfogalmazott célok maradéktalan teljesítése a feltétele a külföldi hitelfelvételeknek M ég januárban Pécsett járt és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatót tartott a pártnapi előadóknak dr. Tímár Máyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Megragadtuk az alkalmat és kérdéseket tettünk fel dr. Timár Mályásnak, aki készséggel, de azzal az óhajjal nyilatkozott, hogy az interjúra azt követően kerüljön sor, miután . megtartotta szokásos évi sajtótájékoztatóját a hitelpolitikai irányelvekről. A bankelnök budapesti sajtótájékoztatója a közelmúltban lezajlott, ezek után íme, a Dunántúli Naplónak adott interjú. — Napjaink leggyakrabban hangoztatott követelménye nemzetközi fizetőképességünk megőrzése. Ez 1982-ben, majd 1983-ban is sikerült. Mit kell tennünk, hogy megőrizzük fizetőképességünket? Milyen ez idő szerint a magyar népgazdaság hitelképességének nemzetközi megítélése? — Fizetőképességünk megőrzésének külső és belső feltételei vonnak. A 'külső feltételek a politikai és gazdasági tényezők által befolyásolt nemzetközi kereskedelmi és hitelpiaci helyzet, s ezen belül a külföldi bankokkal eddig kialakult jó kapcsolataink további fenntartása, és ahol lehet, erősítése. Fontos, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények (a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank) által számunkra megnyílt hitellehetőségeket jól használjuk fel. Mindehhez — és ez már átvezet a belső feltételekhez —, a magunk elé tűzött és a népgazdasági tervben megfogalmazott célok maradéktalan teljesítésére van szükség, hiszen eddig is ez képezte külföldi hitelpolitikánk alapját mind a bankokkal, mind a nemzetközi intézményekkel. Mivel az elmúlt évben a legfőbb gazdaságpolitikai célokat — a nehéz körülmények ellenére — elértük, Magyarország hitelképessége — az 1982. évi nehezebb időszak után — 1983-ban javult, és remélhetőleg ez a tendencia az idén Is folytatódik. Ehhez 1984-ben a legfontosabb feladatok közé tartozik a növekvő nagyságú ikül.kereske- delmi aktívum elérése. Ez a gazdasági élet minden területén nagy erőfeszítéseket kíván tőlünk. A nemzetközi pénzpiacon akkor sikerül felvennünk a szükséges hiteleket, ha a külső piaci körülményekhez alkalmazkodunk, és az említett belső feltételeket teljesítjük. Megjegyzem, hogy az 1983-as évet, de az. 1984-es tervet is az jellemzi, hogy új hitelek felvétele mellett az ország adósságállománya csökkenő. — Fizetőképességünk megőrzésének fontosságáról ma már az utca embere is tud, de nincs egészen tisztában azzal, miért is súlyponti kérdés ez. — Sok ország tapasztó latra és példája, amely esedékes hiteleinek átütemezését kérte, int bennünket arra, hogy ezt minden lehető eszközzel el kell kerülni. A fizetésképtelenség — azáltal, hogy az adott ország új hitelekhez hosszú ideig nem jut — súlyos zavarokhoz vezet, az import hirtelen és erőteljes csökkentése visszaveti a termelést, s a lakosság fogyasztását. Különösen a hosszadalmas átütemezési tárgyalások ideje alatt állt elő ezekben az országokban nehéz helyzet. Érthető tehát, hogy mi a gazdaságunk teljesítőképességének fokozásában keressük a külgazdasági eg yen sú ly m eg-sz-i lá-rd ításá rra k útját. Továbbra is éles verseny a világpiacon — A jelekből ítélve úgy tűnik, egyes tőkés országokban megindult némi fellendülés. Hogyan kapcsolódhat ehhez a magyar gazdaság? Milyen kedvező törekvéseket lát és tud értékelni az iparban? Az exportnövelésre irányuló fejlesztéseket mennyiben tudja pénzelni a bank? — A tőkés gazdaságban tapasztalható élénkülés egyes országokra, és ott is néhány tevékenységre korlátozódik, így a magyar gazdaság számára csak viszonylag szűk körben nyújt kedvezőbb külpiaci feltételeket. Továbbra is éles versenyre kell számítani a világpiacon a minőség, az árak és a szolgáltatások terén. Az elmúlt -években jelentős exportkapacitásokat építettünk ki az iparban, nem utolsósorban az exportfejlesztő hitellel is támogatott beruházások révén. Bővültek -a gépipar, a vegyipar, az élelmiszeripar exportképes termékeket előállító termelési kapacitásai. A javuló értékesítési feltételek lehetővé tehetik -ezek egy részének jobb kihasználását, persze nem automatikusan, hanem csak akkor, ha munkánk a pia. con javuló. A bank elsősorban hitellel tud segíteni. Változatlanul kiemelt célnak tekintjük az exportképesség fokozását, de az egyensúly szempontjából hasonlóan fontosak az i-mport- megtaka-rító, energia- és anyag-megtakarító fejlesztések. Az elmúlt -évben mintegy 12 milliárd forint -beruházási hitelt folyósítottunk ezekre a célokra. 1984-ben -egyelőre 14,5 imi-liliárd forint ilyen hitel folyósításával számolunk, részben a korábban indult beruházások -befejezéséhez, részben új, -főleg ipari exportfejlesztő és struktúra-átalakító, mezőgazdasági exportárualapokat bővítő, valamint energia- és anyag megtakarító beruházásokhoz. — A KGST-országokkal való együttműködésben az áru- és pénzviszonyok erőteljesebb érvényesülését szorgalmazzuk. Mik a további kilátások? — Az európai KGST-orszá- gok gazdaságirányításában az áru- és pénzviszonyok -fokozott -felhasználásának szükség essé - ge a 60-as években — az -intenzív gazdasági fejlődésre való áttéréssel — mindinkább előtérbe került. Az egyes országok gazdaságirányítási reformelképzelései is ilyen törekvéseket tartalmaztak.' A 70-es évek elején bekövetkezett energiaválság és a világgazdaság elhúzódó válsága -miatt sok helyütt háttérbe szorultak a korábbi reformkezdeményezések. Jelenleg több szocialista országban újabb törekvések tapasztalhatók a gazdaságirányítás fejlesztésére. E körülmények -hatására a KGST-országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése is elsősorban a termelési-műszaki együttműködéssel valósul -meg. Bár e kapcsolatok -hatékony fejlesztése is igényli az áru- és pénzvisz-onyok (árak, árfolyamok, hitel stb.) szerepének -növelését, még számos bonyolult kérdést -kell a kölcsönös érdekeltség alapján tisztázni. Emiatt is a KGST-országok kapcsolatában az áru- és pénzviszonyok fokozott érvényesülése hosszabb folyamat eredményeképpen látszik elérhetőnek. Átalakulóban a magyar bankrendszer — Véleménye szerint mikor kerülünk abba a helyzetbe, hogy az importgazdálkodást szabadabbá tegyük? — Az egyensúly javítása megkívánta a behozatal elfogadható keretek között tartását is. Mint ismeretes, az 1983. évi külkereskedelmi mérleg-egyenleg -megközelítette a tervezettet, s ebben szerepet játszott a szigorúbb importgazdálkodás is. 1984-ben felszámoltuk a ibéhozatali kontingensek egy részét, rugalmasabbá tettük a referenciaszabályozást, ezek által a vállalatok gazdálkodási feltételei javultak. Az a szándék, hogy — -ahogy a hatékony import meg takarítás eredményei stabilizálódnak — további -lépéseket is tegyünk. — A készletgazdálkodás javítására a bank forgóalap-elvonást kezdeményez. Milyen eredményeket hozott ez az intézkedés? Szerencsésnek itéli-e az adminisztrációs jellegű beavatkozást, avagy inkább gazdasági kényszert keltene alkalmazni? — A bank folyamatosan vizsgálja a vállalatok készlethelyzetét és nem megfelelőnek -ítélt készletgazdálkodás esetén az Országos Anyag- és Árhiva- tall-a-l -együtt javaslatot tesz a forgóalap elvonásra a pénzügyminiszternek. Ahhoz, hogy a pénzügyminiszter a javasolt elvonást végrehajthassa, a vállalat felügyeleti szervének egyetértése is szükséges. Minderről kormányrendelet intézkedik. A teljes képhez az is -hozzátartozik, hogy az elvont forgóalap helyett a -bank rövid lejáratú forgóeszközhitelt adhat. A hitel előfeltételéül a -bank reálisan végrehajtható készletleépítési programot -kíván meg, így tehát a vállalatot a hitelfeltételek nyomása -is készteti készlethelyzetének javítására, ez pedig a vállalat számára végül is gazdasági kényszerként jelenik meg. Ennek az intézkedésnek az eredményességét, szerencsés vagy -nem szerencsés -voltát illetően az a véleményünk, hogy a -készletgazdálkodás és a népgazdasági készlethelyzet javításának nem ez az -egyetlen, legkívánatosabb útja-mód- ja. -Kétségtelenül sakkal jobb lenne, ha egyes vállalatok nem szereznének be és tartanának aktuális felhasználási, illetve értékesítési szükségletüknél jóval nagyobb mennyiségű készletet. Ehhez azonban a mainál sokszorta nagyobb, stabilabb beszerzési biztonság, gyorsabb, megbízhatóbb, a felhasználási szükségletnek megfelelő ritmusú és sűrűségű utánpótlás, kölcsönös biztonságot nyújtó szerződéses szállítási fegyelem szükséges mind a hazai vállalatok egymás közti kapcsolataiban, mind a nemzetközi'szállításokban. — A gazdasági közvéleményben ismert, hogy 1985-től nagyobb változtatásokra készülünk a közgazdasági szabályozásban, ezen belül szó van -a bankrendszer korszerűsítéséről is. Mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogyan látja, milyen irányban szükségesek a változtatások? — A gazdaságirányítás továbbfejlesztése -keretében napirenden tartjuk és folyamatos feladatnak tekintjük a bank- rendszer korszerűsítését is. E területen olyan ütemben kívánunk előrehaladni, ahogy annak feltételei gazdaságunk működése során megérlelődnek és lépéseink -pozitív eredményei igazolódnak. Úgy gondoljuk, -hogy a bankrendszer rövid távú fejlesztési programjában — egy-két éven -belül — megoldhatjuk az MNB szervezetében a jegybanki funkciót ellátó és a hitelezést végző területek elkülönítését. Törekszünk a hitelezési tevékenység jegybanki irányításának, ellenőrzésének erősítésére és a • finanszírozás üzleti jellegének fokozására. A változások másik irányát az MNB-n kívüli pénzintézetek feladatkörének bővítésében látom. Vannak elgondolások az Állami Fejlesztési Bank átalakítására, az Országos Takarék- pénztár -és az Állami Biztosító működési területének -bővítésére. Az utóbbi években számos pénzintézeti tevékenységet végző szervezet, illetve -alap jött létre. Ezek tevékenysége segíti az innovációt, a vállalkozásokat, hozzájárul a kedvező irányú tőkeáramláshoz. Növelni lehet ezek -számát -is, -miközben rendeznünk kell alapításuk és működésük -jogi feltételeit. Ki kell dolgoznunk a -jegybanki irányítás eszközrendszerét mind a pénzintézetekre, -mind -pedig a pénzintézeti tevékenységet végző szervezetekre. Mit jelent, hogy idehaza — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Nagyon szívesen jön haza Baranyába, mit jelent önnek, hogy idehaza? — Mint tudja, Mohácson -születtem, és életem első 18 évét ott töltöttem. Azt -mondják: a gyermek- és ifjúkori -hatások leginkább meghatározók egy ember életében. Ez valóban így van, és azt gondolom, hogy a realitás iránti érzékem, az -arányok iránti érzékem valahol onnan ered. Természetesen -az a kultúra, amire a -mohácsi iskolákban megtanítottak, nagyon -jó alapot jelentett későbbi munkámhoz. Sok -ismerősöm és barátom van ott és valóban otthon érzem magam Baranyában — -mondta interjúnk végén dr. Timár -Mátyás. Miklósvári Zoltán A megye 1983. gazdasági és társadalmi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) pest 1,3 százalékot ért el. A foglalkoztatottak megoszlása az év folyamán lényegében nem módosult, tudatos létszám-átcsoportosításra egyes népgazdasági ágak között nem került sor. A foglalkoztatottak jő 1 százaléka volt fizikai foglalkozású. 100 fizikai dolgozóra 23 nem fizikai munkavállaló jutott, annyi, mint az elmúlt évben. A foglalkoztatottak havi átlagbére 1983-ban 4,4 százalékkal volt több az előző évinél. A fizikai foglalkozásúak átlagbére valamivel mérsékeltebben, 4,2 százalékkal növekedett. A FOGLALKOZTATOTTAK SZAMA Megnevezés átlagos fő Szocialista ipar 65 196 Kivitelező építőipar 9 092 Állami gazdaságok, kombinátok 7 328 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai 21 526 Közlekedés 5 355 Kereskedelem 18 171 Vízgazdálkodás 3 744 Egyéb anyagi tevékenység: személyi és gazdasági szolgáltatás 8 421 MEGFIGYELT AGAZATOK ÖSSZESEN 138 833 A foglalkoztatottak átlagkeresete 1983-ban 4917 Ft volt, 4.5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó béren felüli kifizetések — a béreket meghaladó ütemben — 5,7 százalékkal nőttek. A lakosság fogyasztásának színvonala lényegében azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem forgalma — ösz- szehasonlítható áron számítva — 0,5 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 7,3 százalékkal voltak magasabbak mint 1982-ben. Az idényáras cikkek 1983. évi árai — a zöldség- és- burgonyaárak kiugró (11, ill. 10 ’ százalékos) növekedése miatt — átlagosan 5.5 százalékkal haladták meg az 1982. évit. Élelmiszerekből, élvezeti cikkekből összességében kiegyen, súlyozott volt az ellátás. Huzamosabb hiány édesipari lisztesáruból, csirkeaprólékból, füstölt hentesáruból jelentkezett. A ruházati cikkek kínálatában méret-, szín. és alapanyag-választéki hiányok voltak. A vegyes iparcikkek körében volt a legtöbb tartósan hiányzó cikk. A háztartási villamosgépek és hőtechnikai készülékek, valamint a híradástechnikai cikkek közül főként a hűtő- és mélyhűtőszekrény, automata mosógép, villanybojler, színes televízió hiányzott az üzletekből. A tüzelőanyagok körében — a kielégítő tűzifaellátás mellett — változatlanul hiánycikknek számi- tott a mecseki durva szén. Az építőanyagok közül egész évben kevés volt a falazó és válaszfal tégla, valamint a tetőfedő cserép, nyílászáró szerkezet. A vasáruk és műszaki cikkek között a korábban is hiányzó termékek (szeg, csavar, sodronyfonat, fürdőkád, radiátor) sora újabbakkal bővült. így romlott az ellátás épület- és bútorvasalásból, valamint edényárukból is. A szerződéses formában működő kereskedelmi egységek száma az elmúlt évben tovább növekedett. Az év végén a megyében 203 bolt és 306 vendéglátóegység működött e szervezeti formában, a boltok 13 százaléka, a vendéglátóegységek 37 százaléka. Az év végén 40 bolt és 28 vendéglátóhely volt jövedelemérdekeltségű. Az új típusú gazdasági szervezetek alapítása 1983- ban Baranya megyében Is felgyorsult. A megyei székhelyű vállalatoknál az év végén 534 szervezet működött, ebből 240 vállalati gazdasági munkaközösség volt. Magánszemélyek 135 gazdasági munkaközösséget hoztak létre. A megyében 1983-ban 3036 lakás készült el, 163-mal több mint 1982-ben. A lakásépítési tevékenységnek az alábbi főbb jellemzői voltak: havi átlagbére, 19« Az összes foglalkoztatottak állományi létszáma havi átlagbére az 1982. az 1982. évi megoszévi %-óban 14« (%1 fő %-ában 98,8 47,0 5336 104,7 98,2 «,5 4322 103,5 97,8 5.3 4617 106,6 98,6 15,5 3906 104,4 100,6 3,8 4726 103,5 98,3 13,1 3825 104,0 97.8 2,7 4620 105,0 99,4 6,1 3808 104,0 98,7 100,0 4675 104,4 — az állami erőből felépített lakások számának közel 20 százalékos csökkenése, — a magánerőből épített lakások számának hasonló arányú, de számszerűleg nagyobb növekedése, — Pécsett a elmaradó állami lakásépítkezéseket nem pótolta a magánerőből felépített lakások számának növekedése — a vidéki városokban felépített lakások számának erőteljes növekedése (Komlón mintegy másfélszer, Mohácson két és félszer, Siklóson négyszer annyi lakás épült, mint 1982-ben. Szigetváron valamelyest mérséklődött a lakásépítés), — a községekben felépített lakások számának csökkenése. Az egészségügyi alapellátás 1983-ban Baranya megyében két általános és egy gyermekszakorvosi körzettel bővült. A felnőtt körzeteket Pécsett és Vajszlón, a gyermek- orvosi körzetet Pécsett szervezték. Az év során befejeződött Pécsett a pécsbányatelepi kórház időskori betegségeket gyógyító (geiratriai) és utókezelő osztályainak kialakítása. A bölcsődei hálózat Pécsett bővült 80 férőhellyel, mégpedig a legszűkösebben ellátott Lvov-Kertvárosban. Az óvodai férőhelyek száma 1983-ban új építésből 200-zal, bővítésből 50-nel növekedett, az év október 15-én 14 435 férőhely működött a megyében. A gyermeklétszám csökkent, így az intézmények magas kihasználtsága tovább mérséklődött. Az 1983/84. és az előző tanév eleje közötti időszakban 97 általános iskolai osztályterem létesült a megyében, egyidejűleg 75 tanterem megszűnt. A jelenlegi tanév elején 1673 osztályteremben 50 135 általános iskolás kezdte meg tanulmányait, 1,3 százalékkal több, mint az előző évben. Az évfolyamokon belül tovább folytatódott mind az első, mind a nyolcadik osztályosok számának csökkenése. Az osztálytermi ellátottság nem változott, egy tanteremre a megyében 30, Pécsett közel 39 tanuló jut. Napközis ellátásban a tanulók 43 százaléka részesül, annyi, mint az előző tanévben. Tovább folytatódott a középiskolák nappali tagozatán tanulók számának növekedése. Az 1983/84-es tanév elején 8335 diák tanult ez intézményekben, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gimnáziumi tanulók száma valamivel 2 százalék alatt, a szakközépiskolásoké némileq e fölött növekedem. Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága HÉTVÉGE 3.
