Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-18 / 48. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 48. szám 1984. február 18., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése Javult hazánk nemzetközi fizetőképessége (3. oldal) Munkásőr gyesen (6. oldal) Sziget a hó alatt (7. oldal) Újabb telkek az építkezőknek A megye 1983. évi gazdasági és társadalmi fejlődéséről Száztíz lakás épül terven felül Siklóson Baranya megyében — az előző évhez képest — a beru­házások volumene valamelyest növekedett. Nagyberuházások­ra mintegy kétszer akkora ősz- szeget fordítottak, mint egy év­vel korábban. A célcsoportos állami, továbbá a vállalati és szövetkezeti beruházásokra esz­közölt kifizetések összege vi­szont nem érte el az előző évit. Az állami beruházások rá­fordításai az iparban a bányá­szati fejlesztések hatására erő­teljesen növekedtek, a mező- gazdaságban, továbbá a nem anyagi ágakban csökkentek. A tanácsi beruházások pénz­ügyi teljesítése 2 százalékkal (ezen belül Pécsett 7 száza­lékkal) volt kevesebb 1983-ban, mint egy esztendővel koráb­ban. A szövetkezetek 1983. évi beruházásainak pénzügyi telje­sítése 4 százalékkal, ezen be­lül a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteké 6 százalékkal maradt el az előző évitől. A szocialista ipar termelési bázisa 1983-ban néhány új lé­tesítménnyel bővült, elsősorban a villamosenergia-ipari, az épí­tőanyag-ipari, valamint az élel­miszeripari ágazatban. Elké­szült a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat pécsi üzemigazgatóságának telephe­lye, a pécs-úimecsekaljai és a pécs-kertvárosi transzformátor­állomás, továbbá a Baromfifel­dolgozó és Forqalmazó Közös Vállalat húslisztüzeme, üzem­be helyezték a Dél-dunántúli Köbánva Vállalat nagvharsá- nyi rekonstrukciójának alapka­pacitását. A mezőqazdasági termelés eredményeiben része volt a viláabanki kölcsön igénybevétele révén nyílt beru­házási lehetőségeknek is; a nagyüzemek korszerű traktoro­kat, kombájnokat, vetőqépeket, bálázókat tudtak beszerezni. A kiskereskedelem bolthálóza­ta — bár kisebb eayséaek megszüntetésével összességé­ben csökkent — néhány na­gyobb alapterületű üzlet át­adásával korszerűsödött. Má- zaszászváron ABC-óruhózat, Villányban önkiszolaáló élelmi­szerboltot. Kőváaószőlősön ve­gyesboltot adtak át az 1983. év folyamán. A vendéqlátó-há- IÓ7at Pécsett úi qyermek- és diákétkeztető étteremmel bő­vült. A megyébe települt szocia­lista iparban az 1981. évi stag­nálást követő termeléscsökke­nés 1983-ban tovább folytató­dott. A termelés az év végére 2,9 százalékkal volt kevesebb az 1982. évinél. Az 1983. évi közel 32 milliárd forint bruttó termelési értéknek 46 7 száza­lékát a nehézipar adta, ami némileg kevesebb az előző évinél. A csökkenéssel azonos mértékben nőtt az élelmiszer- ipar részesedése, míq a könv- nyűiparé változatlan maradt. A foglalkoztatottak ótlaqos állományi létszáma a terme­lésnél mérsékeltebb ütemben csökkent, az egy foglalkozta­tottra jutó termelés azonban még így sem érte el az előző évit. A főbb ágazatok termelését oz alábbiak jellemezték: A szénbányászat évek óta tartó termelésvisszaesése folytató­dott, termelése 7 százalékkal volt kevesebb, mint az előző esztendőben. —■ * ■■ Daranya megye főbb beruházási, termelési és értékesi­** tési folyamatait, valamint a lakosság életkörülmé­nyeit 1983-bcn az alábbiak jellemezték: — a beruházások túlnyomórészt a nagyobb szabású, valamint a rövid távon üzembe helyezésre kerülő feladatok­ra összpontosultak; — a szocialista ipar termelése 2,9 százalékkal csökkent Mérséklődött a nehézipar, és növekedett az élelmiszeripar részesedése a termelésből; — c megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szere­lési munkáinak volumene alacsonyabb volt az előző évi­nél; — a mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás el­lenére az országosnál jobb eredményeket hozott; — a munkaviszonnyal kapcsolatos lakossági kifizetések 2,4 százalékkal emelkedtek; — a kiskereskedelem eladási forgalma — összehasonlít­ható áron — 0,5 százalékkal csökkent; — összesen 3036 lakás épült fel a megyében, 163-mal több mint 1982-ben. A magánerőből épített lakások ará­nya megközelítette a 75 százalékot. A gépipar az év folyamán hullámzó teljesítményt nyújtott1. Az év első háromnegyedének biztató eredményei alapján várt termelésnövekedés nem realizálódott az év végéig, sőt kismértékben még vissza is esett a termelés az előző évi­hez viszonyítva. Az építőanyag-ipar termék- kibocsátása 6,3 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A fontosabb építőanyag-ipari termékek közül cementből, porrá oltott mészből, zúzott kőből és égetett téglából volt kevesebb a termelés, mint az elmúlt évben. A könnyűiparban az első fél­évi közel 4 százalékos vissza­esést követő harmadik negyed­évi növekedés, illetve a ne­gyedik negyedévi stagnálás hatására az év végére mintegy 2 százalékkal elmaradt a ter­melés az előző évitől. Az ága­zaton belül legjelentősebben a textiliparban csökkent a ter­melés. Az élelmiszeripar termelése 4,3 százalékkal meghaladta az 1982. évit. Jelentősen növe­kedett a termelés csontos nyershúsból (közel 30 száza­lékkal), húspépből készült vö­rösáruból, és az előző évinél nagyobb mennyiséa készült főzelékkonzervből. Vágott ba­romfiból és gyümölcskonzerv- ből viszont csökkent a terme­lés. A megyei székhelyű szocia­lista ipar elmúlt évi értékesíté­se 33 milliárd forint volt, fo­lyóáron 6,5 százalékkal növe­kedett, összehasonlítható áron lényegében nem változott az előző évihez viszonyítva. Az iparvállalatok és a fontosabb telepek külkereskedelmi célú értékesítése 6,3 milliárd forint volt, folyóáron 18 százalékkal meghaladta az 1982. évit. Ezen belül a nem rubel elszá­molású értékesítés növekedett erőteljesebben, közel 29 szá­zalékkal, a rubel elszámolású kevésbé, 11 százalékkal. A megyei székhelyű kivitele­ző építőipar 1983. évi építési­szerelési munkáinak volumene — előzetes adatok szerint — mintegy 2 százalékkal alacso­nyabb volt, az előző évinél, a tárgy évi termelési előirány­zat mindemellett teljesült. Az építési-szerelési munkák terme­lékenysége megközelítőleg az előző évi szintet érte el. A me­» gyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek 18 százalékkal több építményt adtak át 1983- ban, mint egy esztendővel ko­rábban. A feladatok jejenté- keny részét képezte továbbra is a lakásépítés. Az elmúlt év során 1769 lakást adtak át a megrendelőknek az építőipari szervezetek, 44-gyel többet, mint 1982-ben. A lakásépítke­zések kivitelezésének átlagos időtartama nem változott lé­nyegesen. Továbbra is növek­vő mértékben részesedtek az építőipar befejezett vállalkozói termeléséből a fenntartási jel­legű munkák, arányuk az elő­ző évi 19 százalékkal szemben 1983-ban 22 százalékra nőtt. A mezőgazdasági termelés feltételei 1983-ban az átlagos­nál nehezebbek voltak, ennek ellenére Baranya megyében a változatlan áron mért bruttó termelési érték (előzetes szá­mítások szerint) csupán 1-2 százalékkal maradt el az elő­ző évi igen jó eredménytől. Az év során újra termelésbe vo­nások révén valamelyest to­vább nőtt a megyében a szán­tóterület. Csökkent viszont a gyümölcsösök területe. A szán­tóterületet legnagyobb arány­ban az elmúlt évben is gabo­nafélékkel hasznosították a qazdaságok, a búza és a ku­korica együttesen a szántónak mintegy 64 százalékát foglal­ta el. Emellett a gabonafélék jó termést is hoztak különö­sen kalászosokból. A búza a meanövekedett területen az eddigi legnagyobb termésátla­got adta, Az előző évihez mér­ten kisebb vetésterületen a termelőszövetkezetekben szá­mottevően jobb, az állami gazdaságokban valamelyest kevesebb termést hozott a napraforgó, és az 1982. évinél ielentősen kisebb vetésterü­leten mindkét nagyüzemi szek­torban kisebb volt az átlag­termés cukorrépából. A takar­mányféléket, főként a szálas- és lédús takarmánvokat meg­viselte az elmúlt évi csapadék- hiány, kevesebb jutott téli tar­taléknak. A megtermelt takar­mányok minősége viszont igen jó volt. A sertésállománv 1983. évi növekedése kiemelkedő ütemű volt. Az év végén közel 552 000 sertés volt a megyé­ben, 16 százalékkal több, mint eqy évvel korábban. Ezen be­lül a kisüzemek állománynöve­kedése 29 százalékot tett ki. A vágósertés-értékesítés foko­zódása az állománynövekedés­nek megfelelően szintén jelen­tős volt. Az 1982. évi növeke­dés után 1983-ban ismét visz- szaesett a vágómarha-értéke­sítés a tehéntejeladás stag­nált. Mindez összefügg a fo­kozatosan csökkenő szarvas­marha-állománnyal, amely az év végén 93 511 darab volt, 97 százaléka az előző év vé­ginek. A baromfiállományból a tyúkfélék nagyüzemi állo­mánya mintegy 14 százalékkal csökkent, amiben szerepe volt a továbbra is nehéz értékesí­tési körülményeknek. A lakossággal kapcsolatos pénzkilizetések 5,2 százalék­kal meghaladták az 1982. évit. Ezen belül a munkaviszonnyal kapcsolatos kifizetések mérsé­kelten, 2,4 százalékkal növe­kedtek. A lakosság takarékbe­tét-állománya az év végén 7 milliárd forint volt, egy esz­tendő alatt 629 millió forinttal nőtt az állomány. Az állo­mánynövekedéshez jelentősen hozzájárultak az új betétkonst­rukciók (lakásigénylési letét, az új típusú gazdasági szerve­zetek csekkszámla betétei), va­lamint az átutalási betétek terjedése. A betétek állománynöveke­désénél nagyobb volt a lakos­sági hiteleké. Az év folyamán 861 millió forinttal emelkedett és az év végén 5,8 milliárd forintot tett Ki a hitelállomány. Az éves állományváltozás 95 százaléka a hosszú lejáratú hi­telek növekedéséből eredt. Az építési kölcsönök állománybő­vülése 1983-ban több mint kétszerese volt az előző évi­nek. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak átlagos állo­mányi létszáma 1983-ban 138 833 fő volt. A létszámcsök­kenés üteme növekedett, az előző évi 0,6 százalékhoz ké­(Folytatás a 3. oldalon.) Siklós város még az elmúlt évben teljesítette hatodik öt­éves *ervi lakásépítési prog­Szaúdi terv a libanoni rendezésre Elie Szalem, a libanoni diplomácia vezetője Rijad- ban hivatalosan is közölte Szaud al-Fejszal külügymi­niszterrel, hogy Amin Dzse- majel elnök elfogadta Szaúd-Arábia nyolcpontos rendezési tervét, amely egyebek között előirányoz­za a tavaly megkötött iz­raeli—libanoni megállapo­dás érvénytelenítését, a négyhatalmi nyugati had­erő ENSZ-csapatokkal való felváltását, a tűzszünet megszilárdítását, a nemzeti megbékélési tárgyalások felújítását, a Libanonban tartózkodó izraeli megszál­ló csapatok, valamint a Szíria] és palesztin katonai egységek három hónapon belüli kivonását. Ugyan­csak áldását adta a javas­latra Pierre Dzsemajel, az államfő apja, a Falangista Párt elnöke azzal a ki­kötéssel, hoqy a többi ér­dekelt fél is változtatás nélkül magáévá teszi az egységes egészet alkotó csomagtervet. Szaud al-Fejszal vállal­ta magára azt a feladatot,' hogy megkísérli rábírni Szí­riát a csomagterv elfoga­dására. Ami Szíriát illeti, kormá­nya több ízben világossá tette: nem tűri, hogy liba­noni katonai jelenlétét egy kalap alá vegyék az iz­raeli megszállással, követ­kezésképpen nem egyezik bele egyidejű csapatkivo­násba. romját: felépült 225 lakás. A jelentkező igények azonban arra sarkallták a város vezető­it, hogy keressék a lehetőséget a további lakásépítésre. A tár­gyalások eredményeként még ebben az évben 110 OTP be­ruházásban épülő lakás ala­pozását kezdik meg. 90 lakás korszerű paneltechnológiával készül — a Baranya megyei Építőipari Vállalat kivitelezésé­ben — 20 lakást pedig a he­lyi ÉPSZÖV épít fel hagyomá­nyos módon, téglából. Ez a megoszlás a korábbi évek tapasztalatai szerint ked­vező, mert az igénylők egy ré­sze kifejezetten a tégla­épületben lévő lakások vala­melyikét igényli. A tervek el­készítésével megbízott BARA- NYATERV a lakások szoba­szám szerinti összetételének kialakításakor figyelemmel volt az iqénylők család-összetételé­re. Naqyobb számban másfél szobás lakások iránt van keres­let, ezért ebből több épül, de a nagyobb családokra tekintettel három és fél szobás lakáso­kat is terveztek. A lakásokat 1985 végére szeretnék átadni. A tervidőszakban a tanácsi bérlakások átadása befejező­dött, de terven felül még ez- évben elkészül 8 lakás, amit emeletráépítéssel alakítottak ki. Amellett hogy figyelemre méltó fejlődést ért el a város az állami lakásépítés terén, továbbra is kiemelt feladat a magánerős lakásépítés támo­gatása, megállapodás szüle­tett az OTP-vel a területelő­készítésre. Ennek keretében Siklós-Gyűdön 192 hagyomá­nyos családi ház építésére al­kalmas, közművesített telket alakítanak ki. Pillanatnyilag a Bartha, a Gerencsér Sebestyén és a Szársomlyó utcában 8 te­lek vár még gazdára. Máté f | 130 millió forint értékben, 1290 tonna sajtot gyártottak az elmúlt esztendőben a Baranya megyei Tejipari Vállalat sellyei üzemében. Tavaly állítottak üzembe két automata alagútprést — az Élelmiszeripari Gépgyár termékét —, amellyel a munka hatékonyságát nagymértékben megnö­velték. Képünkön az alagútprés „kocsiját" töltik fel az asszonyok. Fotó: Proksza László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents