Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-17 / 47. szám

1984. február 17., péntek Dunántúlt napló 5 Kinőtték a régit Vasutas szakszervezeti bizalmiak ülése Az SZMT székhazában tar­tották a Vasutasok Szakszer­vezetének pécsi területi szak- szervezeti bizalmi ülését. Első napirendi pontként beszámoló hangzott el a MÁV kollektív szerződésének és a Vasútigaz. gatósági Függeléknek 1983. évi végrehajtásáról, az idei mó­dosítási javaslatokról, a tava­lyi szociálpolitikai terv vég­rehajtásáról, s az elmúlt évi munkavédelmi tevékenységről. Ezután az igazgatóság idei területi tervét és a szolgálati főnökségek tervfeladatait is­mertették, majd harmadik na­pirendi pontként az igazgató­ság tavalyi tervfeladatainak tel­jesítéséről hangzott el beszá­moló. Az első három napirend előterjesztője Fényes lózsel vasútigazgató volt. Kamionosok A bontást követően tavasszal kezdődik a pécsi Kamaraszínház építése Az épület belső falazáson dolgoznak a munkások Kávéház, balett próbaterem lesz az egykori szakszervezeti székházban Jövő év végére elkészül az új létesítmény Képzeletbeli világtérképün­kön Damaszkusztól Genfig, Stockholmtól Szicíliáig érnének azok a nyilak, amelyek Pécstől indítva jeleznék azon teherfu- varok útirányait, amiket a Vo­lán 12-es Vállalat pécsi, mo­hácsi, illetve az utóbbi időben immár a siklósi és szigetvári dolgozói bonyolítottak le az el­múlt évben. A válla.lat tavalyi, külföldön lefutott összkilométer- hossza meghaladta az 1,2 mil­lió kilométert. De nemcsak a gépkocsik által lefutott kilomé­terhossz érdemel figyelmet, hanem az a bevétel is, amit e bérfuvarok jelentettek a válla­latnak. Jóllehet nem lebecsü­lendő a fuvardíjakból befolyt 21,5 millió forint, a vállalat te­herfuvarozási üzeme ezen be­vételek 20 százalékos növelé­sét tervezte ezen évre. Hogy tervük ne maradjon írott ma- laszt, közel a duplájára növel­ték gépkocsiparkjukat. Tavaly 28 pécsi kamion „koptatta" Európa és a Közel- Kelet autóútjait, az idei évtől azonban már 54 várja, pilótá­jával együtt felkészülve a kü­lönböző külkereskedelmi válla­lóiatok, valamint az ország ex­portáló üzemeinek megrende­léseit, közöttük hat speciális termékek szállítására is alkal­mas gépjármű. S hogy a szál­lítmányok pontosan, hiba nél­kül, a szerződésben vállalt cél­jukhoz érjenek, több évtizedes gyakorlattal rendelkező, ta­pasztalt gépkocsivezetőkkel biz­tosítják. Jelenleg két gépkocsijuk van, mondhatni európai kör­úton. Magyarországról indultak Olaszországba, hogy leadva ra­kományaikat visszafelé Auszt­riában felvett szállítmányt vi­gyenek Moszkvába. Jóllehet az időjárás számukra nem a leg­kedvezőbb, Pécsett mind a vál­lalat vezetői, mind a kollégák bíznak benne, hogy menet­rendszerint a hét végére vissza­érkeznek Baranyába. A töb­biek belföldi fuvarok lebonyo­lításával és járműveiket javít­va, azonnali indulásra felké­szülve várják, hogy fuvart je­lentsen Budapestről a Volán­kamion iroda. Fuvarmegrende­lés esetén ugyanis 12 óra alatt menetkészen kell állniuk — ví­zumokkal, különböző időjárás­nak megfelelő felszereléssel és akár több hétig is tartó távol­létet biztosító ellátmánnyal — legyen a fuvar kiinduló pontja Mohács, avagy éppenséggel Debrecen. A „pilóták" között pedig olyan nagy gyakorlattal ren­delkezők is vannak, mint Báli Géza, aki jövőre ünnepelheti negyedévszázados világjárását a pécsi kamionok volánja mö­gött, s aki ezen negyed évszá­zad alatt lebonyolított útjaival vezeti — több mint 1 millió ki­lométerével — a távolsági, va­lamint az általuk meglátogatott országok számát feljegyzők lis­táját. Szorosan nyomában van Orbán Dénes, aki a volánnál eltöltött 23 éve alatt már túl van az 1 és negyed millió bal­esetmentesen levezetett kilomé­terén. Nem panaszkodhatnak az utánpótlásra sem, mivel olyan követőik vannak, mint Illés Gyula, aki 20 év alatt elérte a 750 ezer, Varga József pedig 15 év alatt az 500 ezer bal­esetmentes kilométert. Iván Pé­ter, aki 16 éve dolgozik a vál­lalatnál és szintén túl van az 500 ezer balesetmentes kilomé­teren a január végi — Illés Gyulával együtt — lebonyolí­tott olaszországi és jugoszlá­viai túra után, éppen a közeli napokban érkezett vissza az NDK-n át megtett skandináv útjáról. S, hogy olvasóinknak némi bepillantása is legyen az ál­taluk szállított termékek listá­jába, elmondták: a Pécsről szállított bútorok és a mohácsi farostlemez-rakományok mel­lett kivették részüket az Auszt­riába irányuló alma, a Svájc­ba küldött konfekció, vagy ép­penséggel a kishatórmenti áru­forgalom keretében lebonyolí­tott tégla-cserép, no és a sör­szállítmányokból. A hajdani repülőtér helyén új városrész épült Pécsett. A volt újmecsekaljoi repülőtér új otthona 1957-ben Pogány lett. melynek természet adta körül­ményei a vidéki sportrepülőte­rek rangsorában az elsők közé emelte az objektumot. Az át- település évében építették meg a még ma is hasznait hangár épületét. Ám a közel kétévtizedes építményt az MHSZ Baranya megyei Repülő Klubjának gépei kinőtték. Az I idők folyamán a 14 vitorlázó és 3 motoros repülőgépre felduz­zadt gépállomány elhelyezését a .hangárajtók mérete, valamint a tetőszerkezetet tartó oszlopok sűrűsége nagyon nehézkessé és időigényessé tette napjainkra. Hat éve merült fel először egy új, nagyobb és korszerűbb hangár építésének gondolata, tudtuk meg Harai Imrétől, a repülőtér parancsnokától. Az -ötmillió forint értékű új hangár beruházója és kivitele­zője a Bányászati Aknamélyítő Vállalat. A betonalapokon nyugvó acélszerkezet tetőrésze 1050 négyzetmétert fed majd be. A Dunai Vasmű által gyár­tott vázszerkezet fesztávolsága harminc, hosszúsága harmincöt méter. Az új hangár belső terét nem osztja meg egy oszlop sem, to­vábbá a húsz méter széles han­gárajtón könnyedén be- vagy kitolhatnak egyszerre akár két repülőt is. Ugyanakkor több éves problémájuk is megoldó­dik. A nyaranként egy hónapot itt üzemelő budaörsi AN—2 tí­pusú ejtőernyős ugrató repülő­gépet is zárt helyre tudják tol­ni, amire eddig a régi hangár méretei nem adtak lehetőséget. Természetesen a volt „garázst” tovább használják, melyet mű­hellyé alakítanak át, illetve szociális helyiségekkel bővíte­nék. Hasonló ilyen méretű, kor­szerű hangár Békéscsabán és Győrött épült a közelmúltban. A pogányi új repülőgéphangárt ez év április végére adják át. Második esztendeje tart Pécs belvárosában az egykori SZMT- székház és az ahhoz szervesen illeszkedő kamaraszínház re­konstrukciója. A Kossuth Lajos utcában palánksor zárja el az építési területet, a járókelő vi_ szont keveset érzékel a munkák előrehaladtából. Ugyanis az SZMT egykori épületének ab­laktól és tetőtől megfosz­tott falai egyelőre az égre me- redeznek . .. Holott több mint nyolcvan szakember végzi a rekonstrukciós munkálatokat mind a szakszervezeti székház, mind pedig a kényszerűségből lebontott Kamaraszínház terü­letén. A beruházás, amely vár. hatóan a jövő esztendő végé­re készül el, csak az építészeti munkákat tekintve legalább száznyolcvanmillió forintba ke­rül. A délelőtti hóesésben jár­juk az építési területet Gáspár Mártonnal, a BÉV által nem­rég létrehozott felújítási üzem vezetőjével. A Nemzeti Szín­ház nyugati oldalán lévő lép­csősort törmelék borítja, egy­mást érik a téglát és vakolat­hulladékot szállító teherautók. Mindebből a Kossuth Lajos utcában emelt palónkoktól semmi sem látszik, a járókelők legföljebb az épület oldalán föl-, és leereszkedő teherlift mozgását észlelik. — Az építési ütemet tekintve nem vagyunk késésben — em­líti Gásoár Márton — miköz­ben belépünk az épületbe. Végső soron több mint egy esztendőt vesztettünk a re­konstrukció ütemes végzésé­vel, mert a volt szakszervezeti székház feltárása és bontása során török korabeli pince­rendszerre és kutakra bukkan, tunk. Az épület terhelésének csökkentése érdekében közben lebontottuk a tetőszerkezetet, a födémet, a válaszfalakat. Saj­nos, további fél évet vett igény­be, mikorra sikerült megfelslő- képpen betonnal injektálnunk a Színház teret, ugyanis a közműtérképen nem jelzett tűzi - víz-vezeték alóáztatta az épü­letet és ennek következtében a Kossuth Lajos utca említett szakasza jelentősen megsüly- lyedt. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatot, mint ge­nerálkivitelezőt nem kímélik a meglepetések, vezetékekre bukkan. Tegnap délután fe­szültség alatt lévő villamos­kábelt szakított a csákány, holott az épületeket az éoítési munkák kezdetekor feszültség, mentesítették. A megújulásra váró éoület- komplexum a BÉV eddiqi leg- naqvobb volumenű felújítási munkáia. A három emeletes, envkori SZMT székházban be­fejezték a födémcserét, folyik a válaszfalak építése és a na- ookban kezdték mea a vasból készült tetőszerkezet összeállí­tását. A Közéoülettervező Vál­lalat tervei alapján folyó mun. kólátok véaső soron az épület- eqyüttes jellegét nem érintik. Az egykori Kamaraszínházat sajnos szinte teljesen le kel­lett bontani, ottjártunkkor a déli szárny falát réselték az éoítők. Mint ahogy Gáspár Márton üzemvezető megemlí­tette, nincsenek késésben a kivitelezésben, az új Kamara­színház építése ez év tavaszán megkezdődhet és egy év múlva mór a szakipari munkálatokat végezhetik az alvállalkozók. S. Gy. K. L. Právicz Lajos Sándor István Világos kordzakó, sötét nadrág, kék ing, nyakkendő, sportos farmerkabát. Jól fé­sült haj, vakítóan világos szemek, nyugodt, rezzenés­telen arckifejezés. A tévéből jól ismert, szelíd mosoly és higgadt érvelés. Sándor 1st-, ván, az ötmilliós átlagnéző, számmal büszkélkedő. A HÉT című műsor egyik szerkesz­tő-műsorvezetője politikai fórumot tartott Pécsett. Szá­mos kérdést kapott, így kü­lönösen rövid idő maradt a beszélgetésre. Sietett vissza. Aznap éjjel, 21 színész köz­reműködésével szinkronizál­tok még egy közös, magyar —nyugatnémet televíziós vi_ taműsort. — 36 éves, öt évig volt az MTI bonni tudósítója, most pedig az egyik legnépsze­rűbb tévéműsor rovatvezető­je is egyben. Minek köszön­heti gyors karrierjét? — Az előrejutás lehetősé, gét elsősorban szerencsének köszönhetem. Több éve nem vettek fel fiatalt a Magyar Távirati Irodához azelőtt, hogy több társammal oda­kerültünk. így azonnal bizo­nyíthattam. A tudósítói he­lyettesítések és rendkívüli kiküldetések alkalmával nem csalódtak bennem, de az mégis meglepett egy kicsit, hogy rögtön Bonnba, az enyhülési politika egyik nyu­gati fővárosába, a hírszol­gáltatás-technika szempont­jából legjobban megszerve­zett nyugatnémet fővárosba küldtek. Hazatérésemkor pe­dig rövid gondolkozás után engedtem Hajdú János hí­vásának, így kerültem A HÉT-hez. — Úgy érzi, olyan helyen dolgozik, ahol a legnagyobb szükség van önre? — Azt hiszem, sok ember azért nem hiszi ezt magá­ról, mert olyan helyen van, ahol nem érzi igazán jól magát. Ügy gondolja, sokkal többet is tehetne, ha . . . Én, ilyen szempontból elégedett vagyok. Nagyon jól érzem magam A HÉT négyfőnyi új­ságírás csapatában. — Egy korábbi interjúban elmondta, hogy nős, két Ha van. Szívesen beszél a m°- gánéletéről? — Nem bár nincs rejte- getnivalóm. Nem, mert a tévében sokszor látható em­bereknek egyrészt a renge­teg munka, másrészt az „is­mertség" miatt szinte telje­sen megszűnik a magánéle. te. Ha kimozdulok a négy fal közül, az már nem te­kinthető igazi magánélet­nek. Ezért szeretném, ha az a pici, ami még marad, csak az enyém legyen. Bozsik László Oj hangárral gazdagodik a pogányi repülőtér Otrokészen a kamionok Fotó: Erb János Ha esik, ha fúj...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents