Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-15 / 45. szám

1984. február 15., szerda Dunántúlt napló 5 Brit műszaki napok Brit műszaki napok kezdőd­tek kedden Budapesten, az MTESZ székhazában. A február 16-ig tartó rendezvénysoroza­tot — melyet a Londoni Keres­kedelmi és Iparkamara a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének közreműködésével rendezett — Tóth János, az MTESZ főtitká­ra nyitotta meg. Elmondotta: a brit műszaki napoknak hagyományai van­nak, 1971 és 1981 után immár harmadszor rendezik meg Bu­dapesten ezt a programsoroza­tot. A műszaki napok előadá­sai kedvező lehetőséget terem­tenek a két ország kutatóinak, szakembereinek és kereskedel­mi cégeinek szélesedő együtt­működéséhez. , Peter William Unwin, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága budapesti nagykövete hangsúlyozta, hogy a mostani műszaki napokkal folytatják a brit miniszterelnök asszony látogatásakor megkez­dett munkát. Csatornahiba miatt rongálódott meg az udvari épületszárny Felújítják a Pécsi Állami Nevelőotthont A nevelőmunkát is szolgálja a korszerűsítés Ahogy az ország számos más megyéjében, Baranyában is többségében régi kastélyokat alakítottak át az állami gondo­zásba került gyerekek nevelő- otthonaivá. Megyénkben egyet­len kivétel ez alól a pécsi Állami Nevelőotthon, amely az egyko­ri pécsi tanitóképző kollégiu­mában, a Megye utca 29-es szám alatti épületben kapott helyet. Előny is és hátrány is ez egyben. Nevelési, a gyerekek reszocializációja szempontjából csak haszonnal jár, hogy az ál­lami gondozottak a legkülön­bözőbb iskolákba járnak tanul­ni, az otthon földrajzi elhelyez­kedése nem szeparálja el a kö­zösséget, viszont kétség kívül hátrány, hogy az otthon és kör­nyezete nem olyan szép és kel­lemes, mint a vidéki kastély- épületeké. A Pécsi Állami Nevelőotthon­A jövedelmező termesztés előtérbe kerül Szállításra váró gépek a szekszárdi Növénytermelési Rendszer központi telepén (A szerző felvétele) A KSZE taggazdaságai szakembereinek találkozása Szekszárdon A cukorrépa jövedelmezősé­ge mindinkább csökken a kö­zös gazdaságokban. Ez spk mindennel összefügg; Ugyan­akkor a napraforgó több be­vételt biztosít a termelőszövet­kezeteknek és állami gazdasá­goknak. A cukortartalom alap­ján történő átvétel sem nyújt garanciát a terület növelésé­re, emiatt több gazdaság hagy föl a cukorrépa termesztéssel. A napraforgónál viszont más a helyzet. Immár tradíció, hogy a szekszárdi Növénytermelési Rendszer évről évre találkozik partnergazdaságaival — azok agronómiái és növényvédelmi szakembereivel — hogy szá­mot adjon az előző esztendő eredményeiről és kötetlenül szót váltson a teendőkről, ez­zel együttvéve a legújabb ag­rotechnikai módszerekről, a különböző kemikáliák alkalma­zásáról. Tegnap délelőtt a KSZE Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központban ren­dezte meg azt a tanácskozást, amit dr. Nagy Elemér, a Tol­na megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója nyitott meg. A téma pedig a cukorrépa, a napraforgó ter­melésével és növényvédelmé­vel volt kapcsolatos. A nap folyamán nyolc előadás hang­zott el, amelyen mintegy két­százan vettek részt, többek kö­zött a KSZE 28 baranyai tag­gazdasága is képviseltette magát. A tájékoztató szüne­tében váltottunk szót Horváth Ákossal, a szekszárdi Növény- termelési Rendszer ágazatveze­tőjével, aki a napraforgó nö­vényvédelemről tartott elő­adást. — Országosan megközelítő­leg háromszázhúszezer hek­tárra tehető a napraforgó ter­mőterület. Tavaly a KSZE tag­gazdaságai több mint 60 ezer hektáron termelték az igen fon­tos olajos magvat. A hektáron­kénti termelési átlag megha­ladta a 2,3 tonnát. Az orszá­gos átlag 2,03 tonna volt. Te­hát egyáltalán nem kell szé­gyenkeznünk az eredmények miatt. És hadd tegyem hozzá: voltak olyan partnereink, ame­lyek három tonnán fölüli átla­got értek el. A napraforgó jól fizet és ezt tudják az üzemek is. Gondot jelentett viszont a viszonylag olcsóbb és haté­kony kemikáliák beszerzése. Ami a napraforgót illeti: az eddig alkalmazott védekezési eljárás korrigálásra szorul. Már csak azért is, mert a fungici­des védekezés rendkívül drá­ga és akkor nem is említettem a repülőgép szabta költsége­ket. A gyomirtás mind több gondot okoz a gazdaságoknak és sajnos az üzemek többsé­ge nehezen tudja betartani a minimális öt—hatéves vetés­forgót. Különben a KSZE az elmúlt esztendőben hatvan és fél ezer hektáron termelt nap­raforgót és a baranyai tag­gazdaságok eredményei ebben kimagaslóak. Ami a napra­forgó betegségeit illeti, a mai napig még a szakemberek kö­rében is komoly viták folynak. Egy biztos, az agrotechnikai feladatok maradéktalan vég­rehajtása, a vegyszerezés kel­lő időben való elvégzése je­lentheti a prevenciót. Elekes Eduárd, a KSZE cu­korrépával foglalkozó ágazat­vezetője a következőképpen vé­lekedett a termelésről és ér­dekeltségi rendszerről. — Országosan 115 ezer hek­tárra tehető a termőterület, amelyre szerződést kötöttek ebből, a rendszer több mint tíz százalékkal részesedik. Az viszont sokkal súlyosabb gond, hogy a 77 partnergazdaság kö­zül 11 jelentette be, hogy 1984-ben nem óhajt répát ter­melni. Mindez elsősorban az­zal függ össze, hogy a beta­karító gépsorokat nem tudják kihasználni és legalább 250 hektáros termőterület szüksé­ges ahhoz, hogy az üzem ne fizessen rá. A nyugati import­ból származó gépekre nincs állami támogatós, ezért azt a megoldást választottuk, hogy az adaptereket az IPG-program- ban kapott erőgépekhez kap­csoljuk, egyebek mellett a Ze- tor 160-as traktorhoz. Sajnála­tos, hogy Győr-Sopron megyé­ben megjelent a rizománia, a cukorrépa új betegsége, amely­nek elhárítására föl kell ké­szülnünk megfelelő gombaölő szerekkel. Egyébként az álta­lunk ajánlott bioregulátorok- kal biztosítjuk a cukorrépa ve­tőmag kezelését, amely eleve biztonságot jelent az üzemek számára. S. Gy. Pécsi zongora­művész Spanyolországban Nem élnek a technika bűvöletében A magyar zongoraiskola iránt világszerte megnyilvánuló ér­deklődés egyik legutóbbi jele, hogy Bodó Árpád zongoramű­vész, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Pécsi Tagoza­tának tanára a közelmúltban két és fél hetet töltött Spanyol- országban. A Barcelona elővá­rosában, Granollersben működő konzervatórium hívta meg Bo­dó Árpádot, zongorakurzus ve­zetésére kérték fel, valamint három koncertre is. — Granollersnek rendkívül ambiciózus, zeneszerető pol­gármestere van, aki az ottani konzervatóriumot szeretné a barcelonaival versenyképessé fejleszteni — meséli Bodó Ár­pád —. Biztos, hogy a magyar előadóművészek jó hírének volt köszönhető az az érdeklődés, amivel a kurzusokat és a kon­certjeimet kísérték. A kurzusok például közönség előtt zajlot­tak, a hangversenyekre pedig más városokból is eljöttek zon­goraművészek, akik aztán el­halmoztak a kérdéseikkel. A hangversenyeken a Liszt- és a Chopin-művek mellett el­hangzott egy új magyar zene­mű is, Horusitzky Zoltán: A hegy című szonátája, melynek múlt ősszel volt Pécsett, Bodó Árpád előadásában a koncert­termi bemutatója. Rendkívül jó kritikákat kapott ez a zeneda­rab is, a lapok felsőfokon mél­tatták a 80 éves mesternek a világot a modern veszélyektől féltő, zenei üzenetét. Bodó Árpád tizenegy éve ta­nít Pécsett, koncerteken sajnos ritkán találkozhatunk vele. Pár éve a Fészek-klubban volt szó­lóestje, a Magyar Rádió 30 per­ces portréműsorban mutatta be, egykori mestere műveit ját­szotta a Zeneakadémia kister­mében tartott Horusitzky-esten. öt évet tanított Szegeden, há­rom tanítványt nevelt ki ez idő alatt a Zeneakadémia számá­ra. Két évig a Magyar Állami Operaház korrepetitora volt. Előadóművészként az a célja, hogy mintegy felfedeztesse, megszerettesse a közönséggel az egyes műveket. Azt mondja, számára ez a legnagyobb bol­dogság. — A spanyolországi út milyen tanulságokat hozott a zongora­művész, a tanár számára? — Mindenekelőtt a katalán emberek dinamizmusa, aktivi­tása, mindenre figyelő érzé­kenysége ragadott meg. Ez a nép olyan művészeket adott a világnak, mint Picasso, Miro, Dali vagy a zenében Pablo Ca­sals. Megragadott, hogy okta­tásuk mennyire nem diploma­centrikus, hogy elsősorban a tudást értékelik. Casals foga­dott fia, Llouis Claret, aki most Moszkvába készül koncertezni, diploma nélkül is a világ leg­Sikeres évet sért a villányi Üj Alkotmány Tsz Jó híreket hallott a tagság remek eredményekről. Épp ezért a 12 faluból érkező dol­gozók, akik áramszünet miatti, teljes sötétben is nagy figye­lemmel hallgatták Czigler Já­nos párttitkár szavait, aki pa­pír nélkül is nagyon összesze­detten fejtette ki mondandóját a múlt évi munkáról és az idei teendőkről. „A terem sötét, ám feladataink és céljaink vi­lágosak, még a tavalyinál is több export árualapot kívá­nunk termelni, még hatéko­nyabban gazdálkodni" — mondotta. Ezt megelőzően Spiesz Fe­renc, a termelőszövetkezet el­nöke a villányi Új Alkotmány Tsz eddigi legsikeresebb zár. számadási beszámolóját tartot­ta meg. Az évek óta „csen­desen”, de egyenletesen fej­lődő 6440 hektáros szövetkezet tavaly nagyot lépett. Egy év alatt 24 millió forinttal növel­ték a termelés értékét — ami így 214 millió forint lett. — Tiszta nyereségük 23,6 millió, amj 9 millióval több az előző évinél. Mindezt főként a nö- vényteimesztésből akkumulál­ták. Búzából 6, kukoricából 8 tonnás termést takarítottak be. Több mint félezer hizómarhát értékesítettek, 86 százalékban élő exportra. Export árualap­jaikat a romló piaci viszonyok ellenére 14,2 százalékkal emel­ték. Szőlőből — 15 tonnás volt a hektáronkénti termés — és borból 6 millió forint tiszta nyereségük lett. A közösből több mint 7000, a háztájiból több mint 9000 hízott sertést értékesítettek, összes háztáji forgalmuk (sertés, hizómarha, bor, tej) 48,1 millió forint volt. A jó eredmény a tagsági jö­vedelemben is jelentkezett. Ta. valy (adózottan) 11,5 száza­lékkal növelték a tagság jö­vedelmét. Az egy főre eső ke­reset 54 668 forint volt. A zár­számadás alkalmából kb. más­fél havi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki. Terveikben egyebek közt egy 24 millió forintos sertéstelepi rekonstrukció megpályázása, a szőlőültetvények korszerűsítése és a Lengyelországból szárma­zó sovány bikaborjak (300 darab) bérhizlalása szerepel. Illés István, a Siklósi városi Pártbizottság első titkára el­ismerését fejezte ki a villányi­aknak a valóban szép ered­ményekhez. Rné jobb csellóművésze. Másrészt igaz, hogy Magyarország zenei nagyhatalomnak számít, . mégis tanulságos volt számomra, hogy a katalánok elsősorban a ze­nei intuíciót, a természetessé­get tartják fontosnak, és az így kiváltott művészi hatást. Tiszte­letben tartják, de nem élnek a technika bűvöletében. És ez a mi számunkra is tanulságos lehet. Gállos Orsolya Idén megnyílik a káptalanfüredi úttörőtábor A két esztendeje, ételmérge­zés miatt bezárt Káptalanfü­redi Nyári Ifjúsági Tábor idén nyáron ismét megnyitja kapuit a vakációzó diákok előtt: a negyvenhét hektáros park 14 táborában — a tervek szerint június 18-tó| — turnusonként 2 ezer fővárosi és vidéki gyermek nyaralhat majd. Miként a tábor vezetői az MTI munkatársának elmondot­ták, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat szakemberei január közepén kezdtek hozzá a csa­tornázási munkákhoz, amely­nek elkészülte egyik feltétele a tábor megnyitásának. Az 1968- ban létesült táborban — mint általában sok balatoni tele­pülésen — a szennyvíz elveze­tése megoldatlan probléma volt. Bár 1982-ben a fertőzéses megbetegedések romlott étel­től származtak, a Veszprém megye; Tanács — a csatorna- hálózat hiánya miatti esetle­ges újabb fertőzéseket elkerü­lendő — tavaly is zárva tartat­ta a tábort. A Balatonfűzfő és Csopak között 1983 márciu­sában megépült regionális csatorna-fővezetékkel vált lehe­tővé, hogy minden szempontból eleget tegyenek a közegész­ségügyi kívánalmaknak. nak különlegessége, hogy koe­dukálton 3-tól 18 éves korig kapnak itt helyet a gyerekek: van óvodás és már dolgozó fia­tal is közöttük. Ezzel lehetővé vált, hogy a testvérek a korkü­lönbség miatt sem szakadnak el egymástól, egy intézmény­ben, sőt egy csoportban neve­lődhetnek, megőrizhetik a csa­ládi kapcsolatot egymás kö­zött. Olyanra is akad jelenleg példa, hogy hat testvér van együtt a nevelőotthonban. A Megye utcai épületet leg­utóbb a hetvenes évek elején újították fel. Akkor emeletrá­építésre is sor került, így vált lehetségessé, hogy az addigi 60 főről 120-ra növekedhetett az intézményben otthont kapó gyerekek száma. 1983 nyarán az épület udvari szárnya — amelyet a tíz évvel korábbi fel­újítás nem érintett — életve­szélyessé vált, és ki kellett ürí­teni. Mint kiderült, az épület alatti csatorna megrongálódá­sa miatt repedezett meg az épületszárny fala, bomlott meg tetőszerkezete, süllyedt meg az egész udvari szárny. Az életveszélyessé vált épü­letszárnyból más szobákba kel­lett átköltözteni a qyerekeket. Noha a létszám 100-ra csök­kent, az intézmény íqy is na­gyon zsúfolt. A felújítás ége­tően sürqős. A Pécsi városi Ta­nács művelődési osztálya egy kisiparossal kötött szerződést a szennyvízcsatorna hibáidnak ki­javítására, amit 1984. június 30- !g kell elvégezni. Ez a feltéte­le az épületszárny felújításá­nak, új falak és tetőszerkezet felhúzásának, s ezekkel a mun­kákkal összekapcsolva, az intéz­mény fűtésrendszere és vizes­blokkja korszerűsítésének, amelyeket együtt célszerű meg­oldani. A kiviteli terveket a Baranyaterv „Monier” gazda­sági munkaközössége készíti el még az idei tél folyamán. Elő­zetes költségbecslés szerint az egész felújítás mintegy 2,2— 2,5 millió forint lesz, s két ütemben készül el. A második ütemre, a gépészeti és vizes­munkák kivitelezésére állami cég vállalkozott, az első ütem kőművesmunkáira még nem akadt kivitelező. A valószínűleg két évig is el­húzódó felújítás szükségszerű kényelmetlenségeit örömmel vállalják az intézmény dolgo­zói. A felújítás és korszerűsítés ugyanis sok olyan változást, új lehetőséget teremt az intéz­ményben, amelyek alapvetőek a nevelési célok megvalósítá­sához is: a lányokat és az óvó- dáskorúakat külön-külön szárny­ban lehet majd elhelyezni, kor­szerű betegszobát lehet kiala­kítani, a felújított szárnyban több kisebb hálószoba lesz. Ar­ra is mód nyílik, hogy speciá­lis foglalkoztatóhelyiségeket, klub-, könyvtár- és nevelői szo­bát alakítsanak ki, amelyek hiánya jelenleg igencsak nehe­zíti az intézményben folyó'kü­lönösen fontos és nehéz pe­dagógiai munkát. D. I. Kurzusok közönség előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents