Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-13 / 43. szám
A 20 filléres emelés évente 70 milliót jelent Régiónkban 160000-en használják ki az éjszakai kedvezményt Viselhető ing alatt, ing felett Golyóálló mellények a Budaflaxtól Itt az első magyar golyóálló mellény! A nem mindennapi ruhadarabot Beck Tamás, a Bu- daflax vezérigazgatója mutatta be nemrég parlamenti sajtótájékoztatóján, amit a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökeként tartott. Beck Tamás a Bu- daflax által gyártott golyóálló mellényeknek pontosabban két változatát mutatta be, az egyik ing alatt, a másik ing fölött, dzsekiként viselhető. A mellények szövetből készültek, bélésük viszont olyan különleges, csak dollárért — kilogrammja 400 dollár — beszerezhető műszál, mely nyolcszor szilárdabb az acélnál. Egy-egy ilyen életmentő holmi 10 kilót nyom, nehéznek tehát nem mondható. Csak érdekességként, a szocialista országok közül még egy országban gyártanak golyóálló mellényt, az a változat acéllemezből készült, súlya 30 kilogramm. Kik fogják majd felöltem a kézi fegyverek golyói ellen védő mellényeket, milyen vevőkörre számít a Budaflax? A nemzetközi bűnözés és terrorizmus országhatárokon átcsapó hullámai mindenesetre reális fenyegetést jelentenek nálunk is, fel kell készülni váratlan, kiszámíthatatlan eseményekre, védekezni kell. így a mellényekre bizonyos esetekben egyaránt szükség lehet a rendőrségnél, a hadseregnél, a vészhelyzetekben bevetendő kommandóknál, a repülőterek, biztonsága felett őrködő személyzetnél. Egy ilyen különleges ruhadarab ára 50 ezer forint. Természetesen kipróbálták, a mellény sikeres védelmet nyújt a kézi fegyverek lövedékei ellen. M. Z. Emlékszem, egyszer egy tv- szavazásnál a riporter javasolta: kapcsoljunk be minden háztartási elektromos gépet, ha szimpatikus a továbbjutni szándékozó. Utoljára hangzott el akkor ez az országos felhívás, ugyanis hazánk energiaszolgáltatása került veszélybe a hirtelen megugró fogyasztással, s azóta a posta telefonjaira von bízva az ilyetén népszavazás. A kilowattóránként 40 fillérről 60-ra emelt éjszakai áramhoz mindennek annyi a köze, hogy a világ minden országában szeretnék elérni az egyenletes fogyasztást az áramszolgáltatók, s így hovatovább dotálják bizonyos időkben azt. Kézenfekvő a következtetés: amikor éjszaka van, s az igazak ólmát álmodja a honpolgár, s minimálisra csökken az áramigény — akkor kell a kedvezményt adni. A noppali áram községekben 1,95, városokban 1,55, kiemelt városokban így Pécsett — 1,20, Budapesten pedig 75 fillér kilowattóránként. A megemelt éjszakai áram pedig 60 fillér, azaz a nappalihoz képest még így is kevesebb. Ebből kiderül: leginkább a községekben érdemes ezt a megemelten dotált áramot megfogni, hőtárolós kályhát, vízmelegítőt beállítani. Mint azt Szabó Antal, a DÉ- DÁSZ műszaki vezérigazgató- helyettese elmondotta: a vállalat területén 550 000 lákossáKeresettek a vásárlók körében a Hungária fürdőszoba függönygarnitúrái Padlók, dobosok, csövek, sportpályák a Hungáriától A műanyag fellegvára Nincs olyan háztartás Magyarországon, ahol ne jutna valamilyen szerep a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat termékeinek. Ez érthető is, hiszen a vállalat három gyárában — Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen —éven. te mintegy 50 000 tonna PVC-t, polietilént és polipropilént dolgoznak fel, melyekből a legkülönfélébb cikkek készülnek. A Hungária 1980 végére a műanyagipar egyik hazai fellegvára lett.. A dinamikus fejlődés akkor kezdődött, mikor a magyar pet. rolkémiai bázis megteremtése lehetővé tette a műanyag termelőeszközök és fogyasztási cikkek előállításának gyors ütemű fejlesztését. A Hungária ma már az építőiparban, mezőgazdaságban, szállításban, csomagolásban, tárolásban, a háztartásban és az ipar számos területén használt műanyag eszközök széles skáláját állítja elő. A Hungária budapesti gyárában készülnek egyebek közt a PVC padlóburkoló-lemezek változatos színekben mintázatokban, tömör, habbetétes és habalátétes kivitelben. Itt ál. lítjók elő azt a szigetelőrendszert, mely csővezetékek külső korrózióvédelmére szolgál. Ezzel szigetelték például az Ad- ria-kőolajvezeték magyarországi szakaszát. A gyár lágy PVC-fóliáit a bőrdíszmű-, kemping-, irodacikkgyártás és a dekorációs ipar területén használják fel. Debrecenben extru. dóit, fröccsöntött és fúvott termékeket készítenek: nyomó-, lefolyó, és csatornacsöveket, kötőidomokat, ládákat és rekeszeket, vödröket, tálakat, fürdőszoba függönygarnitúrákat, mosogatókat, gyermekfürdő, kádakat, műanyag kannákat, ballonokat, hordókat. A közelmúltban kezdték gyártani a DENIS fantázianevű univerzális pályaburkoló elemeket, melyekkel tenisz, röplabda és egyéb játékterek alakíthatók ki. Pécsett például ilyen műanyagon lehet teniszezni tavasztól őszig a városi műjégpályán. Szombathelyen állítják elő azokat a műanyag csomagolóeszközöket, melyekbe a mindenki által jól ismert jégkrémek, vajak, mélyhűtött gyümölcsök kerülnek. A dobozok egyre szebb köntösben kínálják a portékát, mely annak köszönhető, hogy nemrég elkezdték a világszínvonalon álló színnyomást. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat elsőrendű feladata a hazai piac ellátása, ennek ellenére az össztermelésük tíz százalékát exportálják. Ismertek és népszerűek termékeik az NSZK-ban, a Szovjetunióban, Kubában, Angliában, Franciaországban, a Közel-Keleten. A vállalat életében az elkövetkezendő évek is a szüntelen korszerűsítés jegyében telnek. Ennek látványos jelei lesznek Déldául az új eljárással készülő légmentesen zárható élelmiszertároló dobozok (például gyümölcsleveket hozhatnak majd forgalomba ezekben), vagy a habosított, papírhatású, polipropilénből készülő tálcák, tányérok, poharak. A Hungária négy mintaboltot üzemeltet az ország különböző részein, az egyiket Pécsett. Teszik ezt elsősorban azért, hogy a vásárlóktól közvetlenül is tájékozódhassanak termékeik megítéléséről. R. N. Még mindig oicsó (?) gi fogyasztót tartanak számon. Ide tartozik Baranya, Tolna, Somogy, valamint Zala és Fejér megyék közel fele és még két veszprémi község. Közülük éjszakai áramért 150—160 ezren fizetnek: hozzávetőlegesen 15 000 hőtárolós kandalló és 143 000 melegvíztároló élvezi az éjszakákra biztosított kedvezményt. A kérdés, vajon miként éri a fogyasztót az áram- díj-emelés, ezen adatok birtokában könnyen megválaszolható. Előrebocsájtom: a példák nyilvánvalóan nem mindenkire egyformán vonatkoznak, csak orientáló jellegűek. Akinél mondjuk egy 120 literes bojler dolgozik, eddig nagy átlagban évente 1200 forintot fizetett, eztán 1800-at fog. Nála tehát 600 forintot jelent ez a 20 fillér. A 6 kilowattos kályha esetében az évi költség 1900 forint volt, most 2900 lesz — tehát 1000 forinttal fog többet fizetni. A 20 filléres áremelés a DÉDÁSZ-nál évi 70 milliós árbevétel-növekedést jelent! Persze, amint azt Szabó Antal említette, még így is kedvezményesen kapjuk az éjszakai áramot; úgy 1,10—1,20 körül lenne a reális ár. Persze ez az eredendő célt húzná át egy tollvonással; ugyanis nem ösztönözne az éjszakai fogyasztásra, erőműveink úgy-ahogy egyenletes terhelésére. Végül: miikor érkezik az első felemelt díjat tartalmazó számla? Mivél a DÉDÁSZ négy hónapot előre hitelez, júniusban fogják az érintettek a felemelt díjtételeket tartalmazó számlát megkapni. (Az új díjszabás január 23-án lépett életbe!) S bizonyos startkedvezményekkel. A január 23-át követő első leolvasásokat még a régi áron számfejtik . .. K. F. Az új motor a RABA mérőpadján Rába—MAN—A. V. List Erős, takarékos, környezetkímélő Uj motorok készülnek a győri gyárban Szenzációszámba ment a hatvanas évek végén a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár nagy vállalkozása: a nyugatnémet MAN-céggel közösen kifejlesztett motort kezdett gyártani. A megkülönböztetett figyelem az új gazdaságirányítási rendszer kezdetén a li- cenc-vósárlásnak és a hazánkban korábban nem ismert magas , színvonalú gyártási technológiának volt köszönhető. Azóta több mint negyedmillió dízelmotort gyártott a Rába: ezek a 195—240 lóerős motorok autóbuszokat, hajókat, kamionokat, traktorokat hajtanak itthon és a világ sok táján. A Rába—MAN motort még javában gyártották, amikor megindultak az újabb motor fejlesztési munkálatai. Elsősorban a teljesítmény növelése, az üzemanyag-takarékosság és a környezetszennyezés csökkentése kívánta meg a változást. A Rába erre a grazi A. V. List nevű motorfejlesztő intézettel társult: a két gyár műszaki bázisára építve kezdődtek meg a munkák. A szerződést 1979-óen írták alá: eszerint a Rába—MAN motorokat korszerűsítik, mégpedig úgy, hogy az új változat a jelenlegi gyártósorokon készülhessen, s hogy a nagyobb teljesítményű motorok egyaránt alkalmasak legyenek Ikarus autóbuszok, mezőgazdasági erőgépek és Rába kamionok működtetésére. Nyolcféle prototípust dolgoztak ki: a D 12 típusjelű (12 literes) családnak szívó és turbófeltöltős változata van, a 240 lóerős szívómotor álló és fekvő hengerelrendezésű változatban készült, a 300 lóerős turbófeltöltős pedig álló kivitelben. A D 11-es (11 literes) csak turbófeltöltéses, mégpedig 280 és 320 lóerős álló és fekvő hengerelrendezéssel, a 375 lóerős pedig csak álló hengerekkel. A 240 lóerős D 12-es szívómotor prototípusa készült el először, majd tavaly hatféle típusból 50 darabás nullszériát állítottak össze. Az egyes példányok először a gyári próbapadokon, majd a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola fékpadjain vizsgáztak a Rába és az A. V. List szakemberei előtt. A motorok alkatrészei az eddigi MAN-motorok szalagjain készülnek, de néhány alkatrész megváltozik, ezeket részben a Rába maga gyártja (győri célgépgyárában), részben alvállalkozóktól rendeli meg; egyes típusokhoz az erőgépek futóművét, a sebességváltót stb. át kell majd alakítani. Most a futópróbák következnek: a Rába először saját szállítási gyáregységeinek járműveibe építi bele a motorokat, de a terv szerint a három nagy dunántúli mezőgazdasági rendszer már a tavaszi munkákhoz kap az új motorokkal szerelt erőgépekből. Még egy érdekesség a Rábából : tavaly bemutatkozott a gyár négykerékmeghajtású, 15 lóerős kistraktora, s a Rába kész az igények szerinti termelésre. G. T. Közlekedési szabadegyetem Pécsett Tegnap kezdődött el a TIT megyei szervezete és a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács közös szervezésében meghirdetett közlekedési szabadegyetem. Célja, a közúti közlekedés biztonságának erősítése, a közlekedési morál emelése, a műszaki és vezetéstechnikai ismeretek növelése, az üzemanyagtakarékos vezetési módszerek elsajátítása és a KRESZ szabályai-ismeretének elmélyítése. Reggel nyolc órakor a TIT Bartók termében Bóna Ernőné, a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöke köszöntötte a mintegy 130 résztvevőt, akiknek túlnyomó többsége hivatásos gépkocsivezető. A közlekedési szabadegyetem első előadását megyénk 1983-as baleseti helyzetképéről Gyimesi János rendőralezredes, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztálya, nak vezetője, a megyei közlekedésbiztonsági tanács ügyvezető elnöke tartotta. A második előadáson a közlekedési morálról és kultúráról volt szó. A közlekedési szabadegyetem következő foglalkozásai is vasárnap reggel 8-tól délig tartanak február 19-én, 26-án és március 3-án. Az elsőn a közlekedési szabályok, a másodikon az egészségügyi elsősegélynyújtási ismeretek, az utolsón a járművek diagnosztikai felülvizsgálata a gyakorlatban, lesz az oktatás témája. D. I. hétfői □
