Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-12 / 42. szám

'magazin S tett örffy István írt: „A rideg-marha a tuberkolózist nem ismerte ... Ha 30—40 évvel ezelőtt tej­hozamra tenyésztettük volna ki a ma­gyar marhát, ma nem kellene drága pénzért betelepíteni az idegen marhát, mely több tejet ad ugyan, mint a ma­gyar, viszont hígabb a teje." A népha- lyomány és a nemzeti művelődés Ortu- |ii szavaival „szenvedélyes hitvallás és pldamutatós a magyar nép jövője, ibadsága mellett”. :m volt titka Györffy Istvánnak, csak lyszerűen a népben, a történelemben Ikodott. Népi kollégiumok? Már ilen Gábor erdélyi fejedelem alapit- ’ónyt tett negyven szegénysorsú job­bágy-gyerek kollégiumi ellátására Gyu- lafehérvórott. A debreceni kollégiumban a környék parasztivadékai nőttek orszá­gos hírű tudásokká, tanárokká. Mi a teendőnk? A lentről jöttek támogatása. Tönkrement a mezőgazdaságunk? A parlagi tyúk. a bakonyi és szalontai ser­tés, a rackajuh, a magyar marha, a parlagi ló eltartották. Mi a teendő? Eze­ket tovább nevelni, kitenyészteni, neme­síteni. Építkezés? Kós Károly nevét em­líti, akit ma építészetünk visszhangoz újra. És keressük a rackajuh gyapjút a csergékhez, 'de nincsen. És disszertációt olvasunk o magyar ridegmarha jövőjé­ről. Olvasmányos, amit Györffy' a szilaj pásztorokról írt, s vonzó, amit a szűr­hímzésről. Mégis gyakorlati útmutatásai­ból merítenék. S éppen most, amikor mezőgazdaságunk megújulása elsőren­dű gondunk. A népi kollégiumok is azért írták fel zászlajukra Györffy István ne­vét, mert az ország jövőjét hordozó dolgos^ nép bölcsességével, tapasztala­taival élt. Koczogh Ákos ■Wm nochmals hundert Boys in die Luft gehen, wird es schwerhalten.» «Holz hacken, jeden Tagéin Klafter. Wie der letzte Kaiser.» sok, amelyek a Libanonban állomásozó amerikai tengerészgyalogosok vesztesé­gei miatt odahaza érik. Emígyen töp­reng: „Ha újabb száz fiú a levegőbe repül, nehéz lesz a magyarázkodás". A . negyedik rajz az optimista Reagant ábrázolja. Azoknak válaszol, akik figyel­meztetik: öt év múlva 78 éves lesz. Ö azzal érvel, hogy naponta tornázik és ha ideje engedi, lovagol is, így mindig Fitt marad. És még hozzáteszi: „Fát kel- ene vágnom, naponta egy ölet. Mint az ltolsó (német) császár”. Aztán a gazdasági nehézségek jutnak az eszébe — immár az ötödik rajzon. Mi lenne akkor, ha a nagy adósok, Bra- :ilia, Mexikó, Argentína és Chile csődöt elentenének? Reagan elkomorodik: „A íagy krachot a Wall Street-en nem le- letne feltartóztatni". g—i. c& Vasárnapi magazin & Vasárnapi magazin Mi lesz a héten? 12- én, vasárnap 15 órakor Játszóház lesz a DO-ZSO- ban. 17 órakor Apák tánca, 18.30-kor pedig a Felnőtt tánc. ház kezdődik. 13- án, hétfőn 11.30 és 13 órakor összevont általános is­kolai bérleti hangverseny kez­dődik a Sportcsarnokban. Mű­soron: Prokofjev: Péter és a farkas, Saint Saéns: Állatok farsangja. 14- én, és 15-én 9, 11 és 14 órakor Téli tréfák, nyári mókák címmel, az Állami Bábszínház vendégszerepei az Ifjúsági Házban. 14-én kedden 19 órakor kéz. dődik a Heő. Műv. Otthonban az Arma színpad Farsangoló című, vidám, zenés, táncos műsora. 15- én, szerdán 17-től 19 órá­ig Táncház lesz a Nevelési Központ aulájában. 16- án, csütörtökön 20 óra­kor kezdődik a DO-ZSO-ban Kovács Kati és az Univerzál együttes koncertje. 17- én, pénteken 14 órakor kiállítás nyílik a Heő. Műv. Otthonban Huber András kis­plasztikáiból, valamint Ponti Mihály és Koch Aurél fest­ményeiből. 17-én, pénteken 17 órakor a Pécsi Galériában zenés, diavetítéses élménybeszámoló lesz a Szélkiáltó együttes ku­bai útjáról. 17-én, 18 órakor vendég­szerepei az Ifjúsági Házban a Srbobran-i (Jugoszlávia) Petar Drapsin folklóregyüttes. Köz­reműködik: Zvonko Bogdán énekes. A magyar nép tudósa 13-án, hétfőn 17.45-kor a Kossuth rádió Marczis Deme­ter nótafelvételeiből közvetít. 17-én, pénteken 15.30-kor a Petőfi rádió „Könyvről könyv­ért” c. irodalmi rejtvényműso­rát a pécsi Széchenyi téri könyvesboltból közvetítik. 18-án, szombaton 10.05-kor kezdődik a Kossuth adón az Ifjúsági Rádió „Csalogató” c. műsora, az országjárás hely­színei: Pécs, Mohács és az abaligeti barlang. Ezzel a jelzővel illette Illyés Gyu­la Györffy István etnográfust, egye­temi tanárt, aki 100 éve — 1884. február 11-én — született. Az euró­pai hírű kutató életét a magyar népi hagyományok felkutatására és megőrzésére szentelte. Gazdag munkásságából szemelvényeket mu­tatunk be alábbi rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. Egykor a nők megszólítása volt Olaszországban. 7. Fiatal lovacskák, névelővel. 14. Haláltusa. 16. Egyik Baranya me­gyei község lakója. 17. Görög és belga gépkocsik betűjelzése. 18. Székely Bertalan híres történelmi festménye. 21. ... Vegas; játékka­szinóiról hírhedt város az USA-ban. 22. Angol kikötőváros az Ouse fo­lyó partján. 24. Török író, ismert regénye A sovány Mohamed (Ke- mal). 25. Kést élesít. 26. Ebben a tanulmányában a hazai kunok vallá­si életét mutatja be nagy alapos­sággal. 29. ... River; a Vörös fo­lyó. 30. Lógatja az orrát. 31. Félig henyél! 32. A szarvas nősténye. 33. A frizura egynemű betűi. 35. Az ö részükre. 37. Angol férfinév. 38. ök — németül. 40. S. R. T. 41. A tan­tál és az urán vegyjele. 42. Ango­la fővárosa. 44. Az emberi test alakja. 46. Közlekedünk rajta. 47. Eger belső részel 48. Volt világbaj­nok japán asztaliteniszező. 50. Sír- . . . ; pityereg. 51. Tiltakozás. 52. Közeli rokon. 54. Többszörös világ­bajnok szovjet öttusázó. 57. Határ­rag. 58. A szamárnak csemege. 60. Költő, műfordító (Sándor). 61. Sémi istenség, jelentése: úr. 63. Fém, másik neve cin. 64. Ebben a művé­ben a Szűrszabó mesterségnek ki­merítő leírását mutatja be. 65. Igen oroszul. 68. Kedvtelés. 70. Görcsoldó, pupillatágító gyógyszer. 72. A sorok között . . . ; megsejti a várható eseményeket. 73. Tüskés bő­rű, hasznos rovarevő állat. 74. Hírt adott magáról. FÜGGŐLEGES: 1. 1943-ban meg­jelent gyűjteménye, a . . .-magyar ház, amelyben a magyarság telepü­lési formáit és építkezéseit tárgyal­ja. 2. Mezőgazdasági kereskedelmi vállalat rövidített neve. 3. Romániá­ban és Bulgáriában élő török né­pekről irt tanulmánya 1916-ból. 4. Azonos a vízszintes 63. számú sor­ral. 5. Soha németül. 6. Az 1900-as évek elején ösztönzésére létrehozott múzeum. 8. Asszák. 9. Csákó, kari­ma nélkül. 10. Csak középen sima! 11. Csak halála után valósult meg az első népi . . . létrehozása, amelynek névadója lett. 12. Arra a helyre hullik. 13. Jó előre kiválasz­totta magának. 15. Roráte; hajna­li .. . 19. Több egyiptomi fáraó uralkodott e néven. 20. Túloz. 23. Kalauz nélkül, rövidítve. 25. Cser­mely. 27. Novoszibirszk folyója. 28. Létezik. 34. Az ökölvívók arénája. 36. Nagykunsági ... a címe annak a könyvének, amelyben a magyaror­szági kunok múltját, életmódját, hagyományait örökítette meg. 37. Becézett nőj név. 39. Angol politi­kus. volt miniszterelnök. 41. Cselek­vési program. 43. Két helységet, mint végpontot összekötő út. 45. Az Inn-folyó széles völgye Svájc keleti részén. 48. Nagyobb település leg­régibb belső része. 49. Értelmesen. 53. Strázsa. 55. Egyik fővárosi kór­ház nevének ismert rövidítése. 56. Számtani műveletet végez. 57. Prí­ma áru jelzése. 58. Vadászkutya. 59. Pest megyei község, híres az égeres láperdője. 61. Tito egyik utóneve. 65. Szovjet motorkerékpár­márka. 66. Heréit kos. 69. Ores sáv! 71. Fél perc! H. J. Beküldendő: a vízszintes 26. és 64., valamint a függőleges 1., 3., 6., 11. és 36. számú sorok megfej­tése, legkésőbb február 20-án (hét­fő) déli 12 óráiq beérkezőleg, LE­VELEZŐLAPON, 7601 Pf.: 134, Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A január 29-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Gábor Andor. Az én hazám — A számla — Tiszt urak — Meghalni jobb — Érdekes újság — Untauglaih úr — Doktor ' senki. Könyvjutalmat nyertek: Filiszár Já- nosné, Pécs, Petőfi u. 31., Neuhei- ser Éva, Borjád, Kossuth L. u. 44., Kálmán Istvánné, Pócsa, Petőfi u. 34., Somogyi Andrea, Pécs, Varsány u. 20., ifj. Rózsa Béla, Pécs, Pel- lérdi út 27. A nyerteseknek a könyvjutalmat postán küldjük el. Éles anyanyelvűnk A fejét mindenki egy kalap alá veszi. Egyik újságíró a lapjáról, másik az éléről ismert. Az idő nekünk dolgozik. Másnak pénz. A férfi ékessége a gondolat, a nő gondolata az ékesség. Báránynak is lehet farkasétvágya. Emlékezetébe véste a követ, hogy kőbe vésse az emlékezetét. Hideg fejben is lakozhat lángelme. Végre a sarkára állt. Kár. hogy az utcának. Másokat kell szemlélnünk, hogy magunkat észrevegyük. Ha nem fedi valami a valóságot, az még nem a meztelen valóság. Kerekes László Elmúlt évi halfogásaink I----------------------------------­Horgászat Befejeződött a múlt évi hal. fogás, halasítás értékelése, amely országosan eltérő képet mutat, általában a halfogás mindenütt csökken. A csapa­dékszegény, aszályos nyár a horgászoknak sem kedvezett. Nemcsak a zárt vizeken, ha­nem a folyókon is igen ala­csony volt a vízállás, elmaradt a tavaszi zöld ár, ami általá­ban meghozza a halat. A ha­lak életfeltétele néhány vizen a nyár folyamán kritikussá vált, Baranyában ugyan nem, de az országban több helyen jelentős halpusztulások voltak. Ilyen körülmények között a megye horgászai azért nem panaszkodhatnak, mert a fo­gási naplók összesített ered­ménye szerint egy horgászra 22,65 kg halfogás jutott, ami csak 0,40 'kg-mal alacsonyabb az előző évi átlagnál. A fo­gáscsökkenés elsősorban a ra. gadozó halaknál tapasztalha­tó,, ennek részben az is oka, hogy novemberben, a vizek be­fagyása miatt mór nem lehe­tett horgászni. A megye horgászai az elmúlt évben 206 170 halat fogtak ki a horgászvizekből. Ez összes­ségében 3,8 százalékkal több az előző évinél. Az egy főre jutó fogás ennek ellenére azért csökkent, mert a horgász, létszám növekedésaránya (7,6 százalék) nagyobb volt, minta halfogásé. A kifogott hal 48,1 százaléka ponty volt, ami azt mutatja, hogy horgászainknál még mindig pontycentrikus szemlélet uralkodik. Az összes fogott hal értéke — bolti áron számolva —1 9,6 millió Ft volt, egy horgász átlagfogásának értéke pedig 1053 forint. Az összes fogás 35,8 száza­lékát az egyesületi kezelésű vi. zekből, 20,4 százalékot a Pé­csi—Kovácsszénája! tóból, 15,5 százalékot a Dunából, 8,5 szá­zalékot a Drávából fogtak, míg 5—5 százalék körüli a ba­latoni és desedai fogás. Ha az egyes halfajokat vizs- aáljuk, nem a legkedvezőbb a kép. A pontyon, balinon és amúron kívül minden halfaj fogása csökkent, az egyéb hal mennyisége szinten ma. radt. Ez arra figyelmeztet, hogy vízkezelőinknek nagyobb gon­dot kell fordítaniuk a ragado­zó halak védelmére, pótlására. A múlt év őszén a megye horgászkezelésű vizeibe 4,36 millió forint értékű halat tele­pítettünk, az értékesített terü­leti engedélyekből befolyt ősz. szeg 84,6 százalékát Az el- múlt időszakban oz általános költségek (halőrök bére, ener. gia. utazás, stb.) és a halárak is nőttek. Néhány egyesület területi jegy árainál, tagdíjá­nál ezeket a változásokat már figyelembe vették. Az Intéző Bizottság kezelésében lévő vi­zek területi jegy árai ebben az évben változatlanok ma­radnak, de valószínű, hogy jö­vő évtől — az illetékek emel­kedése miatt — a horgászjegy ára és a területi jegy ára is változik olyan mértékben, hogy a halasítási színvonal megtar. tása mellett a megnövekedett költségeket fedezze. Horgász­vizeink többsége elérte az in­tenzív halasítási szintet, amely a. szórakozás, pihenés mellett a szűkebb család éves hal­szükségletét is biztosítja. Áz el. következő évek feladata meg- keresni azokat a lehetősége­ket, melyekkel a halasítás ed­digi mértékének megtartása mellett a költségek csökkent­hetők. Ilyen lehetőség példá­ul a méret alatti hal takarmá­nyon való felnevelése, mert a fogható darabszám többszö­röse les^ a háromnyoras ki­helyezéseknél. A szükséges ta­karmány mezőgazdasági üze­mekkel kötött megállapodással vásárolt vagy bérelt földön megtermelhető. Különböző szolcáltatásokkal (etetőanyag, csalihal, csónakkölcsönzés, üdítőital forgalmazás, horgász­turizmus-fejlesztés, szelektáló halászat, stb.) is növelhető a bevétel. • A megye horgászvizeibe az ősz folyamán kihelyezett közel száz tonna hal, reméljük, eb­ben az évben jobb fogási le- hetőséaet biztosít az egyesüle­ti és az IB kezelésű vizeken egyaránt. dr. Kovács Zoltán Rádió mellett... Hírnév... „Milyen a hírünk a nagyvi­lágban?” — kedvenc témája az újságírónak, a tévénéző, rádióhallgató, az újságolvasó pedig — gyakran megelőlege­zett lelkesedéssel — várja a mindenképpen pozitív választ: jó. Mármint a hírünk. Leg­alábbis így nyilatkozik a ha­zánkba látogató külföldi üzlet­ember vagy kultúrpolitikus, pe­dig sok esetben a nyilatkozó már udvariasságból sem mond­ja, mint vendég (!) — hogy azért itt-ott akad gond is, ve­lünk kapcsolatban. De mi ma­gunk is lakkozzuk a valóságot, mert ugye ritkán hallunk ar­ról, hogy ez meg az a magyar film, vagy kiállítás, vagy művé­szeti csoportok és együttesek külföldi fellépése enyhén szól­va mérsékelt sikert aratott. Filmjeink mindig hoznak haza valamilyen „díjat” csak hogy összehasonlítási lehetőségünk már nincs arra vonatkozóan, hogy a „díjnak” ugyan milyen rangja volt a többi között? A külföldön megrendezett magyar árubemutatókról is a résztvevők — hazatérésük után — sikerekről számolnak be, nem különben a filmtudó­sítások is, a pingáló asszony­ról, a gulyáslevesről, a magyar halászléről, az aláfestő zenét „tálaló” cigányzenekarokról, és én, mint tévénéző, vagy újságolvasó ezt el is hiszem. Mi mást tehetnék? A napok­ban viszont — végre (!) — őszinte nyilatkozatot hallot­tam egy s másról a rádió­ban. Például arról, hogy az ex­portra szánt — és konyhakész­re előállított — nyúlhús a gon­datlan hűtés következtében befülledt, mire kiért a szállít­mány a fogadó országba. Azt tudjuk, a mezőgazdasági ter­mékeinknek elég jó piaca van külföldön. Az Egyesült Államok, hogy mást ne mondjak, szalá­mit is vásárolnak tőlünk.* De egy szállítmány — ismét a csapnivaló csomagolás miatt — megrohadt az átnedvese­dett, szakadozott papírdobo- zoktjpn. A nyilatkozó szakem­ber — aki egyébként a vizs­gálatot végezte — azt is el­mondotta, hogy az USA-ba ex­portált sertéskaraj-szeletek be­tonkeménységűre fagytak ösz- sze a túlfogyasztás következ­ményeként. Érthető, hogy az amerikai partner nem vette át az árut. Egyik nyugat-európai országba női konfekciót szál­lítottunk, konténerekben. A ru­hák olyan gyűrötten kerültek elő, hogy már a meleg vasa­ló sem segített rajtuk. Bizo­nyára emlékeznek rá, amikor egy magyar tévériporter kiuta­zott Olaszországba, illetve az NSZK-ba és mikrofonja elé kérte több áruház tulajdono­sát. „Milyen a magyar borok híre a nagyvilágban?” Meg­mutatták: leszedték a magyar palackokat a polcról. Elcsú­szott és csúnya címkék, aztán a gusztustalan műanyag du­gók, némely palack üledékes torta Ima ... késedelmes szállí­tások ... egyebek. Feltehetnénk magunknak egy másik kérdést is: „Milyen a hírünk itthon?!” A hazai fogyasztó is tudna mit vála­szolni. A kiszakadt zacskóban kékké-fehérré fagyasztott ba­romfiról, a ragacsos, mocskos tubusos élelmiszerekről, a rozs­dás fedelű üveges savanyúsá­gokról, a kivénhedt, szinte megfeketedett — és ugye mé­regdrága — tőke marhahúsok­ról. a sárosán, mocskosán kí­nált zöldségáruról, az elképesz­tően zsíros ételkonzervekről, a megbüdösödött kőkemény halakról, amelyekről a csoma­golás valahol útközben lema­radt —, szóval ezekről tudna mit mondani. De folytathat­nánk a sort a közösségi tévé­antennák, vagy a liftek gya­kori üzemzavaraival, de akár a szennyes személyvonatokkal is... Pedig ugye — amiket itt felsoroltam — nem kapjuk in­gyen. Olcsón sem. Sőt... Rab Ferenc Pécsiek a rádióban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents