Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-08 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI, évfolyam, 7. szám , 1984. január 8., vasárnap Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Női teremfoci (8. oldal) Az első pécsi jégkorong- mérkőzés (8. oldal) Vizsgára készülő diákok (3. oldal) A pécsi főpályaudvaron 33 vagon árut állítottak be tegnap kirakásra. A Volán dolgozói tegnap tiz vagonnal, s ma körül­belül ugyanennyit roknak ki. Munkásőr-egységgyűlés Siklóson Kit terhel felelősség a tárgyalások kudarcáért? A Pravda szerkesztőségi cikke A Pravda szombati száma szerkesztőségi cikkben elemzi azokat az érveket, amelyekkel az Egyesült Államok és más NATO-országok vezetői meg­próbálják a Szovjetunióra há­rítani a felelősséget az európai közepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások kudar­cáért. A terjedelmes cikk fel­hívja rá a figyelmet, hogy a Pentagon és az amerikai kül­ügyminisztérium képviselőiből, valamint több európai NATO- ország információs szakembe­reiből álló úgynevezett külön­leges konzultatív csoport már jóval a genfi tárgyalások meg­szakadása előtt készített egy beszámolót, amely magában foglalja a Szovjetunió elleni propaganda-hadjárat főbb ér­veit. A NATO vezetői mindenek­előtt azt próbálják bebizonyí­tani, hogy az amerikai Per­shing—2 rakéták és a robot­repülőgépek telepítésére szük­ség volt, mert Európában „egyenlőtlen helyzet alakult ki a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök tekintetében a NATO kárr'-a és a Szovjetunió monopóliumra tett szert a kö­zepes hatótávolságú rakéták terén". Egyenlőtlenségről azon­ban szó sem lehet — mutat rá a Pravda. Az Egyesült Államok és a NATO hivatalos dokumen­tumai is elismerték, hogy a kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet tekintetében viszony­lagos egyensúly van a NATO és a Varsói Szerződés között Európában. Megerősítették ezt még 1979-ben is, amikor a NATO meghozta ismert kettős határozatát. Hasonlóképpen nyilatkozott Reagan elnök is 1981 szeptemberéig, az úgyne­vezett nullamegoldás előter­jesztéséig. Az egyenlőtlenségről csupán azért kezdtek beszélni, hogy in­dokolják ezt a képtelen javas­latot, amelynek értelmében a Szovjetuniónak meg kellett vol­na semmisítenie összes köze­pes hatótávolságú rakétáit, mi­közben a NATO semmiféle csökkentést sem hajtott volna végre. Ami pedig az állítóla­gos rakétamonopóliumot illeti, az a nyugati propaganda leg­képtelenebb állítása, hisz egy­szerűen nem veszi figyelembe, hogy Európában Nagy-Britan- niának és Franciaországnak is vannak nukleáris rakétái. A NATO-propaganda arra is hivatkozik, hogy „a Szovjetunió megsértette az általa 1982 márciusában egyoldalúan vál­lalt moratóriumot”. A tény ez­zel szemben az, hogy a Szov­jetunió európai részén lévő kö­zepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetet mennyiségileg és minőségileg is befagyasztották és megszűnt a régi rakéták fel­váltása oz új típusú, SS—20 jelzésű rakétákkal. Ezeket az intézkedéseket kiterjesztették azokra az Uralon túli területek­re is, ahonnan a szovjet raké­ták elérhetik az NSZK és más nyugat-európai országok terü­letét. A Szovjetunió még azt is vállalta, hogy bizonyos mérték­ben csökkenti közepes hatótá­volságú nukleáris rakétái szá­mát. Mindezek eredményeként az európai területein lévő ra­kéták száma csaknem hatszáz­ról 473-ra csökkent és az SS—5 típusú, közepes hatótávolságú rakétákat végleg leszerelték. Eközben a szovjet rakéták ösz- szes robbanótölteteinek ereje csaknem felére csökkent. A Szovjetunió — amíg az érvény­ben volt. —, maradéktalanul megtartotta az általa meghir­detett moratóriumot. . A NATO arra is hivatkozik, hogy a Szovjetunió által a tár­gyalásokon a közepes hatótá­volságú rakéták csökkentésére mutatott készség azt bizonyít­ja: „a Szovjetunió elismerte, hogy Európában fölényt élvez- a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök terén”. Szovjet részről a tárgyalásokon konstruktív, rugalmas és becsü­letes magatartást tanúsítottak a kölcsönösen elfogadható megállapodás érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Gulyás József parancsnok a magasba emeli a serleget. roto: tro jano A megye élenjáró egysége az id. Kréth Imréről elnevezett zászlóalj Borbély Sándor országos parancsnok kitüntetéseket adott át és beszédet mondott a munkásőröknek Az id. Kréth Imréről elneve­zett siklósi munkásőr-zászlóalj tegnap délelőtt tartotta évad­záró-évadnyitó egységgyűlését a siklósi határőr-laktanyában. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka, Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága első titkára, Megya- szai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tagja, megyei munkásőrparancsnok, valamint más párt-, állami és gazdasági tisztségviselő, s a társ fegyveres erők képviselői. A Himnusz és egy szavalat elhangzása után a siklósi mun­kásörök egyperces néma vi­gyázzállással emlékeztek meg tavaly elhunyt három bajtár­sukról, majd Gulyás József, a siklósi munkásőregység pa­rancsnoka számolt be a tavalyi eredményekről, s az 1984-es feladatokról. Jelentésében az egységpa­rancsnok hangsúlyozta, hogy a zászlóalj eredményesen telje­sítette a feladatul kapott poli­tikai, kiképzési és szolgálati feladatokat és ezért köszönetét mondott az egység állományá­nak. Idézve Kádár János elv­társat, az idei feladatok ismer­tetésénél hangsúlyozta, hogy társadalmunkban az ember a legfőbb érték, ezt szem előtt tartva tűzzék ki és hajtassák végre a feladatokat a parancs­nokok. Az egységparancsnok beszá­molója után ismertették a me­gyei munkásőrparancsnok pa­rancsát, amely a tavalyi szocia­lista versenymozgalom eredmé­nyei alapján az id. Kréth Imré­ről elnevezett siklósi zászlóal­jat a „Megye élenjáró mun­kásőregysége” kitüntető cím­mel jutalmazta. Az ellátórajok megyei versenyében a siklósi ellátóraj lett az első. A kitün­tetéseket és a vele járó serle­get, jutalmat Megyaszai József adta át az egységparancsnok­nak, illetve a rajparancsnok­nak. Ezután Gulyás József a zász- lóalji verseny legjobb századát, szakaszait és rajait tüntette ki, majd Borbély Sándor Gu­lyás Józsefet tüntette ki a „Ki­váló parancsnok" kitüntető jel­vénnyel. Országos parancsnoki, jutalomban részesült Szél Jó­zsef és Ziegler István parancs­nokhelyettes. Ezt követően Illés István, az MSZMP siklósi városi Bizottsá­ga első titkára köszöntötte a munkásőröket, és a végrehajtó bizottság értékelését tolmá­csolva, elismerését fejezte ki a múlt évben végzett munkáért. Az irányító pártbizottság érté­kelése után az országos pa­rancsnok a „Szolgálati Érdem­érem" megfelelő fokozatait nyújtotta át: 35 éves fokozatot egy, 25 éveset három, 15 éve­set nyolc és 10 éves szolgála­tért járó érdemérmet tizenegy munkásőr kapta meg. A Mun­kásőr Emlékéremben huszon­heten részesültek. A kitüntetések után az egy­séggyűlés résztvevőihez Borbély Sándor országos parancsnok szólt. Közvetlen hangú beszé­dében gratulált a siklósi mun­kásőröknek munkájukért, és továbbította az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és Kádár Já­nos elvtárs jókívánságait is. ' Az egységgyűlés következő perceiben a munkásőrjelöltek tettek esküt az egységzászló előtt. Az esküt Illés István fo­gadta. A leszerelő munkásőrök nevében Horváth József adta át a fegyvert fiának, a most esküt tett Horváth Zoltánnak, majd a siklósi fiatalok köszön­tötték az egységgyűlés résztve­vőit. A kisdobosok, úttörők és ifjúkommunisták nevében üzen­te Julianna városi úttörőelnök szólt. Az egységgyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Folytatódik a Német KP kongresszusa „Rakéták helyett munkát! " Szombaton folytatta munkáját a Német Kom­munista Párt VII. kong­resszusa. Az NSZK külön­böző részeiről érkezett több mint 800 küldött az ország dolgozóit leginkább foglalkoztató problémákat vitatta meg. A kongresszus jelmon­data: „A békének győznie kell: rakéták helyett mun­kát!". Ez a követerés új­ra meg újra elhangzott felszólalásokban. A küldöttek hangsúlyoz­ták, hogy szoros összefüg­gés van a nyugatnémet kommunistáknak a béké­ért, a fegyverkezési hajsza és az amerikai rakéták NSZK-beli telepítése ellen, illetve a munkásosztály és az összes dolgozó szociá­lis-gazdasági jogaiért foly­tatott harca között. A hamburgi, Saar-vidéki és müncheni delegátusok megállapították, hogy a konzervatív-liberális kor­mány által ígért gazdasá­gi fellendülés nem követ­kezett be, sőt a munkanél­küliek száma tovább növe­kedett. A kongresszusi küldöttek összetétele arról tanúsko­dik, hogy az NKP a dolgo­zók pártja. A résztvevők 76 százaléka munkás és tisztviselő. A küldöttek több mint egyharmada nő. A kongresszuson több mint negyven testvérpárt, haladó és demokratikus párt, s nemzeti felszabadí­tó mozgalom képviselői vesznek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents