Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-07 / 6. szám

1984. január 7., szombat Dunántúlt Tlaplo 13 Gyógyító-megelőző intézmény­rendszer a nagyközségekben is Ez év elejétől a nagyközsé­gi tanácsok létesíthetnek, illet­ve fenntarthatnak gyermekor­vosi szolgálatot és rendelőin­tézetet is. A tanácsi egészség- ügyi és szociális intézmények létesítésére!, megszüntetésére és tevékenységi körének meg­változtatására vonatkozó új jogszabály — a Miniszterta­nács január 1-től hatályos ha­tározata —erre is feljogosítja a nagyközségi tanácsokat. Ez ideig csak a városi és a me­gyei tanácsok tehették — a mostani határozat szerint a községi tanácsok is létrehoz­hatnak körzeti orvosi szolgá­latot, üzemi körzeti orvosi szolgálatot, községi egészség- ügyi központot, üzemegészség­ügyi szakrendelőt, rendelőinté­zetet, bölcsődét, öregek nap­közi otthonát, szociális foglal­koztatót, vagyis az alapellá­táshoz szükséges intézménye­ket. A fővárosi és a megyei tanácsok kórházat, szakkórhá­zat, rendelőintézetet, gondo­zót, körzeti orvosi, körzeti gyer­mekorvosi szolgálatot, üzem­orvosi szolgálatot, szanatóriu­mot, közegészségügyi és jár­ványügyi szolgálatot, valamint bölcsődét, csecsemőotthont, szociális foglalkoztatót alapít­hatnak. A jövőben ezek zömének, vagyis az egészségügyi ellá­tást végző intézményeknek nemcsak a létesítéséhez és megszüntetéséhez, hanem az átszervezéséhez, tevékenységi körének megváltoztatásához is kérni kell a felettes tanács szakigazgatási szerv, a megyei és a fővárosi intézmények ese­tében az Egészségügyi Mi­nisztérium előzetes vélemé­nyét. Némely intézmény — bölcsőde, öregek napközi ott­hona, házi szociális gondozó- szolgálat, értelmi fogyatékosok napközi otthona — megszerve­zéséhez viszont nem szükséges a felettes szerv előzetes véle­ménye, sőt ezeket a nem taná­csi szervek is létrehozhatják önállóan vagy a tanácsokkal közösen. Ezeket az intézkedéseket a községi tanácsok szervezeti megerősödése, a járási hiva­talok megszüntetése, a vidé­ken Kialakuló egészségügyi­szociális intézmények nagy száma indokolja. Immár adot­tak a feltételek ahhoz is, hogy a nagyközségi tanácsok a kör­zeti orvosi szolgálat, a szak­rendelő, valamint a lakosság alapellátását végző más szol­gálat integrálása révén egysé­ges gyógyító-megelőző intéz­ményt hozzanak létre, és ez­által teljes körben legyenek felelősök a lakosság egészség- ügyi alapellátásáért. Az állami közegészségügyi­járványügyi szolgálatokat vál­tozatlanul a megyei és a vá­rosi tanácsok tartják fenn. A közforgalmú gyógyszertárak lé­tesítésére, áthelyezésére és megszüntetésére az Egészség- ügyi Minisztérium jogszabá­lyai az irányadók. Az átszer­vezéssel kapcsolatos jogsza­bályok részletesen a Magyar Közlöny közeljövőben megje­lenő számában találhatók. Elhelyezték a budapesti gázrobbanás károsultjait A XIX. kerületi tanács pén. teken délig elhelyezte azokat a lakókat, akiknek otthonát január 4-én délután egy gáz­robbanás romba döntötte. Mint ismeretes, a XIX. ke­rületi, Báthoni utca 117. szá­mú, 9 lakásos, földszintes, IKV épület egyik otthonában —• eddig még kiderítetlen okokból — gázrobbanás tör tént, amelynek következté­ben hét lakás összeomlott. Sipőcz Jánosné, 80 éves nyugdíjas, életét vesztette, más személyi sérülés nem történt. A romok eltakarítá­sát pénteken megkezdték. Az összedőlt lakások közül egy­ben nem laktak, egy másik­ban az elhunyt Sipőczné egyedül élt, így a XIX. kerü­leti tanácsnak öt bérlő el­helyezéséről kellett gondos­kodnia. A károsultak az első éjszakát az Aero Szállóban töltötték. A Fővárosi Tanács számukra kilenc lakást ajan- lőtt fel a VI., illetve a IX. ke­rületben, ám a kispesti ta­nács munkatársai, miután bejárták az otthonokat, azok nem mindegyikét ítélték be- költözhetőnek. Üj címeket kértek, s kaptak a Fővárosi Tanácstól, négy család eddi­gi lakóhelyének környékén, Kispesten, egy pedig a VI. kerületben kapott lakást. A gázrobbanás helyszínén tartott műszaki vizsgálat megállapította, hogy a két épen maradt otthon lakható, így azok bérlőit nem kell új helyre költöztetni. Negyven család önkéntes kezdeményezése Szederkényben Hazai enzimmel importfehérjét helyettesítenek A tudományos kutatás új lehetőséghez juttatta az állat­tartó gazdaságokat: nemzet­közileg is újszerű módszerrel különleges enzim-anyagot ál­lítottak elő, amelyet a takar­mányhoz kevernek, és ezzel je­lentős fehérje-megtakarítást érhetnek el. A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál négy évvel ezelőtt indultak a kísérletek az úgy­nevezett celluláz-enzim előállí­tására, illetve kipróbálására. A vállalat szakemberei fermen­tációs úton nyerték a nagy­hatású anyagot, amelyet a sertések takarmányához ada­golnak. Az enzim a takarmány- növények sejtfalában lévő ros­tot elbontja, ily módon az álla­tok emésztőnedve számára jobban hozzáférhetővé válnak az értékes tápanyagok, és ezek jobban is hasznosulnak. A cel­luláz-enzim felhasználását a takarmányozásban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Fe­kete Lajos egyetemi tanár irá­nyításával ellenőrizték. A kí­sérleteknél beigazolódott, hogy a készítmény — amely maga is fehérje — a korábbi enzim­etetési tapasztalatokkal ellen­tétben az- emésztőrendszerben nem semmisül meg, ellenke­zőleg, mintegy felerősíti az ál­ilati szervezet fehérjef elhasz­náló képességét. A mérések szerint a takarmányok fehérje- tartalmának 2 százalékát lehet megtakarítani a celluláz-en- (zim segítségéve^, ami igen nagy jelentőségű, hiszen álta­lában drága importfehérjékről van szó, olyanokról, amelyek a fiatal állatok etetésénél nélkü­lözhetetlenek. A kedvező eredmények alap­ján a Phylaxia gyors intézke­déssel már meglévő üzemben rendezkedett be a cellulóz-en­zim gyártására. Ehhez a meg­lévő fermentálási technológiát alkalmazzák. Külföldön is új­szerű az enzimeknek ilyen nagy tömegben való előállítása; eb­ben az üzemben 25 tonna anyag előállítására van lehe­tőség. Ezzel másfél millió dol­láros megtakarítást érhetnek el évente, ilyen értékű importfe­hérjét lehet helyettesíteni a termékkel. A nagyüzemben gyártott első tételeket a Hajdúsági Agrár­ipari Egyesüléssel kötött szer­ződés alapján értékesítik — a HAGE állattelepein rendezked­nek be a celluláz-enzim nagy­üzemi hasznosítására —, s megrendelőjük a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát is. Az Ifjúság utca a szederkényi új lakótelepen Önerős társulás a szennyvíz elvezetésére msma, Fotó: Erb János Áss három darab 100 méter hosszú, négy méter széles föld­árkot, vezesd ezekbe negyven család szennyvizét, majd ennek ülepítése után a víz barázdák­ba vezetve beszivárog a talaj­ba, hasznos tápanyagot nyújt­va az ott termesztett különböző kultúrnövényeknek. Ezt az egyszerű, ám való­jában új módszert választotta Kiállítások, tárlatok, ismeretterjesztő előadások fl Pécsi Galéria 1984. évi tervei Sokrétű, néhány különleges, séggel is kiegészített évet ter­vez a Pécsi Galéria idei kiállí­tásain. A képzőművészet szin­te minden részterületéről lesz tárlat 1984-ben. Vasárnapig látható R. Heita- nen finn festőművész kiállítá­sa, majd január 13-tól hat nyu­gat-berlini művész alkotásai láthatók. A legfrissebb művé­szeti irányzatok képviselői táb. laképektől a videóig minden­nel foglalkoznak, a kiállítás ré­sze lesz filmvetítés és ehhez kapcsolódó előadás is. Február - 10-től a Pécsi Gra­fikai Műhely megalakulásának 10 éves évfordulójára szervez­nek kiállítást az eltelt időszak válogatott müveiből. A ma­gyar alkotókon kívül egyebeit közt román, lengyel, osztrák, NSZK-beli, skót és japán gra­fikusok alkotásait is láthatják az érdeklődők. Amerigo Tot, a Rómában élő magyar szobrászművész márciusban lesz 75 éves. Az ő tiszteletére nyílik kiállítás már­cius kilencedikén Tot hazai magán- és közgyűjtemények­ben fellelhető grafikáiból, szobraiból, valamint újabb al­kotásaiból. Áprilisban Szabó Erzsébet üvegtervező munkái, májusban Kelle Sándor, a Pécsett élő 70 éves festőművész alkotásai lát­hatók a Pécsi Galéria kiállítá­sain. Májusban elsősorban a lakásban használatos tárgyak francia formatervezőinek kiállí­tása lesz, míg júniusban és jú_ liusban az immár hagyomá­nyos Rajz (Drawing) elneve­zésű tárlatra kerül sor, külföldi művészek alkotásaival. Az év második felében te­kinthető meg Farkas Ádám szobrászművész, Major Kamill festőművész. Bohus Zoltán és Lugossy Mária üvegtervezők, valamint lipcsei képzőművészek kiállítása. Szeptemberben látható a Vili. országos kis­plasztikái biennálé, a kézmű­ves kerámia hazai erőfelmérő seregszemléje. A kiállításokon kívül a pé­csi Széchenyi téren található Galéria munkatársai rendsze­resen szerveznek ismeretterjesz­tő előadásokat. Havonta egy_ szer-kétszer szeretnék az ér­deklődőket megismertetni a kortárs művészeti irányzatokkal. Az ismeretterjesztő előadások mellett videovetítéseket is ter­veznek. Ennek egyik példája a hamarosan bemutatásra kerülő amerikai kísérleti képzőművé­szeti filmek vetítése. Bozsik L. Szederkényben az újtelep, Ifjú­ság utcában lakó negyven csa­lád, saját szennyvízének elve­zetésére. Ám nemcsak hogy választotta, de saját erejéből meg is építi ezt a rendszert, így született önkéntes elhatá­rozásukból a szennyvíztársulós. Az OTP-től 15 évre szóló köl­csönt vesznek fel, ami csalá­donként 60—70 ezer forintot jelent. A csövek lefektetését, a házakba való bekötését ők maguk fogják elvégezni az ez­zel járó földmunkákkal együtt. Nagymiklósi Ferencné, a sze­derkényi Községi Tanács el­nöke mondta el: — A tanács megbízásából a rendszerhez szükséqes kétlépcsős tervet a BARANYATERV kollektívája ké­szítette el, Kész Tibor vezetésé­vel. A szederkényi Karasica Gyöngye tsz is segíti a fiatal családokat: munkagépet ad ahol szükség lesz rá, továbbá az árkok helyét, amelyeket a szövetkezet területén helyeznek el, ingyen adja át. Jól jár a tsz is, hiszen a majdani öntözendő területen saját növényi kultú­rájának biztosítja az állandó, bár nem elegendő tápanyagot. A szennyvízelvezető rendszer május 30-ára készül el. A tanácselnök véleménye szerint e rendszer a jövőt il­letően is nagyon fontos, ugyan­is alapbázisa lehet az egész községet bekötendő, jövőbeni szennyvízelvezető rendszernek. Právicz Lajos Farsangi nép­szokások A vizkereszttel, január hatodikával kezdő­dött farsang alkalmából Vas megye számos tele­pülésén évszázados nép­szokásokat elevenítenek tel. Ősi nérhagyomány többek között .üyöngyös- laluban, Pápócon, Pan- koszon, Viszákon, Pinka- mindszenten, Rábagyar- maton, hogyha farsang idején nincs esküvő, rönk­húzást rendeznek. Maska­rába bújt fiúk, népviselet­be öltözött lányok házról házra járva mindenkit meghívnak az álesküvőre. Amikor együtt van a la­kodalmas menet, az ál­menyasszonyt és álvőle­gényt kerekekre szerelt fa­rönkre ültetik, s végighúz­zák a falun. A faluvégen a ,.semleges egyház” pap­ja várja őket, s össze­adja az ifjú párt. Ezután vidám bált rendeznek. A német nemzetiségű Felsőcsatáron rozmaringo­lásra készülnek. Ezzel bú­csúztatják majd a farsan­got. A legények, férfiak a szőlőhegyen pincéről pincére járnak, majd nő- tázva keresik fel a falu­ban a lányos házakat. A legények táncra perdül­nek, a lányok pedig roz­maringgal díszítik fel őket. A gazda jó falatokkal, sonkával, borral kínálja a vendégeket. FILMJEGYZET A csoda vége Az új magyar film címével is akadnak már gondjaim — nem mintha túlságosan sok je­lentőséget is tulajdonítanék általában a címeknek. Ha azonban már többre tart igényt, minthogy megkülönböz­tethető jegye legyen más mű­vektől, akkor mégiscsak szá­mon kérhető rajta mondandója. A csoda vége című film öre­gekről szól, arról, hogy meg­halnak, hogy élnek, ahogy él­ni szeretnének még. A csoda tehát nemigen lehet más, mint maga az emberi élet, ami, ugye, egyszercsak véget ér. Kell jó adag infantilizmus cso­dának nevezni az életet magát, még akkor is, ha csak hal­vány tudományos képzeteink vannak az életről magáról. Kü­lönösképpen gyerekes dolog, ha egy ember életét nevezzük csodának, aminek ugye való­ban van vége. Az életnek ma­gának viszont (reméljük) pilla­natnyilag nincs (merthogy atombombáról szó sincs a film­ben, bár kérdéses, hogy egy atomháború után valóban megszűnne-e az élet a Föl­dön: az emberi élet valószínű­leg, tán még az emlősök élete is nagyrészt, de biztosan fenn­maradna, bármilyen primitív szinten, az életnek valamilyen formája, mégha a tengerek mélyén is). Maradjunk tehát annál az értelmezésnél, hogy a csoda maga az élet. Ámde az élet maga örökös (vagy legalábbis nekünk úgy tetsző) állapot: születés és halál és körfolya­mat: az élők egyedeinek halá­la nem maga a csoda vége, hi­szen maga a halál is új éle­teket (csodákat) képes létre­hozni és táolálni: a jó Hamlet, a dán királyfi már jól tudta, hogy az ember pondrókat hiz­lal a pondróval hal fogható, ami viszont az embert táplál­ja. . stb.). Fellengzős és tartalmatlan cimű tehát A csoda vége — Vészi János első játékfilmje. Lehet, hogy a tv-híradó úi éle­tet kezdett ebben az évben, mert hírt adott a bemutatóról, megnyilatkoztatta a rendezőt magát — ez ugyanis eddig nem tartozott gyakorlatába. Innen tudhatjuk, hogy Vészi Já­nos harmincéves, és nagyon tiszteli az öregeket, mert gya­korlatilag ők nevelték, azért is készít róluk filmet. Ámde, mintha helyettük ké­szített volna. Pontosabban: mintha egy hetven körüli ember vallana a hetven körüliekről. Csakhogy Vészi harmincéves: ezért hát nem tehet mást, mint tapasztalt külső jegyek alapjón elképzeli, hogy milyenek az öregek, akik minden gyarlósá­guk ellenére „csodák". így tisz- telendők és szeretendők. Meg, mint tudjuk, amúgy is kalapot le előttük. Az infantilizmus nem jár egyedül: kézenfogva andalog A csoda vége című filmben, a gerontofiliával, ami ugyancsak nehezen kezelhető szellemi ál. lapot. Ha ugyan nem remény­telen. Tiszteletünket, szeretetünket, megértésünket illik, szabad és kell kifejezni az öregek iránt is. Még filmben sem szégyen ez. Éretten, felnőtten tisztelgett például Huszárik Zoltán az öregasszonyok előtt, szeretettel szólt róluk Makk Károly a Sze­relemben — s lehetne sorolni még a filmeket, szerzőket, akik­től szintén „kölcsönvett" Vé­szi János. De ő kettejüktől a legtöbbet — és a legrosszab­bul. Bodó László

Next

/
Thumbnails
Contents