Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-07 / 6. szám

nfliisorajanlat GYŐRI LÁSZLÓ A vasaló A vasaló simogató, inget, szoknyát, egész boglyát lapogató. A vasaló cirógató, mérges inget, durcás kedvet csitítgató. A vasaló doromboló, de ha megnyal, van akkor jaj, nyivákoló. PÁKOLITZ ISTVÁN Hó­ember Hermelin-szőr hóprém-bunda viseli míg meg nem unja rozsdás csálé-glóriája rég kimustrált likas lábas dérütötte krumpliorra ködronggyal kisubickolva okuláré ugyan minek szeme gombja tojásbrikett % pipája vadgesztenyéből fűtőzik jó melegétől jobbkezében hólapát van fűzfasöprű a baljában hógolyóval ha dobálják megránditja bundás vállát vakvilágba menne legott de a lóba odafagyott Makk Marci barátai Makk Marcit mindenki isme­ri, gondolom Ti is. Barátait már kevésbé. De ha ügyesek vagytok, az egész csapatot magatok is elkészíthetitek. MAKK MARCI Két nagy és két kis makk szükséges, és pár szál gyufa. Marci testét a nagyobb imakk alkotja. Lába tövénél a lefa­ragott részbe illesszétek a gyu­faszálakat, melyek végére a kis makkok cipőként illeszked­nek. Karját kétoldalt rézsűt be­szúrt gyufaszálakból képezzé­tek ki. Nyaka helyén is gyufa áll, melyre a kisebb makkot fejnek erősíthetitek. A kés he. gyével szemeket, szájat, tes­tére gombokat fúrhattok. Aki ügyes, orrát s haját — a rajz szerint — szintén gyufaszálból képezheti ki. SZÉK. VAZA, PAPUCS Egy gömbölyűbb, kettévágott makk alkothatja a szék ülő­kéjét, s beléje szúrt gyufaszá­lak a lábait. Már nehezebb a váza készí­tése, mert a makk hosszten­gelyének egyik végét laposra kell faragni — jó éles késsel —, hogy azon álljon. Ha ki­fúrjátok a belsejét, még egy szál szalmavirág is belé helyez, hető. A legügyesebbek a hossz- tengelyen fekvő makkok alját laposra vághatják: ez lesz a papucsok talpa. Orrából (fel­ső részéből) lefaraghatnak — a rajz szerint — s máris kész a papucs. Jó kulcstartó. INDIAN, SZARVAS, LOVASKOCSI Ha egy nagy makk tetején apró lyukakat fúrtok, s a gyu­faszálakat úgy helyezitek be­le, hogy a foszforos vége kife­lé álljon, megkaphatjátok az indián tolldíszét. Az arca-nyal ka lehet egy-egy gyufaszál, szeme, szája pedig vájt. A szarvas orrát égy képezzé­tek ki, hogy a makkot laposra lefaragjátok. Füleit bőrből ki­vágjátok, s a vájatba ragaszt­játok. Agancsa lehet két szer­teágazó ágdarab, nyaka gyufa, szál vagy ág, melyet egy talpra is erősíthettek. A legösszetettebb munka a lovaskocsi elkészítése. Ehhez több makk kell. Egy lapos, hossztengelyére állított makk képezheti a ló testét. Négy lá­bát alulra beszúró gyufaszál. Gyufanyak tarthatja a kisebb makkból kiképezett fejet. Fü­lek, farok díszíthetik a lovat. Egy kivájt makkra erősített két kerékkel (ez lehet dugó is, ha a makkot nem tudjátok „szele, telni”) csináljátok a kocsit. Eb­be a lovakat egy hurkapálca segítségével (lásd a rajzot!) „fogjátok be”! Makk Marc; barátainak kö­rét ti is bővíthetitek fantáziá­tok szerint. Horváth Edit A hazug gazdag és a becsületes szegény (Burmái mese) A kapzsi gazdag, ahogy hazafelé tartott a piacról, ahol bárányokat adott el, az utcán elvesztette az erszé­nyét. A bugyellárisban száz arany volt, a gazdag hát na­gyon nekikeseredett. Fölfo­gadott egy kikiáltót, adott neki tíz aranyat, és meg­hagyta, hogy mindenütt hir­desse ki: az erszény meg­találója jutalmat kap, ha visszajuttatja a pénzt a gaz­dájának. Ugyanebben az időben egy öreg paraszt szintén ha­zafelé baktatott a piacról, miután eladta kis földje rizstermését. Meglátta az úton az erszényt, felemelte. Életében először tartott az öreg a kezében ennyi pénzt! „Ó, hogy bánkódhat a gazdája!... Bizony nem kis veszteség! Minél hamarabb meg kell keresni a tulajdo­nosát” — gondolta a pa­raszt és visszafordult. A piactéren megtudta a kikiáltótól, hogy ki a bugyel- láris gazdája, elment hát a gazdaghoz, és átnyújtotta neki. Megörült a gazdag, ki­kapta a kezéből az erszényt, és legott számolni kezdte a pénzét. Az erszényben pon­tosan száz arany volt. Gon­dolkodóba esett a gazdag, mit tegyen, hogy ne kelljen odaadnia a megígért jutal­mat, s addig törte a fejét, amíg kifundálta. Szigorú te­kintetet vetett az öregre, és így szólt: — Mit ácsorogsz itt? Mire vársz? Hisz már kivetted a tíz aranyadat! E szavgk hallatára meg­ijedt az öreg: — Ó, te gazdag ember, egyetlen aranyat se vettem el. Olvasd meg még egyszer, ha nem hiszel nekem. Mérgesen dobbantott a gazdag, és kiabálni kezdett: — Hazudsz, öreg I Száztíz arany volt az erszényemben, most meg csak száz van. Ti­zet elloptál. Gyerünk a bíró­hoz, majd az megbüntet! Erre már az öreg is meg­sértődött: — Gazdag ember, én iga­zat mondok, te hazudsz. Menjünk, majd a bíró igaz­ságot tesz! Elmentek a bíróhoz, és tö- viről-hegyire elmondták a dolgot. Kérdi a bíró a gazdagot: — Mit mondasz, mennyi pénz volt az erszényedben, amit elhagytál? — Esküszöm, hogy száztíz arany volt benne — hazudta újból a gazdag, és odanyúj­totta a bírónak az aranyak­kal színültig telt erszényt. A bíró figyelmesen szemügyre vette, majd így szólt: — Ebben az erszényben csak. száz arany fér el, egy fillérrel se több. Ha a gaz­dag azt állítja, hogy száztíz arany volt az erszényében, akkor ez nem az ő erszénye, hanem valaki másé. De mi­vel nem tudjuk, hogy ki az erszény gazdája, így hát mind az erszény, mind pedig az, ami benne van, a pa­rasztot illeti, aki megtalálta. Alig akart hinni a fülének a paraszt, de aztán fogta az erszényt és boldogan haza­vitte. A kapzsi, hazug gazdag pedig hoppon maradt. Zahemszky László fordítása A gatyásölyv A mi egerészölyvünkhöz ha­sonló nagyságú és alakú raga­dozó, de nálunk csak október­től márciusig látható. Fészkelő hazája az északi tundra és az erdős tundra vidéke, ahonnét a vonuló példányok rendszere­sen Európa enyhébb tájaira húzódnak a tél hidege elől. Itt- tartózkodásuk alatt a havas mezők felett az egerészölyvek­kel együtt láthatók, de azoktól viszonylag könnyen megkülön­böztethetők. Az egerészölyv farka barnás, sok vékony ke­resztcsíkkal, a gatyásölyv kor- mánytollainak tövi része fehér, a farok végén fekete szegély van. A fehér faroktő különösen a fáról elrepülő vagy az éppen leereszkedő madárnál feltűnő. Jó távcsővel megfigyelhetjük azt is, hogy míg az egerészölyv csűdje csupasz, a gatyásölyvét egészen az ujjakig sűrű toll fedi. Ez az úgynevezett gatya, innét a faj magyar elnevezése. A gatyásölyv hazánkban el­sősorban a nyílt területeket kedveli. A nagy legelők és szántóföldek felett keringve ku­tat zsákmány után, de gyakran a mezőn álló magányos fa ágán ülve, vagy a tarlókra a ragadozók számára földbe szúrt úgynevezett T-fáról les zsákmányára. Északi hazájá­ban fő tápláléka a lemming, hazánkban elsősorban a mezei pockot zsákmányolja. Olyan táblák körül, ahol ez a kis rág­csáló nagyon elszaporodott, egerészölyvek mellett több ga- tyásölyvet is megfigyelhetünk. A levegőben gyakran „szitál­va”, azaz egyhelyben lebegve várnak arra, hogy a pocok el­hagyja föld alatti járatait. Ilyenkor szinte leejtik magukat a földre, és előrenyújtott kar­maikkal ragadják meg a zsák­mányt. Kemény csőrük csupán a táplálék tépésére, feldarabo­lására szolgál. A gatyásölyv fészkelésmódja sokkal változatosabb, mint a mi egerészölyvünké. A párok az erdős tundrában főként fákon költenek; a tengerpartokon és a sziklás tájakon megfelelő párkányokon találnak otthont, de a fák nélküli tundrán gyak­ran megfigyelték fészküket a talajon is. Ilyenkor a pár több­nyire egy kis magaslatot vá­laszt, ahonnét a kotló tojó messzire eltekinthet. A költési idő május-júniusra esik. A tojó általában 3—5 to­jást rak, és egy hónapig kotlik. A fiókák közül a hímek érdekes módon gyorsabban fejlődnek, és 34—36 nap múlva elhagy­ják a fészket. Ugyanez a fiatal tojóknál 41—43 napig tart. A kirepülés után szüleik még hosszabb ideig etetik és védel­mezik őket. Később a családi kapcsolat fokozatosan fellazul, és a fiatal madarak szerte kó­borolnak a költőhely környé­kén. Hazánkban a gatyásölyv minden télen "felbukkan, de egyes években nagyobb szám­ban is láthatjuk. A magyar természetvédelmi törvények szerint védett, eszmei értéke 1000 forint. Schmidt Egon Rádió Új év, új műsorrend Az új esztendővel új műsor­rend lépett életbe, ami né­hány — remélhetőleg — a hallgatók tetszésével találkozó változást hozott: így a szom­bat délelőtti műsor teljes egé­szében, 8 órától 10 óráig, ma­gyar nyelven hangzik el. Ma Kovács Imre e kétórás, új struk­túrájú zenés, aktuális magazin gazdája, ő gondoskodik arról, hogy az adásban legyen sok információs anyag, legyenek sokakat érdeklő beszélgetések, riportok, az év elején szokásos kalendáriumlapozgatók, és mindehhez most már bővebben megszólalható muzsika. A nem­zetiségi adások — az elmúlt napokhoz hasonlóan, de a ré­gi megszokottól eltérően — szombaton is este jelentkez­nek: 18.30—19.00-ig szerb-hor- vát nyelven, majd ötperces nemzetiségi zene után 19.05— 19.35-ig német nyelven. „Mit ér a stoppos igazol­vány” — teszik fel a kérdést hétfőn, a HANGADÓ című if­júsági műsorban. Mint Belé- nessy Csaba, a műsor szerkesz­tője elmondotta: — Munkatársunk személye­sen is kipróbálja az okmányt. Hogy milyen sikerrel jár, azt természetesen sem mi, sem pe­dig egy komputer sem tudja előre megmondani. A számító­gép egészen mást tud: „ő” ál­lította össze például az egyik pécsi gimnázium órarendjét — az elején némi zökkenőkkel, mert volt, akiknek egész nap csak fizika órájuk lett volna, másoknak — a szerencsések­nek — pedig egész héten egy sem. Simon Márta, témavadá­szat közben egy vadásznőre bukkant, akivel szintén megis­merkedhetnek a Hangadó hall­gatói. Kedden 17.15-kor hangzik el Szabó Zsolt riportja: AMÍG BELOBBAN AZ ERNYŐ. E ta­lányosnak tűnhető című riport­ban Róth Máriát, a Baranya megyei MHSZ ejtőernyős szak­osztályának vezetőjét mutatják be, aki ilyen minőségben Ma­gyarországon az egyetlen hölgy. A műsor az elmúlt év végén a rádió 3. programjá­ban elhangzott beszélgetés is­métlése. Szerdán László Lajos szerkeszti a HÉT KÖZBEN című aktuális magazint. Csütörtökön amolyan „csa­ládi” műsor várja a különböző korosztályú hallgatókat. Kez­dődik Tiszay László nyugdíja­soknak szóló, hangulatos ösz- szeállításával, melyet Kabos Gyulának két régi lemeze kö­vet. Dr. Rónai Béla nyelvmű­velő ötpercében arról beszél, hogy milyen a hangsúly súlya? Ezután gyorsan pergő műsor­számok váltogatják egymást: énekel a Tanárképző Főiskola női kara, szó lesz Pilinszky Já­nos új kötetéről, és ennek kap­csán egy pécsi Pilinszky-estre emlékeznek, bemutatják a Bernstein-koncertről máris meg­jelent lemezújdonságot, vala­mint verssel és zenével illuszt­ráltan Tótfalusi István Vade- mecum c. könyvét. A fiatal kor­osztály élvezheti a Macskák ze­néjét, a kicsinyek pedig — mese mellett — a Tündérkaszi­nó című lemezt mely —alcíme szerint — rockzene gyerekek­nek. A hétfői szerb-horvát nyelvű műsor hallgatói megtudhatják, hogy milyen Harkány télen? Filókovity Bránkó vendégség­ben járt a hercegszántói hor- vátoknál. Tapasztalatait a ked­di riportban mondja el. Szer­dán Kricskovics Antal gondos­kodik arról, hogy a fiatalok hullámhosszán valóban nekik tetsző műsor hangozzék el. Pénteken a vírusos megbete­gedésekről beszél dr. Harasz- tia Zoltán. — A hétfői német nyelvű műsor többek között arról tudósít, hogy milyen volt Budapesten és Pécsett a sváb­bálok nyitánya. Ugyancsak hétfőn szólnak arról, hogy mi­lyenek Baranya és Stájerország kapcsolatai — osztrák szem­mel. Kerner Lőrinc keddi jegy­zete az új év új feladatait so­rolja fel. A mohácsi Volán téli hétköznapjainak gondjait, eredményeit kiséri figyelemmel Lerch József szerdán elharigzó riportja. A pénteki kulturális magazinban Herold Jánossal beszélgetnek, „írók önmaguk­ról" címmel. Televízió A lányok megéneklése A jövő hetünk a műkorcso­lyázó Európa-bajnokság jegyé­ben telik: a televízió által pá­ratlan népszerűséget szerzett sportág nyilvánvalóan most is sok százezer, sőt millió nézőt szögez majd a képernyő elé. A megnyitót január 10-én, ked­den 18.50-kor a második prog­ramban közvetítik, s aztán nem múlik el nap látnivaló nélkül, emiatt meg is változik néhány műsor megszokott helye: szer­dán például 17.55-re kerül a Tévéegyetem. Csütörtökön 18.25-kor (tv 2.) megismétlik a Sorstársak mai adását. 18 órakor az 1-esen a Pedagógusok fóruma jelentke­zik nyilvánvalóan néhány szak­mai jellegű kérdéssel is, ám ez­úttal nemcsak a tanítókat, taná­rokat érdeklő témával, hanem olyasmivel, ami mindenkit érint valami módon: a Merre tart a közoktatás? címet viseli a fó­rum, amelyben dr. Gazsó Fe­renc' művelődési miniszterhe­lyettes válaszol a nézők kér­déseire (16 órától 18.55-ig az 530-233-as telefonszámon hív­ható). I Ugyanezen a napon 19.35- kor jelentkezik (tv 2.) az Un­ser Bildschirm, a pécsi stúdió német nyelvű nemzetiségi mű­sora. Beszámol a nemzetiségi szövetségek vezetőinek Kádár Jánosnál tett látogatásáról, majd interjút közöl Klocz Mik­lóssal, a berlini Magyar Kul­túra új igazgatójával. Láthat­juk Schnell Erzsébet ófalui gimnazistát, aki meséket, mon- dókákat gyűjt, és az Unser... munkatársai riportot készítet­tek a sombereki sváb klub or­szágjáró programjairól. Végül bemutatják az 1984-es német kalendáriumot. Pénteken, január 13-án 17.25- kor a Pannon krónika idei el­ső száma köszönti a nézőket. Bemutatja a most várossá lett Tamásit, és hírt ad a keszthe­lyi gázvezeték-építéshez kibo­csátott lakossági kötvényekről, a hévízi Tófürdő rekonstrukció­járól. Baranyai falvak gondja a rendszertelen húsellátás: mit lehet tenni, — ennek nyomába szegődött a riporter. És aki nem tudja, milyen szokás, „a lányok megéneklése", az ne mulassza el megnézni az Iz- ményben készült riportot: e szép székely népszokás esemé­nyei december 24-én kezdőd­nek és január 6-ig tartanak. A második műsorban 21.50- kor dokumentumfilmet közvetí­tenek Reviczky Imre ezredesről, aki a horthysta hadsereg tiszt­jeként üldözöttek százainak mentette meg az életét a há­ború alatt: emléktáblája Bu­dapesten a Mandula utcában van. Szombaton este (20.00, tv 2.) Kálmán Imre Montmartre-i ibo­lya című operettjét láthatjuk a Szegedi Nemzeti Színház elő­adásában, vasárnap (20.05, tv 2.) háromrészes francia do­kumentumfilm első részét ad­ják: a téma a számítógép és a jövő. G. T. HÉTVÉGE 11.

Next

/
Thumbnails
Contents