Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-02 / 1. szám

Bemutatjuk Lórin Maazelt Brumel röpítette fel a nevét Több zenét századunkból Lórin Maazel indítja évek óta a magyar zeneközönség esztendejét is, a képernyő ré­vén. Bemutatásképpen készült róla ez az interjú a bécsi Kärnt­ner Strasse és Opernring sar­kán az operaházban. Bent oz épületben az 53 éves kellemes, elegáns Maazel el­képesztő szervezőkészséggel már a 1984—85-ös évad terveit írja alá — együtt a teljes sze­reposztással — 1983 decembe­rében I — Hogy-bogy csak néhány éve tűnt lel az arca a tévében? — Mert megnőttem! Ez nem vicc, hegedűs csodagyerek vol­tam ugyanis odahaza, Ameriká­ban. Orosz mester tanított: Vlagyimir Bakalejnyikov. Még Toscanini is meghívott az NBC zenekarba. Aztán amerikai, majd európai tanulmányok után 1960-ban, 30 évesen kezdtem el felnőtt karrieremet Bayreuth-ban. Majd 1965—7U ben a berlini operaház zenei igazgatója voltam, utána a lon­doni Covent Garden-ben dol­goztam. A Bécsi Filharmoniku­sok igazgatását 1980-ban vet­tem át, 1982-ben pedig az operaházét is. Máskülönben Párizsban születtem, de szüleim kivándoroltak: amerikai vagyok. — Sok Wagner müvet diri­gál!? — Igen, de gyökeres válto­zást szeretnék: több zenét szó. zadunkból. Ezért a jövő évad­ban Luciano Berio: A néma ki­rály, aztán a cseh Ernst Krenek 4P éve írott és Hitler által be­tiltott V. Károly, valamint Friedrich Cerha: Bál című Breht-opera változatát adjuk elő. Nehogy a szerzők névtele­nül haljanak meg. — De Mozartot is névtele­nül temették el Bécsben ... — Csakhogy nem a rádió- hanglemez-tévé korában. Ezt megakadályozni kötelességünk. Földessy Dénes Az ember­növesztő Mit vár 1984-tŐÍ? Uj év, új remények, tervek, álmok... M indig adódik valami. Most, az év első munkanapján legalább új álmaink, reményeink legyenek, mint aho­gyan másnak—másoknak is akad néhány. Mi szűkén markolva ugyan, de néhány ismerőstől—ismeretlentől meg­kérdeztük: mit vár 1984-től? Halljuk a válaszokat! , A kalandozó magyarok nyomában Lovasexpedícióval őseink útján Négyezer kilométer négy hónap alatt a történelemkönyv lapjait forgatva minden gyereknek föl­csillan a szeme, ha őseinkről, a kalandozó magyarok tetteiről esik szó. Van, akiben olyan mély nyomokat hagy ez az olvasmány, hogy felnőttként is tovább álmodo­zik róla. így történt néhány budapesti fiatalemberrel is, de ők ennél tovább léptek: megszervezték a „Kalandozások '84” akciót. A vállalkozás résztvevői lóháton fogják bejárni 1984 májusától augusztusáig a X. századi Nyugat-Európában járt őseink útját, és felkeresik a nevezetesebb események, ütköze­tek színhelyeit: St. Gallent, Augsburgot, stb. Szigetvári gyermek a páciensek CSONKA FERENC, az Állam; Pénzverő vezérigazgatója: — Remélem, hogy 1984-ben a 20 forintosnál nagyobb cím. letű váltópénzt nem kell gyár­tanunk, Persze, ez nem min­den. Szeretnék minél több olyan emlékérmet veretni, pél­dául a sarajevói vagy a Los Angeles-i olimpiák emlékérmei most készülnek —, melyek a békéhez kapcsolódnak, a béke szellemét közvetítik. S minél több, olcsó, pár grammos nyakláncot, fülbevalót és gyű­rűt küldeni vásárlóinknak aranyból, melyek az amúgy is szép lányainkat—asszonyainkat még szebbé teszik. Ez az ol­csóbb aranyáru ugyanis ma hiánycikk. SCHMITT PAL, az OTSH el­nökhelyettese, a NOB tagja: — Nagyszerű olimpiát, ahol minél többször csendül föl majd a magyar Himnusz! Számomra ez az esztendő rengeteg mun­kát adó év lesz, hiszen mint a NOB új tagja, ebből is vizsgáz, nőm kell. Bízom abban, hogy a követelményszintet sok-sok sportolónk teljesíti, kijutnak Los Angelesbe, és sok-sok örömet szereznek mindannyiunknak . .. MAKRAI KATALIN, — a fele­ség : — Az idén is ott leszünk a tv-tornában, már szóltak, hogy számítanak ránk. Ugye kedves...? Legfőbb óhajom a béke és egészség, s ezt nem­csak magunknak, Alexának. Petrának és Grétának, hanem mindenkinek kívánom. DR. PUSZTAI GYULA, az Or. szagos Találmányi Hivatal el­nöke : — Jó lenne, ha mind szak­mai, mind alkotói területen folytatódna az elmúlt évek ug­rásszerű fejlődése, mármint hogy évről évre 50—50 száza­lékkal nő a benyújtott—elismert találmányok száma. S ebből mind több társadalmi haszon származzék, mindannyiunk örö­mére. Vágyam, hogy minél több olyan magyar találmány szü­lessen, melyet szívesen hamisí­tanak külföldön, legyenek új Rubik-kockák és új Cavintonok. DR. KOVÁTS ZOLTÁN, a Ma. gyár Kézilőfegyver Vizsgáló Hi­vatal igazgatója: — Miről álmodom? — Arról, hogy csökkenjen a katonai fegyverek egyre dühödtebb gyártása, s a felesleges kapa­citást a fegyvergyárak töltsék ki sportpisztolyokkal, szögbelövők­kel, vadászpuskákkal. Ez utób­biak még a minőségre is sar­kallnák őket, hiszen minden va­dász egyedi, szépen kimunkált, míves darabra vágyik, s ne­künk is több lenne a bevéte­lünk. Mi ugyanis a polgári fegyverek hatósági-biztonsági vizsgálatát végezzük el, ma­gyarán arra vigyázunk, nehogy fordítva süljön el a puska ... JAHODA LAJOS, a MALÉV vezérigazgatója: — Azt várom, hogy a világ­ban javul a gazdasági hely­zet, hiszen ennek függvénye részint a turizmus is. Egy ked­vező fellendülés az utasforgal­mon is lendítene. Az idén új járatok beállítását nem tervez­zük; célunk a szolgáltatás színvonalának emelése. Ameny- nyiben kérhetek valamit, akkor azt kérném — gondolva arra, hogy több nyugati légitársaság már forintért is árul menetje­gyet — . hogy ne feledkezze­nek meg róla: a MALÉV-ná| is lehet forintért jegyet venni... önöknek, a sajtó munkásainak azt kívánom, hogy az egész esztendőben csak békés témá­juk legyen. VIZY ÉVA kozmetikus mester, a párizsi világverseny harmadik helyezettje: —■ Egyre több olyan szalo­nunk legyen, amelyekben nem. csak arcápolással, szépítéssel, hanem testápolással, alak-kor­rekcióval is foglalkoznak. Gon­dolom, hogy a karácsonyi, szil. veszteri terülj ■asztaíkámok és az új évvel együttjáró fogad­kozások jegyében még többen lesznek az ilyen, már meglévő szalonok vendégei. Nagyon sze. retném. ha vendégként én is besorolhatnék, mivel rajtam is van öt kiló plusz .. . VARGA SÁNDOR, a Baranya megyek Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalat igazgatója: — Kívánom, hogy az a ba­bonás hiedelem, mely szerint a kéményseprő szerencsét hoz, váljon valóra! Kozma—Török — Hogy állnak a megvalósí­tással? — kérdeztem a csoport „szállásmesterétől”, Vida István barlangásztól. — Gyakorlatilag még minden forrongó állapotban van. Ezért szinte lehetetlen utolérni ben­nünket. Minden időnket kint töltjük a Rozmaring tsz-nél, ahol kaptunk egy istállót — mi alakítottuk át némi segítséggel megfelelővé — és a lovainkat ápoljuk, trenírozzuk. Természe­tesen mi is edzünk. De még sok minden hiányzik. Például még nincs meg minden ló, pedig legalább 15—20-ra szükségünk lenne. — Úgy tudom, útközben már mindenütt várni lógják önö­ket ... _ Igen, mert minden olyan helysé gbe, ahol áthaladunk, küldtünk levelet a polgármes­tereknek. Szinte valamennyien már megküldték a választ, amelyben biztosítanak bennün­ket a kedvezményes szállás és takarmányozási lehetőségekről. Természetesen, hogy egy-egy nagyobb állomáson magyar na­pokat is tartanánk: énekegyüt­tesek és tánccsoportok is követ­nének ide bennünket. Olyan nagy az ötletünk iránti lelkese­dés, hogy az olaszok és a fran­ciák végigkísérnek az országuk­ba való belépéstől a kilépésig, vagyis határtól határig, a lovas­csapatukkal bennünket. Komo­lyabb gondunk van viszont a svájci belépővel: itt kauciót kell letennünk, hogy nem ke­reskedni akarunk a lovakkal, hanem csak áthaladni az orszá­gukon. Erre pedig még nincs meg a pénzünk . .. — A pénz? — Egyedül nem bírnánk. Elég csak a lovak takarmányozására és ellátására gondolni. Aztán a felszerelésünk is. . . Sokan már felajánlották segítségüket, de ez egyelőre még kevés. így a Népművelési Intézet 10—15 ezer forintot, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat 50 000 forintot, a MOM 10 000 forintot, a Magyar Történelmi Társulat 1000 forintot, a Posta 5000 forint ára bélyeget adott, ígértek konzerveket, CB-rádiót és egyebeket is, csak még nem mindent kaptunk meg. _Milyen útvonalon mennek? — Május másodikán tervez­zük a soproni határátlépést. Az­tán Linz—Ennsburg útvonalon megyünk Ausztriába. Utána Nyugat-Németország Ereising— Augsburg. Majd Svájc: Basel— St. Gallen. Folytatjuk Francia- országban Besanconon át Olaszország felé: Vercelli—Pa­via—Piacenza—Velence—Muti- n a—Padua—Panissio. Végül Ausztrián — Klagenfurt—Bécs — át haza. Négyezer kilométert teszünk meg négy hónap alatt. Átlagban napi 35—40 kilomé­tert megyünk lóháton. Adóm Erika között A nyolcéves Nicsovics Gábor bal karja születése óta rövi- debb a jobbnál. Szülei, akik mindent elkövettek azért, hogy kisfiúk olyan legyen, mint a többi gyermek, jószándékú, se­gítőkész kollégákra találtak mind a feleség — Szigetvári Konzervgyár —, mind a férj — szigetvári Zrínyi Termelőszövet­kezet — munkahelyének kol­lektívájában. Az ő kezdemé­nyezésükre kommunista műsza­kokból gyűjtötték össze azt a pénzt, amellyel Gábor és édes­anyja 1982-ben a Szovjetunió­ban elkezdhette, 83-ban pedig folytathatta a kinntartózkodást. De ki is az az orvos, aki a szi­getvári kisfiút kezeli? Gavril llizanov professzor, a Szovjet­unió leghíresebb csontspecio- listájo, akiről a Stern nyugat­német magazin a közelmúltban terjedelmes cikket közölt. Ez alapján mutatjuk be a szibé­riai Ilizarov professzort a HDN olvasóinak. * A hírnevet Valerij Brumel, a Szovjetunió olimpiai bajnoka, a magasugrás egykori világ­csúcstartója hozta meg lliza- rovnak. Az 1968-ban szenve­dett közlekedési balesete után az orvosok szerint Brumel sportpályafutásának befelleg­zett. Ilizarov azonban úgy ösz- szeragasztotta nyílt töréses lábfejének csontjait, hogy Bru­mel tovább versenyezhetett. A 61 éves, Lenin-díjas pro­fesszor többszörös műtét nél­kül igazítja ki a természet hi­báit: meghosszabbítja a rövid végtagokat, megnöveszti az alacsony embereket, összera­gasztja a másutt már esetleg csonkolásra ítélt karokat, lába­kat. Mindezt a róla elnevezett llizarov-készülékkel. Ez lénye­gében egy acélkeret: a páci­ensek csontját drótszálakkal feszítik a kerethez, s a rögzítő csavarok tekerésével növesztik a csontot. A módszer születé­sét Ilizarov szerint falusi emlé­keinek köszönheti. Miként a rúd mellé befogott ló, megőrzi mozgási szabadságát, ám mégsem képes kitörni . . . jgy vette „kantárra" a csontot a professzor. Módszerét természetesen más szovjet klinikákon is alkal­mazzák, tízezreket gyógyítva. A kurgani klinika — ahol a pro­fesszor dolgozik —, pedig na­gyon sok külföldi beteget fo­gad. Ezért történhetett az, hogy Gavril Ilizarov a novemberben Münchenben tartott orthopé- diai kongresszuson egy nyu­gatnémet fiatalember — Peter Ernst — bemutatásával ismer­tethette módszere lényegét. A fiatalember 16 éves korában mindössze egy méter harminc centi magas volt. A szovjet professzor kezelésének ered­ményeként egy év alatt 19 centimétert nőtt, s jövőre foly­tatják a kezelést. •St Hír Szigetvárról: Nicsovics Gábor édesapja az ünnepeket Kurganban töltötte feleségével és Gábor fiával, akinek a kar­ja lassan, de egyenletesen nő. T. É. H Pécsi Dohánygyár két műszakba, 18 évet betöltött női dolgozókat, 8 általános iskolai végzettséggel, cigarettagyártó gépek kezelésére felvesz és betanít Kereseti lehetőség betanulási idő után: 3500—3800 Ft. Felvesz továbbá # qépésztechnikusokat, # géplakatosokat, 0 elektroműszerészeket, 0 villanyszerelőket, 0 férfi segédmunkásokat anyaqmozgatói munkakörbe. JELENTKEZÉS:--------PÉCSI---------­D OHÁNYGYÁR Pécs Dohány u. 2—8. 1984. JANUÁRTÓL FEBRUAR 29-IG történő teljesítéssel, vasúti kocsiba rakva nyers homokos kavics (bányakavics), ára: 65 Ft/m:i üzemünknél rendelhető KAVICSBÁNYA VALLALAT ÜZEME, GYÉKÉNYES. TELEFON: 216.

Next

/
Thumbnails
Contents