Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-02 / 1. szám
Bemutatjuk Lórin Maazelt Brumel röpítette fel a nevét Több zenét századunkból Lórin Maazel indítja évek óta a magyar zeneközönség esztendejét is, a képernyő révén. Bemutatásképpen készült róla ez az interjú a bécsi Kärntner Strasse és Opernring sarkán az operaházban. Bent oz épületben az 53 éves kellemes, elegáns Maazel elképesztő szervezőkészséggel már a 1984—85-ös évad terveit írja alá — együtt a teljes szereposztással — 1983 decemberében I — Hogy-bogy csak néhány éve tűnt lel az arca a tévében? — Mert megnőttem! Ez nem vicc, hegedűs csodagyerek voltam ugyanis odahaza, Amerikában. Orosz mester tanított: Vlagyimir Bakalejnyikov. Még Toscanini is meghívott az NBC zenekarba. Aztán amerikai, majd európai tanulmányok után 1960-ban, 30 évesen kezdtem el felnőtt karrieremet Bayreuth-ban. Majd 1965—7U ben a berlini operaház zenei igazgatója voltam, utána a londoni Covent Garden-ben dolgoztam. A Bécsi Filharmonikusok igazgatását 1980-ban vettem át, 1982-ben pedig az operaházét is. Máskülönben Párizsban születtem, de szüleim kivándoroltak: amerikai vagyok. — Sok Wagner müvet dirigál!? — Igen, de gyökeres változást szeretnék: több zenét szó. zadunkból. Ezért a jövő évadban Luciano Berio: A néma király, aztán a cseh Ernst Krenek 4P éve írott és Hitler által betiltott V. Károly, valamint Friedrich Cerha: Bál című Breht-opera változatát adjuk elő. Nehogy a szerzők névtelenül haljanak meg. — De Mozartot is névtelenül temették el Bécsben ... — Csakhogy nem a rádió- hanglemez-tévé korában. Ezt megakadályozni kötelességünk. Földessy Dénes Az embernövesztő Mit vár 1984-tŐÍ? Uj év, új remények, tervek, álmok... M indig adódik valami. Most, az év első munkanapján legalább új álmaink, reményeink legyenek, mint ahogyan másnak—másoknak is akad néhány. Mi szűkén markolva ugyan, de néhány ismerőstől—ismeretlentől megkérdeztük: mit vár 1984-től? Halljuk a válaszokat! , A kalandozó magyarok nyomában Lovasexpedícióval őseink útján Négyezer kilométer négy hónap alatt a történelemkönyv lapjait forgatva minden gyereknek fölcsillan a szeme, ha őseinkről, a kalandozó magyarok tetteiről esik szó. Van, akiben olyan mély nyomokat hagy ez az olvasmány, hogy felnőttként is tovább álmodozik róla. így történt néhány budapesti fiatalemberrel is, de ők ennél tovább léptek: megszervezték a „Kalandozások '84” akciót. A vállalkozás résztvevői lóháton fogják bejárni 1984 májusától augusztusáig a X. századi Nyugat-Európában járt őseink útját, és felkeresik a nevezetesebb események, ütközetek színhelyeit: St. Gallent, Augsburgot, stb. Szigetvári gyermek a páciensek CSONKA FERENC, az Állam; Pénzverő vezérigazgatója: — Remélem, hogy 1984-ben a 20 forintosnál nagyobb cím. letű váltópénzt nem kell gyártanunk, Persze, ez nem minden. Szeretnék minél több olyan emlékérmet veretni, például a sarajevói vagy a Los Angeles-i olimpiák emlékérmei most készülnek —, melyek a békéhez kapcsolódnak, a béke szellemét közvetítik. S minél több, olcsó, pár grammos nyakláncot, fülbevalót és gyűrűt küldeni vásárlóinknak aranyból, melyek az amúgy is szép lányainkat—asszonyainkat még szebbé teszik. Ez az olcsóbb aranyáru ugyanis ma hiánycikk. SCHMITT PAL, az OTSH elnökhelyettese, a NOB tagja: — Nagyszerű olimpiát, ahol minél többször csendül föl majd a magyar Himnusz! Számomra ez az esztendő rengeteg munkát adó év lesz, hiszen mint a NOB új tagja, ebből is vizsgáz, nőm kell. Bízom abban, hogy a követelményszintet sok-sok sportolónk teljesíti, kijutnak Los Angelesbe, és sok-sok örömet szereznek mindannyiunknak . .. MAKRAI KATALIN, — a feleség : — Az idén is ott leszünk a tv-tornában, már szóltak, hogy számítanak ránk. Ugye kedves...? Legfőbb óhajom a béke és egészség, s ezt nemcsak magunknak, Alexának. Petrának és Grétának, hanem mindenkinek kívánom. DR. PUSZTAI GYULA, az Or. szagos Találmányi Hivatal elnöke : — Jó lenne, ha mind szakmai, mind alkotói területen folytatódna az elmúlt évek ugrásszerű fejlődése, mármint hogy évről évre 50—50 százalékkal nő a benyújtott—elismert találmányok száma. S ebből mind több társadalmi haszon származzék, mindannyiunk örömére. Vágyam, hogy minél több olyan magyar találmány szülessen, melyet szívesen hamisítanak külföldön, legyenek új Rubik-kockák és új Cavintonok. DR. KOVÁTS ZOLTÁN, a Ma. gyár Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal igazgatója: — Miről álmodom? — Arról, hogy csökkenjen a katonai fegyverek egyre dühödtebb gyártása, s a felesleges kapacitást a fegyvergyárak töltsék ki sportpisztolyokkal, szögbelövőkkel, vadászpuskákkal. Ez utóbbiak még a minőségre is sarkallnák őket, hiszen minden vadász egyedi, szépen kimunkált, míves darabra vágyik, s nekünk is több lenne a bevételünk. Mi ugyanis a polgári fegyverek hatósági-biztonsági vizsgálatát végezzük el, magyarán arra vigyázunk, nehogy fordítva süljön el a puska ... JAHODA LAJOS, a MALÉV vezérigazgatója: — Azt várom, hogy a világban javul a gazdasági helyzet, hiszen ennek függvénye részint a turizmus is. Egy kedvező fellendülés az utasforgalmon is lendítene. Az idén új járatok beállítását nem tervezzük; célunk a szolgáltatás színvonalának emelése. Ameny- nyiben kérhetek valamit, akkor azt kérném — gondolva arra, hogy több nyugati légitársaság már forintért is árul menetjegyet — . hogy ne feledkezzenek meg róla: a MALÉV-ná| is lehet forintért jegyet venni... önöknek, a sajtó munkásainak azt kívánom, hogy az egész esztendőben csak békés témájuk legyen. VIZY ÉVA kozmetikus mester, a párizsi világverseny harmadik helyezettje: —■ Egyre több olyan szalonunk legyen, amelyekben nem. csak arcápolással, szépítéssel, hanem testápolással, alak-korrekcióval is foglalkoznak. Gondolom, hogy a karácsonyi, szil. veszteri terülj ■asztaíkámok és az új évvel együttjáró fogadkozások jegyében még többen lesznek az ilyen, már meglévő szalonok vendégei. Nagyon sze. retném. ha vendégként én is besorolhatnék, mivel rajtam is van öt kiló plusz .. . VARGA SÁNDOR, a Baranya megyek Kéményseprő és Tüzelés- technikai Vállalat igazgatója: — Kívánom, hogy az a babonás hiedelem, mely szerint a kéményseprő szerencsét hoz, váljon valóra! Kozma—Török — Hogy állnak a megvalósítással? — kérdeztem a csoport „szállásmesterétől”, Vida István barlangásztól. — Gyakorlatilag még minden forrongó állapotban van. Ezért szinte lehetetlen utolérni bennünket. Minden időnket kint töltjük a Rozmaring tsz-nél, ahol kaptunk egy istállót — mi alakítottuk át némi segítséggel megfelelővé — és a lovainkat ápoljuk, trenírozzuk. Természetesen mi is edzünk. De még sok minden hiányzik. Például még nincs meg minden ló, pedig legalább 15—20-ra szükségünk lenne. — Úgy tudom, útközben már mindenütt várni lógják önöket ... _ Igen, mert minden olyan helysé gbe, ahol áthaladunk, küldtünk levelet a polgármestereknek. Szinte valamennyien már megküldték a választ, amelyben biztosítanak bennünket a kedvezményes szállás és takarmányozási lehetőségekről. Természetesen, hogy egy-egy nagyobb állomáson magyar napokat is tartanánk: énekegyüttesek és tánccsoportok is követnének ide bennünket. Olyan nagy az ötletünk iránti lelkesedés, hogy az olaszok és a franciák végigkísérnek az országukba való belépéstől a kilépésig, vagyis határtól határig, a lovascsapatukkal bennünket. Komolyabb gondunk van viszont a svájci belépővel: itt kauciót kell letennünk, hogy nem kereskedni akarunk a lovakkal, hanem csak áthaladni az országukon. Erre pedig még nincs meg a pénzünk . .. — A pénz? — Egyedül nem bírnánk. Elég csak a lovak takarmányozására és ellátására gondolni. Aztán a felszerelésünk is. . . Sokan már felajánlották segítségüket, de ez egyelőre még kevés. így a Népművelési Intézet 10—15 ezer forintot, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat 50 000 forintot, a MOM 10 000 forintot, a Magyar Történelmi Társulat 1000 forintot, a Posta 5000 forint ára bélyeget adott, ígértek konzerveket, CB-rádiót és egyebeket is, csak még nem mindent kaptunk meg. _Milyen útvonalon mennek? — Május másodikán tervezzük a soproni határátlépést. Aztán Linz—Ennsburg útvonalon megyünk Ausztriába. Utána Nyugat-Németország Ereising— Augsburg. Majd Svájc: Basel— St. Gallen. Folytatjuk Francia- országban Besanconon át Olaszország felé: Vercelli—Pavia—Piacenza—Velence—Muti- n a—Padua—Panissio. Végül Ausztrián — Klagenfurt—Bécs — át haza. Négyezer kilométert teszünk meg négy hónap alatt. Átlagban napi 35—40 kilométert megyünk lóháton. Adóm Erika között A nyolcéves Nicsovics Gábor bal karja születése óta rövi- debb a jobbnál. Szülei, akik mindent elkövettek azért, hogy kisfiúk olyan legyen, mint a többi gyermek, jószándékú, segítőkész kollégákra találtak mind a feleség — Szigetvári Konzervgyár —, mind a férj — szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet — munkahelyének kollektívájában. Az ő kezdeményezésükre kommunista műszakokból gyűjtötték össze azt a pénzt, amellyel Gábor és édesanyja 1982-ben a Szovjetunióban elkezdhette, 83-ban pedig folytathatta a kinntartózkodást. De ki is az az orvos, aki a szigetvári kisfiút kezeli? Gavril llizanov professzor, a Szovjetunió leghíresebb csontspecio- listájo, akiről a Stern nyugatnémet magazin a közelmúltban terjedelmes cikket közölt. Ez alapján mutatjuk be a szibériai Ilizarov professzort a HDN olvasóinak. * A hírnevet Valerij Brumel, a Szovjetunió olimpiai bajnoka, a magasugrás egykori világcsúcstartója hozta meg lliza- rovnak. Az 1968-ban szenvedett közlekedési balesete után az orvosok szerint Brumel sportpályafutásának befellegzett. Ilizarov azonban úgy ösz- szeragasztotta nyílt töréses lábfejének csontjait, hogy Brumel tovább versenyezhetett. A 61 éves, Lenin-díjas professzor többszörös műtét nélkül igazítja ki a természet hibáit: meghosszabbítja a rövid végtagokat, megnöveszti az alacsony embereket, összeragasztja a másutt már esetleg csonkolásra ítélt karokat, lábakat. Mindezt a róla elnevezett llizarov-készülékkel. Ez lényegében egy acélkeret: a páciensek csontját drótszálakkal feszítik a kerethez, s a rögzítő csavarok tekerésével növesztik a csontot. A módszer születését Ilizarov szerint falusi emlékeinek köszönheti. Miként a rúd mellé befogott ló, megőrzi mozgási szabadságát, ám mégsem képes kitörni . . . jgy vette „kantárra" a csontot a professzor. Módszerét természetesen más szovjet klinikákon is alkalmazzák, tízezreket gyógyítva. A kurgani klinika — ahol a professzor dolgozik —, pedig nagyon sok külföldi beteget fogad. Ezért történhetett az, hogy Gavril Ilizarov a novemberben Münchenben tartott orthopé- diai kongresszuson egy nyugatnémet fiatalember — Peter Ernst — bemutatásával ismertethette módszere lényegét. A fiatalember 16 éves korában mindössze egy méter harminc centi magas volt. A szovjet professzor kezelésének eredményeként egy év alatt 19 centimétert nőtt, s jövőre folytatják a kezelést. •St Hír Szigetvárról: Nicsovics Gábor édesapja az ünnepeket Kurganban töltötte feleségével és Gábor fiával, akinek a karja lassan, de egyenletesen nő. T. É. H Pécsi Dohánygyár két műszakba, 18 évet betöltött női dolgozókat, 8 általános iskolai végzettséggel, cigarettagyártó gépek kezelésére felvesz és betanít Kereseti lehetőség betanulási idő után: 3500—3800 Ft. Felvesz továbbá # qépésztechnikusokat, # géplakatosokat, 0 elektroműszerészeket, 0 villanyszerelőket, 0 férfi segédmunkásokat anyaqmozgatói munkakörbe. JELENTKEZÉS:--------PÉCSI---------D OHÁNYGYÁR Pécs Dohány u. 2—8. 1984. JANUÁRTÓL FEBRUAR 29-IG történő teljesítéssel, vasúti kocsiba rakva nyers homokos kavics (bányakavics), ára: 65 Ft/m:i üzemünknél rendelhető KAVICSBÁNYA VALLALAT ÜZEME, GYÉKÉNYES. TELEFON: 216.
