Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-07 / 6. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 6. szám 1984. január 7., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pretoria nem tágít! A nagy nekirugaszkodás éve Gyógyító-megelőző intézmény* rendszer a nagyközségekben is Malomipar: szemük a szemen A mohácsi takarmánykeverő üzemben 46-féle tápot és koncentrátumot gyártanak. Ebből havonta változóan 330—350 vagon lisztes vagy granulált táp kerül forgalmazásba. Jóés választékos a takarmányellátás A fél országba eljut, exportra is kerül a baranyai búza, takarmány A rra, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egykor zömmel idényjellegű munka volt, ma már alighanem csak az öregek emlékeznek. Manapság, ha munkacsúcsok vannak is, csaknem minden folyamatos: tegnap a tavaszi, nyári munkákat előkészítő gépjavításokról irtunk, de legalább ennyire időszerű még az is, hogyan birkózott meg a tavalyi irdatlan terménymennyiséggel a malomipar... • • Ünnepi tanácsülések a várossá nyilvánítás alkalmából Mór, Sümf Zalaszentgrói M egkezdődtek a városavató ünnepi tanácsülések; pénteken Móron, Sümegen és Zalaszentgróton vehették át a település várossá nyilvánításáról szóló oklevelet. A három helység az Elnöki Tanács rendelete alapján viselheti január elsejétől a magasabb közigazgatási címet. A konjunktúra hőmérője Az esztendő első napjaiban elég sok politikai aggódnivaló- ja van a világnak. A politikai kérdéseken túlmenően azonban minden országban félénk re-B ménységgel lesik: hogyan ala. kul a gazdasági helyzet. Napjaink világgazdaságában az egymásrautaltság olyan nagymértékű. hogy (egy-két országtól eltekintve) tartós gazdasági stabilitás és fellendülés csak a helyzet általános javulásával érhető el. A leköszönt 1983-as év — különösképpen a második fél- esztendő — jelezte, hogy a legerősebb tőkés gazdaságokban elkezdődött némi pozitív irányú folyamat. A fejlett tőkés országokat tömörítő legszélesebb szervezet, a mintegy két tucatnyi taggal rendelkező OECD legfrissebb statisztikái szerint 1982-ben ezeknek az államoknak a gazdasága még nemcsak stagnált, hanem zsugorodott is, 1983 ezzel szemben már több mint kétszázalékos növekedést hozott. Az európai szocialista országok szemszögéből vizsgálva a helyretet azonban kedvezőtlen jelenség, hogy éppen az Egyesült Államokban volt a legnagyobb és leggyorsabb a konjunktúra élénkülése, amely számukra Nyugat-Európa országainál lényegesen kisebb jelentőségű kereskedelmi partner. Az Egyesült Államokban 3,5 százalékkal növekedett tavaly a gazdaság, Japánban pedig 3 százalékkal. Ez a tény erősen javított az átlagon, hiszen az Egyesült Államok egymagában az egész OECD-termelés 40 százalékát adja. A fejlett európai tőkés országok gazdaságnövekedése már lényegesen alacsonyabb volt: mindössze egy százalék. Ezen belül a szocialista országok legfontosabb kereskedelmi partnere, a Német Szövetségi Köztársaság 1,25 százalékos növekedést ért el, s a hasonlóképpen fontos semleges Ausztria másfél százalékot. A konjunktúra élénkülésének megoszlása tehát rendkívül egyenlőtlen volt és éppen a kelet-európai szocialista országok exportlehetőségei szempontjából döntő nyugat-európai partnerek növekedése nem volt különösebben meggyőző. Sajnálatos módon 1984-ben is ez várható. Az OECD által január első napjaiban készített előrejelzés szerint a világ két tucat legfejlettebb tőkés országa a most kezdődő esztendőben már nem 2, hanem 3,5 százalékos gazdaságnövekedéssel számolhat. A konjunktúra tehát élénkebb lesz, mint 1983-ban. Továbbra sem változik azonban a helyzet abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok és Japán gazdaságnövekedése az átlag fölött marad (5, illetve 4 százalékkal). Az európai OECD-országok növekedése csak alig lesz gyorsabb, mint tavaly volt: egy százalék helyett másfél százalék. Ezen belüli a külkereskedelmi szempontból legfontosabb partnerország, az NSZK 2 százalékos gazdaságnövekedést vár, Ausztria 1,5 százalékot. Olaszországban az előrejelzések szerint az 1981 óta tartó gazdaságcsökkenés megfordul, és a tavalyi évhez képest 2 százalékos gazdaság- növekedés várható. Ezt néhány adat szemléletesen igazolja. Nyár ótai Baranyában nem kevesebb, mint 50 ezer vagon, azaz ötszázezer tonna szemesterménynek kellett helyet találni, ami megtörtént. Ennek kisebb része: 40 százaléka marad a megyében, a többit elszállítják, ám az elszállítandó (csaknem) kétharmadból eddig csak egy negyedrész, myi „tűnt el”, a többit még ezután kell járműre rakni. S egyebek közt éppen itt a bökkenő: eddig egy, Mohácson berakodó a Dunán elhajókázó uszályba 100 vagon búza, kukorica fért, manapság viszont, a Duna alacsony lévén, a szállítás csak vasúton történhet. S egy uszály tartalmához átlagosan 60—80 vasúti kocsi kell. Nézzük most ugyanezt más szempontból! Az említett 40 százalék e vidék szükséglete, ebből lesz a baranyai liszt, kenyér s a keveréktakarmány az állatoknak. A továbbiak jelentős részét — a búzát Csehszlovákiába a kukoricát Svájcba — exportáljuk, s ugyanebből kerül termény a fővárosba és az aszály sújtotta megyékbe: Fejéribe, Komáromba, Pest megyébe búza és kukorica vegyesen, az utóbbi pedig Szolnokba, Csongrádba, de még Nóg- rádba, Hevesbe is. A főváros két édesipari gyárába készárut: finomlisztet is küld a baranyai malomipar, a kukoricából pedig a Szabadegyházai Izocukor- gyárban válik cukor, alkohol, keményítő. Mindez persze nem kevés többlet-fuvarral jár megyén belül is, annál is inkább, mert még mindig mintegy 110 ezer tonna termény áll „bértárolásban” a mezőgazdasági üzemeknél, sőt nem kevés kukoricát is tárolnak még szabad téren, ponyva, fólia alatt. A több fuvar többlet-költséget szerencsére csak kismértékben okoz, mert intenzívebb, jobban szervezett munkával, ésszerű takarékossággal igyekeznek lefaragni a költségeket. A szállításban sokat segítenek a tsz-ek; a Volán rövid távú fuvarokat ugyan nem szívesen vállal, a vasutasok készsége, alkalmaz, kodása azonban példás, mintaszerű — talán azért is, mert a malmosok is igyekeznek jól kihasználni a kedvezményezett hétvégi rakodási és fuvar-csöndet. Hogyan áll a magántermelők, háztáji és kisgazdaságok takarmányellátása? Baranyá. ban változatlanul — a szövetkezet; és bizományosi boltokat is ideértve — 400 helyen mintegy 120 féle keveiréktakarmány és táp áll a vásárlók rendelkezésére, a tavalyi 170 ezer tonnát az idén is megközelítő mennyiségben. Többségük úgynevezett alaptakarmány, de megtalálhatók az olyan különlegességek is, mint a nutria, és a nyúltáp, a háromféle barba- rie-kacsatáp, a baranyai és a Dráva menti keverék, valamint a „szemesnélküli”, amihez a javát otthon lehet hozzáadni. A keverékek, tápok ára január 1-től átlagban 3—7 százalékkal (ezen belül a malmi takar- imányák, mint például a korpa, 3—4 százalékkal) emelkedett. Ez csők alapár-emelés, a gabonaforgalmi vállalat árrésén nem változtat, hasznát nem növeli. A termelők nyilván tudják már azt is, hogy ez az emelés a leadott állatok felvásárlási árában is jelentkezik, másfél—két százalékos mértékben. Fejér megye harmadik, legifjabb városa, Mór tanácsüfé- sén részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A szőlőkultúrájáról, s az utóbbi években iparáról is híres település fejlődését Kólái Béla városi tanácselnök idézte fel. Ezután Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a városi rang több évtizedes anyagi és szellemi erőfeszítés, áldozatos munka eredménye. A móriak két év alatt 24 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, egészséges lokálpatriotizmusuk és a településhez kötődésük bizonyítékaként. Mór nem előleget kapott, hanem az Elnöki Tanács elismeri és nyugtázza azt a fáradozást, amit a városépítő munkában elért és bizonyított — mondotta Losonczi Pál, majd átadta Káldi Bélának a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet. A várossá nyilvánítás alkalmából a település közelmúltban felújított művelődési központjában megnyitották a Móron élő és alkotó képzőművészek kiállítását, * Sümegen, a Kisfaludy Művelődési Házban tartották az ünnepi nyilvános tanácsülést. A városi rang értékéről, a múlt hagyományainak megbecsüléséről, az alkotásban és a közösségi életben való megújulási készségről beszélt ünnepi köszöntőjében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A városi cím elnyerésében a nagyközség lakosai szereztek alapvető érdemeket — mondotta, hozzátéve: ez a rang arra kötelezi a sümegieket, hogy a település sajátos kultúrájának megőrzésére törekedjenek, előbbre lépjenek a közösségi és termelőmunkában. A városnak nágy szerepe van a környező települések életében is. Befejezésül Sarlós István átadta a város; címről szóló oklevelet Nagy Istvánnak, a városi tanács elnökének. * Zala megye ötödik városának avató ünnepségén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki meleg szavakkal köszöntötte az ifjú város lakosságát. A várossá nyilvánításról szóló oklevelet Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át Ács László tanácselnöknek. ünnepi beszédében kiemelte: a település városi címe kötelezettséggel is jár, feladata ezentúl, hogy segítse a környezetében lévő huszonkét község fejlődését, ellátását. Az ünnepi tanácsülésen részt vevő Németh Károly Zalaszent. grót főterén emlékfát ültetett, majd meglátogatta a termékeinek jelentős részét exportáló. Rekord Ruházati Szövetkezetét. A megye gazdasági és politikai helyzetéről Zalaegerszegen folytatott eszmecserét a megyei vezetőkkel. Felkereste a megyeszékhely két rangos közművelődési intézményét, a Hevesi Sándor Színházat és a hangversenytermet. ' Varga J. ------1-----A hetvehelyi tsz karácodfai búforüzeiriében készül az elemenként is megvásárolható, tizelemes ifjúsági szekrénysor és a közkedvelt „Ali”-polc, amelyet ez évtől már barna színárnyalatban is gyártanak. Évente 13 millió forint értékben állítják elő termékeiket, melyeket a Skála áruházak forgalmaznak. Fotó: Proksza László
