Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-06 / 5. szám

1984. január 6., péntek Dunántúlt Ilaplö 3 Egy pályamunka, ami meg is valósul Fölépül a Garzonmodul! — A hazai gyakorlatban gyorsnak nevezhető — Hagyományos technológiával is felépíthető Az 1982-es újítási és ötletpá­lyázaton lett a „Garzonmodul" első helyezett, amit azzal a cél­lal készítettek tervezői, az FMKT Gene-Ráció alkotócso­portja, hogy megkönnyítsék a fiatalok magánerős lakásépíté­sét. Az elmúlt év mindenki szá­mára, akinek valamilyen köze volt a Garzonmodulhoz, moz­galmasan telt el: a témát nem „pihentették”, támogatókat ke­restek és találtak, s mindennek köszönhető, hogy 1984 elején kezdődhet az építkezés. 38 telek Halomban — Két évvel ezelőtt a me­gyei KISZ-bizottság elhatároz­ta, hogy ifjúsági lakásépítési akcióba kezd — mondotta Pálfy Tibor, a KISZ Baranya megyei Bizottságának gazda­sági titkára. — Már akkor egy­értelműen látszott, hogy a ma­gánépítkezési vállalkozásokat kell támogatni, ennek pedig alapja a telek. Málom terüle­tén a városi tanács végrehajtó bizottsága 38 telket jelölt ki, melynek tartós használatbavé­teli kijelölési jogát átengedte a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának. S ezután következett a pályázat, amire beküldték a Garzonmodul terveit. Jobbkor nem is jöhetett volna: volt már telek, s ehhez kaptunk — ak­kor még csak ötletszinten, ki­viteli tervek nélkül — egy kor­szerű, tényleg fiataloknak való építkezési módszert. Azért any- nyira jó, mert nem kell egyszer­re megépíteni, a későbbiek­ben, az anyagi helyzettől füg­gően, modulonként bővíthető. Az elmúlt év azzal telt el, hogy a tervezők elkészítették a kiviteli terveket is, ezeket pe­dig többen — így a Baranya megyei Építőművész Szövetség, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Győri AÉV fölkért szakem­berei — bírálták, az egészet pedig az Alkotó Ifjúság Egye­sülés fogta össze. Márciusban az ÉVM és az OMFB magánerős lakásépítés­re kollektívák számára pályá­zatot hirdetett. Erre a pályá­zatra csak olyan munkát lehe­tett küldeni, aminek már a ki­viteli terve is készen, s aminek megépítésére reális lehetőség van, azaz van hol fölépíteni. Ugyanis ezen a pályázaton pénzügyi támogatást lehetett nyerni. A megyei KlSZ-bizott- ság, az FMKT Gene-Ráció és a városi tanács közösen küldte el a tervet, s ezzel két és fél millió forintos támogatást nyer­tek, ebből egymillió vissza nem térítendő. Az anyagi támoga­tást műszaki fejlesztésre, kuta­tásra adták, nem építési köl­csönre; vagyis ezen a pénzen, új, korszerű technológiákat kell kidolgozni, illetve adaptálni a Garzonmodulra. Olyan techno­lógiát kell választani és meg­honosítani, ami meggyorsítja a magánépítkezést. Az idei évet éppen arra szánják, hogy sok­féle kiviteli tervvel az egész or­szágban sikerüljön elterjeszte­ni ezt a modul rendszerű épít­kezési formát. A tervek szerint gyors, modern és olcsóbb tech­nológiával Mólomban 1985- ben kezdődik az építkezés. Azonban eddig sem áll a dolog, hiszen a Garzonmodult hagyományos technológiával is föl lehet építeni, s ez az, ami már 1984 elején elkezdődik. Á kiválasztás szempontjai Ismét Pálfy Tibor: — Pécsett 138 vállalatnál, intézménynél mértük föl, hány fiatal szeretne ilyen módon Mólomban lakáshoz jutni. 134 jelentkező volt, ebből kellett harmincnyolcat kiválasztani. A választásnak két fő szempontja volt, az egyik a szokásos igény­jogosultság megállapítása, a másik pedig a mozgalmi tevé­kenység. A harmincnyolc kivá­lasztott közül 12 százalék 30— 35 év közötti, 78 százalék 25— 30 év közötti, 10 százalékuk 25 év alatti. A jelentkezőket de­cemberben már kiértesítettük, s januárban tartja a Málomi Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet első közgyűlését, ahol ők dön­tik majd el, hányán akarnak hagyományos módon építkezni. Aki a téglaházat választja, márciusban elkezdheti az épít­kezést. Akadály nincs, a köz­művesítés kész. Még egy szer- vizutat fogunk építeni, hogy hátulról is meg lehessen köze­líteni a telkeket, de ettől füg­getlenül, már lehet építkezni. A szervizút azért fontos, mert a későbbiekben, a házbővítések­nél így nem kell majd elölről szállítani az építőanyagot. Segít az OTP is A már említett intézménye­ken kívül a megyei OTP is a fiatalok segítségére sietett, biz­tosítja a fokozatosan fölvehető kölcsönt. A visszatérítendő és vissza nem térítendő egy-egy millió forintot pedig a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának az Alkotó Ifjúság Egyesülés és a városi tanács megelőlegezte. A hagyományos technológiával épülő lakásokba a tervek sze­rint már jövőre be is lehet köl­tözni, az új, korszerű technoló­giával készülőkbe pedig majd 1985-ben. A KISZ Baranya me­gyei Bizottságának sikerült egy olyan területen eredményt el­érnie, ami a fiatalok számára a legégetőbb a lakásépítés te­rén. Dücső Csilla Naponta 40 mentőkocsi szál­lítja a betegeket Baranyában. Pécsett 19, Szigetváron 5, Sik­lóson, Mohácson, Komlón, Sellyén pedig négy-négy. Pécs­nek és KomLónak Mercedes mentőkocsija van, melyek tech­nikai felszereltsége lehetővé teszi, hogy kisebb műtétekre is sor kerüljön. Minden mentő­autó rendelkezik leszívó és lé­legeztető készülékkel és vá­kuum-matraccal. Kivonuló 24 órás orvosi szol­gálat csak a megyeszékhelyen és Komlón van, nappal három, éjszaka pedig két orvossal. A Baranya megyei Mentőál­lomás vezető főorvosa, dr. Far­baki Iván elmondta, hogy a mentőápolók szakképzettsége olyan fokú, hogy bármikor ké­pesek akár szülés levezetésére, vagy éppen újraélesztésre. Ehhez minden kocsiban meg­Tovább bővülnek a kapcsolatok Eszék és Pécs kézfogása 1974 óta működik szoros kapcsolat Eszék és Pécs if­júsági szervezete, a Horvát Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Eszék Községközi Vá­lasztmánya és a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága kö­zött, s ez a kapcsolat az utóbbi években egyre élőbb és sokoldalúbb lett. A közelmúltban érkezett vissza Eszékről a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának delegációja. Ezúttal is el­mondható, hogy 1984-ben tovább bővülnek a kapcso­latok: érdekesebbek, tartal­masabbak lesznek, s olyan új vonásokkal egészülnek ki, amik valóban az Eszék terü­leti és baranyai fiatalok kö­zelebbi kapcsolatát, egymás minél jobb megismerését szolgálják. Hangsúlyozottan nem arról van szó, hogy de­legációcserében merüljön ki az együttműködés. Amikor azonban delegáció érkezik hozzánk, vagy megy tőlünk, mindig lesz a jövőben a kül­döttség tagjai között egy-két előadó, elsősorban fiatalok, akik olyan témákról tartanak előadást, amelyek mindkét ifjúsági szövetséget kölcsö­nösen érdekli, például ilye­nek a gazdaságpolitikai kér­dések. Továbbra is lesznek közös túrák, s minden olyan kapcsolat megmarad, ami a két terület egyes intézményei között már régebben kiala­kult. Az egymás munkájának, életének jobb megismerésé­re, a kapcsolatok bővítésére elsősorban a kulturális élet területén kínálkoznak új le­hetőségek. A pécsi Fiatal Művészek Klubjának az eszéki egyetemi-főiskolai centrumban nyílik kiállítása, s néhány fiatal baranyai mű­vész bemutatkozhat Eszéken. Ugyanekkor ellátogatnak egy magyarlakta községbe is, a tervek szerint Kóródra. A baranyai művészek bemu­tatkozásának viszonzására is sor kerül, amikor az eszékiek rendeznek hasonlót Pécsett. A jugoszláviai fiatalok ré­széről fölmerült olyan kérés, hogy szeretnének ottani ha­gyományőrző együttesek köz­vetlen kapcsolatot létesíteni baranyai hagyományőrző együttesekkel, magyarokkal és délszlávokkal egyaránt. Tervezik azt, hogy Eszékről érkezik Pécsre egy iskolások­ból álló bábegyüttes, akik itteni általános iskolákban tartanak majd bemutatókat. Ami pedig szintén újdonság, s talán a legjobb és leghasz­nosabb ötlet, az a könyvcse­re. Évi egy-két alkalommal kerül rá sor. Lényege az, hogy elsősorban az oktatást segítené: nem tankönyvekről van szó, hanem a tanulmá­nyokhoz szükséges kiegészítő olvasmányokról. Mi magyar nyelvű könyveket küldenénk, az eszéki ifjúsági szövetség­től pedig horvát-szerb nyelvű műveket kapnának a nem­zetiségi diákok, illetve a nemzetiségi nyelvi szak hall­gatói. D. Cs. Radanovics Sándor főhadnagy „ló katona szeretnék lenni" Három évvel ezelőtt került a pécsi Bajcsy-Zsilinszky lakta­nyába Radanovics Sándor had­nagyi rendfokozattal, miután sikeresen elvégezte a Zalka Máté Katonai Főiskolát. — Korábban már egy hóna­pot eltöltöttem az egységnél csapatgyakorlaton, ismertem a körülményeket, így örömmel jöttem ide. A beilleszkedéshez sokan segítettek, ennek elle­nére majd egy év kellett ah­hoz, hogy otthonosan mozog­jak a laktanyában, megszok­jam az új légkört. — Mikor döntötte el, hogy katonatiszt lesz? — Nagykanizsán jártam gimnáziumba, s talán harma­dikos lehettem, mikor az egyik osztályfőnöki órára a kiegészí­tő parancsnokságtól jöttek tisztek. Elmondták, hogy a hadseregben milyen lehetősé­gek kínálkoznak, ismertették, hogy a különböző katonai fő­iskolákon milyen szakokon fo­lyik a képzés. így jött az öt­let, én is jelentkezem. A kö­zépiskolai eredményem és a van a kellő műszerezettség. Nagyon súlyos esetekben rá­dión kérhetnek több kocsit, szakorvost. A mentőszakápolók 3 éves egészségügyi szakisko­lát végeznek, ahol az első két évben általános képzésben ré­szesülnek, majd a harmadik évfolyamon szakosodnak. A hétköznapi betegszállítás meghaladja a napi 60 főt. Ezen felül két, úgynevezett esetkocsi áll készenlétben (baleset, szülés, szívroham stb.) az azonnali kivonulásra. Ter­mészetesen indokolt esetben többet is be tudnak állítani. A megyében 295 mentő áll felvételi alapján a Zalkán kezdtem meg tanulmányaimat általános hadtáp szakon. — Mit szóltak a szülei? — Nagyon örültek, azt hi­szem, büszkék is voltak rám. Apukámnak sokat köszönhetek, mert általában havonta két­szer hazamentem, s bizony kritikus helyzetekben — mert voltak ilyen pillanatok is a főiskolán — édesapám tartot­ta bennem a lelket. Mi volt a legnehezebb tan­tárgy? Habozás nélkül vála­szolja, hogy a harcászat és az orosz. De nyugodt, megfontolt beszédéből az is kiderül, hogy némi nosztalgiával gondol a főiskolás évekre .. . — Nem volt furcsa, hogy az egységnél sok sorkatona idő­sebb volt, mikor idekerült? — Mikor megkezdtem a csapatszolgálatot, rögtön al­mindenkori segítségünkre, eb­ből 6 orvos, 4 mentőtiszt, akik egészségügyi főiskolát végez­tek, 198 mentőápoló és 97 gép­kocsivezető. Mindemellett a lakosság se­gítsége pótolhatatlan. A men­tősök kérése, hogy ha tanúi vagyunk súlyos balesetnek, rosszullétnek, mindenekelőtt a mentőket hívjuk, mintsem a sé­rültet mozgatnánk vagy netán saját jármüvünkkel szállítani próbálnánk. Hiszen a szállítás idején a beteg vagy a sérült állapota válságossá válhat. Právicz Lajos egységparancsnok lettem. Elég nehezen sikerült kialakítanom beosztottaimmal a kapcsolatot. Gyorsan rájöttem, nem mind­egy, hogyan adja ki az ember a parancsot. Most már ilyen gondjaim nincsenek . . . Na­gyon szeretek emberekkel fog­lalkozni és úgy érzem, sike­rült magamnak tekintélyt sze­reznem. Mert nemcsak az szá­mít, hogy a vóllapon milyen csillag van. Radanovics Sándor avatása után megnősült, így amikor Pécsre került, már egy másfél szobás lakás várta. De mivel időközben két fia született, ezért egy nagyobb lakásba költöznek. — Azt hozzátenném — mert a beilleszkedés egyik fontos mozzanata volt —, hogy fele­ségemnek, budapesti lévén, ott kellett hagynia munkahe­lyét, mikor Pécsre költöztünk, s neki is szereztek munkahelyet. Eredményes munkája elisme­réseként Radanovics Sándort idén soron kívül főhbdnaggyá léptette elő a honvédelmi mi­niszter. — Hazudnék, ha azt mon­danám, hogy könnyű pálya — de nagyon szép. A feladatok sűrűsége szinte minden órát behatárol a laktanyában, s a gyakorlatok... A tisztfelesé­geknek nagyon sokat kell vál- lalniok, mert bizony keveset vagyunk otthon. — Nem bánta meg, hogy katona lett? Értetlenül néz rám, mintha azt mondaná, „de hiszen most már ez az életem”. De csak ennyit mond. — Nem, hiszen jól Válasz­tottam pályát. — További tervei? — A közeljövőben várható­an külföldi akadémiára me­gyek tanulni, s természetesen ez a terveimet is meghatároz­za. De a kérdésre válaszolva: jó katona szeretnék lenni! Roszprim Nándor Vízi túra ­falusi turizmus Magyaregregy után Pécsvárad, Zengővárkony Baranyát országszerte a vizek, a tavak megyéjeként ismerik, emlegetik. A vizek­hez nemcsak a Duna és a Dráva tartozik a köztudot­tan hanem Harkány, Si- konda, Mecsekrákos meleg vizű fürdői is. A Balaton mellől, a Bakonyból Har­kányba járnak a termelő­szövetkezeti tagok, míg a vánpolotai és az ajkoi bá­nyászok elsősorban Sikon- dát keresik fel rendszere­sen. A Mecsekturist azonban és elsősorbon a megyebe­liekre gondol, amikor fej­leszti a tavak környékét; Orfűt, Abaligetet, a Pécs környéki hangulatos kirán­dulóvidéket. Ezeknek a ki­ránduló- és üdülőhelyek­nek nemcsak a megyében, hanem országszerte is hí­rük van. Ezt a hírnevet hi­vatott bővíteni a jövő évi lés a következő esztendők most alapozódó programja. A Dunát szeretnék fel­használni, alkalmassá ten­ni a vízi csillagtúrára. Nem álom már, de még csak terv, hogy a Dunán — Mo­hácsnál — a kajcíktúrázók számára megfelelő kikötőt, fogadóhelyet alakítanak ki. Az elképzelés azonban csak több megye, a Duna mel­lett érdekelt idegenforgal­mi hivatalok összefogásá­val valósulhat meg. így gondoltak Szentendrére, a fővárosra, Dunaújvárosra, Bajára és — mint említet­tük — Mohácsra. Ez a vízi túra kapcsolódna az Auszt­riában már meglévő kikö­tő- és fogadóhálózathoz, ami igen népszerű és lá­togatott. Ez lesz — ha megvaló­sul — a legegészségesebb tára, amely a vizet kedve­lők és a szép tájak után vágyók igényeit hivatott majd kielégíteni, előre megszerkesztett és biztosí­tott program alapján. Tovább bővítik a falu­si turizmust is. Magyareg­regy már kedvelt kiránduló- hely. A következő lépés 1984-ben Pécsvárad, Zen­gővárkony és vidéke lesz, amelyet megszerveznék és szívesen ajánlanak csalá­doknak vagy csak gyerme­keknek, akik szeretnének közelebbről is megismer­kedni a falusi élettel. 45&CR ktUcSŐS Naponta 40 mentő Baranya útjain

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents