Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-31 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 30. szám 1984. január 31., kedd Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Továbbtanuló bányászok (3. oldal) Falugyűlés Hidason (5. oldal) A termék még nem áru (5. oldal) Folytatódik a községfejlesz­tés Bolyban (5. oldal) Az 1982-es rekord túlteljesítése a cél A zárszámadó közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Froksza László Zárszámadás Baksán Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az agrárágazat 1983-as eredményeiről Magyar felszólalás Stockholmban Négyszázmillió forint áruter­melés mellett 25 milliós nyere­ségről adott számot tegnap Fenyvesi Károly elnök a baksai termelőszövetkezet tagjainak. Az átlagos évi jövedelem 63 253 forint. A közgyűlésen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az eredményt mindenekelőtt három tényezőnek köszönhetik. Tavaly is rendkívül jól sike­rült a növénytermelés. A búza 58, p kukorica 89 mázsás át­laghozama azt jelenti, hogy a 3000 hektár szántón gazdálko­dó tsz ezer tonnával több ga­bonával járult hozzá az orszá­gos programhoz, mint egy év­vel korábban. Egyetlen év alatt 2000-ről 6000-re nőtt a háztáji integrá­ció keretében a húsiparnak át­adott sertések száma. Az integráció tagjait a ter­melőszövetkezet saját takar­mányával látja el. Év végén a keverőnek már teljes kapaci­tással, két műszakban kellett dolgoznia, hogy dz igényeket ki tudják elégíteni. Háztáji fő­ágazatuk forgalma tavaly meg­haladta a 100 milliót. Rendkívül súlyosan érintette viszont p gazdaságot a barom­fi piac válsága. A keltetőt csak kétharmadrészben tudták ki­használni, nem egészen 10 mil­lió naposcsibét értékesítettek, s a baromfitenyésztés a terme­lőszövetkezet gazdálkod ásá ba n meghatározó. ,,A többi ágazat ma még képes a baromfi ki­eséseinek nagyobb részét sem­legesíteni — mondotta az el­nök. — De arra már nem, hogy a baromfitelepek re­konstrukcióját, új tárolók léte­sítését elviseljék. A baromfinál a legkisebb probléma is a veszteségessé válást okozhat­ja", Nem hozta a tervezett jöve­delmet az ipari főágazat, amely 150 embert foglalkoztat. Legkorszerűbb terméküket, a taxiórát látványos gyorsaság­gal fejlesztették ki, de az el­húzódó engedélyeztetés és a nehézkes alkatrészellátás, miatt végül is csak 790 került piac­ra. Az elmúlt évtized legjobb vállalkozása Baksán a kiscso­portos nyereségérdekeltségi rendszer. Ennek tulajdonítják, hogy 1979-hez viszonyítva ár­bevételük 78, az évközi munka- díj 32, a szövetkezeti nyereség 82 százalékkal nőtt. Az átla­gosnál kedvezőtlenebb gazda­sági környezetben ma Baksán az egy főre jutó árbevétel 743 000 forint, az egy főre jutó bruttó jövedelem 100 000. Az elmúlt négy évben az indulás­hoz viszonyítva 42 millió forint többletnyereséget értek el és csökkenő létszám mellett két­szer annyi terméket vittek piacra, mint 1979-ben. A kísér­letet további két évre meg­hosszabbították és országszerte 38 mezőgazdasági üzem vette át. Tegnap 12 kiscsoport tag­jainak (nyolc csoport nem ért el többletnyereséget) három­millió forint jövedelemrészese­dést fizettek ki az általuk elért terven felüli nyereség arányá­ban. Felszólalásában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter az ágazat „zár­számadásáról" adott tájékoz­tatást. Az utóbbi évek legne­hezebb és legbonyolultabb esz­tendejének minősítette 1983-at, részben az aszály, de elsősor­ban a megromlott piaci viszo­nyok miatt. A mezőgazdasági alaptevé­kenység alig 1—2 százalékkal maradt el az előző évi rekord­tól. Ami kiesés a növényterme­lésben keletkezett, azt az ál­lattenyésztés magasabb hoza­mai jórészt kompenzálták. Jól fejlődött a kiegészítő tevé­kenység, és ha a kettőt együtt nézzük, akkor az ágazat telje­sítette bruttó termelési tervét. A nyereség néhány milliárddal szerényebb lett, de így is jobb, mint amire számítottak. A dol­gozók személyes jövedelme 4,5 százalékkal nőtt, s a háztáji gazdaságok bevétele először haladta meg a 40 milliárd fo­rintot. Ez 12 százalékos növe­kedést jelent. — Ilyen lényeges — mon­dotta a miniszter —, hogy az ország élelmiszerellátását za­vartalanul biztosítani tudtuk, s 1984-ben sem adódhat semmi­féle gond az ország ellátásá­ban. Ami az exportot illeti, nehe­zebb volt a helyzet. Forintban számolva és volumenben 2 százalékkal .több árut vittünk a nemzetközi piacokra, mint egy évvel korábban. De olyan rosz- szak voltak az árviszonyok, hogy dollárban az előző évi bevételnek csak 88 százalékát értük el. Ilyen körülmények kö­zött is az egész agrártermelés igen jelentős aktívummal zárta nemzetközi kereskedelmét. Az 1984-es feladatokról szól­va Váncsa Jenő hangsúlyozta, hogy a 82-es rekord mezőgaz­Szovjet küldöttség Romániában Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet minisz­tertanács első elnökhelyettese, külügyminiszter vezetésével hét­főn délben szovjet párt- és kormányküldöttség érkezett Bu­karestbe, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a román kormány meghívásá­ra. A küldöttség tagja Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára és Nyikolaj Talizin, az SZKP KB tagja, miniszterelnök­helyettes, valamint Jevgenyij Tyazselnyikov, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. A küldöttséget az otopeni repülőtéren Gheorge Oprea, az RKP KB PVB tagja, első miniszterelnök-helyettes, Ste­fan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter, Miu Dobrescu, az RKP KB PVB pót­tagja, a KB titkára, loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, mi­niszterelnök-helyettes, valamint Traian Dudás, az RKP KB tag­ja, Románia moszkvai nagykö­vete fogadta. Bukarestben hétfő délután megkezdte tárgyalásait az Andrej Gromiko vezette szov­jet párt. és kormányküldöttség. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának szék­házában Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román szo­cialista köztársaság elnöke üdvözölte a szovjet delegációt, s az első tanácskozáson ő is részt vett. Trudeau az NDK-ban Pierre Elliott Trudeau kana­dai miniszterelnök hétfőn há­romnapos hivatalos látogatás­ra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett. A kana­dai kormányfőt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke hívta meg. Berlinben nagy érdeklődés­sel tekintenek a tárgyalások elé, mert Kanada az utóbbi időben nemegyszer szót emelt a nemzetközi feszültség élező­dése, a fegyverkezési hajsza fokozódása ellen. A stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedések­kel és a leszereléssel foglalko­zó konferencián hétfő délután felszólalt Varga István nagykö­vet, a magyar küldöttség veze­tője. Utalt arra, hogy a két hete kezdődött konferencia megnyitó ülésein részt vevő gl- lamok külügyminiszterei érté­kelték az európai helyzetet és felvázolták a tárgyalások poli­tikai kereteit. Most, amikor a konferencia előtt álló felada­tok, s a különböző álláspon­A francia kormány meghívá­sára vasárnap este Párizsba érkezett Ivan Arhipov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese. Francois Mitterrand elnök kedden dél­után fogadja a szovjet vendé­get, aki látogatása során má­sok között megbeszélést folytat Pierre Mauroy miniszterelnök­kel, Claude Sheysson külügy­miniszterrel és a kormány több más tagjával. Ivan Arhipov látogatásának poitikai és gazdasági szem­pontból egyaránt nagy jelen­tőséget tulajdonítanak Párizs­ban. A francia kommentátorok általában azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben Franciaország a kelet—nyugati párbeszéd fenn. tartására törekszik és az elmúlt években tanúsított tartózkodás utón most ismét aktivizálni igyekszik kapcsolatait a Szov­jetunióval. A nemzetközi hely­zet és a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztése minden bizony­nyal nagy súllyal szerepel majd Mitterrand elnök és Arhipov megbeszélésén — vélekednek a kommentátorok. Francia gazdasági körökben is nagy várakozással tekinte­nek a látogatás elé. A kétol­dalú árucsere-forgalomban a francia deficit 1982-ben 8,6 milliárd frank volt. Tavaly 4 tok megvitatása folyik, a ma­gyar küldött hangsúlyozta, hogy a konferencia tervékeny- ségének fő figyelmét — a fe­szültséget kiváltó okok ismere­tében — a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések átfogó megközelítésére indokolt fordí­tani. Ezeknek az intézkedések­nek meg kell felelniük az erő­szakról való lemondás érvénye­sítésére és az atomfegyverek elsőként történő használata betiltására irányuló kezdemé­nyezéseknek. milliárdra csökkent, de Párizs­ban ezt is túl magasnak tart­ják — és úgy vélik, hogy az év elején megindult szovjet földgázszállítás következtében ez a deficit ismét növekedni fog. Éppen ezért szeretnék, ha a francia ipar több nagyobb arányú megrendelést kapna a Szovjetuniótól. A Renault és Moszkvics autógyár között a közelmúltban kötött megálla­podást biztató jelnek tekintik ebben az irányban. Francia gazdasági körökben hangsú­lyozzák, hogy a francia válla­latok szívesen bekapcsolódná­nak a szovjet iparban folyó széles körű modernizálási prog­ramba. Szovjet részről több íz­ben is hangsúlyozták, hogy megfelelő feltételek esetén ké­szek a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. ♦ „A Szovjetunió jó kapcsola­tokat akar Franciaországgal” — jelentette ki Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese Pá­rizsba érkezése után a L’Hu- manitének adott nyilatkozatá­ban. — Kormányom azzal bízott meg, hogy vizsgáljam meg a francia vezetőkkel együtt a gazdasági kapcsolatok és együttműködés kérdéseit min­den területen — mondotta. — Úgy véljük, hogy ezek jó szin­ten vannak, de lehetőségeket látunk azok kiszélesítésére és sokrétűbbé tételére több téren. Ezt fogjuk megvizsgálni az e héten Párizsban folytatandó megbeszéléseken. Reméljük, hogy azok lehetővé teszik a további közeledést a két or­szág között. Természetesen konkrét javaslatokat is hoztam magammal ebből a célból. Arra a kérdésre, vajon le­hetséges-e a politikai egyezte­tés és a párbeszéd a nagy nemzetközi problémákról, Ar­hipov azt válaszolta, hogy lá­togatása nyomon követi Gro­miko és Cheysson külügymi­niszterek fontos stockholmi ta­lálkozóját. „Ha francia part­nereink kívánják, újabb eszme­cserét folytathatunk ezekről a kérdésekről” — mondotta, majd hangsúlyozta: nehéz el­választani az együttműködés kérdéseit a nemzetközi kapcso­latok problémakörétől. A jó együttműködés a politikai pár­beszéd fontos tényezője. Nos, mi jó kapcsolatokat akarunk Franciaországgal. (Folytatás a 2. oldalon) A Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat pécsi üzeme olaj. és gázégő-berendezések, valamint ka- / zánok üzembe helyezésével, karbantartásával és javításával foglalkozik. Képünkön: gázégő auto­matika műszeres vizsgálata látható. Szovjet-francia gazdasági érdekeltségek

Next

/
Thumbnails
Contents