Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-30 / 29. szám

Vita a magyar koronáról Nem kell újra tanilnink! Nyilatkozik lapunkban dr. Fülep Ferenc, a korona­bizottság elnöke Újra kell-e tanulnunk mind­azt, amit eddig a magyar ko­ronáról tudtunk? Ez a kérdés foglalkoztatja az embereket azóta, hogy a Hét elmúlt va­sárnapi műsorában új hipoté­zist hal Ihattunk-láthattunk a korona keletkezéséről. Mit tu­dunk? Azt, hogy két részből van: az alsó — bizánci erede­tű — a corona graeca, a felső — a keresztpánt — pedig a corona latina, s hogy a kettő­ről a mostani egyesített formá­ban III. Béla (1173—1196) ko­ra óta tudunk. És az új: a ko­rona ebben a mai alakjában készült, feltehetően valamikor az első évezred utolsó negye­dében. — Valóban újra kell-e ta­nulnunk a korona-ismeretein­ket? — Ezzel a kérdéssel fordult a HDN dr. Fülep Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatójához, a koronabizott­ság elnökéhez, aki a héten a PMMF pécsi tudományos kon­ferenciáján tartott előadást. — Bár a koronabizottság az ügyben még nem alakította ki hivatalos véleményét, így te­hát csak a magam nevében nyilatkozhatom, azt határozot­tan kijelenthetem: a koronával kapcsolatos ismereteinket nem kell átértékelni. — A hallottak mégis elgon­dolkodtatják a közvéleményt. — Az ötvösök több olyan dolgot fedeztek fel, amin a szakembereknek is el kell gon­dolkodtok. Például azon, hogy a keresztpánt a mostani méret­ben készült, tehát négy apostol nem az utólagos csonkítás mi­att hiányzik. Érdekes gondolat az is, hogy a keresztpánt köze­pén a trónoló Krisztus — a Pantokrátor — figurájában lé­vő lyuk eredetileg készült. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy a kereszt részére: itt más is lehetett. — Az egyidejűséget — a laikus számára — bizonyítani látszik az ismertetett közös mé­retrendszer. — Az a bizonyos kéthüvely- kes méretrendszer valóban je­len van mindkét koronarészen, a törvényszerűséget el is kell fogadnunk, hiszen lemérhető. De az egyidejűséget ez sem bi­zonyítja, hiszen a 11. század­ban ugyanazok a törvényszerű­ségek érvényesülhettek az öt­vösöknél, mint a 13.-ban. A kö­zös mérettől tehát még lehet­nek különálló alkotórészek. — Ha el is fogadnánk az egyidejűséget, mivel magyaráz­ható a két koronarész görög, ill. latin feliratozása, amiből a nevüket is kapták? — Ez bizony külön is alapos bizonyításra szorul az új hipo­tézis kidolgozóitól. — A legmeghökkentőbb új­donságként a kormegállapitás hat. — Szent István koronájáról tudjuk, hogy a ménfői csata után — amikor Aba Sámuelt legyőzték és Pétert ültették vissza a trónra — a győztes Henrik császár visszaküldte a koronát Rómába —, mert on­nan származott —, ahol annak nyoma veszett. Tehát ami a birtokunkban van, az nem Szent István koronája — ez az egyik. A másik, hogy a koro­nával foglalkozó legkiválóbb tudósok mindig is a kétfélesé- get hangoztatták. így volt az 1981-es nemzetközi szimpóziu­mon is, ahol pl. Fillitz osztrák tudós nagyon határozottan ál­lította: az apostolok feltétlenül magyarországi műhelyben ké­szültek, de Szent István korá­nál sokkal később. A magam ismereteire is alapozva, nem tudom: mivel lenne bizonyítha­tó a 750—1000 közti keletke­zés. — Hogyan összegezi a véle­ményét? — Amit hallottunk, az sze­rintem egy teória a sok közül, ami a korona körül az évszá­zadok alatt keletkezett. Ezt te­hát a deklarálás szintjéről a tudományos bizonyítás szintjé­re kell emelni. Az új feltétele­zés vitájára, — cáfolatára — fel kell készülnie a korona-bi­zottságnak is. Hársfai István Tíz eifveI ezelőtt Pécsett is volt Farsangi mulatságok - jelmezek nélkül A télutó búcsúztatása már évszázadok óta szokás. A ta­vasz várását farsangi, karnevá. li mulatságok teszik szinpom. pássá. Farsangkor minden em­ber megváltozik, elfeledkezik köznapi bújárál-bajórál, tán. col, imulot és varázslatosnak mutatja magát. Igaz, tíz évvel ezelőtt könnyen ment Pécsett is a dolog: volt, aki tündér, ki­rálylány, huszár, varázsló, her­ceg, vagy éppen boszorkány, esetleg ördög volt. A kölcsön­zés azonban tíz évvel ezelőtt megszűnt. Az okok mindenki előtt köztudottak: lebontották Pécsett, a Rákóczi út 66. szám alatti épületet, ahol a jelmez­kölcsönző raktárhelyisége állt. Akkor hiáiba fordultak bárhová, így üzlethelyiség hiányában a jelmezek, (kellékek, cipők, dí­szek visszakerülték a vállalat közipontjába, Budapestre. Azóta csak esküvői ruha kölcsönzésé­vel foglalkoznak. Dr. Köbdebó Jánosné már több mint két évtizede dolgozik a Jelmezlkölcsönző Vállalat pé­csi kirendeltségén. — Mintha megint sláger len­ne a jelmezes mulatozás. De hiába keresik, érdeklődnek ná. lünk, nem tudunk semmit sem adni. Mi szívesen foglalkoznánk a kölcsönzéssel, de nincs rak­tárhelyiségünk. A jelmezbe, ál. arába öltözés teljesen idény­jellegű dolog, maszek ezt nem bírná. Hisz csop egy hónapig van szezon, az év többi hó­napjában raktározni ikellene a ruhadarabokat és lábbeliket. — Mit Vinnének most legszí­vesebben a felnőttek és a gye­rkek? — A felnőttek szerintem a keleti holmikat: csillogjon, vil­logjon, és legyen egy kicsit merész. Sokat sejtessen. A gye­rekek az állatfigurákat, űrha­jós öltözékeket, és indián— koVboj felszereléséket keresné­nek. Még mindig vannak, öleik jönnek és kérik. Nem mindenki ért a varráshoz. A kölcsönzés egyszerűbb és olcsóbb lenne. Pedig milyen szívesen öltöz­nénk, alakulnánk át egy estére, éjszakéra mássá, ha lehetne. Mert ki ne szeretné tánc köz­ben magához szorítani kelet mesés hercegnőjét, vagy a fran­cia királylányt? Talán a kö­vetkező években... Ádám Erika Ha kölcsönözni nem lehet, me- rítsünk saját ötleteinkből Fotó: Proksza László Bauer Ferenc szenvedélye a gyűjtés I. Istvántól minden pénzem meglegyen Az Osztrák—Magyar Monar­chia idején napvilágot látott Ki kicsoda? sok mindent elfecseg a hajdani nagyságokról, bár a kártya, és egyéb adósságaik­ról, és más takargatnivalóikról szemérmesen hallgat. És ki tudja, hány kézen fordult meg eddiq az 1520-as években ki­adott görög—latin szótár, és vajon ki írhatta lapjaira jibatol- lal a széljegyzeteket? Bauer Ferenc gyűjteményé­vel ismerkedve kavarognak fe­jemben a soha meg nem vá­laszolható kérdések. Mohácsi lakásában a szenvedély alkotta házi múzeuma történelmet idéz: ,.Aki nem ismeri a múl­tat, nincs jelene”. Talán Szé­chenyi mondta e bölcsességet. Bauer Ferenc ezt már szinte hatvan éve komolyan veszi, annyi szent. Itt könyvek, ott órák, amott tányérok külön- külön, vagy egymás társaságá­ban. — Nincs még szinte semmi se rendezve — szabadkozik —, nincs rá időm. Majd ha nyug­díjas leszek. Talán az unokáim segítenek... Kedvencei: Brezsnyev és Car­ter a SALT—II. tárgyalásokra kiadott felülbélyegzett osztrák borítékon. Az angol királyi csa. Iád — igaz, szépmívű ezüstér­men — békésen megfér a mo­hácsi lakásban. (Különös érté_ ke: 1977-ben adták ki ötezer pé'dányban Londonban, II. Er­zsébet ezüstjubileumára.) Vagy az 1946-os ezüst kossuthos ötforintos — vajon ma hány százast ér a gyűjtőknek? — a peremén körben olvasható: Munka a nemzeti jólét alapja. Ezt majd negyven éve írták . . . Gyűjtőszenvedélyét gyerekko­rától éli, ha valamit meglátott a földön, amiért érdemes volt lehajolni, felvette. Manapság se tesz másként. Hogy mi min­dene van? Görög, római és legújabb kori pénzérmék, bár a mostaniakat nagyobb kedvvel gyűjti a világ minden tájáról szabályos numizmatg tasakocs- kákban, nylonzacskókban .., Pénz, pénz, pénz. — Csak a takarékban nincs. Szívesebben költők gyűjtemé­nyem gyarapítására. Nem já­rok aukciókra. Van időm ki­várni, míg újabb darabhoz jut­hatok. Kivárta. Tekintélyes gyűjte­ménye van tányérokból, korsók_ bál, könyvekből, levelőlapok- ból — van kézzel festett a szá- zadeleji Kínából — és órákból, melyeket rokona segítségével keltett életre. Bélyegzőórája is van, a rossznyelvek szerint azért, hogy otthon el tudjon számolni az idejével. A három Az MTA Dunántúli Tudomá­nyos Intézete, a Boranya me­gyei Tanács és a KISZ Baranya rnegye. Bizottsága rendezésé, 'ben e hét végén, február 3-án és 4-én kerül sor Pécsett, ,,Az aprófalvak közélete és ifjúsága" címmel rendezendő konferen. ciára. A konferencia célja, hogy al­kalmat teremtsenek elméleti és gyakorlati szakemberék vitájá­ra, s ezzel hozzájáruljon a két­napos tanácskozás az aprófal. unokájára gondolva bélyegeket is gyűjtőn, aztán megszületett a negyedik unoka . . — Gvuitök és nem kereske. dek. Bár életemben egyetlen­egyszer nem tudtam nemet mondani és .. . szóval eladtam egy ezüstérmet, örült is akkor a feleségem . ., Azóta beletö­rődő^. hogy minden szenvedély pénzbe kerül. Bauer Ferenc a Temaforg mohácsi gyáregységének igaz. nótája, gyakran utazik külföld­re, van-< külföldi barátai lepik meg valami újdonsággal, rit­kasággal. — Mit szeretne még megsze­rezni? — Minden vágyam, hogy I. Istvántól kezdve meglegyen az összes magyar pénzem. Sajnos, hiányos a gyűjteményem . . . Murányi László vakban jelentkező társadalmi gondok, feszültségék megoldá­sához. A témával foglalkozó el­méleti szakembereken kívül részt vesznék a hat aprófalvas megye — Baranya, Borsod, So­mogy, Vas, Veszprém és Zala — képviselői is. A tanácskozás, amelyről részletesen tudósítunk majd, három szekcióban fog zajlani, s a konferencia teljes anyagát az év első felében a rendező szervek megjelentetik. Uj tejtermékek a láthatáron Tejfölös túró, Baranya és Bólyi sajt Két új sajtféleséget kí­ván a közeljövőben piacra hozni a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Az egyik a trappista jellegű, félke­mény, kerek formájú Ba­ranya sajt, a másik az óvárihoz hasonló, félke­mény, hasáb formájú Bó­lyi sajt. Mindkét terméket megvizsgálta és minőségü­ket jónak találta a megyei Állategészségügyi és Élel­miszerellenőrző Állomás. Természetesen a fogyasz­tók döntik majd el, a meg­lévők mellett milyen új ízekkel szolgál a Baranya és a Bólyi sajt. A Kalocsa környéki Ag­ráripari Egyesülés a Ma­gyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi állomását kérte fel Tejfölös túró elne­vezésű termékének kidolgo­zására. A termék étkezési tehéntúróból és tejszínből áll, konyhasóval ízesítették, tejsavbaktérium színtenyé­szettel savanyították, mű­anyag tégelyben rétegesen töltve hozzák forgalomba. A szakvélemény szerint a Tejfölös túró érzékszervi tulajdonságai kiválóak, kö­zönségsikerre tarthat szá­mot. Az aprófalvak közélete és ifjúsága Pierre Cardin fő vásárlói a férfiak, (MTI-fotó.) Ez a név áll a Tanácskörúti épület homlokzatán. Semmi bolt, butik vagy üzlet. Csak egy név: Pierre Cardin. A ma­gyarázat felesleges is, hiszen a francia divatdiktátor neve már fogalommá vált A külön­legesen harmonizáló színvilá­Pierre Cardin gú, rafinálton elegáns vonalve­zetésű ruhakollekciók fogal­mává. Az üzlet berendezése, a sötétkék és szürke színek, a si­ma vonalak, az üvegek csillo­gása is Cardin kifinomult ízlé­sét tükrözik. Mondják, a saját belsőépítészei is rettegve vár­ják egy-egy butik megnyitását, Cardin úr véleményét. Szep­temberben, a budapesti meg­nyitón nem volt egy rossz sza­va sem, sőt az utánunk követ­kező bolgárok és kínaiak szá­mára Magyarország lett a jó példa. A Cardin butikot a Módi Ke­reskedelmi Vállalat a Hunga- rotex Vállalattal közösen üze­melteti. A kezdeti, főleg a ma­gas árak kavarta viharok már elmúltok, s az üzlet beilleszke­dett a „Módi” üzlethálózat hétköznapi életébe. Persze „a Cardin” mégsem egy a sok kö­zül. Árualapját elsősorban a francia import képezi, de egy- le több a Cardin-ház tervei alapján import és hazai alap­anyagból itthon készült modell. A „Módi” kiskereskedelmi fő­osztályvezetője, Hordós László szerint ez a legnehezebb, a modellek kiválasztása. A ma­gyar szakembereknek a legutol­só párizsi divatra és a hazai vásárlók igényeire egyaránt fi­gyelemmel kell lenniük. A ve­zérelv: sohasem szabad szél­sőségekre ragadtatniuk magu­kat. — Az első napon én is ott dolgoztam az üzletben — me­séli Hordós László — s láttam, sokan megbotránkoznak, ahogy egy ing 900 forintba kerül, de az igényeket azóta sem tud­juk kielégíteni. — Hogy volt-e már rekla­máció? Igen, például előfor­dult, hogy visszahoztak egy parfümöt, azzal, hogy néhány óra elteltével már nem érzi az illatát. De hát ez nem Char­lie! . .. Sok embernek fogal­ma sincs arról, hogy ő itt egy márkát vesz. Valóban. A márkás árukhoz, — gondolom — márkás ki­szolgálás is jár, a franciák flegmatikuson, elegánsan ke­reskednek. De hogyan keres­kednek itthon, a Cardin butik eladói? — A maximális udvariasság nálunk követelmény — mond­ja Balogh Lászlóné, az üzlet helyettes vezetője. Igyekeztünk fiatal gárdát összeszedni, töb­ben beszélnek idegen nyelve­ken ... Nálunk a vásárlók ké­nyelmesen körülnézhetnek, pró­bálgathatnak, szívesen adunk tanácsokat, és szívesen is ve­szik a segítségünket. Az el­adókra panasz még nem volt. — Van már törzsközönsé­gük? — Igen, és meglepő, hogy főleg férfiak. Az ingeket, se- flyemsálakat minden mennyi­ségben el tudjuk adni. Újab­ban keresik az öltönyöket, ez eddig nem volt, de már szól­tunk, hogy hozzanak. Sok a külföldi vevőnk, és ha nem is vásárolnak, szívesen bejönnek nézelődni. — Mennyi volt a legmaga­sabb összeg, amit egy alkalom- mai elköltötték itt? — Volt egy férj, aki egy­szerre több ruhát, kendőt, ki­egészítőt vett a feleségének, összesen 67 000 forintért. — önnek van már „Cardin" ruhája? — Nekem még nincs, és nem is lesz egyhamar — mondja mosolyogva Balogh Lászlóné. — Az üzlet pár hónapos forgal­ma viszont arról tanúskodik, hogy Budapesten is van egy réteg, amely „nagyon bele tud szeretni” Cardin úr modelljei- be. Müller Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents