Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-30 / 29. szám
Vita a magyar koronáról Nem kell újra tanilnink! Nyilatkozik lapunkban dr. Fülep Ferenc, a koronabizottság elnöke Újra kell-e tanulnunk mindazt, amit eddig a magyar koronáról tudtunk? Ez a kérdés foglalkoztatja az embereket azóta, hogy a Hét elmúlt vasárnapi műsorában új hipotézist hal Ihattunk-láthattunk a korona keletkezéséről. Mit tudunk? Azt, hogy két részből van: az alsó — bizánci eredetű — a corona graeca, a felső — a keresztpánt — pedig a corona latina, s hogy a kettőről a mostani egyesített formában III. Béla (1173—1196) kora óta tudunk. És az új: a korona ebben a mai alakjában készült, feltehetően valamikor az első évezred utolsó negyedében. — Valóban újra kell-e tanulnunk a korona-ismereteinket? — Ezzel a kérdéssel fordult a HDN dr. Fülep Ferenchez, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójához, a koronabizottság elnökéhez, aki a héten a PMMF pécsi tudományos konferenciáján tartott előadást. — Bár a koronabizottság az ügyben még nem alakította ki hivatalos véleményét, így tehát csak a magam nevében nyilatkozhatom, azt határozottan kijelenthetem: a koronával kapcsolatos ismereteinket nem kell átértékelni. — A hallottak mégis elgondolkodtatják a közvéleményt. — Az ötvösök több olyan dolgot fedeztek fel, amin a szakembereknek is el kell gondolkodtok. Például azon, hogy a keresztpánt a mostani méretben készült, tehát négy apostol nem az utólagos csonkítás miatt hiányzik. Érdekes gondolat az is, hogy a keresztpánt közepén a trónoló Krisztus — a Pantokrátor — figurájában lévő lyuk eredetileg készült. Ez azonban még nem bizonyítja, hogy a kereszt részére: itt más is lehetett. — Az egyidejűséget — a laikus számára — bizonyítani látszik az ismertetett közös méretrendszer. — Az a bizonyos kéthüvely- kes méretrendszer valóban jelen van mindkét koronarészen, a törvényszerűséget el is kell fogadnunk, hiszen lemérhető. De az egyidejűséget ez sem bizonyítja, hiszen a 11. században ugyanazok a törvényszerűségek érvényesülhettek az ötvösöknél, mint a 13.-ban. A közös mérettől tehát még lehetnek különálló alkotórészek. — Ha el is fogadnánk az egyidejűséget, mivel magyarázható a két koronarész görög, ill. latin feliratozása, amiből a nevüket is kapták? — Ez bizony külön is alapos bizonyításra szorul az új hipotézis kidolgozóitól. — A legmeghökkentőbb újdonságként a kormegállapitás hat. — Szent István koronájáról tudjuk, hogy a ménfői csata után — amikor Aba Sámuelt legyőzték és Pétert ültették vissza a trónra — a győztes Henrik császár visszaküldte a koronát Rómába —, mert onnan származott —, ahol annak nyoma veszett. Tehát ami a birtokunkban van, az nem Szent István koronája — ez az egyik. A másik, hogy a koronával foglalkozó legkiválóbb tudósok mindig is a kétfélesé- get hangoztatták. így volt az 1981-es nemzetközi szimpóziumon is, ahol pl. Fillitz osztrák tudós nagyon határozottan állította: az apostolok feltétlenül magyarországi műhelyben készültek, de Szent István koránál sokkal később. A magam ismereteire is alapozva, nem tudom: mivel lenne bizonyítható a 750—1000 közti keletkezés. — Hogyan összegezi a véleményét? — Amit hallottunk, az szerintem egy teória a sok közül, ami a korona körül az évszázadok alatt keletkezett. Ezt tehát a deklarálás szintjéről a tudományos bizonyítás szintjére kell emelni. Az új feltételezés vitájára, — cáfolatára — fel kell készülnie a korona-bizottságnak is. Hársfai István Tíz eifveI ezelőtt Pécsett is volt Farsangi mulatságok - jelmezek nélkül A télutó búcsúztatása már évszázadok óta szokás. A tavasz várását farsangi, karnevá. li mulatságok teszik szinpom. pássá. Farsangkor minden ember megváltozik, elfeledkezik köznapi bújárál-bajórál, tán. col, imulot és varázslatosnak mutatja magát. Igaz, tíz évvel ezelőtt könnyen ment Pécsett is a dolog: volt, aki tündér, királylány, huszár, varázsló, herceg, vagy éppen boszorkány, esetleg ördög volt. A kölcsönzés azonban tíz évvel ezelőtt megszűnt. Az okok mindenki előtt köztudottak: lebontották Pécsett, a Rákóczi út 66. szám alatti épületet, ahol a jelmezkölcsönző raktárhelyisége állt. Akkor hiáiba fordultak bárhová, így üzlethelyiség hiányában a jelmezek, (kellékek, cipők, díszek visszakerülték a vállalat közipontjába, Budapestre. Azóta csak esküvői ruha kölcsönzésével foglalkoznak. Dr. Köbdebó Jánosné már több mint két évtizede dolgozik a Jelmezlkölcsönző Vállalat pécsi kirendeltségén. — Mintha megint sláger lenne a jelmezes mulatozás. De hiába keresik, érdeklődnek ná. lünk, nem tudunk semmit sem adni. Mi szívesen foglalkoznánk a kölcsönzéssel, de nincs raktárhelyiségünk. A jelmezbe, ál. arába öltözés teljesen idényjellegű dolog, maszek ezt nem bírná. Hisz csop egy hónapig van szezon, az év többi hónapjában raktározni ikellene a ruhadarabokat és lábbeliket. — Mit Vinnének most legszívesebben a felnőttek és a gyerkek? — A felnőttek szerintem a keleti holmikat: csillogjon, villogjon, és legyen egy kicsit merész. Sokat sejtessen. A gyerekek az állatfigurákat, űrhajós öltözékeket, és indián— koVboj felszereléséket keresnének. Még mindig vannak, öleik jönnek és kérik. Nem mindenki ért a varráshoz. A kölcsönzés egyszerűbb és olcsóbb lenne. Pedig milyen szívesen öltöznénk, alakulnánk át egy estére, éjszakéra mássá, ha lehetne. Mert ki ne szeretné tánc közben magához szorítani kelet mesés hercegnőjét, vagy a francia királylányt? Talán a következő években... Ádám Erika Ha kölcsönözni nem lehet, me- rítsünk saját ötleteinkből Fotó: Proksza László Bauer Ferenc szenvedélye a gyűjtés I. Istvántól minden pénzem meglegyen Az Osztrák—Magyar Monarchia idején napvilágot látott Ki kicsoda? sok mindent elfecseg a hajdani nagyságokról, bár a kártya, és egyéb adósságaikról, és más takargatnivalóikról szemérmesen hallgat. És ki tudja, hány kézen fordult meg eddiq az 1520-as években kiadott görög—latin szótár, és vajon ki írhatta lapjaira jibatol- lal a széljegyzeteket? Bauer Ferenc gyűjteményével ismerkedve kavarognak fejemben a soha meg nem válaszolható kérdések. Mohácsi lakásában a szenvedély alkotta házi múzeuma történelmet idéz: ,.Aki nem ismeri a múltat, nincs jelene”. Talán Széchenyi mondta e bölcsességet. Bauer Ferenc ezt már szinte hatvan éve komolyan veszi, annyi szent. Itt könyvek, ott órák, amott tányérok külön- külön, vagy egymás társaságában. — Nincs még szinte semmi se rendezve — szabadkozik —, nincs rá időm. Majd ha nyugdíjas leszek. Talán az unokáim segítenek... Kedvencei: Brezsnyev és Carter a SALT—II. tárgyalásokra kiadott felülbélyegzett osztrák borítékon. Az angol királyi csa. Iád — igaz, szépmívű ezüstérmen — békésen megfér a mohácsi lakásban. (Különös érté_ ke: 1977-ben adták ki ötezer pé'dányban Londonban, II. Erzsébet ezüstjubileumára.) Vagy az 1946-os ezüst kossuthos ötforintos — vajon ma hány százast ér a gyűjtőknek? — a peremén körben olvasható: Munka a nemzeti jólét alapja. Ezt majd negyven éve írták . . . Gyűjtőszenvedélyét gyerekkorától éli, ha valamit meglátott a földön, amiért érdemes volt lehajolni, felvette. Manapság se tesz másként. Hogy mi mindene van? Görög, római és legújabb kori pénzérmék, bár a mostaniakat nagyobb kedvvel gyűjti a világ minden tájáról szabályos numizmatg tasakocs- kákban, nylonzacskókban .., Pénz, pénz, pénz. — Csak a takarékban nincs. Szívesebben költők gyűjteményem gyarapítására. Nem járok aukciókra. Van időm kivárni, míg újabb darabhoz juthatok. Kivárta. Tekintélyes gyűjteménye van tányérokból, korsók_ bál, könyvekből, levelőlapok- ból — van kézzel festett a szá- zadeleji Kínából — és órákból, melyeket rokona segítségével keltett életre. Bélyegzőórája is van, a rossznyelvek szerint azért, hogy otthon el tudjon számolni az idejével. A három Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a Boranya megyei Tanács és a KISZ Baranya rnegye. Bizottsága rendezésé, 'ben e hét végén, február 3-án és 4-én kerül sor Pécsett, ,,Az aprófalvak közélete és ifjúsága" címmel rendezendő konferen. ciára. A konferencia célja, hogy alkalmat teremtsenek elméleti és gyakorlati szakemberék vitájára, s ezzel hozzájáruljon a kétnapos tanácskozás az aprófal. unokájára gondolva bélyegeket is gyűjtőn, aztán megszületett a negyedik unoka . . — Gvuitök és nem kereske. dek. Bár életemben egyetlenegyszer nem tudtam nemet mondani és .. . szóval eladtam egy ezüstérmet, örült is akkor a feleségem . ., Azóta beletörődő^. hogy minden szenvedély pénzbe kerül. Bauer Ferenc a Temaforg mohácsi gyáregységének igaz. nótája, gyakran utazik külföldre, van-< külföldi barátai lepik meg valami újdonsággal, ritkasággal. — Mit szeretne még megszerezni? — Minden vágyam, hogy I. Istvántól kezdve meglegyen az összes magyar pénzem. Sajnos, hiányos a gyűjteményem . . . Murányi László vakban jelentkező társadalmi gondok, feszültségék megoldásához. A témával foglalkozó elméleti szakembereken kívül részt vesznék a hat aprófalvas megye — Baranya, Borsod, Somogy, Vas, Veszprém és Zala — képviselői is. A tanácskozás, amelyről részletesen tudósítunk majd, három szekcióban fog zajlani, s a konferencia teljes anyagát az év első felében a rendező szervek megjelentetik. Uj tejtermékek a láthatáron Tejfölös túró, Baranya és Bólyi sajt Két új sajtféleséget kíván a közeljövőben piacra hozni a Baranya megyei Tejipari Vállalat. Az egyik a trappista jellegű, félkemény, kerek formájú Baranya sajt, a másik az óvárihoz hasonló, félkemény, hasáb formájú Bólyi sajt. Mindkét terméket megvizsgálta és minőségüket jónak találta a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás. Természetesen a fogyasztók döntik majd el, a meglévők mellett milyen új ízekkel szolgál a Baranya és a Bólyi sajt. A Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi állomását kérte fel Tejfölös túró elnevezésű termékének kidolgozására. A termék étkezési tehéntúróból és tejszínből áll, konyhasóval ízesítették, tejsavbaktérium színtenyészettel savanyították, műanyag tégelyben rétegesen töltve hozzák forgalomba. A szakvélemény szerint a Tejfölös túró érzékszervi tulajdonságai kiválóak, közönségsikerre tarthat számot. Az aprófalvak közélete és ifjúsága Pierre Cardin fő vásárlói a férfiak, (MTI-fotó.) Ez a név áll a Tanácskörúti épület homlokzatán. Semmi bolt, butik vagy üzlet. Csak egy név: Pierre Cardin. A magyarázat felesleges is, hiszen a francia divatdiktátor neve már fogalommá vált A különlegesen harmonizáló színviláPierre Cardin gú, rafinálton elegáns vonalvezetésű ruhakollekciók fogalmává. Az üzlet berendezése, a sötétkék és szürke színek, a sima vonalak, az üvegek csillogása is Cardin kifinomult ízlését tükrözik. Mondják, a saját belsőépítészei is rettegve várják egy-egy butik megnyitását, Cardin úr véleményét. Szeptemberben, a budapesti megnyitón nem volt egy rossz szava sem, sőt az utánunk következő bolgárok és kínaiak számára Magyarország lett a jó példa. A Cardin butikot a Módi Kereskedelmi Vállalat a Hunga- rotex Vállalattal közösen üzemelteti. A kezdeti, főleg a magas árak kavarta viharok már elmúltok, s az üzlet beilleszkedett a „Módi” üzlethálózat hétköznapi életébe. Persze „a Cardin” mégsem egy a sok közül. Árualapját elsősorban a francia import képezi, de egy- le több a Cardin-ház tervei alapján import és hazai alapanyagból itthon készült modell. A „Módi” kiskereskedelmi főosztályvezetője, Hordós László szerint ez a legnehezebb, a modellek kiválasztása. A magyar szakembereknek a legutolsó párizsi divatra és a hazai vásárlók igényeire egyaránt figyelemmel kell lenniük. A vezérelv: sohasem szabad szélsőségekre ragadtatniuk magukat. — Az első napon én is ott dolgoztam az üzletben — meséli Hordós László — s láttam, sokan megbotránkoznak, ahogy egy ing 900 forintba kerül, de az igényeket azóta sem tudjuk kielégíteni. — Hogy volt-e már reklamáció? Igen, például előfordult, hogy visszahoztak egy parfümöt, azzal, hogy néhány óra elteltével már nem érzi az illatát. De hát ez nem Charlie! . .. Sok embernek fogalma sincs arról, hogy ő itt egy márkát vesz. Valóban. A márkás árukhoz, — gondolom — márkás kiszolgálás is jár, a franciák flegmatikuson, elegánsan kereskednek. De hogyan kereskednek itthon, a Cardin butik eladói? — A maximális udvariasság nálunk követelmény — mondja Balogh Lászlóné, az üzlet helyettes vezetője. Igyekeztünk fiatal gárdát összeszedni, többen beszélnek idegen nyelveken ... Nálunk a vásárlók kényelmesen körülnézhetnek, próbálgathatnak, szívesen adunk tanácsokat, és szívesen is veszik a segítségünket. Az eladókra panasz még nem volt. — Van már törzsközönségük? — Igen, és meglepő, hogy főleg férfiak. Az ingeket, se- flyemsálakat minden mennyiségben el tudjuk adni. Újabban keresik az öltönyöket, ez eddig nem volt, de már szóltunk, hogy hozzanak. Sok a külföldi vevőnk, és ha nem is vásárolnak, szívesen bejönnek nézelődni. — Mennyi volt a legmagasabb összeg, amit egy alkalom- mai elköltötték itt? — Volt egy férj, aki egyszerre több ruhát, kendőt, kiegészítőt vett a feleségének, összesen 67 000 forintért. — önnek van már „Cardin" ruhája? — Nekem még nincs, és nem is lesz egyhamar — mondja mosolyogva Balogh Lászlóné. — Az üzlet pár hónapos forgalma viszont arról tanúskodik, hogy Budapesten is van egy réteg, amely „nagyon bele tud szeretni” Cardin úr modelljei- be. Müller Zsuzsa
