Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-29 / 28. szám
magazin ndorra Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin irt. 23. Bolondít. áltat. 25. A függőleges 21. szám alatti novellát ez a képes hetilap ingyen, húsvéti mellékletként adta ki. 27. 1915-ben irta ezt a szatirikus regényét. 28. Ebben az 1918-ban megjelent regényében maradandóan rajzolta meg a századelő züllő magyar világát. 30. Riga betűi megkeverve. 31. Előkelősködő, nagy. képű. 32. Az értékpapír szelvénye, erre fizetik az osztalékot. 33. Hadisten a római •mitológiában, 34. A Földközi-tenger melléktengere. 36. Az új mértékegységrend- szer. 37. Magyar ige. görög betű. 39. Népszerű színész (Flórián). 41. Angol ital- keverék. 43. Érzékel. 46. A hazai munkásmozgalom harcosa volt (Sándor). 52. Cin. 53. Az argon vegyjele. 54. Dátumrag. 56. A csík hatá.rai! 59. A boka egynemű betűi. 61. Ha sok van belőle, marja a gyomrot. 63. A kalcium és az ittrium vegy. jele. 66. Zavaros tea! 68. Kifogástalan. 70. Ordítani kezd I. Holló János Beküldendő: a vízszintes 13., 22., 35., és a függőleges 21.. 25., 27., 28. számú sorok megfejtése, legkésőbb február 6- án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Pótlólag közöljük a december- 24-i lapunkban megjelent helyes megfejtést, valamint a nyertesek nevét: Karácsony. Az én kedves kis falumban minden szívben csak szeretet lakik máma. Könyvjutalmat nyertek: Borcsák Valéria. Palotabozsok, Kossuth u. 220. Kecskés Károlyné, Pécs, Rókus u. 3 B„ Lickert János. Véménd Rákóczi út 33., Nagy Csaba, Pécs, Siklós; út 28., Szilvási Ignác, Komló, Vörösmarty u. 17. A január 15-i lapban közölt rejtvény megfejtése: A dal ma szép lesz. mély lesz és enyém, szimbólumokkal teljes költemény. Könyvjutalmat nyertek: Árvay József né, Öcsény, Bartók’ B. u. 3., Horváth Jánosné, Boly, Postahivatal, Miklós Sándor. Pécs, Kolozsvár u. 24., Schuszter József, Nagy- budmér Petőfi u. 18., Wellowszky Klára, Pécs, Surányi M. u. 27. A könyveket postán küldjük el. Séta a JPTE botanikus kertjének üvegházaiban Kint még áll a hó, hideg is van, zúzmarásak a fák. Bent a pálmaházban viszont a télövezte trópusok küldik felénk meleg leheletüket. Mintha valamelyik dél-amerikai őserdőbe tévedtem volna, ahol az óriáskígyót rejtő, méregzöld lombok mögött indiánok leselkednek mérgezett nyilaikkal . . . Várom, hogy a vanília kúszó indái között felbukkanjon egy kolibri, avagy halkan megreccsenjen valami korhadó faág egy lassú léptű, lomha nagy ragadozó talpa alatt. Szerencsémre ilyesmitől nem kell tartanom itt, a Janus Pannonius Tudományegyetem botanikus kertjének üvegházaiban. Ebben a páratéli, termékeny csöndben, a környezet különös varázsától érintetten alighanem csak a magamfajta laikus látogatók ámítják magukat efféle dolgokkal. Kísérőm, Dobosiné Forró Marianna kertészmérnök elmagyarázza, mi minden történik itt. — A botanikus kert öt hektárnyi területen fekszik. Elhelyezkedése és klímája a Mecsek déli lejtőire jellemző, mediterrán jellegű. Elsősorban természetesen oktatási célokat szolgál, de ahogy mondani szokás, pihenési és esztétikai igényeket is kielégít. Kis leltár: Kint, a párás üvegházakat övező parkban örökzöldekből, fenyőkből 100 faj, lombos fákból, cserjékből 300 faj, évelő növényekből 5000 .faj található. Bent az üvegházban a kaktuszfajok száma 1200, a pozsgásoké 800, a broméliáké 150, a páfrányoké 100, a pálmáké pedig 80. Emellett 150 egyéb trópusi faj él még az üvegházak páradús légtereiben. Igen gazdag a sziklakerti növényállomány is. Az üvegházakat a bennük lévő növények, növényegyüttesek alapján trópusi-, szubtrópusi, broméliás háznak, páf- rányos háznak, pálmaháznak, kaktusz- és szukkulensháznak nevezik. A botanikus kert és az üvegházak tulajdonképpen a növénytani tanszék élő, különleges tantermeit képezik, ohol a biológia szakos hallgatók elvégezhetik rendszertani gyakorlataikat, kísérletezhetnek. konkrét gyakorlati ismereteket gyűjthetnek, folyamatokat, jelenségeket figyelhetnek meg. Gyakran előfordul, hogy itteni kísérleti műveletek, és azok eredményei képezik egy-egy szakdolgozat, vagy tudományos fokozat megszerzését szolgáló dolgozat alapját. Az egyetem oktatói szobáit, reprezentációs helyiségeit diszítő virágok, dísznövények is innen kerülnek ki. A botanikus kert életét, az ott folyó munkákat dr. Tihanyi Jenő tanszékvezető és Dobosiné Forró Marianna irányítják. Jávor Andor vezető kertésszel együtt összesen heten dolgoznak a botanikus kertben, üvegházakban — kertészek, fizikai dolgozók. Sajnos az Öt kontinens növényei öt hektáron adott munkaerő a mai megnövekedett feladatokhoz már itt is kevésnek bizonyul. — Ami a kert történetét illeti — mondja Forró Marianna — többé kevésbé ismert, hogy hajdan a jezsuita rendi gimnázium működésének idejében alapozták meg a gyűjteményt. Az első növényeket 1934-ben telepítették. Az eredeti növényállomány még abból az időből származik. A mostani kép kialakításában jelentős szerepe volt dr. Uher- kovich Gábor egykori tanszék,vezető fősikolai tanárnak, Keresztény József hajdani vezető kertésznek, dr. Pásztor György, későbbi tanszékvezető főiskolai tanárnak, Oroszné dr. Kovács Zsuzsanna adjunktusnak, aki az 1976-ban átadott kaktusz- és szukkulensház jelenlegi állományát Jávor Andor vezető kertésszel együtt telepítette. Ez utóbbi képezi most számszerűségében is a legjelentősebb gyűjteményünket. A legtöbbet azonban — mint az intézményünk falai között köztudott — tanszékünk jelenlegi vezetője, dr. Tihanyi Jenő tette ezért a kertért. Kis elegáns faházba lépünk be. A falak mentén fakkok, megszámlálhatatlan mennyiségű, egyforma méretű dobozzal. — Ez itt a maggyűjtemény — mutat a fakkokra a kertészmérnöknő. — Intézményünk 300 külföldi botanikus kerttel áll magcsere kapcsolatban. Magkatalógusainkat évenként elkészítjük és megküldjük cserepartnereinknek. A legutóbbiban 886 mag szerepelt. Egy-egy csereakció alkalmával 50—100 magot küldünk, illetve kapunk. — Milyen védettsége van jelenleg a kertnek? — Az országos védettséget biztosító eljárás folyamatban van. Sajnos, a területünk meglehetősen megcsappant, a további csökkenés már nem volna kívánatos. Nem szívesen említem meg, de elég sok a rongáló... 'és a „növénygyűjtő" is. Mindez együtt különösen indokolja a védetté nyilvánítást. — A pálmaházban néhány növényóriás már elérte az üvegtetőt. Gondolom, ezek ritka értékű növénykülönlegességek . . . — Igen. A pálmaházban élő Ficus elastica nyolc és fél méteres. Hazájában, Ke- let-lndiában gumifa vagy kaucsukfüge néven ismerik. Ugyancsak különlegességek, egzotikusak a pálmaház tetejét simogató 40—50 éves pálmák, így például a Kínában honos Trachycarpus excelsa (kenderpálma), vagy a Livisto- nia Chinensis (legyezőpálma), avagy a Howea belmoreana (kenciapálma) és sorolhatnám. A broméliásházban valamint egy kisebb szárnyban orchideák is vannak. Most éppen nyugalmi időszakukat élik, pihennek. Csupán egy kis Hae- maria discolor virágzik. Aprócska virágai kertészeti szempontból jelentéktelenek, különleges illatuk viszont méltóvá teszik őket a látogatók csodálatára. Látogatás . .. Kevesen tudják, de ez a — növénykedvelőknek bizonnyal felejthetetlen, nemes élményt jelentő botanikus kert látogatható is. Hétfőtől péntekig 10 és fél 12 között tekinthetők meg az üvegházak. Bebesi Károly Mi lesz a héten? 29-én, vasárnap 15 órától Játszóház lesz a Do-Zso-ban, 16.30-kor aprók tánca, 18.30-tól pedig felnőtt táncház kezdődik. Zenél: a Méta együttes. 29- én 17 órakor Nosztalgia a divat! címmel a KPVDSZ színpad vidám műsora kezdődjk a Nevelők Házában. 30- án, hétfőn 18 órakor kezdődik az TH-ban ,,A fegyverzet fejlődése a II. világháborúban" címmel Domb- rádi Lóránd kandidátus előadása. 1-én, szerdán 19 órakor az IH-ban a „Viágyázat, művészet!" sorozatban Aknai Tamás tart előadást „Beszélgetés a modern művészet problémáiról" címmel. 1-én 19 órakor hangzik el a Délszláv klubban „Baranyai horvát- szerb nyelvek" címmel Barics Ernő előadása. 1-én 19.30-kor kezdődik a Liszt Teremben a Modern Rézfúvósegyüt- tes és Failoni Donatella hangversenye. 4-én, szombaton délelőtt 9 órától farsangi játszóház lesz az Úttörőházban. /4-én 20 órakor a Do-Zso-ban Weöres Sándor: Psyché c. monodrámáját Gyuricza Liliann adja elő. Régi magyar kőhidak iMgjptS tozat akadályozza a viz szabad folyását, a nagynyílású, magas (púpos) hidak építéséhez rendszerint pedig a terepviszonyok nem voltak alkalmasak. Még a kis boltozatúakat is gyakran magasabbra építették a kelleténél. Ennek hátrányát, régen nem érezték, mert a ló- és ökörhúzta kocsi rázkódás nélkül kapaszkodott fel rá. A nagy sebességű autó azonban kellemetlenül és veszélyesen zökken a hídra érve, amin feltöltéssel segítettek a 20. században. A hortobágyihoz hasonlóan ugyancsak kilenc nyílású volt a Karcag határában álló Zádor-híd, amelynek azonban ma már csak öt nyílása — négy pillére — van, a többit lebontották, mert a Tisza szabályozása után az ártér megcsappant. A karcagi kőhíd előbb épült, mint a hortobágyi (1806—1809 között), s annak előfutára, egyszerűbb kivitelben. Még a karcaginál is korábban, 1802- ben építette Czigler Antal azt az egyíves kis kőhidat Gyula városában, melynek egyik végén kapusház áll. 1811 —1813 között építette Rábel Károly Jászdózsán a Tarna-patak partjait összekötő kőhidat, amely csakúgy, mint az előzőek, műemléki védelem alatt áll. Talán legöregebb az a kőhídunk, amely Tápióság és Zsiger határában, régen fontos kereskedelmi út vonalában állva a Sajgó-patak két partja között biztosította az átkelést. A kétnyílásos híd egyetlen pillére a patak közepén áll. A hídnak nincs korlátja. Építésének időpontja a múlt ködébe vész. A szájhagyomány úgy tartja, hogy még a törökök építették. Sajnos, a régi magyar kőhidakról alig tudunk ennél többet, de éppen olyan értékes emlékei a múltnak, mint épületeink. Óvjuk őket! dr. Csonkaréti Károly A karcagi kőhíd Rádió mellett. Hamisítók Tessék csak rám figyelni: . 1 liter tejből megittam 9 decit A maradékhoz öntöttem 9 deci vizet, így a keverési arány 90 százalék víz, 10 százalék tej. A •katyvalék azonnal szembetűnő, a hülye is látja, hogy a hamisításnak elképesztő jelenségé vei van dolgunk. Az ellenőrök játszi könnyedséggel kiderítették a csalást, ám hogy lehet, ‘hogy a tejátvevők ezt a me duzaiként áttetsző folyadékot tejnek minősítették? Amiko, az országos ellenőr e fenti ese. tét elmondta a riporternek amelynek következményéként jómagam elvégeztem eme 'kísérletet — nem akartam hin ni a fülemnek. A közelmúltban már írtam a tejhamisítókról ám ilyen mértékű csalásról még életemben nem hallottam Mit gondolnak, hol történt nagy leleplezés? Ugyanúgy Győr-Sopron megyében, még •hozzá a megyének azon falvaiban, ahol néhány héttel ezelőtt már lezajlott egy országos tej razzia. Az ellenőrök véleménye szerint azonban más megyékben is hamisítják a tejet (Baranya kivétel lehet. . .?) ki- sebb-nagyobb mértékben. Most már csak azt várom, mikor értesülök helyi tapasztalatokról. A teihamisíták — miután az első ellenőrzés lezajlott ,— bát. ran folytatták tovább a csalást mondván, az ellenőrök egyha marjában úgy sem térnek visz sza. Ebben bízott Budapesten az Abasári borozó boltvezetőnője is. Karácsony előtt 5400 forintra büntették, mert vizezte a bort. A bűnjelet — vagyis a vizes bort tartalmazó demi- zsonokat — a hatóság lepecsételte, gondolom azzal a szándékkal, hogy majd később elszállítják. De mert senki nem jelentkezett a szállítmányért, a boltvezetőnő feltörte a pecsétet és —, kimérte a vizezett bort a kedves vendégnek. „Úgysem jönnek az ellenőrök...!” De jöttek. És ezt követően már bí rósáa elé kerül majd az ügy. Mindebből kiderül, hogy milyen nehezen buknak le a bar vagy tejhamisítók. Kapnak néhány ezer forintos büntetést kifizetik (a korábbi csalásokból jut rá pénz, nem igaz?) aztán minden marad a régiben. Lehet, hoav a vállalati káderlapjára rákerül egy kis bejegyzés, de hát ...... az nem té ved, aki nem dolgozik ...!” —, ugye és változatlanul vezetik tovább a boltot. Az ellenőrök tapasztalataik clapján — siettek eloszlatni eay tévhitet, miszerint a tanksört nem lehet hamisítani. Lehet. Némely csapos már erre is rájött, mert egyik sörmintáról kiderült, igenis hogy megvizezték. Arány: 10 hektoliter sörben 50 liter tiszta víz. Ezt a sört Pesten árulták. Nem tudom, az ország más vidékein szorgoskodó csaposok, hogy vannak ezzel a dologgal? Nem merek a legrosszabbra gondolni, hogy esetleg nálunk . . . Hallom a rádióból, hogy miként reagált egy spanyol fiatalember a fogyasztói megkárosításra? Madrid egyik ivójában kért egy konyakot, amit a kocsim áros megvizezett. A hirtelen haragú őrült spanyol előrántotta revolverét és komoly lövöldözésbe kezdett. Hét embert megsebesített — nem tudom, a csapost eltalálta-e — szóval nagy volt a csetepaté, •míg végül is a rendőrök a kedves vendéget egy székkel leütötték. Kérem szépen nálunk ilyesmi elő nem fordulhat. Több okból. Fegyverünk nincs — s ha lenne, hol kapnánk bele töltényt? — másrészt pedig ha mi min- || den borhamisítóra pisztolyt fognánk . . . te-jó-isten. Tejhamisí- tórc pedig legjobb tudomásom szerint szép hazánkban ' még nem lőttek. . . I Rab Ferenc A 1 maauianBKn
