Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-28 / 27. szám
1984. január 28., szombat Dunántúlt napló 13 Boros Béla szemesz- prof esszor köszöntésé Dr. Boros Béla szemészprofesszor 80. születésnapja alkalmából tegnap délután az Orvostudományi Egyetemen ünnepi ülést rendezett a POTE Tudományos Szakosztálya és a Magyar Szemorvos Társaság. Az ünnepi ülésre az ország minden részéből és külföldről is eljöttek a volt tanítványok. A tudóst dr. Fler- kó Béla, az egyetem rektora köszöntötte, és ismertette életének, munkásságának főbb állomásait. Dr. Boros Béla 1929-ben nyert diplomát a pécsi egyetemen és 1946-tól 1974-ig volt a pécsi szemészeti klinika vezetője. Nyugállományba vonulása Után is aktívan vett részt a klinika és az egyetem életében. Tudományos munkái közül jelentősek az allergiás és tuberkulotikus eredetű szembetegségekkel, a glaukomával, a szervezet és a szem elváltozásai közötti összefüggésekkel foglalkozó értekezései. Az 1962-ben írt szemészeti tankönyve ma is keresett kézikönyv minden orvos és hallgató számára. Az Orvosi Lexikonba 1660 szemészeti címszó magyarázatát írta meg, és számos szakmai ismeretterjesztő írása jelent meg. Egyetemi tanári pályáján volt dékán, rektorhelyet- ies és rektor. Erre az időszakra esik a Pécsi Orvostudományi Egyetem újjáépítése. Tudományos érdeklődése és vezető tevékenysége mellett mindig fő feladatának a betegek szolgálatát tekintette. Szakmai és közéleti munkájának elismeréseként Népköztársasági arany Érdemérem, Kiváló Orvos, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemérem aranyfokozata, Pro Universitate arany fokozat, Hirschler emlékérem kitüntetéseket kapta. Megválasztották az Erfurti Akadémia díszdoktorának. A 80. születésnapja tiszteletére a Szocialista Magyar- országért Érdeméremmel tüntették ki. Boros Béla jelenleg is szakmai tanácsadó a szemészeti klinikán. Megjelenik az előadások teljes szövege Befejeződött a tudományos konferencia a PMMF-en Beszélgetés az ülésszak szervezőjével Országos hulladékgyűjtő bajnokok A drávasztárai úttörők példamutatása Nyáron a jugoszláv tengerpartra kirándulnak Építészeti-építőipari, gépészeti-épületvillamossági, számítástechnikai, társadolomtudo- mányi, neveléstudományi, valamint nyelv- és irodalomtudományi témakörökben több mint száz előadás hangzott el a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola háromnapos tudományos konferenciáján. A tegnap véget ért tanácskozássorozaton a főiskola oktatóin kívül a társintézmények tanárai és oz ipari vállalatok képviselői is tartottak előadásokat. Bachman Zoltán főigazgatóhelyettest, az ülésszak szervezőjét először orra kértük, mondja el, milyen céllal rendezték meg ezt a tanácskozást, és mennyiben valósultak meg eredeti elképzeléseik. — Többféle célt is magunk elé tűztünk, hiszen tisztában vagyunk ózzál, hogy oktatóink sokféle témában kutatnak, ugyanakkor látjuk, hogy tudományos munkánk nem kellően ismert. A konferencián tehát egyrészt az iparban dolgozó gyakorlati szakemberek részére kívántuk megmutatni, hogy mivel foglalkozunk. Másrészt több, az oktatás módszertani kérdéseihez kapcsolódó előadás is elhangzott. Ez azért is fontos, mert a főiskoláról kikerülő üzemmérnökök még talán 30 év múlva is a szakmában dolgoznak. A konferencián részt vett szakemberek máris több témára felfigyeltek és oktatóink egy részét meg is kérték, hogy kutatási eredményeik alapján segítsenek nekik. Az ülésszak jelentős eredménye, hogy az előbbiekkel összefüggésben több kutatási témához anyagi hozzájárulást is kaphatunk. Ez azért is fontos, mert a jelenlegi műszerezettség fenntartásához is pénz kell már . . . Végül, de nem utolsósorban oktatóink is jobban megismerhették egyBaráti beszélgetésre gyűltek össze tegnap délután Pécsett, a megyei tanács székházóban a KÓTA (Kórusok Országos Tanácsa) Baranya megyei szervezetének vezetői, munkatársai, ének- és zenetanárok, tanácsi tisztviselők, hogy felidézzék a Kodály centenáriumi év eseményeit. Lantos József főtanácsos, a KÓTA megyei elnöke tekintette át az 1983-as esztendő gazdag programját, majd Fischer János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető díszoklevelet és hanglemezt nyújtott át huszonöt pedagómás tudományos tevékenységét, ami különösen azért jelentős, mert több kutatási területnek is vannak közös vonásai.- Hogyan értékeli a hat különböző témájú szekció munkáját? — Mivel valamennyi szekcióban külső szakemberek is véleményezték a dolgozatokat, és az ő megítélésük szerint is seregnyi figyelemreméltó előodás hangzott el, nem lenne szerencsés egyet sem külön kiemelni a szekciók közül. Mindenesetre azt megjegyezném, hogy a társadalomtudományi szekcióban a marxizmus-leninizmus intézet valamennyi oktatója szerepelt, zömében a főiskolo szakterületén és az ideológiai-politikai munkában közvetlenül hasznosítható dolgozatokkal, és oz iparban dolgozó szakemberek valamennyi szekcióból megkértek néhány oktatót, a további szorosabb együttműködésre.- Milyen tanulságai voltak a tudományos konferenciának, és ezek alapján mik a terveik? — Mindenekelőtt: bizonyára sokaknok feltűnt, hogy a konferenciát olyan időpontban tartottuk, amikor a hallgatók döntő többsége nincs itt. Sajnos, a főiskolai oktatók túlterheltsége, a kollégiumi férőhelyek száma és technikai jellegű akadályok miatt nem tudtuk máskorra tenni az ülésszak időpontját. Mivel viszont a hallgatók között is van jó néhány tehetséges, tudományos diákkörben is jó munkát végző ember, úgy gondoljuk, hogy a jövőben kétévenként rendezünk hcsonló tanácskozást, méghozzá a hallgatók valamint külföldi testvérintézményekben tanító kollégák részvételével is. Terveink szerint egyébként hcr- marosan szekciónként önálló kötetben valamennyi elhangzott előadás teljes szövegét megjelentetjük. Bozsik L gusnak, szakfelügyelőnek, tanácsi dolgozónak, mert 'kiemelke. dő munkájukkal segítették az ünnepi megemlékezések sikerét. A gratulációhoz csatlakozott dr. Táthpál József, a KÓTA főtitkára is, majd megköszönte a KÓTA elnökének munkáját: Lantos József nyugdíjba vonulása után megválik az elnökségtől. Az új elnököt később választják meg, addig Brand- statter Györgyöt, a művelődés- ügyi osztály helyettes vezetőjét kérték meg a KÓTA ügyeinek képviseletére. Az 1982/83. úttörőévi hasznosanyag gyűjtési versenyben a kislétszámú iskolák kategóriájában az egy tanulóra jutó forintösszeg alapján 2., míg a vasqyűjtésben országos első lett a drávasztárai iskola. Az oklevelet és a jutalmat hétfőn adta át az iskolának Szigethy Béla, a Dél-dunántúli MÉH Vállalat kereskedelmi és műszaki igazgatóhelyettese. Hétfőn tanításkezdésre az udvart borító vastag hótakaróból épített szánkódombbal fogadták a testnevelési nulladik órán résztvevő nagyobbak a kicsiket. Az iskola 43 tanulója nemcsak a játékban, a komoly munkákban is első szóra kiveszi részét. — Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek munkára nevelésére — mondja az iskola igazgatója Gázsity Milutinné. — Fásítunk. az őszi munkákon a na. ayobbak a helyi Dráva Gyöngye Tsz tartósítóüzemében dolgoznak, idős embereknek hordják haza az ebédet és másban is segítenek nekik, ők értesítik ki a falut, ha tüdőszűrés, véradás lesz. nyáron készítettük el a tá. volugrődambot, tavaszra lesz kész a kispályánk. És jó másfél évtizede szorgalmasan gyűjtik a vasat, fémet, papírt, textilt. Ez már hagyomány nálunk és az is. hogy nem először vagyunk elsők, vagy helyezettek. Hogy mi a titkuk? A lelkesedés és a kirándulások csábító hatása. Mert gyűjtési eredményeiknek — és az érte kapott pénznek köszönhetően — voltak jutalomkiránduláson Csillebércen, Alsóbélatelepen, a pénzükből tellett Csehszlovákiába is közös kirándulásra. Idei nagy álmuk: a jugoszláv tengerpart. A tavasz; gyűjtés forintjaival az is biztosan sikerülni fog. Vállalták, hogy mindenki gyűjt: 5—5 kiló textilt és papírt. 50 kiló fémet. Ebben természetesen a szüleik is segítenek. Drávasztára portóiról nem a szemétbe, hanem külön- külön zsákokba kerül a papír, a fém, a textil. Kiskocsikon hordják a néha mázsánál is több hasznosanyagot, ha akció van, s ilyenkor nem számít se a súly, se a távolság. Ki-ki * amit gyűjtött, megkapja az órát és abból ajánl a csapat- kasszába a kirándulásra, egyébre. Lelkesedésük, tettvágyuk példaként is említhető. A másodikos Horváth Henriett és Rot- kovácz Tímea talicskával vitték az iskolába a 67 kiló vasat, 166 kiló bádogot. Miliczky Vera az őrsével 442 kiló vasat és fémet gyűjtött most ősszel, Dudás Attila egymaga 270 kilót hozott. A legutóbbi rekorderek is kitettek magukért: Svéda Pé. tér ötödikes több mint 300 kiló papírt, Borbély Attila 960 kiló akkumulátort vitt tavasszal az iskolába. Aztán Matoricz Jácint, Schulteisz András, és a Dudás testvérek (Attila és Donét), Borbély László .. . De hadd ne soroljam fél vala- mennyiüket. Várják a tavaszi gyűjtést és a nyári találkozást a jugoszláv tengerparttal. S úgy, mint eddig másfél évtizede, jövőre is kirándulást terveznek a hulladékért kapott pénzből. Murányi László Télen is épül a csongrádi híd Az elmúlt hónapok aszályos időjárása kedvezett a csongrádi vasúti Tisza-híd építkezésének: a múlt év tavaszán kezdett munkát nem zavarták árhullámok, a Hídépítő Vállalat a téli napokban is dolgozó munkásai így némi előretartás- sal számolhatnak. Most az 500 méter hosszú híd hét pillérét tartó cölöpöket készítik; összesen százhuszonhét, egyenként 19—23 méter hosszú betoncölöpöt mélyítenek a földbe, először az árterületen, később q. folyó medrében. Az utóbbi munkához a jelenleg szárazon dolgozó különleges fúróberendezést kéttörzsű hajóra, katamaránra helyezik, onnan hatolnak a meder földjébe. Ezzel egyidőben a Ganz-MÁVAG két üzemében már elkészítették a hullámtér fölé kerülő hétszóz tonnás, és a folyót áthidaló kétezer tonnás acélszerkezetet. Az elemeket vasúton szállítják majd a helyszínre. Az új híd 1986-ban készül el. A forgalmat addig a szomszédságában nyolc évtizede álló vasúti hídon bonyolítják le; ezt azután elbontják. Mennyit dolgoznak a mókusok? Meglepő: mennyit dolgoznak a mókusok egy szezonban. Az egyik kivénhedt mecseki szelíd, gesztenyefa odvábán mókuskamrára és benne egész zsáknyi élelemtartalékra bukkantak. A bundás kisállatok az őszi gyümölcsérés időszakában nemcsak a napi eleségükről gondoskodtak, hanem télre és tavaszra is bőven raktároztok. Amikor az öreg, kiszáradt fát ledöntötték, ömleni kezdett a gesztenye az odúból, amely valamelyik mókuscsalád éléskamrája lehetett. Körülbelül hatvan kilónyi gesztenye, valamint makk és dió került elő a fa rejtekéből, nagyrészt még fogyasztható állapotban. A makk és a dió begyűjtése viszonylag könnyen megy, a gesztenyéhez azonban a tüskés burok miatt nem tudnak hozzáférni a mókusok, meg kell várniuk, amíg lepottyan a fáról és a burok magától szétnyílik. Ezt is figyelembe véve, igen dolgos és termelékeny munkásoknak bizonyulnak a mecseki mókusok. Utólag már nem lehetett megállapítani, hogy érintetlen készletet találtak-e, vagy már fogyasztottak belőle. Egy közeli fán nyolcas társbérletet figyeltek meg: egymás mellett és felett nyolc mókuscsalád telel. Elképzelhető, hogy a zsáknyi élelem közös zsákmány volt, kalákában gyűjtötték be és most valamennyien rájárnok a téli készletre. A fadöntők mindenesetre otthagyták a gyümölcsöt a jogos tulajdonosainak. Huszonöt díszoklevél FILMJEGYZET Rend avagy milyen egy szénakazal? A rend általában megsérül: hol intézményesen, tömegekre kihatóan, hol pedig egyénre szólóan, perifériálisán. Persze nézhetnénk fordítva is: úgy, hogy a rendetlenségbe ékelődnek olyan időszakok, mik viszonylag nyugalmasak, változatlanok, történésnélküliek, s így a rend illúzióját képesek nyújtani. Talán nem túl önkényes és túlzó, ha eszerint próbáljuk felosztani a filmeket (tehetjük regényekkel, képekkel, stb. is). S talán az sem lesz meglepő, ha úgy találjuk, az igazán jó filmek (regények, képek, stb.) a rendetlenségben hiányolják a kiismerhetőt, vógyják az átte- kinthetőt, akarják a törvényszerűt. Nevezzük ezeket az alkotásokat művészinek. A másik csoportba sorolhatók azok, amik arról szólnak, hogy megsérül a rend, hogy valami homokszem kerül a tökéletes gépezetbe. Ezek ugyancsak lehetnek jól leforgatottak (megírtak, megfestettek, stb.), de lehetnek fércmunkák is, mint ahogy valójában többségük az is. A rendet, vagy a rendetlenséget többféle módon lehet megközelíteni — áttételeken keresztül, látszólag nem is érintve az alapkérdést; s lehet közvetlenül, „direktbe". Ha egy ember halálával kezdődik egy film, majdnem biztosak lehetünk abban, hogy krimivel van dolgunk, a hátralévő idő többnyire azzal telik el, hogy nézzük, hogyan áll vissza a rend, azaz, hogyan fogja el a derék rendőr a gyilkost. Talán nem véletlen, hogy ez a típus alkotja a tv-sorozatok legtöbbjét: hetente helyreáll a rend — ez a fajta kényelem jól összevág a tv-nézés tunyaságával. (Ugyanez lezajlódhat nagyobb méretekben is: a gaz hatalom rátör a védtelen becsületesekre, de azok hősiesen megvédik maqukat és győznek, ismét helyreáll a tökéletesség.) S persze lehet variálni is a dolgokat: a nagy rendetlensége közepette apróbb rendetlenségek születnek. Például egy hatalmas háborúban a résztvevők félig hivatalosan, félig magánszorgalomból egyéni rendetlenségeket követnek el. Vagy a nagy rendetlenségben megpróbáliák létrehozni a rend mikrokozmoszát. Vagy az apróbb zavarokból összeáll, mintegy dialektikus ellentmondásként a zavartalan állapot. Vagy kölcsönhatásban van egymással az apró és az egyetemes: feltételezik, erősítik egymást. E négy alapeset a kiinduló állapot variálásából következik. Megcsavarható a dolog, ha nemcsak az alapállapotokat, hanem az eseteket is megkeverjük egymással — így egészen igényes krimik is születhetnek — mindenki arra a részére rezonálhat, m; számára kedves: az értelmezhetőség sokfélesége kitűnő álca. S ha nem is a legkiválóbb ezek közül, de talán a legjellemzőbb A Tű a szénakazalban című angol film: náci ügynök története a második világháborúban. A fasizmus némelyek számára amúgy is a rend megsérülése, s nem a rendetlenség ad abszurdumig vitele. A gyilkosság is megközelíthető a rend formájaként, a rendetlenséget ekkor a gyilkolás módjának kegyetlensége, brutalitása is jelezheti. Meghát a szerelem — mily gazdag tárháza az érzelmek tökéletességének, tökéletlenségének. Mindenkinek a magáét. B. L.