Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-28 / 27. szám

1984. január 28., szombat Dunántúlt napló 13 Boros Béla szemesz- prof esszor köszöntésé Dr. Boros Béla szemész­professzor 80. születésnapja alkalmából tegnap délután az Orvostudományi Egyete­men ünnepi ülést rendezett a POTE Tudományos Szakosztá­lya és a Magyar Szemorvos Társaság. Az ünnepi ülésre az ország minden részéből és külföldről is eljöttek a volt tanítványok. A tudóst dr. Fler- kó Béla, az egyetem rektora köszöntötte, és ismertette éle­tének, munkásságának főbb állomásait. Dr. Boros Béla 1929-ben nyert diplomát a pécsi egye­temen és 1946-tól 1974-ig volt a pécsi szemészeti kli­nika vezetője. Nyugállomány­ba vonulása Után is aktívan vett részt a klinika és az egyetem életében. Tudomá­nyos munkái közül jelentősek az allergiás és tuberkulotikus eredetű szembetegségekkel, a glaukomával, a szervezet és a szem elváltozásai közötti összefüggésekkel foglalkozó értekezései. Az 1962-ben írt szemészeti tankönyve ma is keresett kézikönyv minden or­vos és hallgató számára. Az Orvosi Lexikonba 1660 sze­mészeti címszó magyarázatát írta meg, és számos szakmai ismeretterjesztő írása jelent meg. Egyetemi tanári pályá­ján volt dékán, rektorhelyet- ies és rektor. Erre az időszak­ra esik a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem újjáépítése. Tu­dományos érdeklődése és ve­zető tevékenysége mellett mindig fő feladatának a be­tegek szolgálatát tekintette. Szakmai és közéleti mun­kájának elismeréseként Nép­köztársasági arany Érdem­érem, Kiváló Orvos, az Okta­tásügy Kiváló Dolgozója, a Munka Érdemérem arany­fokozata, Pro Universitate arany fokozat, Hirschler em­lékérem kitüntetéseket kap­ta. Megválasztották az Erfur­ti Akadémia díszdoktorának. A 80. születésnapja tisztele­tére a Szocialista Magyar- országért Érdeméremmel tün­tették ki. Boros Béla jelenleg is szakmai tanácsadó a sze­mészeti klinikán. Megjelenik az előadások teljes szövege Befejeződött a tudományos konferencia a PMMF-en Beszélgetés az ülésszak szervezőjével Országos hulladékgyűjtő bajnokok A drávasztárai úttörők példamutatása Nyáron a jugoszláv tengerpartra kirándulnak Építészeti-építőipari, gépé­szeti-épületvillamossági, számí­tástechnikai, társadolomtudo- mányi, neveléstudományi, vala­mint nyelv- és irodalomtudo­mányi témakörökben több mint száz előadás hangzott el a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola háromnapos tudományos konferenciáján. A tegnap vé­get ért tanácskozássorozaton a főiskola oktatóin kívül a társin­tézmények tanárai és oz ipari vállalatok képviselői is tartottak előadásokat. Bachman Zoltán főigazgató­helyettest, az ülésszak szervező­jét először orra kértük, mondja el, milyen céllal rendezték meg ezt a tanácskozást, és mennyi­ben valósultak meg eredeti el­képzeléseik. — Többféle célt is magunk elé tűztünk, hiszen tisztában va­gyunk ózzál, hogy oktatóink sokféle témában kutatnak, ugyanakkor látjuk, hogy tudo­mányos munkánk nem kellően ismert. A konferencián tehát egyrészt az iparban dolgozó gyakorlati szakemberek részére kívántuk megmutatni, hogy mi­vel foglalkozunk. Másrészt több, az oktatás módszertani kérdé­seihez kapcsolódó előadás is elhangzott. Ez azért is fontos, mert a főiskoláról kikerülő üzemmérnökök még talán 30 év múlva is a szakmában dolgoz­nak. A konferencián részt vett szakemberek máris több témá­ra felfigyeltek és oktatóink egy részét meg is kérték, hogy ku­tatási eredményeik alapján se­gítsenek nekik. Az ülésszak je­lentős eredménye, hogy az előbbiekkel összefüggésben több kutatási témához anyagi hozzájárulást is kaphatunk. Ez azért is fontos, mert a jelenle­gi műszerezettség fenntartásá­hoz is pénz kell már . . . Végül, de nem utolsósorban oktatóink is jobban megismerhették egy­Baráti beszélgetésre gyűltek össze tegnap délután Pécsett, a megyei tanács székházóban a KÓTA (Kórusok Országos Ta­nácsa) Baranya megyei szer­vezetének vezetői, munkatársai, ének- és zenetanárok, tanácsi tisztviselők, hogy felidézzék a Kodály centenáriumi év esemé­nyeit. Lantos József főtanácsos, a KÓTA megyei elnöke tekin­tette át az 1983-as esztendő gazdag programját, majd Fi­scher János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető díszoklevelet és hanglemezt nyújtott át huszonöt pedagó­más tudományos tevékenységét, ami különösen azért jelentős, mert több kutatási területnek is vannak közös vonásai.- Hogyan értékeli a hat kü­lönböző témájú szekció munká­ját? — Mivel valamennyi szekció­ban külső szakemberek is véle­ményezték a dolgozatokat, és az ő megítélésük szerint is se­regnyi figyelemreméltó előodás hangzott el, nem lenne szeren­csés egyet sem külön kiemelni a szekciók közül. Mindenesetre azt megjegyezném, hogy a tár­sadalomtudományi szekcióban a marxizmus-leninizmus intézet valamennyi oktatója szerepelt, zömében a főiskolo szakterüle­tén és az ideológiai-politikai munkában közvetlenül haszno­sítható dolgozatokkal, és oz iparban dolgozó szakemberek valamennyi szekcióból megkér­tek néhány oktatót, a további szorosabb együttműködésre.- Milyen tanulságai voltak a tudományos konferenciának, és ezek alapján mik a terveik? — Mindenekelőtt: bizonyára sokaknok feltűnt, hogy a kon­ferenciát olyan időpontban tar­tottuk, amikor a hallgatók dön­tő többsége nincs itt. Sajnos, a főiskolai oktatók túlterheltsége, a kollégiumi férőhelyek száma és technikai jellegű aka­dályok miatt nem tudtuk más­korra tenni az ülésszak idő­pontját. Mivel viszont a hall­gatók között is van jó néhány tehetséges, tudományos diák­körben is jó munkát végző em­ber, úgy gondoljuk, hogy a jö­vőben kétévenként rendezünk hcsonló tanácskozást, méghoz­zá a hallgatók valamint külföl­di testvérintézményekben taní­tó kollégák részvételével is. Terveink szerint egyébként hcr- marosan szekciónként önálló kötetben valamennyi elhangzott előadás teljes szövegét megje­lentetjük. Bozsik L gusnak, szakfelügyelőnek, taná­csi dolgozónak, mert 'kiemelke. dő munkájukkal segítették az ünnepi megemlékezések sikerét. A gratulációhoz csatlakozott dr. Táthpál József, a KÓTA fő­titkára is, majd megköszönte a KÓTA elnökének munkáját: Lantos József nyugdíjba vonu­lása után megválik az elnök­ségtől. Az új elnököt később választják meg, addig Brand- statter Györgyöt, a művelődés- ügyi osztály helyettes vezetőjét kérték meg a KÓTA ügyeinek képviseletére. Az 1982/83. úttörőévi hasznos­anyag gyűjtési versenyben a kislétszámú iskolák kategóriájá­ban az egy tanulóra jutó fo­rintösszeg alapján 2., míg a vasqyűjtésben országos első lett a drávasztárai iskola. Az okle­velet és a jutalmat hétfőn ad­ta át az iskolának Szigethy Bé­la, a Dél-dunántúli MÉH Vál­lalat kereskedelmi és műszaki igazgatóhelyettese. Hétfőn tanításkezdésre az ud­vart borító vastag hótakaróból épített szánkódombbal fogad­ták a testnevelési nulladik órán résztvevő nagyobbak a kicsiket. Az iskola 43 tanulója nem­csak a játékban, a komoly mun­kákban is első szóra kiveszi ré­szét. — Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek munkára nevelésé­re — mondja az iskola igazga­tója Gázsity Milutinné. — Fá­sítunk. az őszi munkákon a na. ayobbak a helyi Dráva Gyöngye Tsz tartósítóüzemében dolgoz­nak, idős embereknek hordják haza az ebédet és másban is segítenek nekik, ők értesítik ki a falut, ha tüdőszűrés, véradás lesz. nyáron készítettük el a tá. volugrődambot, tavaszra lesz kész a kispályánk. És jó másfél évtizede szorgalmasan gyűjtik a vasat, fémet, papírt, textilt. Ez már hagyomány nálunk és az is. hogy nem először va­gyunk elsők, vagy helyezettek. Hogy mi a titkuk? A lelkese­dés és a kirándulások csábító hatása. Mert gyűjtési eredmé­nyeiknek — és az érte kapott pénznek köszönhetően — vol­tak jutalomkiránduláson Csil­lebércen, Alsóbélatelepen, a pénzükből tellett Csehszlová­kiába is közös kirándulásra. Idei nagy álmuk: a jugoszláv tengerpart. A tavasz; gyűjtés forintjaival az is biztosan si­kerülni fog. Vállalták, hogy mindenki gyűjt: 5—5 kiló textilt és pa­pírt. 50 kiló fémet. Ebben ter­mészetesen a szüleik is segí­tenek. Drávasztára portóiról nem a szemétbe, hanem külön- külön zsákokba kerül a papír, a fém, a textil. Kiskocsikon hordják a néha mázsánál is több hasznosanyagot, ha akció van, s ilyenkor nem számít se a súly, se a távolság. Ki-ki * amit gyűjtött, megkapja az órát és abból ajánl a csapat- kasszába a kirándulásra, egyébre. Lelkesedésük, tettvágyuk pél­daként is említhető. A másodi­kos Horváth Henriett és Rot- kovácz Tímea talicskával vitték az iskolába a 67 kiló vasat, 166 kiló bádogot. Miliczky Vera az őrsével 442 kiló vasat és fémet gyűjtött most ősszel, Du­dás Attila egymaga 270 kilót hozott. A legutóbbi rekorderek is kitettek magukért: Svéda Pé. tér ötödikes több mint 300 ki­ló papírt, Borbély Attila 960 kiló akkumulátort vitt tavasszal az iskolába. Aztán Matoricz Jácint, Schulteisz András, és a Dudás testvérek (Attila és Do­nét), Borbély László .. . De hadd ne soroljam fél vala- mennyiüket. Várják a tavaszi gyűjtést és a nyári találkozást a jugoszláv tengerparttal. S úgy, mint ed­dig másfél évtizede, jövőre is kirándulást terveznek a hulla­dékért kapott pénzből. Murányi László Télen is épül a csongrádi híd Az elmúlt hónapok aszályos időjárása kedvezett a csongrá­di vasúti Tisza-híd építkezésé­nek: a múlt év tavaszán kez­dett munkát nem zavarták ár­hullámok, a Hídépítő Vállalat a téli napokban is dolgozó munkásai így némi előretartás- sal számolhatnak. Most az 500 méter hosszú híd hét pillérét tartó cölöpöket készítik; össze­sen százhuszonhét, egyenként 19—23 méter hosszú betoncö­löpöt mélyítenek a földbe, először az árterületen, később q. folyó medrében. Az utóbbi munkához a jelenleg szárazon dolgozó különleges fúróberen­dezést kéttörzsű hajóra, kata­maránra helyezik, onnan ha­tolnak a meder földjébe. Ezzel egyidőben a Ganz-MÁVAG két üzemében már elkészítették a hullámtér fölé kerülő hétszóz tonnás, és a folyót áthidaló kétezer tonnás acélszerkezetet. Az elemeket vasúton szállítják majd a helyszínre. Az új híd 1986-ban készül el. A forgal­mat addig a szomszédságában nyolc évtizede álló vasúti hídon bonyolítják le; ezt azután el­bontják. Mennyit dolgoznak a mókusok? Meglepő: mennyit dolgoznak a mókusok egy szezonban. Az egyik kivénhedt mecseki szelíd, gesztenyefa odvábán mókus­kamrára és benne egész zsák­nyi élelemtartalékra bukkantak. A bundás kisállatok az őszi gyümölcsérés időszakában nem­csak a napi eleségükről gon­doskodtak, hanem télre és ta­vaszra is bőven raktároztok. Amikor az öreg, kiszáradt fát ledöntötték, ömleni kezdett a gesztenye az odúból, amely va­lamelyik mókuscsalád éléskam­rája lehetett. Körülbelül hatvan kilónyi gesztenye, valamint makk és dió került elő a fa rejtekéből, nagyrészt még fo­gyasztható állapotban. A makk és a dió begyűjtése viszonylag könnyen megy, a gesztenyéhez azonban a tüskés burok miatt nem tudnak hozzáférni a mó­kusok, meg kell várniuk, amíg lepottyan a fáról és a burok magától szétnyílik. Ezt is figye­lembe véve, igen dolgos és ter­melékeny munkásoknak bizo­nyulnak a mecseki mókusok. Utólag már nem lehetett megállapítani, hogy érintetlen készletet találtak-e, vagy már fogyasztottak belőle. Egy köze­li fán nyolcas társbérletet fi­gyeltek meg: egymás mellett és felett nyolc mókuscsalád telel. Elképzelhető, hogy a zsáknyi élelem közös zsákmány volt, kalákában gyűjtötték be és most valamennyien rájárnok a téli készletre. A fadöntők min­denesetre otthagyták a gyü­mölcsöt a jogos tulajdonosai­nak. Huszonöt díszoklevél FILMJEGYZET Rend avagy milyen egy szénakazal? A rend általában megsérül: hol intézményesen, tömegekre kihatóan, hol pedig egyénre szólóan, perifériálisán. Persze nézhetnénk fordítva is: úgy, hogy a rendetlenségbe ékelőd­nek olyan időszakok, mik vi­szonylag nyugalmasak, válto­zatlanok, történésnélküliek, s így a rend illúzióját képesek nyújtani. Talán nem túl önkényes és túlzó, ha eszerint próbáljuk fel­osztani a filmeket (tehetjük re­gényekkel, képekkel, stb. is). S talán az sem lesz meglepő, ha úgy találjuk, az igazán jó filmek (regények, képek, stb.) a rendetlenségben hiányolják a kiismerhetőt, vógyják az átte- kinthetőt, akarják a törvénysze­rűt. Nevezzük ezeket az alkotá­sokat művészinek. A másik csoportba sorolha­tók azok, amik arról szólnak, hogy megsérül a rend, hogy valami homokszem kerül a tö­kéletes gépezetbe. Ezek ugyan­csak lehetnek jól leforgatottak (megírtak, megfestettek, stb.), de lehetnek fércmunkák is, mint ahogy valójában többségük az is. A rendet, vagy a rendetlen­séget többféle módon lehet megközelíteni — áttételeken keresztül, látszólag nem is érint­ve az alapkérdést; s lehet köz­vetlenül, „direktbe". Ha egy ember halálával kezdődik egy film, majdnem biztosak lehe­tünk abban, hogy krimivel van dolgunk, a hátralévő idő több­nyire azzal telik el, hogy néz­zük, hogyan áll vissza a rend, azaz, hogyan fogja el a derék rendőr a gyilkost. Talán nem véletlen, hogy ez a típus alkot­ja a tv-sorozatok legtöbbjét: hetente helyreáll a rend — ez a fajta kényelem jól összevág a tv-nézés tunyaságával. (Ugyanez lezajlódhat nagyobb méretekben is: a gaz hatalom rátör a védtelen becsületesek­re, de azok hősiesen megvé­dik maqukat és győznek, ismét helyreáll a tökéletesség.) S persze lehet variálni is a dolgokat: a nagy rendetlensé­ge közepette apróbb rendetlen­ségek születnek. Például egy hatalmas háborúban a részt­vevők félig hivatalosan, félig magánszorgalomból egyéni rendetlenségeket követnek el. Vagy a nagy rendetlenségben megpróbáliák létrehozni a rend mikrokozmoszát. Vagy az ap­róbb zavarokból összeáll, mint­egy dialektikus ellentmondás­ként a zavartalan állapot. Vagy kölcsönhatásban van egymás­sal az apró és az egyetemes: feltételezik, erősítik egymást. E négy alapeset a kiinduló állapot variálásából követke­zik. Megcsavarható a dolog, ha nemcsak az alapállapoto­kat, hanem az eseteket is meg­keverjük egymással — így egé­szen igényes krimik is szület­hetnek — mindenki arra a ré­szére rezonálhat, m; számára kedves: az értelmezhetőség sokfélesége kitűnő álca. S ha nem is a legkiválóbb ezek közül, de talán a legjel­lemzőbb A Tű a szénakazalban című angol film: náci ügynök története a második világhá­borúban. A fasizmus némelyek számára amúgy is a rend meg­sérülése, s nem a rendetlenség ad abszurdumig vitele. A gyil­kosság is megközelíthető a rend formájaként, a rendetlen­séget ekkor a gyilkolás mód­jának kegyetlensége, brutalitá­sa is jelezheti. Meghát a sze­relem — mily gazdag tárháza az érzelmek tökéletességének, tökéletlenségének. Mindenkinek a magáét. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents