Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-05 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 4. szám 1984. január 5., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Levél Damaszkusznak (2. oldal) Újabb izraeli légitámadás Libanonban „ (2. oldal) Lovas kocsik a (elöljárón (5. oldal) Iskolaotthon Pécsszabofcson. (Tudósítás a 3. oldalon.) Oskar Fischer és Gromiko megbeszélése Moszkvában Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter szerdán Moszkvában a Kremlben megbeszélést folytatott Oskar Fischenrel, az NDK külügyminiszterével aki a szovjet kormány meghívására tartózkodik Moszkvában. Az elvtársi, szívélyes légköriben lefolyt megbeszélésen a felek véleményt cseréltek a Szov. jetunió és az NDK kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésiről, különös figyelmet szentelve az európai biztonság ügyének. (Folytatás a 2. oldalon) Kevesebb hiánycikk, nagyobb export A gépipar 1984. évi terve A gépipari vállalatok 1984. évi tervprogramjaikat általában több variációban állítják össze, igazodva a sok esetben előre nem látható, legfeljebb tervezhető feltételekhez. A tervezők mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy a gépiparra továbbra is jelentős szerep hárul a külgazdasági egyensúly javításában, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzésében. A gyártmányszerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésével, a gazdaságosan helyettesíthető, s eddig importból be. szerzett anyagok elterjesztésével hatékonyabbá tehetik a gazdálkodást és fokozhatják a versenyképességet. Az 1984. évi terv azzal számol: az iparon, s a feldolgozó- iparon belül is legdinamikusabban a gépipar fejlődik. Számolva azzal, hogy a beruházások mérséklése miatt tovább csökken a hazai igény az ilyen jellegű termékek iránt, s amit természetesen nem ellensúlyoz, hat a fogyasztási cikkek értékesítésénél várható kisebb mértékű növekedés sem, a tervbe vett 2—3 százalékos termelésnövekedést kizárólag az export bővítése alapozhatja meg. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a vállalatok termelési szerkezetét oly módon célszerű változtatni, hogy a nagyobb export mellett mérséklődjék az import. Ezért bővítik a pneumatikus és a hidraulikus elemek, a kézi és gépi szerszámok gyártását, illetve választékát. Ez azt is jelenti, hogy az úgynevezett háttéripari termékeket előállító üzemek kínálata nő. A gazdaságos gyártásba az ilyen termékek előállítására szakosodott vállalatok mellett — lehetőség szerint — a szövetkezeti ipart és a tsz-melléküzemógakat is bevonják. A gépipar átlagánál továbbra is nagyobb ütemben fejlődik az elektronikai ipar, ezen belül dinamikusabban a híradástechnikai, kisebb mérték, ben pedig a műszeripar. Különösen nagy feladat hárul a mikroelektronikai üzemekre o központi fejlesztési program megvalósításában tapasztalható lemaradás behozásánál, és abban, hogy időben megvalósuljanak az 1984-re tervezett fejlesztő beruházások. A gépipari átlagnak megfelelően fejlődik majd a villamosipari gépek és berendezések gyártása, ettől elmarad a gépek és berendezések alágazata, továbbá a közlekedési eszközök és a fémtömegcikk-ipar termelése. Ugyanakkor ez utóbbiak a termelésnél jóval nagyobb mértékben növelhetik exportjukat, mert a piaci lehetőségeket sok tekintetben még nem használták ki a vállalatok. A fémtömegcikk-ipari üzemeknek a hazai lakossági ellátás javítására is erőfeszítéseket kell tenniük. A gépipar szocialista exportja várhatóan 8—9 százalékkal nő. Reális lehetőség van a híradás- és számítástechnikai berendezések, szerszámgépek, vákuumtechnikai gépek, járműipari .termékek és a műszerek kivitelének fokozására. Az iparon belül a gépiparnak vannak a legnagyobb feladatai a kon. vertibilis export növelésében. A tárca azzal számol, hogy az ágazat mennyiségében 7—8, folyóáron számolva pedig 10— 13 százalékkal növeli kiviteléta tőkés piacra. Elsősorban a mezőgép- és élelmiszeripari gépekből, automatizálási és számítástechnikai eszközökből és orvosi műszerekből lehet számottevően növelni a kivitelt. Egyes tartós fogyasztási cikkek bérmunkában való gyártása, újabb exportfővállalkozások és komplett géprendszerek exportja is jelentősen fokozhatja a vállalatok exportbevételét. Néhány gépipari vállalat már az elmúlt évben is jelentős exporteredményeket ért ®l í például a Rába hátsóhidak, az MHD-kazánok, a Medicor komplett kórházak, a Tungsram lámpagyártósorok jó minőségük és korszerűségük miatt keresett és kelendő cikkek külföldön. Az ezeket a termékeket gyártó vállalatok kedvezőbb feltételekkel és fokozott reményekkel indíthatták az új évet. Az Ipari Minisztérium felhívta a vállalatok figyelmét arra: az exporttörekvések miatt nem szorulhat háttérbe a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Mindenképpen előtérbe kell helyezniük a hiánycikkek csökkentését- is. Ebben szerepet vállalnak majd az ipari szövetkezetek is. Fontos továbbá, hogy a gépipari vállalatok fejlesztési elgondolásaikat tényleges pénzügyi lehetőségeikhez igazítsák, mert a központi erőforrások csökkennek. Ez utóbbiak elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó, jövedelmező fejlesztéseket segítik. Rövidesen exportra is... Aczél György látogatása Baranyában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára január 3-án este Baranyába érkezett. A vendéget Pécsett fogadta Lukács lános, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a me'gyei tanács elnöke. Baranya és Pécs város párt- és állami vezetőivel időszerű politikai, kulturális, valamint ideológiai kérdésekről beszélgettek. A Politikai Bizottság tagja tegnap délelőtt Lukács János megyei első titkár és Horváth Lajos megyei tanácselnök kíséretében látogatást tett a Mecseki Szénbányák központi épületében, ahol Mérei Emil vezérigazgató' és dr. Schwarcz József, a pártbizottság titkára köszöntötte a vendégeket. Mérei Emil tájékoztatójában ismertette az 1983-as gazdálkodási eredményeket, beszélt gondjaikról, valamint a brikettgyártásról, a beruházásokról és a liász-programról. A látogatás után Aczél György felkereste a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetét. Enyedi György akadémikus, az intézet vezetője az intézet munkájáról, hatáskörének megnövekedésével járó új kutatási feladatokról tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. Fodor István, a Tudományos Intézet pártbizottságának titkára pedig a pártszervezet életéről szólt. Aczél György tegnapi programja során megnézte a Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábegyüttesének bemutatóját. Útjának következő állomása — Szentirányi Józsefnek, a Pécs városi Pártbizottság első titkárának társaságában — a Kulich Gyula utcában a Janus Pannonius Múzeum volt. Újvári Jenő igazgató többek között a Modern Képtár bővítésének terveiről adott Ismertetőt. A Politikai Bizottság tagja látogatást tett Martyn Ferenc műtermében, megnézte a műalkotásokat és a Kossuth-díjos festőművész rajzairól készített animációs filmet. Aczél György elvtórs délután látogatást tett Pécsváradon és Zengővárkonyban. N. I. r Uj berendezések - új termékek - új piac - nagyobb nyereség Több szempontból is szerencsés kézzel nyúlt egy kényes foglalatossághoz: a kerámiakészítéshez évekkel ezelőtt a kishajmási termelőszövetkezet. Felújítottak és — kisüzemi keretek közt — iparszerűvé tettek egy évszázados zselici—hegyháti tevékenységet: a népi fazekasságot, s megnyerték hozzá annak országosan is elismert legkiválóbb szakemberét, a ma már véglegesen kecskemétinek tekintett Probsther Jánost. A tekintetben is kötődtek, ragaszkodtak a hagyományhoz, hogy a híres-neves siklósi fazekasmester, Gelencsér Sebestyén munkáit, gyűjtését tették meg ennek alapjául —- Kishajmásnak és környékének ennyire kialakult és követhető hagyománya nem lévén. Az üzemág — némi túlzással — aranybányának ígérkezett. Volt olyan hónap, különösen nyáron, hogy a korsók, bütykösök, kancsók forgalma a hajmási, még csak nem is rendszeresen nyitva tartó üzletben a százezer forintot is meghpladta. Igen ám, csakhogy időközben a népi — illetőleg azt utánzó — kerámiával telítődött a piac, eltelt vele a vásárlóközönség, az egész ország. Az időközben az abaligeti szövetkezettel egyesült, immár kishajmási Hegyhát . Tsz pedig a következő dilemma elé került: fejlessze-e kerámiaüzemét, újabb milliókat áldozva rá, vagy pedig hagyja elsorvadni, hiszen annak, amit előállít, egyszerűen nincs piaca. ’’ A fejlesztés mellett döntöttek... Az üzem felújítása, tavaly befejeződött fejlesztése 22 millióba került — közben persze erősen kellett gondolkodni a „hogyan tovább?"-on is. Gondolkodtak és piacot kutattak. Úgy látták: ha az olcsó tucatáru nem is, de a szépen megmunkált-formázott mázas cserépedény eztán is jó pénzt hoz még. Már gyártják a hatvannégy darabos „Mecsek" kerámiaétkészlet tálkáit, tálait, tányérjait: a megújhodott üzemben kelendő kályhacsempék, szellőzőrácsok, tehát mindenekelőtt hasznos, célszerű termékek készülnek, amik persze szépek, tetszetősek is. Az említett újdonságokat — az Amfora cég és a Konsumex közbejöttével — rövidesen (legkésőbb tavasszal) nemcsak idehaza, hanem külföldön is forgalmazzák, tekintve, hogy áruik iránt a két német államban és Hollandiában is komoly érdeklődés mutatkozik. Ma kezdi meg folyamatos munkáját Kishajmáson az az automata elektromos égetőkemence, amely sorozatban, nagy teljesítménnyel adja meg a végleges szint és formát az említett termékeknek. Kockáztattak és — minden jel szerint' — nyernek is. A sikerben persze része tesz annak is, hogy időközben a közös gazdaság hagyományos üzemágai is megerősödtek annyira, hogy —' mintegy visz- szasegítve — átvállalhatták a kerámiaüzem gondjait. Varga J. Ügyes kezek között formálódik az agyag a korongon Fotó: ProfcszaLászló Megújul u kishajmúsi kerámia Huszonhétezer tonna élő baromfit dolgozott M tavaly a pécsi Baromfifeldolgozó Vállalat. Legkeresettebb és legjobban megfizetett exportterméke a Mulard-kacsa mája. Az idén ötszörösére növelik exportját. v
