Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-27 / 26. szám
6 Dunántúli napló 1994. január 27., péntek Hét éve változatlan A kistermelők adója Mint ismeretes, 1977. január 1. óta a Háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását a mezőgazdasági lakossági jövedelemadóról szóló, mg is érvényben levő rendelet szabályozza. A termelés biztonságát kedvezően növeli — miközben az adózók érdekeit és az ügyintézés egyszerűsítését egyaránt szolgálja —, hogy a tanács több évre állapítja meg az adót, és csak változás esetében módosítja azt. Kik fizetnek jövedelemadót? Háztáji és kisegítő gazdasága után jövedelemadót fizet az, aki bármilyen címen mezőgazdaságilag művelhető földterületet használ. Adófizető az a termelőszövetkezeti tag, illetve mezőgazdasági szakszövetkezet és szakcsoport tagja, va_ lamint az egyéni gazdálkodó, és az egyéb foglalkozású személy is, aki bármilyen címen földet használ, ideértve az illetményföld használatát is, függetlenül attól, hogy a használónak a földből van-e jövedelme. Adófizető, aki akár földet használva, akár e nélkül úgy tart állatot, •illetve úgy folytat más mezőgazdasági tevékenységet — például kertészkedik, vagy méhészkedik —, hogy tér mékeinek eladásából az átlagosnál lényegesen magasabb bevételt ér el, vagyis úgynevezett árbevétele az évi 150 ezer forintot meghaladja. Ugyancsak köteles adót fizetni az, akinek kétévesnél idősebb lova (öszvére) van, illetve ilyen állatból bármilyen címen hasznot húz, függetlenül attól, hogy földet is használ-e, vagy sem: végül az, aki 11 kW-os (15 lóerőn) felüli mezőgazdasági vontatót (traktort), hozzá kapcsolható pótkocsit, vagy tehergépkocsit üzemeltet. Fontos tudni, hogy mezőgazdaságilag művelhető földterületnek nem csupán a mező- és erdőgazdálkodásra hasz nált ingatlan minősül. Adót kell fizetni a más célokra szolgáló területért is, így a házhelyért. a lakóház körüli kertért, a gyümölcsösért, stb., kivéve azokat a művelésből kivont földterületeket — például uta kát. udvarokat, stb. —, amelyeket az ingatlan nyilvántartásban is feltüntettek: azonban ezek is csak akkor mentesülnek, ha területük a 800 négyzetmétert elérik, ugyanis ez az adómentesség alsó hatóra. A szántó, rét, legelő, erdő, nádas művelési ágba tartozó földterület esetében csak 1500 négyzetméter után kell adót fizetni. Az adókötelezettség mindig a földterület használóját terheli. Ha tehát a földet bérbe adják, akkor az adót nem a tulajdonos, hanem a haszonbérlő fizeti. Mi mezőgazdasági tevékenység? Az adózás szempontjából mezőgazdasági tevékenységnek minősül a szántóföldi növénytermelés és a szabadföldi kertészet (a virágkertészet, és a dísznövények termesztése kivételével) : az üvegházi és a melegágyi (ablakkeretes, mű_ anyag fóliás, stb.) zöldségkertészet, a gombatermelés, a szőlő- és a gyümölcstermelés, az állattartás és -hizlalás, a méhészet és a halászat; a saját előállítású termény, illetve saját nevelésű és saját tulajdonú állat feldolgozása, függetlenül attól, hogy létrejön-e így ipari termék (például vaj, kolbász, savanyú káposzta, száraz tészta, aszalt gyümölcs, stb.). Ezek azonban csak akkor minősülnek mezőgazdasági je!le_ gűnek, ha a tevékenységet (értékesítést) nem iparjogosítvóny alapján végzik: utóbbi esetben ugyanis általános jövedelem- adót kell fizetni. E tevékenységeket csak akkor adóztatják meg háztáji és kisegítő gazda, sági jövedelemadóval, ha belőlük valaki a lényegesnél magasabb bevételt ért el: vagyis ha eladott termékeinek ára együttesen több volt, mint évi 150 ezer forint. Ideiglenes adómentesség Előzetesen engedélyezett, szakszerű szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítés esetén a termőre fordulástól függően (például őszibaracknál ez négy év) változik az adómentesség. Belterületen 3000 négyzetméternél kisebb területre telepített házi kerti gyümölcsös, illetve 1500 négyzetméternél kisebb házikerti szőlő telepítési engedély nélkül is mentesíthető — a telepítést követő évtől — az adófizetés alól. A tanácsi kezelés, ben levő állami föld a használatbavételtől számított öt évig adómentes, ha a bérbe adós előtt nem volt művelve. Ha a szerződést időközben felbontják, az ötéves időtartalomból még hátralévő évekre az adó- mentesség az új használót is megilleti. Mentes az adófizetés alól az a földterület, amelyen zöldség- termesztést folytatnak, és a termékek értékesítésére szocialista szervezettel (állami vállalattal, vagy szövetkezettel) kötnek értékesítési szerződést. A termékek átadását igazolni kell. Amennyiben a földhasználó nem tesz eleget szerződésileg vállalt kötelezettségének, az adót utólag le kell rónia. Az ideiqlenes adómentesség meg illeti a tsz-tagokat abban az esetben is. ha nem közvetlenül, hanem a termelőszövetkezeten keresztül kötnek termékértékesítési szerződést szocialista szervezettel a háztáji földterületen megtermelt zöldségre, burgonyára. Ha a mezőgazdasági szak- szövetkezet és szakcsoport tagja vagyoni hozzájárulást fizet, s 6000 négyzetmétert meghaladó földterületet használ, úgy 15 százalékos adókedvezményben részesül, ötvenszázalékos (de maximum 1500 forint) kedvezményt kap a 65. életévét bétől, tött férfi, és a 60 évesnél idősebb nő, ha nincs más adóköteles jövedelme, és nincs vele együtt adózó férfi családtagja. A lombhullás után a kertben összegyűlt fertőzött növényma- radvónyokat, lombot sokan helytelenül csak késő tavasz - szal, az idő felmelegedésekor égetik el. Pedig a kórokozók és kártevők jelentős része a lehullott, fertőzött növényi maradványokon telel át. Ha tavaszra halasztjuk megsemmisítésüket, a fertőzött helyek kitöredeznek, és szétszóródnak a földön, rajtuk a veszélyes kórokozók óttelelő alakjaival. így azután ezek olyan fertőzési gócokat képeznek, amelyek számukra kedvező időjárás esetén járványok elindítói lehetnek. Az alma-, a körte-, a birslevelek összegyűjtésével, elégetésével például elpusztíthatjuk a csak levélen telelő alma- és körtefa varasodás, a körtefalevél fehér- és barnafoltosság kórokozóját. Ezzel tehetjük hatásosabbá az újabban egyre A mohácsi tsz-sze| kötött szerződése alapján 60 sertést szállított háztáji gazdaságából tavaly Gerber György kölkedi lakos. Erre az évre 40 sertésre kötött szerződést. Ha fiatal a koca... Etessünk többféle takarmányt Külön ól három héttel az ellés előtt Csend és nyugalom Kellő számú, egészséges, megfelelő súlyú malac csak a minden szükséges táplálóanyagot tartalmazó takarmánnyal ellátott kocától várható. A takarmány lehet vásárolt táp, s lehet vegyes eleség. Ha a kocatartónak van rá lehetősége, és nem restelli a fáradságot különböző szemesek (búza, kukorica, borsó, árpa) daráinak keverékéből, többféle zöld (lucerna. fű, kerti hulladék, csalán) és lédús takarmány (főzött burgonya, nyers répa, csicsóka) összetételéből vegyes eleséget adni jószágainak, okkor jobban is jár, kevesebbet is költ. A többféle takarmány használata mellett szól hogy a sertés mindenevő, valamint a változatos összetétel esetén nem fordufhot elő, hogy valami teljességgel hiányzik belőle. Nem hiányozhat ugyanis sem a fehérje, sem az energia, sem az ásványi anyag, sem a vitamin. Ennek oka egyszerű: az anya- koco tíz, tizenöt malacot fial, egyenként 1,3—1,5 kilogramm, összesen 13—20 kilogramm súlyban. Kifejlődésükhöz, tejjel való ellátásukhoz az anyaállat kitűnő kondíciójára, tehát min. den szükséges tápláló, és kiegészítő anyagot tartalmazó takarmányra van szükség. A hiányosan táplált koca apró. Ihul- lékony malacokat vet. s ha ásványi anyagban szegény takarmányon tartották, nehéz — állatorvosi beavatkozást is igénylő — lehet a fialása, még malacait is fölfalhatja, ha pedig nincs teje. nem engedi szopni kicsinyeit. A koca vemhességének ideje könnyen megjegyezhető: há. rom hónap, három hét és három nap, a legtöbb esetben 115 nap. (Előfordul persze korábbi és későbbi fialás is.) A fiolóst csak az a tenyésztő várhatja nyugodtan, ak; pontosan följegyezte a vemhesítés dátumát, s ha korábban együtt is tartotta kocáit, a malacozás várható ideje előtt legalább három héttel külön ólba, kut- ricá'ba zárta őket, hogy szokják a helyüket. A nyugalmas, tiszta tartózkodási hely nagyon fontos Februári előadások A Kertbarátok és Kistenyész- tők Klubjának (Pécs, Geisler Eta u. 16.) februári programja. Február 2. Galambtenyésztés és -tartás jelentősége és feladatai. Előadó: Gálosi István. Február 9. Nyúl betegségek és azok elleni védekezési feladatok. Előadó: dr. Révész Kálmán. Február 16. Nyűltartási bemutató a nagyárpádi tenyésztőknél. Találkozás: 15 órakor a 42-es autóbusz Kereszt megállónál. Előadó: Szondi Norbert. Február 23. Zöldségtermesztés időszerű feladatai, értékesítésre javasolt fajták, kisárutermelés jelentősége a lakossági ellátásban. Előadó: Tóth Attila. az előrehaladotton vemhes ko- cánok. Sokféle ólban tartják manapság a kocákat: van, aki vaskalodába zárja, s a malacok elrekesztett helyét infralámpá- val melegíti. Mások csupán néhány deszkával védett malactartózkodási helyet kerítenek le, megint mások szűk, szalmás ólban fialtatnak. Mindhárom megoldás jó lehet, de bizony nagy hidegben előfordul, hogy az ól kellő szigetelése, melegítő lámpa védelme nélkül elpusztulnak a csupasz, nedves, pici malacok. Különösen akkor, ha gazdájuk nem figyeli kocáját, s nem észleli a közelgő fialás jeleit: az állat nyugtalanságát, „fész_ kelését”. Fialáskor nagy előny, ha a koca szelíd, kezes jószág, tűri gazdájának közelségét, tanácsos ugyanis a fialó koca közelében tartózkodnia. Az esetek többségében egymás után, rövid idő elteltével jönnek világra a kismalacok, s jó, ha o koca őrzője elszedi, megtörölgeti — a szájukból a nyálkát is ki- törli —, és mindjárt „csecsre rakja”, vagy rövid időre puhán bélelt kosárba teszi őket. Legkésőbb a fialás befejezése után szopniok kell oz újszülötteknek, hogy a védőanyagokat bőségesen tartalmazó tejhez jussanak. A fialás után termelődő föcs- tej ugyanis óráról órára kevesebb védőanyagot tartalmaz. Különösen először fialó, a saját helyére későn került, vagy korábban durva bánásmóddal elvadított kocákkal fordul elő, hogy malacaik születésekor sen. kit nem tűrnek közelükben, ellökik moguktól malacaikat, rájuk is feküsznek. vagy éppen felfalják őket. Ritkán az anyai ösztön hiánya, gyakrabban tartási, gondozási hibák okozzák ezt. Nem szoptat a koca akkor sem, ha nem indult meg a tejtermelés, vagy sérült a bimbó, s a szopás fájdalmat okoz. Jól teszi tehát a kocatartó, ho már a fialás előtt a tőgy simogatá- sával, langyos fertőtlenítő folya. dókkal való lemosásával szoktatja kocáját tőgyének érintéséhez. Ennek során az is kiderül: érez-e fájdalmat az anyaállat. Ha a fialás elakadt, a méhlepény — a pokla — visszamaradt, vagy ha nem jött meg a teje, a koca nem fogadja el malacait. Ilyenkor állatorvosra van szükség, hogy világra segítse a bentrekedt kismalacokat, nyugtató gyógyszerekkel lecsendesítse a kocát, hormoninjekcióval meqindítso a tejtermelést. Normális körülmények között és nem először fialó kocák esetében azonban erre rendszerint nincs szükség. Szükséges azonban, 'hogy csend és nyugalom legyen a koca körül. Kapkodásnak, ideges párbeszédnek, ismeretlen személyeknek nincs helye a fialó koca közelében. A gombák különleges világa (17.) Az óltrifla A termőtest a pöfetegekhez hasonló gömbölyded, burgonyára emlékeztető alakú, 2— 12 cm széles és 3—6 cm magas. Színe sárgásbarna, rozsdabarna, felszíne táblásán berepedező, sűrűn álló barnás pikkelyekkel. Az idős gomba a tetején szabálytalanul felhasad. Alul igen rövid, összenyomott gyökérszerű tönkrészejran. Húsa: kemény, a kéregben merev. A belsejét a termőréteg tölti ki, amely eleinte fehéres (de ilyent ritkán találunk), majd nagyon hamar szürkésibolya árnyalatú, szürkésfekete lesz, végül barnásfekete porrá hull szét. A gomba alsó kehelyszerű része a spórák széthullása után is hosszú ideig megmarad. Aromás, kissé retekre emlékeztető, majd később szúrós, undorító szagú és kissé csípős ízű. Nyáron és ősszel termő gomba, bükkösben, tölgyesben, fenyveserdőkben gyakori. Savanyú talajt jelző, gyökérkapcsolt gomba. Gyakori, még száraz időben is néha se- regesen teremhet. Mérgezés: fogyasztása után rosszullét, iz- zadás, hányás, ájulás vagy tudatzavar jelentkezik. Nálunk eddig még mérgezést nem okozott, mert nem szedik fel fekete belseje miatt. Szarvasgomba hamisításra használják. Innen a magyar neve. (Valódi szarvasgomba =*trif la). A termőtest közepes nagyságú, 5—12 cm átmérőjűre megnövekedő, kezdetben a talajban ülő, golyó alakú, zárt. A földből kiemelkedve hamarosan kilyukad, csésze alakú lesz, majd 5—10 cikkelyre, háromszög alakú karéjra hasad be, és tulipánra emlékeztetőén szétnyílik. Belül szép lila színű, sima, kívül barnásfehér és finoman nemezes. Húsa: eléggé vastag, 0.5 cm is lehet, porcszerűen, viaszoson törékeny, fehér színű. íze és szaga nem jelentős. Tavasszal, főleg fenyőerdőkben, meszes talajon helyenként nagy számban is előfordul. Nagyon szép gomba. Nyersen erősen mérgező! Méreg anyag át a forró víz oldja. A csészegombák közül ez az egy faj mérgező, ezért ügyeljünk a felismerésére. Dr. Vass Anna Télen a kertben terjedő levélaknázó molyok elleni védekezést is. Feltétlenül gyűjtsük össze, semmisítsük meg a diófák leveleit, a termések burkolatát, mert mindegyiken áttelelnek a dió újabban egyre jobban terjedő veszedelmes kórokozói. Ne feledkezzünk el a ribiszke, a köszméte és a málna leveleinek összeszedéséről sem, mert ezzel a levélfoltosságok, a málnavessző-foltosság megjelenését, terjedését csökkenthetjük. Egyúttal tüzeljük el a letermett málnavesszőket és a szőlők fertőzött leveleit is. Jó eredményt érhetünk el az almatermésűek, a csonthéjasak, a birsek termését, virágát, hajtásait, ágait károsító moníliás betegségekkel szemben is, ha átnézzük a fákat és az észlelhető fertőzési gócok, az úgynevezett gyümölcsmúmiák, károsított hajtásvégek, ágrészek eltávolításával igyekszünk csökkenteni a kórokozók későbbi elszaporodását. A fertőzött ágrészeket fagymentes időben mindig élő darabbal együtt messük le, mert a kórokozó már az elpusztult rész melletti egészségesnek tűnő részekben is élhet. Pusztíthatjuk a kórokozókat úgy is, ha a fertőzött növényi maradványokat mélyen beforgatjuk a talajba. A kártevőket alaposan meg- gyérítbetjük, ha a téli időszakban nagy figyelemmel végezzük el az ág- és törzstisztitást. Az ágak védettebb részein tojás alakban, sűrűbb tömegben telelnek a piros gyümölcsfa takácsatkák. A gyapjaspille tojáscsomói a fák törzsén helyezkednek el. A vértetű lárvái a károsításuk helyén, a viaszváladékkal borított rákosodó sebek zugaiban, vagy az elhalt, felrepedt kéregrészek védelmében bújnak meg. A fák törzsén a kéreg alatti járataikban húzódnak meg a kéregmoly hernyói. Báb állapotban telel át a fákon és a törzs repedéseiben az amerikai fehér szövőlepke, az ágakon a kardospille. Alaposan kutassuk fel a kártevők búvóhelyeit. Ennek érdekében rügyfakadásig, amikora hőmérséklet fagypont felett van, fűrészeljük le a sérült, letört, félig vagy teljesen elhalt ágakat. A sebeket Santar SM vagy Celloid sebkezelő szerrel kenjük be. A gyümölcsfák, díszfák törzsén, vastagabb ágain meghúzódó pajzstetveket, takácsatkákat, mohákat, zuzmókat óvatosan kéregkaparóval, drótkefével távolítsuk el a fel- pattogzott kéreg részekkel együtt, ügyeljünk, hogy ne sebezzük meg a fát! A hulladékot a munka után azonnal gyűjtsük össze, égessük el. A szerszámokat minden fa után tisztogassuk le külön ruhával és 5—6 százalékos réz- gálicoldatba mártással fertőtlenítsük.
