Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-25 / 24. szám

6 Dunantűlt napló 1984. január 25., szerda A Dunántúli Napló Mágocson Most korszerű iskolát epitenek A Dunántúli Napló fóruma Mágocson Mágocs és társköz­ségeinek lakóival sze­retnénk találkozni ja-, nuár 25-én, szerdán délután Mágocson, a nagyközségi pártbizott­ság épületében. Dél­után 2 órától 4 óráig várjuk személyes és közérdekű észrevételei­ket, panaszaikat, illetve ingyenes jogi tanács­adást tart társadalom- biztosítási és egyéb jo­gi kérdésekben dr. So­mogyi Árpád. A tanács­adást telefonon is kér­hetik a mágocsi és környékbeli olvasóink, az 50-es számon. Délután 5 órától új­ságíró—olvasó találko­zón szeretnénk beszél­getni Mágocs és kör­zetének lakóival a Du­nántúli Napló tevé­kenységéről. A talál­kozón a Dunántúli Napló és a Baranya megyei Lapkiadó Válla­lattól! részt vesz: Mitz- ki Ervin főszerkesztő, Báling József főszer­kesztő-helyettes, Ka­tona László terjesztési előadó, Gáldonyi Mag­dolna, Gárdonyi Ta­más, Horváth László, Kozma Ferenc, Mészá­ros Attila, Miklósvári Zoltán és Török Éva új­ságírók. A találkozó alkal­mából január 25-i szá­munkban több írást je­lentetünk meg, ame­lyekben a mágocsiakat és a környékbelieket érdeklő kérdésekkel foglalkozunk. Többek között megírjuk az öre­gek hetes napközi ott­honának fejlesztési terveit, beszámolunk arról, hogy milyen új szolgáltatásokra szá­míthatnak a nagyköz­ség lakói a közeljövő­ben. A fórumon fotókiállí­tást is rendezünk la­punk fotóriportereinek munkáiból. Milliós értékek - összefogásbél Negyven gyermeket sajnos nem tudunk felvenni az óvoda, ba. Ezt mondta a tanácselnök a termelőegységek, intézmé­nyek, szervezetek vezetői rend­szeres megbeszéléseinek egyi­kén. három évvel ezelőtt. A mondat elhangzása utón pil- lonatok alatt élénk vita kere­kedett, amelynek a lényege, hogy ezt aligha engedhetik meg maguknak a mágocsiak. Nem csak az elutasítás a mun­kaerő vonzato, hanem az érin­tett gyermekek miatt sem, akik így hátrányosabb helyzetbe ke. rülnének azokkal a későbbi iskolás társaikkal szemben, akik óvodába jártak. Még ezen a megbeszélésen összeált a kép: hol, miből, milyen össze­fogással tudnának csoportszo­bát kialakítani. Az óvoda mel­lett] pajtára esett a választás. Ezt építették át kisgyermekek­nek megfelelő helyiséggé a mágocsi termelőegységek. Az anyagot o tanács adta. a he­lyi kisiparosok, szülők pedig a már korábban mindenhonnét kiselejtezett bútorokat felújít­va rendezték be a foglalkozta­tót. Ez a példa csak egy a má­gocsi társadalmi munkák sorá­ból. Az elmúlt években számos alkalommal fogtak össze közös célok megvalósításáért, ez fo­rintban is kifejezhető. Bő nyolc évvel ezelőtt — 1975-ben még 790 ezer forint értékű önzetlen munkát vállaltok a nagyköz­ségbeliek, a társközségek — Mekényes, Nagyhajmás, Alsó- mocsolád — lakóival együtt. 1980-ban 5 221 000 forintra nőtt ez az összeg. Ekkor építették ki a belső úthálózatukat. Ma ott tortának, hogy csak Meké- nyesen és Nagyhajmáson van egy-két olyan utca, ahol nincs aszfaltszőnyeg. A lakosság többsége nagyrészt a kő elte­rítésében, egyengetésében, a padka rendezésében vállalt so­kat, de akadtak olyan utcák is, amelyeknek lakói az úttükörki­vágásától a padka rendbe té­teléig mindent maguk csinál­tak. Itt is, mint valamennyi tár­sadalmi munka szervezésénél, a népfront aktivistái és a ta­nácstagok mozgósították a la­kosságot. Különösen figyelem, re méltó az alsómocsoládiak és a nagyhajmásiok igyekeze­te. Tavaly ismét fontos célért, de más formában fogtak ösz- sze a terület lakói. Az élmúlt évi 6 393 000 Ft értékű társa­dalmi munkájuk túlnyomó többsége önkéntes pénzbeni hozzájárulást jelent. Iskolát építenek, amelynek létrehozá­sára minden forintra szükségük volt. A helyi termelőszövetke­zet és a Bikali Állami Gazda­ság készpénzzel támogatta az építést. Ä Mezőgép, az építés befejezéséig — 1984. augusz­tus 31-ig — minden évben egy kommunista műszak bevételét ajánlotta fel, a téglagyáriak a kommunista műszakokban le­gyártott téglákat adják az is­kolához. a különböző intézmé­nyek pedig — így a tanács dolgozói is évente egynapi, az iskola dolgozói pedig két- napi fizetésüket ajánlották fel. De még nem beszéltünk a rendszeres parkosítástól, a ját­szóterek, utak, járdák karban­tartásáról. tisztításáról és a különböző intézmények — böl­csőde, óvoda, iskola, öregek napközi otthona — és a szo­cialista brigádok kapcsolatá. ról. Ezek nagyon sok szálon szövődő rendszeres kisebb érté­kű támogatások. De még ezek­nél a társadalmi munkáknál is kényesen vigyáznak arro, hogy mikor csinálják. Ezért tör. ténhetett meg, hogy például a bölcsőde padlófelújításakor még este 11 órakor is dolgoz­tak a társadalmi munkások. T. É. Bővítik az idősek napközi otthonát Mint egy nagy családban, úgy tervezgetik holnapjaikat a mágocsi idős emberek. Van mi­ről beszélgetniük, hiszen min­den remény megvan arra, hogy ebben az évben ismét lépjenek, s a mór hetes napköziként mű­ködő öregek napközi otthonát tovább bővítsék. Az igényeknek megfelelően a jelenlegi hattal szemben 15—16 idős ember lakhat majd hétfőtől szomba­tig az otthonban. Ez elsősor­ban a társközségekben — Me­kényes, Nagyhajmás, Alsómo- csolád — lakóknak kedvez, akiknek megterhelő lenne min. dennap bejárni és hazamenni. A mágocsi idősek napközije 1977-ben szerveződött. Az áfész volt irodaházában társadalmi munkával alakították ki a min­dennapi kellemes együttlét és teljes ellátás feltételeit. Ekkor még 20-an voltak, de az 1981- es — szintén társadalmi mun­kában való bővítés lehetővé tette, hogy 30-an tölthessék itt a napjaikat. Jelenleg is ennyi­en vannak, azzal a változással, hogy közülük hatan nem jár­nak haza mindennap, ők a he­tes napközi első lakói. A tanács az idén meg akar­ja venni ezt az épületet az áfésztól. Mivel a Baranya me­gyei Tanács anyagilag is támo­gatja az elképzelést, minden remény megvan arra, hogy az épület egy részében lévő iroda- helyiséget is hamarosan meg­kapják a napközi lakói. Beszédtéma Mágocson Szolgáltatások Azokra a kérdésekre, problé« mákra kerestünk választ, ame­lyek ma a nagyközség lakóit foglalkoztatják. Ami beszédté­ma ma Mágocson. A szolgáltatások fejlesztésé­vel kapcsolatban igen közeli és hosszabb távú tervekről Is beszámolhatunk. Nézzük első­ként: milyen ma a Szolgáltató, hálózat Mágocson? A létesítményekre jellemző, hogy magánházakban bérelt helyiségekben rendezték be őket. A női-férfj fodrászatot és kozmetikát, valamint a Patyo­lat felvevőt. Negyvenhét kis­iparos is dolgozik a nagyköz­ségben, többségük főként az építőipari szakmákat képviseli, de van cipész, női szabó, fod­rász, villany, és vízvezetéksze- nelő, valamint rádió, és televí­ziószerelő is, hogy csak a főbb szakmákat említsük. A közeli tervek pedig a kö­vetkezők: februárban tervezik egy GELKA-szerviz átadását, amelynek a nagyközségi ta­nács biztosítja a helyiséget, és elvégeztette az átalakítást is. A szervizben két szerelő dolgo­zik majd, közülük az egyik ál­landó jelleggel, a társa csak meghatározott napokon. Vál­lalják a háztartási gépek, va­lamint a rádió- és televízió­javítást. A piactéren pedig há­rom vállalkozó épít pavilonsort, és valószínűleg még ebben az évben megnyitják a virágbol­tot, a butikot és a lángossütőt. A nagyközségi tanács elkép­zelése az, hogy egy szolgáltató­házat létesít, amelyben egy ABC áruház is helyet kaphat. S megoldódhat a tanácsháza épületének ügye is, lebontják a régi házat, és a helyén épü­lő szolgáltató komplexumban berendezhetik a községi tanács irodáit. Egyelőre minden elkép­zelés, a hosszabb távú tervezés programja. Villamos­hálózat Rendkívül jó véleménye van Kovács Károlynak, a DÉDÁSZ dombóvári kirendeltség veze­tőjének a mágocsi villamos- energia-ellátásról. Jók az ener­giatartalékok a nagyközség­ben, amelyet nyolc transzfor­mátorállomás lát el. A kiren­deltség területén az egyik leg­jobban ellátott terület Mágocs. A kirendeltségvezető vélemé­nye szerint ennek a kiemelt szerepnek az oka az, hogy a helyi vezetés valóban kiemel­ten kezeli a villamosenergia­ellátás kérdését, komplexen foglalkozik a problémákkal, igyekszik elébe menni a ké­sőbb jelentkező igényeknek is. A közelmúltban korszerűsítették a közvilágítási lámpák nagy részét. Tavaly a társközségek­ben is: Alsómocsoládon és Mekényesen szereltek fel kor. szerű higanygőzlámpákat, ugyanezt tervezik Nagyhajmá­son is. A tervek szerint az év végén lehetőség van harminc- negyven új lámpa felszerelésé­re Mágocson, ahol jövőre megkezdik a lámpatestek, cse­réjét. Egyéb nagy korszerűsítést nem terveznek, hiszen a követ­kező építkezésekhez is rendel­kezik kapacitásfelesleggel a nagyközség — a kirendeltség­vezető véleménye szerint. Egészségügy Az egészségügy területén is szép eredményei vannak • a nagyközségnek: két körzeti öt­vös I, gyermekorvosi, fogászati rendelő működik. Ami viszont jogos igénye az itt lakóknak: egy kislaboratórium létesítése, amely megkímélné a gyermek- és felnőttbetegeket egyaránt az utazgatás fáradalmaitól, mert egyelőre Dombóvárra járnak a szükséges laboratóriumi vizs­gálatokért. A nagyközségi ta­nács még idén kialakítja a he­lyiséget az egyik orvosi rende­lő mellett a mágocsi kisiparo­sok közreműködésével. A lét­számfejlesztés és a bér kérdése azonban már felsőbb szervek gondja. Dr. Miszlai Éva, a komlói városi főorvos véleménye sze­rint is indokolt Mágocson a la­boratórium létesítése. A pécs- váradi példa is bizonyítja, hogy .célszerű megvalósítani a nagy­községekben, ahol több orvosi körzet, gyermekrendelő is mű­ködik. Szakképzett jelöltje ugyan van a nagyközségi ta­nácsnak, a státust és a bért a megyei tanács biztosítja. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának válasza a kö­vetkező: a következő egy-két évben nem valószínű, hogy a megye tudja biztosítani a stá­tust és bért. A mágocsi kis- labor nem szerepel a közeljövő fejlesztési terveiben. Csak ak. kor hozhatják közelebb a meg­valósítást, ha a nagyközségi tanács maga talál megoldást a státuskérdésre, más szakmai akadálya nincs a laboratórium létesítésének. Szennyvíz A legnagyobb helyi gondok közé tartozik a szennyvíz-elve­zetés megoldása, mégsem tu­dunk túl biztató választ adni. Készült ugyan korábban egy terv a szennyvíz-elvezetés meg. oldására, de ez már rég el­avult. Új tervre lesz szükség, és rendkívül nagy összegre. Mindenképpen társulásos ala­pon, a lakosság anyagi hozzá­járulásával kell megszervezni, de a megyei tanács tervei alapján csak 1990—95-ben van reális lehetőség a megvalósí­tásra. Gyógyvíz Még a hatvanas évek elején fúrt egy kutat Mágocs környé­kén a MÉV Kutató Mélyfúró Ozeme, amelyről kiderült, hogy 38—39 fokos vizet ad, és ásvá­nyi anyagokban igen bő. Azóta a víz hasznosításáról többféle terv született: 1970-ben a nagyközségi tanács megrende­lésére készített tervet az Orszá­gos Vízügyi Tervező Vállalat, amelyben többek között gyer­mekpancsoló, pihenőmedence (az idősebbek gyógyulására), és úszómedence szerepelt. Az elmúlt években a MÉV meg­vizsgálta a víz minőségét is. Nem akarunk szakmai részle­tekbe bonyolódni, de tény, hogy a gyógyvíz összetétele megállja az összehasonlítást a világhírű harkányi és hajdúszo. boszlóival is. Nemcsak Mágocs szűk körzete, hanem a Kapos völgyétől Magyarhertelendig húzódó mintegy húsz kilomété. rés sávban gyógyvíz jel leg ű hé­vízben bő terület húzódik. A MÉV kutatófúrásainak alapián a VITUKI készített egy komplett részletes tanulmánytervet erről a területről. S ennél többet nem is tudunk mondani a gyógyvízről. A hasznosítás ugyanis már nemcsak a nagy­község, hanem a megyei lehe­tőségeken is túlnő. Országos programra van szükség ennek az értéknek a hasznosítására. G. M. Megvásárolják ax épületet

Next

/
Thumbnails
Contents