Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-02 / 1. szám

Minisztériumi dicséret a barcsi Vörös Csillag Tsz-nek Vissza a természetes körülményekhez E lőször részesült mezőgazdasági épületegyüttes építészeti és városfejlesztési minisztérium dicséretben. A magas elismerést pedig a barcsi Vörös Csillag Tsz vehette át december 21-én, a gyorsan, olcsón és korszerűen felépített, 1000 férőhelyes szarvasmarha-telepéért. Hány állat van Magyarországon? Bölénycsapáson járnak a bivalyok Országos állatszámlálás január /-to/ Korszerűen — mondjuk —, óm ez esetben o korszerűség a régi. kötetlen állattartási módhoz való visszatérést jelen, ti. A zárt, betonozott, csempé- zett istállók helyett nyitott épü­leteket készítettek. A telepen hat, úgynevezett termelő istál­ló van, valamennyinek a déli oldala teljesen nyitott (az álla. tok így még —20 fokon is gya. korlatilag a szabadban van­nak). Az épületek ragasztott akácfa vázas tartószerkezettel készültek, az istállókban sem­milyen technikai berendezés nincs. Az istállókhoz tartozik a karám és a csak felül fedett etető. Nincs hagyományos já­szol. csak etetőlap. Ugyancsak nyitott az ellető­istálló is, ami különösen azért Rugalmas és előrelátó dönté­sek végeredménye az a létesít­mény, amelynek révén a Kapos­vári Vas-Műszaki Szolgáltató- ipari Szövetkezet a közeljövőtől olcsó és megfelelő méretű edé­nyekkel, lábasokkal, fazekakkal látja el az e cikkeket mostaná­ban a boltokban hiába kereső háziasszonyokat. Az első lépést ennek érde­kében — mondja a szövetkezet elnökhelyettese, Teli János — még 1978-ban tették meg: megvásárolták a Somogy me­gyei Tejipari Vállalattól Kapos­vár cseri városrészében lévő telephelyét, a rajta lévő, át­alakításra ugyancsak megérett épülettel együtt. Négymillió fo­rintot fikettek érte. A második lépésre 1981-ig vártak: akkor egy pályázat révén — amely az energiaracionalizálást céloz­ta _ 10 millió forintot nyertek, m iután bebizonyították képes­ségüket és készségüket az olaj elhagyására, elektromos ener­giával való helyettesítésére. A harmadik lépés már erre az esztendőre esik: országos pályázat „látott napvilágot" zo­máncozott edények gyártására. A kaposvári szövetkezet meg­A közelmúltban zajlott le annak a pályázatnak a bírála­ta, amit az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sport- hivatal írt ki a budapesti Nem­zeti Sportuszoda — Hajós All­érdekes, mert a barcsi állat- tenyésztési szakemberek az el- lést is hagyják a maga termé­szetes módján lefolyni, nem avatkoznak bele, csak akkor, ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak. Megfigyelések szerint ugyanis így kevésbé sé­rülnek a szülőutak. mint a rend­szeres emberi beavatkozáskor. (Magyarországon még csak egy-két gazdaság meri ezt a módszert alkalmazni, pedig a barcsiak példája igazolja: az ellések 75 százalékában nem kell beavatkozni a természetes folyamatba.) Sok technológiai újdonságot is alkalmaztak. Például a két 12 000 literes tejtárolóhoz négy 1000 literes hőcserélő bojlert csatlakoztattak, am; egyrészt a nyerte. A volt tejipari csarnokot vasipari termelést lehetővé tevő üzemmé alakították, elkészültek a szociális létesítmények,. az irodák. Persze, hozzá kell ten­ni: a Vas-műszaki Szolgáltató­ipari Szövetkezetnél vannak előzményei a zománcozásnak: elöregedett kis telephelyén ké­szültek régebben például az olajkályhák zománcozott részei. Ám ott a berendezések is kor­szerűtlenek voltak, s amikor ezt a részleget átkötöztették az új helyre, már modern, konveyor- pályás, félautomata üzemű ke­mence várta az üzem dolgozóit, olyan, amelynek kapacitását pillanatnyilag ki sem tudják használni — a nagyüzemi edénygyártást csak a későb­biekben kezdik meg —, így csak éjszaka dogozik a kemence. A kérdés azonban nyitott ma­radt: mi legyen a nagy telje­sítményű kemencével? Ekkor jött a pályázat a zománcozott edénygyártásra. Tudni kell, rédnak, az első magyar olimpiai bajnoknak a tervei alapján 1929—31 között építették — nyitott, 50 m-es medencéjének és a műugró medencének a le­fedésére. A munkát a hetedik ötéves terv időszakra tervezik, tejet hűti, másrészt a tejből átvett hővel meleg vizet szol­gáltat a telepnek. Újdonság a fejőberendezés is, tőgykímélő csökkentett vákuummal dolgo­zik. És hogy milyen gyorsan ké­szült el, azt példázza néhány dá­tum: a tsz vezetősége 1980. jú­nius 23-án határozta el az épí­tést. A Somogy megyei AGRO- BER jó partner volt, rekordidő alatt, 1980. október 15-re elké. szítette az összes tervezési és kivitelezési dokumentációt. El­ső kapavágás 1981. április 6- án, átadás és üzembe helyezés 1982. augusztus 17-én volt. A kivitelező saját erőből a barcsi tsz volt és az sem mind­egy, milyen olcsón épült: a végösszeg 58. millió forint, ez fele annak a költségnek, amennyiben manapság egy hagyományos. zárt rendszerű szarvasmarhatelep kerül. hogy az olcsóbb lábasokat ma már Magyarországon sehol sem gyártják, Jászapátiban — gaz- daságtalanság miatt — a közel­múltban álltak le. Teli János szerint a belföldi piacon mint­egy 50—60 millió forint értékű igény van ilyen, könnyű és fél­nehéz sorozatú, aránylag olcsó konyhai edényekre. Csakhogy ehhez a zománcozó nem elég, szükség volt az úgy­nevezett nyersgyártó részre is, ahol sajtolják a lábasokat. Újabb pályázat — ezúttal az OKISZ írta ki —, amit ismét el­nyertek a kaposváriak, s az így szerzett 50 millió forintból már épül a nyersgyártó csarnok, amit 1984 decemberére el is készítenek. így már teljessé vált a kör: a Kaposvári Vas-műszaki Szolgáltatóipari Szövetkezet a piac igényeire felfigyelve olyan termékkel jelenik meg 1985- ben, amit ezekben a napok­ban csak a hiánycikkek listáján találunk meg. M. A. s az a cél, hogy egy komplett, nemzetközi versenyekre is al­kalmas uszodakombinátja le­gyen a fővárosnak. Húsz pályamű született, közte két vidéki, s mindkettő pécsi. A DTV-től Dulánszky Jenő és munkatársai, a BARANYA- TERV-től Vári Jenő és munka­társai pályáztak és a zsűri mind­két pályaművet 40 ezer forintos megvételben részesítette, ami azt jelenti, hogy a végleges terv kidolgozásánál ezeknek a terveknek az ötleteit is felhasz. nálhatják. Vajon hány bivaly van Ma­gyarországon? (Újévköszöntő lapunk megengedett élcelődé­sét félretéve, most tényleg a négylá'búa'król van szó!) Na, mennyi...? Tízezer? Ezer?... A három évvel ezelőtti országos állatszámlálás adatai szerint mindössze 124. Baranyában egy sincs, Somogybán 4, Tolnában egy sincs, Zalában 55 ... Kiha­lófélben e lomhán-erős igavonó, alighanem bölénycsapáson jár­nak . .. De öszvérből is csak 344 volt, szamárból pedig 3814. Háromévenként egyenkint, fajtánként, kor és ivar szerint számba veszik hazánkban a háziállatokat. A megyei statisz­tikai hivatalok az úgynevezett eszmei időpont szerint készí­tenek fölmérést; a december 31., éjféli állapotra kíváncsiak, s a ma kezdődő felmérésbe nem kerülnek be a december­ben késnek ugrott malacok, a januárban született bocik. A KSH Baranya megyei Igazgató, ságán a baranyai 480 számlá­lóbiztos által beszolgáltatott adatokat január 12-ig rögzítik, s felküldik a Központi Statisz­tikai Hivatalhoz összesítésre. Az összeírást végzőket megbízóle. véllel látják el — amely a személyi igazolvánnyal együtt érvényes —, s miközben kérik a lakosság közreműködését arra is figyelmeztetnek: bizonyára az álszámláló biztosok is készülőd­nek a zavarosban való halá­A Két pályamű közül a BARANYATERV-ét vesszük kö­zelebbről szemügyre azon egy­szerű oknál fogva, hogy abban olyan szerkezet felhasználása szerepel, amit Baranyában már alkalmazni is fognak. A négy­tagú kollektíva — Vári Jenő építész, Abai-Nemes István épületgépész, Rabb Péter épü- . letstatikus és Makk Mátyás vil­lamosság] tervező — Rabb Pé­ter által kidolgozott szolgálati szabadalom felhasználására alapozta a tervet. Ez pedig egy nagyüzemeket érinti, s Baranyá­ban mintegy 60 000 magán­portát. Számba veszik a szarvasmarhát, sertést, lovat, juhot, baromfit, a kecskét sza­marat. öszvért, bivalyt, a méh­családokat és a házi nyálat. Ér­demes megnézni, hogy vajon az 1980-as állatszámlálás mit mu­tatott? Akkor hazánkban 1,9 millió szarvasmarha, 8,3 millió sertés, 120 ezer ló. 3 millió juh, 15 000 kecske, 344 öszvér, 3814 szamár, 124 bivaly, közel 40 ezer méh­család és 3,8 millió házinyúl volt. Baromfiból közel 61 mil­lió! A jelzések szerint ma sem lesz kevesebb, s feltételezhető­en nem lesz könnyű dolguk a számlálóbiztosoknak egy ilyen népes állatsereget lajstromba venni. Végül közreadnám szűkebb régiónk szamárstatisztikáját: három éve Zalában 24, Somogy, ban 115, Tolnában 319, Bara­nyában pedig 231 volt, ebből a nagyfülű, csökönyösnek mon­dott patásból. Persze bárki megkérdezheti: mennyire pon­tosak ezek az adatok? Hiszen tévedhet a számlálóbiztos is. Mondják a statisztikai hivata­loknál, hogy a biztosok munká­ját ellenőrök is ellenőrzik szú­rópróbaszerűen, s ha valami nem stimmel, megismétlik a dolgot. De végül is: ha eggyel több vagy kevesebb a szamár, ak­kor mi van . ..? újfajta akácfa-szerkezet: 120x 120 cm-es kazetták egymáshoz illesztésével tetszés szerinti mé-' retű héjszerkezeteket lehet ősz. szeállitani. Jelen esetben — mint a rajzon is látható — három hajóról van szó; a kö­zépső, legnagyobb borulna a medencék fölé, a két kisebb alatt lennének a láthatók. Az újfajta héjszerkezettel fogják egyébként lefedni a Mohácson már épülő tornacsarnokot és ilyen fedést kap a tervezett sik­lósi tornacsarnok is. A szerke­zet — egyszerű előállíthatósága révén'— számos egyéb felhasz­nálási lehetőséget is kínál. Üzleti úton Albániában Nem mindennapi utazás áll dr. Cyenis Jenő, a pécsi Uni­verzum Szövetkezet Közös Vál­lalat igazgatóhelyettese mögött. Albániában járt, hogy megren­delésekkel töltse ki a két or­szág állami szerződésében rög­zített konfekció-vásárlási kere­tet, már ami ebből a keretből az Univerzumra esik. — Mióta vásárolnak az al­bánoktól? — A Hungarocoopon keresz­tül két éve kerültünk kapcso­latba a tiranai Industrial export céggel, melytől több magyar vállalat is vásárol különféle ruházati cikkeket. Az Univerzum a legnagyobb vevőjük, az idei évben egymillió rubel értékben rendeltünk tőlük flanell és pupliningeket, férfi- és gyer­mekpizsamát, férff alsónadrá­got, atléta- és pólóingeket, to­vábbá nagy mennyiségben munkaruházatot. Valamennyi­nek az alapanyaga a napjaink­ban keresett pamut, hadd te­gyem hozzá, az albán pamut­ipar nemzetközi összehasonlí­tásban is korszerűnek mondha­tó, annak idején kínai segít­séggel építették ki. s — Előnyös tehát az üzlet? — Igen, természetes alap­anyagból készült, olcsóbb ár­fekvésű ruházati cikkekről van szó, melyeknek minőségével is elégedettek lehetünk, idehaza szívesen vásárolják. — A két ország közötti kap­csolat nem mondható éppen barátinak, az ideológiai véle­ménykülönbségek minden bi­zonnyal zavaróan hatnak az üzleti érintkezésekre is. Vagy talán tévedek? Milyen benyo­másokat szerzett az albán üz­letemberekkel folytatott tárgya­lásokon? — A Hungarocoop üzletkötő­jével keltünk útra, s mondha­tom, semmiféle kellemetlenség­ben nem volt részünk. Tudni kell, Tiranában létezik egy pro- tokollház, minden külföldit oda visznek tárgyalni, üzletfeleink előzékenyek, udvariasak voltak, a tárgyalások mondhatni szívé­lyes légkörben zajlottak le, a konyak, a kávé, az üdítőital mindig ott volt az asztalon. — Hogy tetszett Tirana? Hol laktak? — Sajnos, a városból nem sokat láttunk, mert egész ott­létünk alatt esett az eső, és viharos erejű szél fújt. Amit láttunk, azt gépkocsiból láttuk az ottani magyar kereskedelmi kirendeltség munkatársai jóvol­tából. akik messzemenő segít­séget nyújtottak. A belváros­ban, a Dajte Hotelban laktunk, nem messze attól a tértől, ahol Lenin és Sztálin szobra áll. Ez a főváros kevés szállodája kö­zül a legelegánsabb, ahol a külföldieknek biztosítanak he­lyet, minden kényelmet kielégí­tően. A belvárosban emeletes házak állnak, de amúgy föld­szintes város Tirana. Megfigyel­tük, az öreg házakat a belvá­rosban lebontják, és új, mo­dern épületeekt emelnek he­lyükbe. — Milyen az áruellátás Al­bániában? — Az üzletekben összességé­ben szerény a választék, de élelmiszer van, mondják is, az ifjúság szemlátomást magasabb és jobb fizikumú lett. ami a jó táplálkozás eredménye. Kapha­tók déligyümölcsök, narancs, datolya, mandarin, szőlő, húst viszont nem láttunk. Ami a turista szemének vonzó és ol­csó, a sárgarézből készült kéz­műves termék, az ezüst nyak­láncok és karkötők, na és a nagyon olcsó konyak és más italok. — Az Univerzum január else­jétől önállóan kereskedik kül­földön. Próbáltak valami más üzletet is nyélbeütni? — Felvetettük, csináljunk vá­lasztékcserét, de ez elől el­zárkóztak. — Egy hét Albániában . . . Ilyen hosszan egyezkedtek az üzletleiekkel? — A tárayalások hamar be­fejeződtek, ám Albániába he­tente egyszer indul MALÉV gép Ehhez a menetrendhez kellett igazodnunk. Miklósvári Zoltán hétfői El S. Zs. Olcsó edények Kaposvárról Betöltött hézag szás reményében. A felmérés a mezőgazdasági K. F. Pécsi terv - újfajta akác héjszerkezet Tető a Nemzeti Sportuszoda fölé

Next

/
Thumbnails
Contents