Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-22 / 21. szám
Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárna P Néprajzi múzeum Május vége van, egy-kettőre megérkeznek a külföldiek, de még nem sok jelét látni a vendégvárásnak. Az üzletek, a múzeumok egy része zárva. A szófiai néprajzi múzeumot tatarozzák, és újrarendezik az. anyagot, nem lehet bemenni. A tarnovói ajándékboltok kirakatára szombat és vasárnap is fölteszik a nagy fatáblákat. Szozopolban alig tudunk kenyeret venni: délben bezár az élelmiszerüzlet, viszont nyitva van a cipőbolt. Ugyanitt a gyümölcsöt árusító üzletbe azért nem jutunk be, mert éppen áruátvétel van, s az ajtót üres deszkaláda zárja el. Gyanakodva keressük Bur- gaszban a Lenin utat. Az útikönyv szerint itt helyezték el egy iskolaépületben a helytörténeti múzeumot és a városi könyvtárt. Művelődési intézmények társbérletben, milyen lehet ez? — legyintek, amikor a kapun belépünk. A folyosón csak sárga katalógus szekrények, spárgával összekötözött könyvek és poros folyóirathegyek fogadnak. — A múzeum megszűnt — mondja a takarítónő. — Illetve egy új néprajzi múzeum nyílt nemrég. — Még az utcára is kijön velünk, hogy pontosan elmagyarázza, hogyan találunk oda. Burgaszban úqy látszik, szerencsénk van. Amit nem láthattunk Szófiában, azt itt megtaláljuk. Tágas park közepén egy emeletes, erkélyes, klasszicista épület. Valamikor talán egy jómódú bojár lakott benne. Most a burgaszi etnográfiai múzeumnak ad otthont. Reggel van, mi vagyunk az első vendégek, a naftalin szagú szobákban mi gyújtogatjuk-ol- togatjuk a lámpákat, és a belépőjegyet csak akkor kérik, amikor kilépünk az épületből. De a kiállítás roppant gazdag és tartalmas! A paraszti konyha berendezése, a szövésfonás eszközei, népviseletbe öltöztetett bábuk, pompás hímzések, szőttesek, faragások, rézedények, cserépkorsók ... Térkép mutatja, hogy az ország melyik vidékéről való egy-egy tárgy. Több nyelvű fölirat és fénykép tájékoztat a munkaeszközök használatáról. Nem akarok botcsinálta etnográfus lenni. Nem akarok az első benyomásokból messzemenő következtetéseket levonni. A néprajz önálló tudomány, külön diszciplína. A szakember nem idegenkedik úgy a másik szakembertől, mint az avatatlan kontárnak bélyegzett kívülállótól. Mégis . .. Mi lehet az oka annak, hogy az első pillanatban otthon érzem magamat ezek között a tárgyak között? Miért sejtem a bolgár népművészetet a magyar népművészet rokonának? A juhászkampó végére a bolgár pásztor éppen olyan figurát faragott, mint a somogyi. Az itteni tiloló formája is, használata is pontosan olyan, mint a magyaré. Ezt a faragott álarcot nem a mohácsi busók viselték? Nem, ez itt készült Jambol közelében. És a viseletben is mennyi a rokonság! Ezt a színes ruhát egy kalotaszegi lány is hordhatná. Ez a báránybőr kucsma egy alföldi magyar parasztember fejére is illene. Talán csak fémtárgyból van itt több, mint nálunk: fémcsatok az övön, csillogó pénzek a nyakban, színes csörgők a nők derekán. Kerüljük a délibábos etnográfiát! Nem kell a rokonságért az Azovi-tenger melletti együttélésig visszamenni. Minden nép népművészete szép, gazdag és kifejező. Az eredeti, a tiszta népművészetben nincs stílustörés, ízlésbeli kisiklás, formai bizonytalankodás. S természetes, hogy az egymással érintkező vagy közös történelmi sorsot viselő népek élete és művészete különösképpen közel áll egymáshoz, és számos rokon vonást mutat. Nemcsak a szőttesek mintázata, a cserépedények formája, a viselet darabjai keltenek rezonanciát bennem. így van ez a bolgár népköltészettel is. Nagy Lászlót Bulgáriában a bolgár népköltészet fordítása vezette el a magyar népköltészet „fölfedezéséig", hogy aztán a magyar népköltészet rákon stílusfordulataival ajándékozza meg az átültetett szövegeket. A magyar és a bolgár népköltészet, a balladák és a mondák tele vannak azonos hősökkel, a törökellenes harc emlékét mindkét nép őrzi. Már- kó királyfi, a bolgárok nemzeti hőse a bolgárok Toldi Miklósa. Hunyadi János alakja a bolgár népballadákban is fölbukkan. Ami a magyar népköltészetben a kuruc szegénylegény, vagy az erőszakos katonafogdosás elől menekülő, igazságtevő betyár, az a bolgár népköltészetben a szabadságáért küzdő hajdúk. De a népszokások, a lakodalmi versek, a télvégi maszkos játékok, a tavaszköszöntők is sok rokonságot mutatnak. Süss fel nap, Szent György nap, Kertek alatt a kis bárány majd megfagy — mondja a magyar népi játékdal. Mert szép napon születtem én, Ó, szép napon, tavasznapon, És szép nap volt keresztelőm. Legszebb napon, Szent György napon — dicsekszik a szerelmes bolgár lány, ha a legény megkérdezi tőle, miért olyan szép. Annyi bánat a szüvemen, Kétrét hajlott az egeken. Ha még egyet hajlott volna, Szüvem kettéhasadt volna ... — panaszkodik a bánatos csíki székely férfi. Hej, de nehéz kő szakadt rá Vergődő szívemre. Sötét bánat árnya borult, Árnya borult arcomra, szememre ... — énekli a bolgár legény, ha sok keserűség éri. Amikor kilépünk a burgaszi néprajzi múzeumból, az egyik parkban olyasmin akad meg a szemem, amit utoljára gyerekkoromban láttam. Két bolgár kisfiú játszik a füvön: hatalmas gólyalábakon jár, és magát egyensúlyozva vív botokkal. Negyven-negyvenöt éve, egy-egy falusi nyaraláskor próbáltam magam is gólyalábat faragni, gólyalábon járni, fakarddal harcolni. Tüskés Tibor Száz éve született Gábor Andor Éles anyanyelvűnk A legjobban programozott komputernek is lyukas az emlékezete. Csúszómószáshoz alkalmazott eszköze a nyaláb. A legszegényebb ember is veszi a vándorbotot. Széles látókörében azt se tudja, hova nézzen, A bűvös kör is csak önmagába tér vissza. Alvégén csattan az ostor. Lángész, csak tökéletlen égéssel. A gondolat mindig főbenjáró. Autóját is a kíváncsiság hajtja. Felcsapott táltosnak! Lóvá tették. Kerekes László Mi lesz a héten? Hatalmas munkabírású alkotó volt, rengeteget írt, minden műfajban, minden formában. Már tizenhét éves korában jelentős műfordítónak számít, költő, novellista és publicista. Nemsokára mint drámaírót is jegyzik, regényei — különösen a Doktor Senki — pedig irodalomtörténeti állóképességű, korszakjelző, maradandó alkotások. Dehát, végül is miben az igazi? Arcai: először a sanzonköltő, a sajátos pesti hangulatú. „Gábor Andor nem franciás. Legnagyobb értéke az, hogy ezek a versej magyarok és pestiek, a formában, a pedáns mértékben is annyira magyarok, hogy inkább emlékeztetnek Arany János néhány aggkori, hátrahagyott pesti versére, mint valami montmartre-i sanzonra.” Azután operettlibrettók: Csárdáskirálynő, Mágnás Miska. Már megírásuk pillanatában annyi távolságtartó iróniával, hogy ha csak kicsit megbillen a szöveg, már-már nyilvánvaló a szatíra. És másik arca: lefordítja a Nobel-díjas Mistral, egy ma már elfelejtett szerző Mireio című eposzát. Ugyanebben az időben Gábor Andor nekivág a Roland-éneknek is, és le is fordítja a több változatban fentmaradt mű később egységessé szerkesztett változatát. Nem kisebb személyiség, mint Babits Mihály mondott róluk ítéletet, s a Mireiót, mint a magyar nyelvű irodalom kiemelkedő, önálló értékű alkotását minősítette. Műfordítói tevékenysége élete végéig elkíséri. Majakovszkij költői rangját az ő magyar nyelvű dikciója adta meg igazán. És megint más arc: a forradalmi lírikus. Életének legmegrázóbb, vagy legmeghatározóbb — ki tudja a pontos jelzőt — élménye az emigráció. Az alkotó nyelvből való kiszakadás, s a visszanézés mindarra a borzalomra, amit neki a Horthy-fasizmus távolról is jelentett. A proletárdiktatúra bukása után nem menekül. Hat hétig ül a főkapitányságon, majd amikor kiszabadul és körülnéz, és érzékeli a légkört, akkor elmegy, hogy majd huszonöt év után térjen vissza. Abba a szeretett városba, Budapestre, melyet „beteg városnak” látott. Az emigrációban válik az eszmélő polgár kommunistává, ő lesz az első rzámú és egyszemélyes fórum, amelyen keresztül a világ megismerheti a Horthy-fasizmus iaazi természetét. Bécs, Párizs, Lipcse, Berlin után 1933-ban Prágán keresztül Moszkvába meqy. És itt megint a folytqtás mellé valami új: a hit a visz- szatérésben. Ö lesz a „felszabadulás eszmei előkészítőinek eavike irodalmunkban”. Leqmaradandóbb reaénye valószínűleg a Doktor Senki. Korszakielző mű. Szellemes, ragyogóan pontos, szórakoztató olvasmány a Monarchia Magyarországának karrierlehetőségeiről. És kegyetlen is, mert oontos. Benne van Maupassant szelleme és Mikszáthé is. És megint más arc: hazatérte után a Ludas Matyi fő- szerkesztője. Mert ugyan ki lett volna más a kommunista élcloo első embere, ha nem ő. A kabaré, s a színház összefonódott életében. Nagy Endre kabaréjának legfontosabb szövegírói közé tartozott. Jelenetei a pesti kispolqár jellemvonásait karikírozzák, és a pesti élet korrupt, nagvkéoű, sikkasztó közéleti jelenségeit gú. nvoliák. Az emigráció előtt írt kis kabaréi, a Haspók úr ebé:A** del, vagy Mancika, a tündér, és még sok más, ma már a műfaj klasszikus darabjai. De vígjátékai, a Ciklámen, a Majd a Vica és a többiek szintén új levegőt hoztak a Vígszínház és a Magyar Színház színpadára. És ezek az előzmények — melyek nyomón Gábor Andort nyugodtan lehetett a hazatérő magyar írói emigráció legjelentősebb, itthon leginkább ismert alakjának tekinteni. Mindenki azt hitte, vezéralakja lesz a hazai irodalomnak. Nem így lett. Igen, talán itt lehet tetten- érni az elhelyező emlékező zavarát. A sok-sok Gábor Andor arc közül egy hiányzik. Hiányzik az ünnepelt —, a maga természetes életútjón, a maga helyére érkezett — Gábor Andor arc. Az, aki a legnagyobbak közé került, de amit életében nem, csak halála után kezdett észrevenni az irodalmi közvélemény. 1953 januárjában halt meg, és abban az évben, halála után kapta meg a Kos- suth-díjat. 23- án, hétfőn 19 órakor az IH „Irodalmi műhelyek" c. sorozatában az Új írás mutatkozik be. Vendégek: Csontos Gábor, Kalász Márton, ördögh Szilveszter. 24- én, szerdán 19.30-kor kezdődik Bánky józset zongoraestje a Liszt Teremben. 25- én 19.30-kor Lyukasára címmel Sándor György homo- ralista estjét láthatjuk a Név, Közp. színháztermében. 26- án, csütörtökön 19 órakor Gadányi Pál tótújfalusi dudás, dudakészítő lesz a Délszláv Klub vendége. 27-én, pénteken 18 órakor Mendö/ Zsuzsa előadása hangzik el az IH-ban: „A Zsolnay- kerámia szerepe Pécs városképében" címmel, 27-én 20 órakor a Nádor kávéházban hangverseny lesz a Nevelők Háza rézfúvós kvintettje és a Spirituálé kvartett közreműködésével. Fotóművészeti ki; a Budapest Galéri Az Air France és Párizs városa által harminckét fiatal hivatásos fotóművész sz számára idegen fővárosban, maga által Ez a lehetőség, amely az azonos témá fiatalokat gyűjti össze, már önmagában Minden résztvevő tanulmányozhatja, hogyc fejezik ki. A fotográfia és az utazás ugyanannak lönböző kultúrájú népek közeledését. A kiállítás január 29-ig látható Budape: Galériában. Jean Goussebaire Dupin (Franciaország) Hamburg Carlos Freire (Franciaország): Budapes Valaki a régi nagy Cary Nyolcvanesztendős a világhírű amerikc színész, Cary Grant. Az angliai Bristolba született Archibald Alexander Leach néver Tizennégy évesen megszökött hazulról é artistákhoz csatlakozott. 1921 óta él a Egyesült Államokban. Egy tehetségkutat fedezte fel 1927-ben, aki egy Broadway musicalben juttatott neki egy kis szerepe Ezt számos kisebb-nagyobb feladat követ musicalekben és drámákban egyaránt. 1932-ben került Hollywoodba, ahol aj tán három évtizeden át a szupersztáré közé tartozott. 1938-tól Howard Hawk rendező állandó főszereplője volt, akine vígjátékaiban óriási sikereket aratott. Do gozott George Cukorral, Frank Caprávr és Alfred Hitchcock-kal; partnerei közö volt Katherine Hepburn, Jean Harlov Marlene Dietrich, Mae West, Doris Da Audrey Hepburn, Marilyn Monroe, Sophi Loren, Irene Dunne. Néhány emlékezet«
