Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-21 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Di tnantuii napló XLI. évfolyam, 20. szám 1984. január 21., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Épségben megkerültek az elrabolt műkincsek •----------------------------*---------------------------­H alálra ítélték a törökbálinti gyermekgyilkost Pártszervezetek a gazdaságért A z év első hónapja a számvetés, a visszate­kintés és az új eszten­dő feladatait meghatározó időszak. Visszatekintve az el­múlt évre, kiemelkedő esemény volt az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi ülése, amely félidőben felértékelte a XII. kongresszus óta végzett munkát és meghatározta to­vábbi feladatainkat. Sokrétűen foglalkozott a gazdasági épí­tőmunkával, amely a pártirá­nyításnak egyik legfontosabb területe. Többek között egyér­telműen lezárta azt a vitát, amelyet némelyek a párt he­lyéről, szerepéről folytattak a gazdaságpolitikával kapcsolat­ban. Az ülésen Kádár János erről a következőt mondotta: „Le kell szögeznünk: először azt, hogy a gazdaságpolitika meghatározásában döntő sze­repe van és lesz a pártnak. Másodszor: a gazdasági mun­kában az állam szervező sze­repe a szocializmus építésének egész korszakában megmarad. Harmadszor: a gyakorlatban bevált gazdaságirányítási rend­szerünket megtartjuk, tökélete­sítése állandó feladat..." A határozat ennek szellemé­ben foglalkozik a gazdasággal kapcsolatos pártmunka új kö­vetelményeivel, szemléleti és munkamódszerbeli megújulásá­nak igényével. Mindez kifeje­zésre jut abban, hogy a párt elvi, politikai eszközökkel se­gíti a gazdaságpolitika érvé­nyesülését. A pártirányítás módszereinek ennek érdekében jobban kell igazodnia a társa­dalmi, gazdasági változások­hoz. Az 1984-es esztendőben fon­tos tennivaló a pártszerveze­teknek, alapszervezeteknek a gazda ság politika i ható roza tok végrehajtásának megszervezé­se, elsősorban a határozafok- ból adódó helyi politikai fel­adatok kimunkálása és a sze­mélyekre szóló teendők kijelö­lése révén. Ezek együttesen nélkülözhetetlenek a párt ve­zető szerepének továbberősö- déséhez a társadalom építésé­nek legérzékenyebb területén, a párt gazdaságpolitikájának megvalósításában. Az idén a teljesítmények nö­velését kisebb mértékben le­het a technikai eszközök bő­vítésével megalapozni. A növe­kedés forrása elsősorban a meglévő eszközök jobb hasz­nosítása, az élőmunka terme­lékenységének, szervezettségé­nek javítása és racionálisabb felhasználása lehet. Ennek megfelelően, minden területen kiemelt foglalkozást igényel az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése, a technológiai és munkafegyelem javítása, a dől-' gőzök és egyes kollektívák ér­dekeltségének fokozása. A pártszervek, társadalmi szerve­zetek feladata elősegíteni, hogy az egyes kollektívák ér­dekeltsége közvetlenebbül függjön az általuk végzett munka eredményességétől. A népgazdaság fizetőképességé­nek megőrzésében, a külkeres­kedelmi aktívum elérésében minden gazdálkodó szervnek vannak feladatai. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet követel az exportban meghatá­rozó jelentőségű vállalatok munkája, ösztönözzük az ex­portra felhasználható termékek körének bővítését, a kistételű export növelését, az új export­képes termékek gyártását. Továbbra is kiemelt felada't az energiagazdálkodás javítá­sa, az energiatakarékosság. Legnagyobb megtakarítás a cseppfolyós szénhidrogének mellőzésével érhető el. Ahol az adottságok lehetővé teszik, cél­szerű, hogy a vállalatok és me­zőgazdasági szövetkezetek a hálózatfejlesztéssel összhang­ban szélesebb körben áttérje­nek a gázfelhasználásra. A gazdasági stabilitás javí­tásában továbbra is nagy je­lentőségű az alaptevékenysé- • gén kívüli tevékenység. Az a feladat, hogy a közgazdasági szabályozók szigorításának ha­tását kigazdálkodjak. Ebben az üzemeknek felül kell vizs­gálniuk egyes részlegek műkö­dését, miközben magasabb'kö­vetelményeket támasztanak ve­lük szemben és szigorúbban számon kérik az eredményessé, get. Szolgáltatásaikra és ter­mék-előállításukra továbbra is szükség van. Jövedelmezőségük érdekében azonban bátrabban kell élni a szervezetek korsze­rűsítésével, kapacitásuk átcso­portosításával, az újabb vál­lalkozási formákban rejlő adottságok kihasználásával. Az érdekeltségi rendszert úgy kí­vánatos továbbfejleszteni, hogy minél közvetlenebbül hasson a termelésben részt vevőkre, job_ ban élve az anyag- és energia­takarékosság, a korszerű üzem- és munkaszervezés által nyújtott lehetőségekkel. Az építés jellegű beruházá­sok az idén csökkennek. Mér­sékeltebb lesz egyúttal az épí­tési igény és a kapacitás kö­zötti feszültség. Mindez kezde­ményezőbb vállalkozáspolitikát kíván az építőipari szervezetek­től. Szükséges, hogy keressék az új vállalkozási lehetősége­ket, jobban kapcsolódjanak be a rekonstrukciós felújítási munkákba, a lakosság építési igényeinek a kielégítésébe. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani az építőszervezetek gaz­dálkodásának stabilizálására, a szervezés javítására, takarékos gazdálkodásra, az élő- és holtmunkával, a mun­kák minőségének javítására. S okrétű, feszített követel­ményt támasztanak az 1984. évi gazdasági feladatok minden területen. Az egész társadalom minden dol­gozójának egyetértő, aktív közreműködésére van ehhez szükség. A cselekvő politikai légkör megteremtése és meg­őrzése a pártszervezetek, min­den kommunista alapvető fel­adata. A teendők viszont terü­letenként, üzemenként differen­ciáltan jelentkeznek. Tovább nő a h^lyi politikai és gazda­sági vezetés felelőssége, az egyes kollektívák öntevékeny­ségének a szerepe. Ebben a munkában fokozott feladat há­rul a városi, községi, üzemi pártszervezetekre, a tanácsok­ra, a szakszervezet és a KISZ üzemi területi szerveire.- To­vábbra is a pártszervezetek kö­telessége, hogy a kezdeménye­ző, az újat vállaló vezetőket és a kollektívákat mindenekelőtt ők támogassák, tőlük kapjanak ösztönzést. A helyi célok kitű­zésében és a mozgósításban továbbra is nagy erőt jelent a gazdasági és társadalmi szer­vek együttműködése, amelynek erősítésével, fejlesztésével még sikeresebben léphetünk előre. Dr. Arató András A kertvárosi Nevelési Központban Megkezdődött az országos bőr- és bőrfeldolgozó-ipari szakvásár Szombaton és vasárnap a nagy- közönség is szavazhat, milyen cipőben és csizmában járjunk Kamarai vélemény szerint a vásár idővel nemzetközivé tehető E zeregyszáz cipő. és csizmamodel! — íme, ezt ajánlja fel szállításra az idei őszi—téli szezonra a cipőipar a hazai kereskedelemnek. A kirakat Pécsett, a kertváros; Nevelési Központ szinháztermében látható, ahol teg­nap ünnepélyes külsőségek között megnyílt az országos bőr­és bőrfeldolgozó-ipari szakvásár. Rendezői: az Országos Bőr­és Cipőipari Egyesülés, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél­dunántúli összekötő bizottsága, valamint a Pannónia Szervező és Szolgáltató Iroda. Lázár György látogatása a munkásöröknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pén­teken a Munkásőrség Országos Parancsnokságára látogatott, ahol Borbély Sándor országos parancsnok fogadta. A kor­mány elnöke tájékoztatót hall­gatott meg a munkásőrség helyzetéről, tevékenységéről. Borbély Sándor egyebek kö­zött rámutatott, hogy a mun­kásőrségnek ma is — akárcsak a megalakulásakor — a leg­fontosabb feladata a párt po­litikájának elkötelezett szolgá­lata. Beszámolt a testület po­litikai nevelőmunkájáról, a szolgálati feladatok teljesíté­séről. A tájékoztató után Lázár György a MOP székházában megtekintette a testület hadi- technikai és hadfelszerelési anyagaiból, eszközeiből rende­zett kiállítást. Ezt követően a Minisztertanács elnöke a Mun­kásőr Parancsnoki Iskolába lá­togatott, ahol harcászati, lőki- képzési és hiradó-foglalkozá- sokkal ismerkedett. Lázár György a tervezett program szerint délután részt vesz és felszólal a budapesti XIII. kerületi Kilián György munkásőregység gyűlésén. A görög nagykövet látogatása Pécsett Pantelis Economou, a Görög Köztársaság budapesti nagy­követe és felesége tegnap Pécsre látogatott. A diploma­tát a városi tanácson Czente Gyula, Pécs város tanácsának elnöke fogadta és tájékoztatta a város ipari, gazdasági, kul­turális életéről. A találkozón részt vett dr. Petőházi Szilvesz­ter, a Pécs városi Pártbizottság titkára. A nagykövet délután Szabó Nándornak, a Pécs vá­rosi Tanács elnökhelyettesének és Huszár Zoltán művészettör­ténész társaságában megte­kintette a Csontváry-, a Vasa­rely- és a Zsolnay-múzeumot. Pantelis Economou nagykö­vet a városnézés után a HNF Pécs városi Bizottságán tájé­koztatót hallgatott meg a nép­front munkájáról, célkitűzései­ről, melyet Gergely László, a HNF városi titkára mondott. Az évente kétszer rendezett, s immár végleg Pécsre került szakvásáron termékeivel részt vesz a hazai bőripar, a cipő­ipar, továbbá új, a szakmában érdekelt kiállítók, így műbőrei­vel a győri Graboplast, kesz­tyűivel, bőrruháival és bőrdísz­mű termékeivel a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Válla­lat, a Palota Bőrdíszműgyár és a PEMÜ, a korábbi 22-vel szemben összesen 25 termelő- vállalat és szövetkezet. A fel­adat, hogy az elkövetkező he­tekben — február 10-ig — a gyárak által felkínált modellek­ből, az ország minden részéből idesereglő kis- és nagykeres­kedelmi vállalatok kiválasszák a nekik tetszőt, s egyezkedje­nek az év második felére szóló szállításokról. Hogy mennyiről? A cipőgyárak Pécsett 6,5 millió pár cipőre és csizmára várnak megrendelést. S hogy milyen kollekcióval jöttek? Ezzel kap­csolatban idézzük a szakvásárt megnyitó Oszaczky Lászlónak, az Országos Bőr- és Cipőipari Egyesülés munkatársának Vé­leményét: a fogyasztók igénye­it a korábbinál jobban figye­lembe vevő, többnyire puh<j fogású, kellemes viseletű láb­belikkel rakodott ki az ipar. Erről mellesleg m; magunk, fogyasztók is véleményt for­málhatunk, a Nevelési Központ­ban zajló szakvásár termékki- á";rását ma és vasárnap dél­előtt 9-től este 6 óráig a nagy- közönség előtt is megnyitják, sőt kérik a véleményét. A ren­dezők kérdőíveket osztogatnak és leszavaztatiák a közönséget, mely modelleket látnák viszont a legszívesebben az üzletek­ben. A kapott válaszokat a Tisza Cipőgyár marketingesei és a Pécsi Bőrgyár számító- gépes szakemberei vasárnap éjjel feldolgozzák, s az össze­gezett véleményeket a tárgya­lásokra a termelők és a keres­kedők rendelkezésére bocsát­ják. A kérdőívet kitöltők között sorsolást tartanak, a szerencsé­seket több ezer forint értékű cipővel jutalmazzák. Az igé­nyeink mind teljesebb kielé­gítését célzó piackutatásról van szó, s itt említsük, a két napra a nagyközönség előtt megnyitott kiállítás látogatása ingyenes. A szakvásár megnyitásával összefüggésben tegnap még egy eseményre került sor, még­pedig a Magyar Kereskedelmi Kamara dél dunántúli összekö­tő bizottsága pécsi székházá­ban, ahová összehozták az ér­dekelt vállalatok és szövetke­zetek képviselőit, hogy tanács­kozzanak a vásár jövőiéről. A rendezvényen Gulyás József, az összekötő bizottság elnöke, a Hunor vezérigazgatója körvo­nalazta a kamarai véleményt a szakvásár jelentőségéről. Többek között megemlítette, a vásár azt a törekvést fejezi ki. hogy az eddig meglévő, me­rev elosztási és piacfelosztási rendszer megszűnjön, és he­lyette rugalmas kereskedelmi kapcsolatok alakuljanak ki a hatékony kereskedelmi munkát végezni képes vállalatok között. A tanácskozáson szó esett ar­ról az elkéozelésről is, hoqy a pécsi szakvásárokat idővel nemzetközi jellegűvé tegyék, amit a résztvevők helyesléssel fogadtak. Miklósvári Zoltán A zengővárkonyi tájházba látogatók nemcsak a rég; paraszti életmód emlékeivel ismerkedhetnek meg, hanem a szebbnél szebb szőttesek megszületésének is részesei lehetnek. A helyi hagyomá­nyokat ápoló pécsváradi Zengőalja Tsz szövöasszonyai Töttös Sándor népi iparművész tervei alap­ján készítik a különféle textileket, amelyeket a látogatók helyben meg is vásárolhatnak. Fotó: Proksza László

Next

/
Thumbnails
Contents