Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-20 / 19. szám

1984. január 20., péntek Dunántúlt napló 3 Mielőbbi döntés szükséges futotta a felszólalásokra meg­szabott időt. Kétszer is ko­pogtak, de ő folytatta. Később, a szünetben félrehívták, egy grafikus jött, hogy lerajzolja, így került be az értekezletről kiadott brosúrába negyedma- gávaf. . . Akkor 2300 sztahanovista dolgozott a magyar bányá­szatban — olvasom —, s a munkások megsegítésére még abban az évben 40 000 pár bakancsot osztottak ki a bá­nyászok között. — ötvenötig mozgalmas, szép időket éltem át István- aknán — meséli. — Majd a tröszt szakszervezeti bizottsá­gára kerültem munkavédelmi felügyelőnek. Akkor még Pécs és Komló külön volt. Hozzánk három széntermelő üzem, meg az újhegyi szénmosó tartozott. Persze, a pórtmunka is meg­maradt. Pórtbizottsági tag, végrehajtó bizottsági tag vol­tam. így köszöntött ránk 195&, az agitátor időszak, amikor ahányon csak voltunk, jártuk a bányákat, győzködtük az em­bereket, folytassák a termelést. Az országnak szüksége van a szénre! Amikor a munkásőrség meg. alakult, Nagy Károly is ott volt az alapítók között. 1957-ben a tröszt anyag­gazdálkodási osztályának veze­tőjévé nevezték ki, s e poszt­ról ment nyugdíjba. Közben el­végezte a bányaipari techni­kumot, a Marxista—Leninista Esti Egyetemet És megannyi egyéb tanfolyamot. A közel négy évtized egy- egy állomása: a Magyar Nép- köztársaság Érdemérem arany fokozata. Dobi István aláíró­Fűtőolaj helyett szénpor Bevált az székesfehér­vári Közúti Építő Vállalat dunaújvárosi főépítésveze­tőségén tavaly júniusban kísérletképpen üzembe helyezett, új rendszerű asz­faltkeverő berendezés. Ka­zánját, a vállalat három szakemberének szolgálati szabadalma alapján, olaj helyett szénporral fűtötték. Csak a gyújtóláng műkö­dött továbbra is olajjal, az égéstérbe adagolt ol­csó szénport ventillátor keverte, s egyben az biz­tosította az égéshez szük­séges huzatot is. Az új rendszerű berendezéssel az év végéig 14 ezer ton­na aszfaltot gyártottak, és 70 tonna fűtőolajat ta­karítottak meg. Mi lesz veletek, szakközép- iskolák? A kérdés az MSZMP Középfokú Oktatási Intézmé­nyek Bizottsága végrehajtó bizottsági ülésén merült fel,­ha nem is ilyen direkt módon. A fórum Pécs városi ipari szak­munkásokat képző középisko­láiban készült felmérést vita­tott meg, s próbálta e négy­éves, érettségit adó, szakmát is nyújtó oktatási forma hely­zetét áttekinteni. Elöliáróban szögezzük le: a kvalifikáltabb szakmunkásokra, ezen belül is az általánosabb ismeretekkel rendelkezőkre az üzemeknek, vállalatoknak nagy szükségük van. Ezt az igényt szinte mindenütt megfogalmaz­zák. Városunkban ipari jelle­gű szakmunkásképzés a Szé­chenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában, a Ziper- novszky Károly Ipari Szakkö­zépiskolában és a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolában folyik 1978 óta, úgyhogy az el­ső végzősök bizonyítványán még alig száradt meg a tinta. A szakmák az ipar legfémjel- zettebb szakmái: akad esztergá­lyos, marós, lakatos, elektro­műszerész, autószerelő, felvo­nószerelő, általános veavész is köztük, s e három iskolában 1978-ban összesen 349 fiatal kezdett, aztán egyre fogyóban a számuk. Tavaly mór csak 275-en startoltak. Általános tapasztalat: a szakközépiskolákban a gyakor­lati foglalkozások óraszáma lé­nyegesen kevesebb, mint a szakmunkásképző intézetekben, így a tanulók manuális kész­ségszintje is alacsonyabban van. Az üzemi szakemberek véleménye szerint azonban ezt a hátrónvt fél—egy év alatt le­dolgozzák, ezután ismereteik jobban kamatoztathatók, ke­vesebb közvetlen instrukciót igényelnek. Hogy úgy fogal­mazzunk: nagyrészt közülük kerül-kerülhet ki az a réteg, mely a munkások élgárdáját alkotja-alkothatja. Ennek több gátja van. Ta­lán az első: a szakma meg­szerzése után a végzett tanu­lókból kevesen maradnak szak­munkásként a pályán. Közel 20—22 százalékuk továbbta­nul, mások elhaayiók a szak- mát-szakmákat. Miért? Téved­tek a pólyaválasztásnál; más­hova nem vették fel őket, így „irányítottan" kerültek a szak­mába; a munkába állás start­ja nem sikerült stb. A kérdés kézenfekvő: milyen jövője lehet Pécs városában e képzési formának? Felme­rült a végrehajtó bizottság ülésén: vajon e szakközépis­kolák mellett vagy helyett hol tudnák felvállalni az érettsé­git adó szakmunkásképzést? A válasz: szakmunkásképző intézeteink, akár az 500-asra, 506-osra, 508-asra gondolunk, megfelelő otthont tudnának nyújtani. Bizonyos szakmák­ban feltételeik azonos szintű­ek, vagy talán még jobbak is, mint a szakközépiskoláké, kon­díciójuk alapján elláthatnák e felalatot. Ezzel a középfokú szakképzés három rétegűvé válna. Úgymint: lenne a 3 éves szakmunkásképzés a ke­vésbé elméletigényes szakmák­ban; a 4 éves szakmunkás- képzés, mely érettségit is ad, főleg a nagyobb intellektuális képességeket igénylő szak­mákban; végül lenne az 5 éves technikusképzés. Az előbb felvázolt út járha- tóna|< látszik — emellett fog­lalt állást a végrehajtó bizott­ság is, egy gondolattal meg­toldva. A kérdésben minél előbb dönteni kellene, hiszen az átállás nem megy máról holnapra, ugyanakkor közelít a középfokú képzést érintő de­mográfiai hullám. A fiatalok 88—90-ben megrohanják eze­ket az intézményeket, s nem ártana, ha a tudásvágy kiala­kult szervezeti koncepciókkal találkozna. K. F, Terminálok Pécsett, a Munkácsy utcai rendelőintézetben Közel négy évtized a szénbányáknál Köztük maradtam, és maradok... Nagy Károly, a Mecseki Szénbányák anyagosztályának vezetője nyugdíjba ment. A közel négy évtized izgalmas, embert formáló időszakokkal teli. A sors furcsa iróniája: lakásának ablakai a bánya­központ épületére nyílnak, s ha tetszik, ha nem, volt mun. kahelye nap mint nap vissza­köszön. 1947-ben Siklósról jött Pécs­re. Kereskedő szakmájára ak­koriban nemigen volt szükség, így a bányát választotta: Ist­ván -akná n lett csillés, segéd­vájár, majd vájár Harmann János csapatában. A csapat másik szakvezetője Kladinó Já. nos volt. A bányamunka sze- retetét ők oltották belé. A széncsata viharában nevelő­dött, 1952-ben belépett a pártba. Munkatársai a nyílt, őszinte embert szakszervezeti bizalmivá választották. Aztán az üzemi bizottsági választá­soknál függetlenített elnök lett. — A nappaliban — ahol beszélgetünk — könyv-könyv hátán a polcokon. A komód fiókjából régi dokumentumokat vesz elő; szeretné minden mondatának igazát valahogy így is igazolni. — Furcsa — mondja —, hogy ezek ma már csak emlé­kek. A harminchat év olyan gyorsan, észrevétlenül elfu­tott ... A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének 15. kongresszu­sát 1952-ben tartották. A kongresszusról kiadott brosúrát mutatja, ő is ott volt a felszó­lalók között. Az üzemi kollektív szerződések fontosságát és szükségességét szorgalmazta. Ma is jól emlékszik, jóval túl­sóval, Munka Érdemrend, a Bányászat Kiváló Dolgozója, a szolgálati érdemérem bronz, ezüst, arany fokozata, s meg­annyi kiváló dolgozó kitünte­tés. — A bányamunkának a csa. ládomban nem voltak tradíciói, úgy jöttem ide, hogy majd meglátom ... Ma is érzem, ak­kor olyan kollektívába kerül­tem, amilyent sehol másutt nem találtam volna meg. S a kudarcok ellenére — mert azok is akadtak — sem bántam meg soha ezt a választást. Nagy Károly másodszor nő­sült: kisfia most ötesztendős. Felesége korábbi családjából egy lánya van, gimnazista nagylány. A kis Karcsi édes­apja mása: a most beköszön­tött nyugdíjas évek éltető ele­me. — Tervek? — A munkatársaim, mi ta­gadás, nagyon hiányoznak. Pedig jó előre készültem a nyugdíjra. Tudja, az egy olyan igazi jó kollektíva volt. De hát egyszer át kell adni a mun­kát, át kell adni mindenkinek. Marad az olvasás — annyi pótolni való akad —, ma­rad a hétvégi ház Sikondán, ott is akad mindig tennivaló. És igen, a pártmunkától nem szakadt el. Most a meszesi 1- es számú pártalapszervezetben dolgozik, ott vezetőségi tag, szervezőtitkár, — A területi alapszervezet többségében mind bányász­nyugdíjasokat tömörít. Sok-sok ismerőst, régi barátot találtam, sokukkal együtt is dolgoztunk István-aknán, másutt. Tehát köztük maradok, a bányászok között... Kozma Ferenc Megelőzés, gyógyítás A z egészségügyben is nagy jövő vár a számítógépekre: úgy a diagnosztikában, mint amire jó példa található már Pé esett. Ez pedig a komplex lakosságszűrés, -gondozás szá­mitógépes rendszere, melyről dr. Szilasi Annát, Pécs város Taná­csa egészségügyi osztályának vezetőjét, a számitógépes rendszer egyik létrehozóját kérdeztük. A főorvosasszony tavaly első dijat nyert a Neumann János Számitógéptudományi Társaság országos pályázatán a rendszert bemutató dolgozatával, s kandidátusi disszertációjának is ez volt a témája. — 1975-től kezdődött meg a komplex lakosságszűrés — ez akkora adatmennyiséget ered­ményezett, amit már nem is le­hetett hasznosítani a régi, fő­képpen manuális módszerekkel. Törekvéseink találkoztok más intézmények — Így az Orszá­gos Korányi TBC- és Pufmono- lógiai Intézet, a POTE Egész­ségügyi Szervezési Intézet, a Pollack Mihály Műszak; Főisko­la Matematikai és Számítás­technikai Intézete és az LSI Al­kalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat — elképzeléseivel, terveivel és lehetőségeivel — s így jöhetett létre, hogy előbb kísérletképpen, majd egy év óta általánosan alkalmazzuk a szá­mítógépet a pécsi lakosok egészségének, gyógyításának érdekében. — Hogyan tud őrködni a szó. mitógép a pécsiek egészsége lölött? Hogyan vesz részt a gyógyító munkában? — A számitógép egyrészt megkönnyíti az adatok admi­nisztrációját — ám nem ez a legfontosabb az alkalmazásá­ban. Vegyünk egy egyszerű ese­tet: valakinek lejár a jogosít­ványa. azaz az alkalmossági or­vosi igazolása. Ennek meghosz- szabítósához vizsgálatra van szükség. Elvégzik, holott koráb­ban más ügyből következően már elvégezték ugyanazon vizs­gálatokat. De ez nemcsak a jo­gosítvánnyal kapcsolatban van igy: sajnos meglehetősen ma­gas vo't a feleslegesen elvég­zett vizsgálótok száma éppen azért, mert az egyik orvos nem tudta, hogy ugyanazt a bete­get a másik orvos mivel és ho­gyan kezelte. Az is fontos, hogy egyidőben bizonyos gyógysze. reket ne kapjon egyszerre a be­teg. Egy gyomrára panaszkodó Déldóul feltehetően nem mond­ja el a belgyógyásznak, hogy mondjuk pszichiátriai kezelést is kao. De a qyomrára kapott gyógyszer esetleg kedvezőtle­nül reagál a korábban is sze- de'tel — ez is elkerülhető a számítógépes rendszerrel. — A gyógyító orvos tehát el­kérheti egy-egy beteg előzetes „kórlapját" a számítógéptől, mielőtt hozzákezd a gyógyítás lolyamatához? — Ma még nem. A rendszer továbbfejlesztése jelenti majd azt, hogy az egyes körzeti ren­delőkben miniszámítógépek tá­rolják a körzet lakosságának egészségügyi adatait, s szükség esetén, valamint meghatározott időszakonként „adatot cseré'­jenek” a központi, nagy számí­tógéppel. Viszont ma minden körzeti orvos havonta megkap­ja a számítógép által rögzített adatokat mindazokról, okik va­lamilyen módon betegek, éven. te pedig azoknak az adatait is, akik egészségesek. így a be­tegségmegelőző munka előtt új távlotok nyíltak. — Mit kínál még ez az egész­ségügy í számitógépes rendszer? — Említettem a beteg ség - megelőzést. A számítógéppel könnyen áttekinthetővé válnak azok az esetek, amikor még egészséges az egyén, de külön, féle rizikófaktorok halmozottan jelentkeznek nála. Ezekre az emberekre előre figyelhet a körzeti orvos, éppen ezért kül­dünk havi és évi jelentést a körzetéhez tartozókról. Ugyan­csak az előnyök közé tartozik, hogy míg korábban egy-egy komplex szűrés esetében 40—50 kérdést kellett feltennünk, ma 5—20 kérdés is elegendő: az előszűrésnél a legszükségeseb. 'bet kérdezzük csak meg, de ha valaki, mondjuk anyagcsereza­varokra panaszkodik, akkor a következő szűrés már mélyebb és célirányosabb. Összefoglalva tehát, a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola számítógépe elvégzi minden pé­csi lakosnál az alapnyilvántar­tást, a rizikócsoportba sorolást, az esedékes szűrési dátum meghatározását, a behíváshoz szükséges listák és címkék el­készítését, a szűrési eredmé­nyek értékelését, a visszojelen- tés sürgetését, ellenőrzését, a gondozandó betegek szükséges ellenőrzésének megtörténtét. Sok felesleges munkától kíméli meg az egészségügyet és a la­kosság számára is kényelme- sébbé teszi a gyógyító-megelő­ző tevékenységet. — A továbbfejlesztésre meg. vannak-e a lehetőségek? — Bízom abban, hogy Ma­gyarországon is bekövetkezik a számitóstechnika világszerte ta­pasztalható olcsóbbodása. Bíz. hatunk abban is. hogy akik ed­dig jelentős mértékben közre­működtek ennek a rendszernek a bevezetésében, azok látnak még további perspektívát a tö­kéletesítésben. Harmadrészt pe. dig meg kell teremtenünk an­nak a feltételeit, hogy az egész­ségügyben is növekedjen a szá­mítástechnika iránt érdeklődők száma. Mindezek reális lehe­tőségek, tehát bizakodó va- gyok. B. L. Érettségi a szakmunkás­képző intézetekéi?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents