Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-19 / 18. szám

1984. január 19., csütörtök Dunántúlt napló 5 Ifjabb biztosítékok a légi katasztrófák ellen . Szimulátor Ferihegyen Tegnap felavatták a berendezést (Munkatársunk telefonjelentése) Leállt egy hajtómű, 25 má­sodperc múlva letörött a gép egyik szárnya és mindjárt utá­na kigyulladt a repülő. A piló­tát kiverte a verejték, pedig mindez csak a földön történt vele, a Ferihegyi repülőtér szi­mulátor berendezésében. Tegnap délben ugyanis dr. Fülöp András főpilóta- igazgatóhelyettes bemutatta az újságíróknak az első magyar szimulátor berendezést, amit a MALÉV-nél tegnap délelőtt ad­tok át a forgalomnak. Az ese­ményre eljött és a berendezést nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozta Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is. Ezzel a MALÉV újabb repü­lési szakterületen lépett a mo­dern légiforgalmi vállalatok közé. Legutóbb például azzal szerzett rangot, hogy gépeinek — elsőként a szocialista orszá­gok polgári légitársasági gé­pei közül — az Angol Királyi Légitársaság engedélyezte: az úgynevezett 2-es viszonyok kö­zött ie leszállhatnak, az erre alkalmas repülőtereken. A 2-es viszonyok például minimális, vagyis 400 méter látótávolságot és a gép alatt 30 méterre hú­zódó, a kilátást eltakaró felhő­vonulatot jelentenek. A tegnap felavatott szimu­látor 110 millió forintba került. Ennek fele a Szovjetuniótól vá­sárolt műszaki berendezés, fe­le pedig a hozzá szükséges, kétemeletes épület ára. Ez azonban hamar megtérül majd. Hiszen egy-egy lökhajtásos- gép-másodpilóta kiképzése óránként 120—140 000 forintba kerül, s a teljes kiképzés költ­sége eléri a 6 millió forintot, Az olajválság viszont takaré­kosságra ösztönözte a világ lé- giforgqlmát. Ezért rendszerbe hozták a II. világháború va­dászgépeihez már alkalmazott szimulátorokat, természetesen korszerűsítve. Így a pilóta­képzés és a képzett pilóták gyakorlata, továbbképzése lé­nyegesen olcsóbb, mert földi viszonyok közepette, kockázat nélkül oldják meg feladataikat az egyes repülőtípusnak telje­sen megfelelő szimulátorokkal. Mit tud egy ilyen berende­zés? A Ferihegyen tegnap fel­avatott szimulátor a MALÉV- nél forgalomban lévő TU—154- es gépek berendezésének teljes mása. Kiképez, ellenőriz, to­vábbképez, gyakoroltat, mert a gép minden helyzetét rögzíti, amikor fent van, ilyen módon áll összeköttetésben a repülő­gép és Ferihegy. Vagyis a 64 műveletet rögzítő úgynevezett „fekete doboz” mellett, ennél a „doboznál” is többre képes műszaki berendezés. Sőt a fel­vett adatokat képes felgyorsít­va, egy-egy célnak megfelelő válogatásban elemezni. Év végére már minden ma­gyar TU—154-es gép minden mozdulatát figyelik vele. Bérbe is adják a használatát, a rö­vid, üres időszakokban, szom­széd országoknak. Az utasfor­galom számára azonban a leg­fontosabb: a hibafigyelés és -jelzés magas fokával lényege­sen csökkenti a légikatasztró­fák veszélyét. Földessy Dénes Visszakerült a Szépművészeti Múzeumba a megtalált Raffaello- festmény. A képen Garas Klára, a múzeum főigazgatója a meg­került kinccsel, az Ifjú képmásával. Sörár pater mesztők sikere Immár folyamatosan több éve nyereséges növény a sör­árpa, amelynek termesztését korábban — mindenekelőtt jö. vedel mezőségi okok miatt — elhanyagolták a -gazdaságok, A nagyüzemi mezőgazdaság, kihasználva a társulásban rejlő lehetőségeket is, az ipari alapanyag termelésének foko­zásával, a termesztési techno­lógia javításával újabb gabo­nafélét hozott föl az eredmé­nyesen termeszthető, kifizetődő növények sorába — ez derüli ki a Sörárpa Termesztési Tár­saság igazgató tanácsának szerdai ülésén, amelyre a Kő­bányai Sörgyárban került sor, Péczeli Tibor, a társaság igazgatója beszámolójában el­mondotta, hogy az elmúlt évi nehéz mezőgazdasági eszten­dő hatásait a növénytermesz­tésnek ebben az ágazatában jórészt sikerült ellensúlyozni. A társaság keretében gazdálko­dó üzemek több mint 22,5 ezer hektáros területen javítot­tak a sörárpa minőségén és 1982-höz képest némileg még a hozamokat is fokozták. A színvonalas termelés nyomán lehetővé vált, hogy több mint 3 millió dollár értékű árpát exportálhassanak. Ez a taggaz­daságok bevételét is fokozta és kedvet csinált a további együttes munkához. A sörárpatermelő nagyüze­meket a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szakemberei által kidolgozott technológia segíti abban, hpgy fokozzák a gazdaságosságot. A korábbi néggyel szemben már 13 fajtá. bál választhatják ki a számuk­ra legmegfelelőbbeket. A ter­mesztési technológiát 70 tag­gazdaságban a helyi körűimé, nyék figyelembevételével alkal­mazzák. Ily módon lehetőség van arra, hoav gyengébb mi- nőséqű földeken is nyereséges, jól fizető legyen a régebben elhanyagolt árpa termesztése. Több műtrágya jut a földekre Kdén elkészül a vízmű Ivóvíz, áramszolgáltatás, autóbusz­közlekedés, úthasználat A mezőgazdaság idei terve jelentős feladatokat támaszt a növénytermesztőkkel szem­ben; 15 millió tonna gabona megtermelését irányozták elő, ez pedig föltételezi a korábbi­nál magasabb fokú mestersé­ges tápanyag-utánpótlás biz­tosítását. A MÉM szakemberei szerint az idén egy-egy hektár­ra több mint két és fél mázsa talajeröpótló hatóanyag jut, mintegy 8 százalékkal több az elmúlt évinél. A műtráqyakínálat várható, an jobb lesz a korábbinál. Hatóanyagban számolva 1650 ezer tonna áll a termelők ren­delkezésére, A legnagyobb té_ telben a nitrogénműtrágyát árusítják, az előirányzat sze­rint 650 ezer tonnára számít­hatnak az üzemek és a kister­melők. Ez a mennyiség 40 ezer Huszonnégymillió forintot költhet az idén a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya a művelődési intézmények fel­újítására — ebben nincs ben­ne a kamaraszínházi rekonst­rukció 1984-re jutó költsége. A huszonnégymilliónak több mint felét a tavalyról áthúzódó munkálatokra kell fordítani: a többiből csak a legfontosabb feladatok oldhatók meg. A művelődésügyi osztály ál­tal megrendelt nagyobb volu­menű felújítások közül (kisebb összegek ugyanis az egyes in­tézmények kezelésében is van­nak), a legnagyobb a Sörház utca 13. sz. alatti zeneiskola felújítása, amely — a Pécsvá- radi Építőipari Szövetkezeti Kö­zös Vállalat kivitelezésében —j az idén befejeződik. 1982-ben kezdték meg az István tér 8— tonnával haladja meg az el­múlt évit. Foszfor és kálium műtrágyákból szintén több jut a földekre. A hazai üzemek és a külkereskedelem szállításai nyomán foszfortartalmú anya. gokból 480 ezer, kálium mű­trágyákból 520 ezer tonna ala­pozza meg az előirányzott ho­zamokat. A szakemberek országszerte bevezették a részletes talaj- vizsgálatot és ennek alapján határozzák meg a szükséges vegyszeradagokat. Ezzel meg­előzik a korábbi években ese­tenként tapasztalt pazarlást, azt, hogy időnként a szüksé­gesnél nagyobb adagokat jut­tattak a talajba, olyan meny- nyiségeket, amelyek a növé­nyek számára lényegében hoz­záférhetetlenek voltak. 10. sz. alatti oktatási épület­tömb rekonstrukcióját: a Leö- wey Gimnázium, a Művészeti Szakközépiskola, a Geisler Eta utcai leánykollégium és a Dol­gozók önálló Gimnáziuma tar­tozik ide — 1983-ban a távfű­tést vezették be, az idén a Leö- wey vizesblokkját újítják fel. Évek óta tart az Asztalos János fiúkollégium felújítása: az idén a villamos hálózatot korszerűsí­tik. Helyreállítják a kisegítő és foglalkoztató iskola műemlék tornatermének mennyezetfres­kóját, megerősítik a Janus Pan­nonius Gimnázium födémszer­kezetét. ­Ha jegyzőkönyvet kellene ide írni a kedd esti tormási falu­gyűlésről, bizony nem volna elég az egész oldal sem a kér­dések, vélemények és válaszok ismertetésére. így hát csak a legfontosabbakról, melyek Vi- cze Ferenc vb-titkár és Fehér József községi HNF-elnök be­számolója nyomán elhangzot­tak. Elkezdődik és még az idén befejeződik a Dozso nagyter­mének felújítása és a színpad korszerűsítése, átadják az -idén az István tér 4. sz. alatt a kis- galériát. Megkezdődik a Nagy Jenő utcai óvoda — az úgynevezett Stock-ház átalakítása a Várko- nyi Nándor könyvtár raktárai számára. Elkészülnek a tervek a Megye utcai Állami Nevelő- otthon egyik szárnyának hely­reállítására az első negyedév­ben: életveszélyessé vált ez az épületrész. Elkezdődik a Ber­csényi utcai iskola átalakítása a mozgássérültek és kisegítő iskolások számára — iskola és napközi lesz itt —, de ez a munka áthúzódik 1985-re. Be­fejeződik viszont októberre, a fűtési idény kezdetére a Ziper- novszky Gépipari Szakközépis­kola korszerűsítése, pontosab­ban a távfűtés bevezetése. Sür­gősen kijavítják az Egyetem utcai és az Építők utcai iskola tetőszerkezetét; a balatonfeny- vesi 1. és 3. sz. úttörőtáborban a megnyitásig zárt szennyvíz- tárolót építenek. Bár a kertvárosi régi — 1. számú — iskolába és a gyár­városi iskolába csak 1985-ben vezetik be a földgázt, a hozzá­járulás, a belépési díj befize­tése már az idei költségvetést terheli. Korszerűsítik a fűtést a Bimbó utcai és Táncsics Mihály utcai óvodában is. Pellérden folytatódik a nyári napközis tábor kialakítása: ré­gi épületeket alakítanak át foglalkoztatókká, kitisztítják a barlang előtti öblöt és kikotor­ják a tavat. G. T. Tormáson idén a legnagyobb feladat a Baranyaszentgyörgy- gyel közös „kistérségi vízműtár­sulás” gondjainak elrendezése. A vízműhálózat elkészítése a kisebbik ezek közül; néhány nap múlva elkezdődik az épít­kezés, amit július végére ígér­nek befejezni a kivitelezők. A nagyobbik gond, hogy a Bor­forgalmi Vállalat (így emleget­ték, bár ilyen nevű cég nincs), melynek szeszfőzdéje volt Tor­máson, „kilépett” a társulás­ból, mégpedig úgy, hogy a szeszfőzdét eladta. így nem akarja megvenni azokat a részjegyeket, melyekre koráb­ban kötelezettséget vállalt. Ré­széről az ügyet annyira „lezárt­nak” tekinti, hogy még csak nem is válaszol a tormásiaknak — a bíróságnak bizonyára megteszi ezt majd. Tormás idén területtel, lako­sokkal is gyarapodott — köz- igazgatási területéhez csatol­ták Alsó- és Felsőkövesdet, va­lamint Nagymátét, Tormás pe­dig maga is társközsége Bara- nyájenőnek. Mindegyik falu szépen fejlődött az elmúlt évek során: hol a Baranya megyei Tanács, hol az országgyűlési képviselő biztosított, vagy járt ki külön pénzt egy-egy fontos feladat meqoldására. Ám mintha igazolódni akarná a té­telt az igények kielégítéséről és alakulásáról az élet, a falu­gyűlésen is elhangzott erre példa: tavaly, tavalyelőtt a mellékutcákat kövezték. Az ut­cákban lakóknak természetesen hozzájárulást kellett fizetniük: akik viszont úgy vélekednek, hogy azokat az utcákat szinte az egész falu használja, miért csak nekik kerül tehát pénzük­be. Az előírások, rendeletek azonban- azt írják elő, hogy az ottlakóknak kell hozzájárulást fizetniük, mások önkéntesen já­rulhatnak hozzá a közösségi célok megvalósulásához. De vojon ma hol várhatná el bár­ki is„ hogy az is fizessen, aki­nek nem muszály? Hasonló a helyzet a villa- mosenergia-ellátással is: a falu két végén esténként nemigen közelíti meg a mutató a 200-as értéket sem a voltmérőn. A fa­lugyűlés résztvevői a tanács közbenjárását kérték a DÉ- DÁSZ-nál gondjaik megoldásá­ra. Valódi gondokról van szó, hiszen a háztartási gépek, mo­torok mennek tönkre, vagy használhatatlanok az alacso­nyabb feszültség miatt. Egy há­lózatbővítés viszont hozzájáru­lást igényel . . . Volt, aki abban kérte a ta­nács segítségét és intézkedé­sét, hogy Sásdon két busz ta­lálkozhasson, mert öt perc mi­att a tormásiak, de a szágyi- ak, szentgyörgyiek is kénytele­nek a következő buszig másfél­két órát várakozni. Volt, aki megkérdezte, hogy a tormási­aknak miért kerül 28 forinttal (az oda-vissza buszjeggyel) drágábba a hús, mint a sás- diaknak. A válasz: húskimérés­re most azért nem kerülhet sor, mert az óvoda konyhájá­nak felújítása fontosabb. Több pénze pedig nincs a tanács­nak, s az is kérdéses, hogy nem lenne-e túlságosan ráfizetéses egy húskimérés ' nyitása Tormáson, amikor Baranyaje- nőn sem kifizetődő. S még egy fontos bejelentés a falugyűlésről: Tormáson ve­szett rókát találtok nemrég. Az állatorvos nyomatékosan kéri a falubelieket az ebzárlat meg­tartására. Annál is inkább, mert az állategészségügyi elő­írások megsértéséért 5000 fo­rint bírság szabható ki. Minififmszemfe A HDN-ben hírt adtunk már arról, hogy a magyar já­tékfilmszemlét idén. takaré­kossági okok miatt, nem Pé­csett rendezik meg, hanem a fővárosban. (Ennek sajtóvissz­hangjaként olvastunk olyant, hogy talán a sertés, és szarvasmarha-telepeket stb. is Budapestre kellene kon­centrálni, s így is jelentős mennyiségű pénz lenne meg­takarítható . ..) Hogy azért teljesen ne es­senek ki a pécsiek a film­szemle fébruár 10-én kezdő­dő eseményeiből, előrehala­dott tárgyalásokat folytat a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat arról, hogy a szem­lefilmek közül néhányat Pé­csett is levetítsenek. Ä pilla­natnyi, s nem végleges hely­zet szerint február 11-től, öt napon keresztül láthatják a pécsiek Rózsa János: Boszor­kányszombat, Bacsó Péter: Te, rongyos élet!, Xantus Já­nos: Eszkimóasszony fázik, Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra és Mészáros Gyula: Házasság szabadnap­pal című filmjét. Februárban egyébként foly. totódnak a megyében a film­klubok programjai, melyek közül most a „Kortárs filmek klubjának" filmjeiről szólunk. A február elején induló évad­ban a pécsi, a mohácsi, a szentlőrinci és a szigetvári érdeklődők többek között lát­hatják Andrzej Wajda A kar­mester és Rainer Werner Fassbinder Lola című alkotá­sát. Érdekesnek ígérkezik a Maótól Mozartig című ame­rikai dokumentumfilm és a Búcsú című svéd film is. Tanácsi pénzből Felújítás alatt a Sörház u. 13. sz. ház Új külsővel, kényelmesebb berendezéssel 24 millió forint művelődési intézmények felújítására

Next

/
Thumbnails
Contents