Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-18 / 17. szám

1984. január 18., szerda Dunántúlt napló 3 A családjogi perek tapasztalatai Nő a felbontott házasságok száma Beszélgetés cfr. Tamásfy Józseffel, a Baranya Megyei Bíróság elnökével Miért nem kell a tözeges fekáltrágya? A mezőgazdasági üzemek többsége nem reagált Megszűnik a kalapgyár . A Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége tudo­másul veszi, hogy az ipari mi­niszter a kalapgyárat alacsony hatékonysága és veszteséges gazdálkodása miatt megszün­teti és az Orion Rádió és Vil­lamossági Vállalatba beol­vasztja. Egyebek közt ezt tar­talmazza az a testületi állás­foglalás, amelyet kedden a szakszervezet elnökségi ülésén fogadtak el. Ugyanakkor az el­nökség kifogásolja, hogy a ka­lapgyárral kapcsolatos intéz­kedések elhúzódtak. A döntés hosszadalmas előkészítése ká­rokat okozott, bizalmatlanság alakult ki a gyári vezetők és a beosztott dolgozók között, fel­gyorsult a létszámcsökkenés, ami a hatékonyabb gazdálko­dás lehetőségeit tovább ron­totta. Az elnökségi ülésen az Ipari Minisztérium képviselője a ka­lapgyár megszüntetéséről szóló javaslatában elmondta: a gyár az iparág árbevételének há­rom százalékát biztosította, na­gyon magas eszközállománnyal és igen alacsony nyereségszint­tel. Az Orion — bár termelési szerkezete gépipari — jelezte, hogy átvenné a gyárat, bizo­nyos terheket átvállal. Az Orionnak a következő években jelentős termelésfelfutást kell elérnie, különösen a mikrohul­lámú berendezések és a szá­mítástechnikai eszközök gyár­tásában, s ehhez munkaerőre, illetve új telepre van szüksé­ge. A dolgozók néhány hetes át­képzésen vehetnek majd részt, hogy az Orion-termékekhez szükséges alkatrészek gyártá­sát elsajátítsák. A kalapgyártás jövőjéről szólva elmondták: egyelőre folytatják a munkát a kalapgyárban, hiszen a belföl­di és exportigényeket is ki kell elégíteni, ami nem csökkent. Ugyanakkor tárgyalnak szövet­kezetekkel, vállalkozókkal egyes termékek gyártásának átvételéről, és vizsgálják a szo­cialista import lehetőségét is. Kukorica­nemesítés Korszerű technikai eszközök, világszínvonalú műszaki be­rendezések segítik'a kukorica- nemesítők munkáját az Aka­démia martonvásári mezőgaz­dasági kutatóintézetében. A napokban két osztrák gyárt­mányú parcellavetőgéppel gya­rapodtak, s ezekkel az eddigi, nél gyorsabban, pontosabban, a kutatási feladatoknak meg­felelően programozva tudják majd a földbe juttatni a ma­got. A masinák nagy előnye, hogy rendkívül pontosan vet­nek: valósággal belövik a ta­lajba a kukoricaszemeket. A munkát automata berendezé­sek segítik. Hasonló, műszerpontosságú gépekkel végzik el a kísérleti parcellák termésének betaka­rítását is. Új francia gyártmá­nyú kiskombájnjaik nemcsak letörik, lemorzsolják a csöve, két, hanem egy-egy parcella végéhez érve automatikusan meg i$ mérik a hozamot.. Emellett arra is képesek, hogy a • beteg kukoricákat elkülönít, sék. Munkájukra nagy szükség volt a kutatóintézetben, a kis- parcellák száma ugyanis már harmincezerre emelkedett, s azokon évente négy—ötezer új hibridet, kombinációt próbál, nak ki. A vetést, betakarítást emberi munkaerővel sem, és idővel sem győznek már Mar- tonvásóron, a gépek segítsé­gével azonban lehetővé .válik, hogy optimális időben, a ku­tatási programnak megfelelő­en tudják elvégezni a szüksé­ges tennivalókat. Az adatok feldolgozására kutatói számító­gépeket állítottak munkába a közelmúltban a kukoricaneme- sítési osztályon. Ez több száz. ezer adatot értékel, s nagy se­gítséget nyújt ahhoz, hogy a kisparcellák, az egyes kipróbált hibridek adatait gyorsan érté­keljék, s az eredményeket nap­rakészen számon tartsák. A családjogi szabályok az állampolgárok legszélesebb körét érintik: valamilyen mó­don mindegyikünkre hatnak. Nyilvánvaló, hogy ennyire szé­les területen nagyon sok konf­liktus, vita is keletkezik, ame­lyek végére az esetek nagy ré­szében az ítélkező bíróságok­nak kell pontot tenniök. Természetesen a jogalkotók a családjogi szabályozás terén is igyekeznek lépést tartani a változó társadalmi körülmé­nyekkel. E folyamat egyik je­lentős állomása volt a család­jogi törvény módosítása 1974- ben. Egy évtized alatt a bíró­ságokon sok tapasztalat hal­mozódott fel, amelyekről dr. Tamósly Józseffel, a Baranya Megyei Bíróság elnökével be­szélgettünk. — Mi volt 1974-ben a célja a családjogi törvény módosítá­sának? ­— A legfontosabbakat em­lítve: a módosított családjogi törvény a házasság intézmé­nyének fokozott védelmét, a házasulok és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségének növelését tűzte ki célul, illetve előtérbe helyezte a gyermekek érdekei­nek fokozott védelmét, erőtel­jesebben szorgalmazta családi körben való nevelésüket, igye­kezett előmozdítani testi - és szellemi fejlődésüket. Ma már egyébként a bíró­ságok ítélkezési munkájában 66 százalékban részesednek a családjogi természetű perek. — Ezek között — arányukat tekintve — kiemelkedő helyen vannak a házassági bontópe­rek. Mi a tapasztalat: nő, vagy csökken ezek száma? — A tendencia emelkedő. A Baranya Megyei Bíróság sta tisztikája szerint a felbontott házasságok 85 százalékában nyilvánvaló az együttélés vég­leges és helyrehozhatatlan megromlása. Mintegy 15 szá­zalékuknál lehetőség lett volna az együttélés heylreállítására, Decemberben is bőven akadt tennivalója a tűzoltóságnak, a 61 riasztást követően nemcsak tűzesetekhez vonultak. Műszaki mentőszerrel mentettek ki ka­rambolozott Trabantban rekedt embert. Lánycsók határában há. rom karambolos személyautót vágtak szét, Személyen beton­aknába esett tehenet emeltek ki, eltávolítottak kidőlt fát, szí­vattak vizet. A legjellemzőbb továbbra is a tűzoltás volt. Decemberben 45 tűzesetről számol be a sta­tisztika, ebből huszonhatot, utó­lag jelentettek be. Egy idős asz. szony tűz következtében halt meg, a közvetlen tűzkár 409 00C forint. A fűtési szezon javában tart, így gyakori a műszaki hibából, a hajdani és a mai meggon­dolatlanság miatt bekövetkező tűzeset. Különösen a régebbi épületekben lappang az örökös tűzveszély, a kéménybe épített éghető szerkezetek előbb-utóbb hallatnak magukról. Tíz ilyen épület, és lakástűz keletkezett, szerencsére mindet időben ész­lelték és kezdték el oltani, így a káré'rték csak százezerre rú­de ez valamelyik fél merev el­zárkózása miatt meghiúsult. Mindjárt hozzá kell tennem: az együttélés megromlásának megelőzése természetesen a házastársak dolga. Az erre irá­nyuló kölcsönös erőfeszítéseket még a bírósághoz való fordu­lás előtt meg kell tenni. — És a békéltetés? — Természetesen igyekeznek bíróságaink — a jogi eszközök körültekintő alkalmazásával — a békülést elérni. Magától ér- * tetődő, hogy ez csak a háttér ismeretében lehet igazán ha­tékony. Ez az ilyen szempont­ból nagyon fontos háttér azon­ban az egyező akaratnyilvání­tás mellett folyo eljárások ese­tében rejtve marad, a bírósá­goknak így mélyreható vizs­gálódásra, az ezen alapuló békítésre nem minden esetben van módja. — Melyek a leggyakoribb okai a házasság felbomlásá­nak? — Ketté kell választanunk o bontópereket: a közös meg­egyezéssel felbontott házassá­gok esetében (az ügyek több mint kétharmadáról van szó), az együttlét megromlásához vezető okok rejtve maradnak. Felismerhetők viszont az úgy­nevezett vétkességen alapuló bontópereknél: a tettlegesség, a durva magatartás, a rend­szeres italozás, a rossz lakás- helyzet, a munkakerülő élet­mód, a bűnöző életvitel, a há­zastársak szüleinek befolyása, az egyenlőtlen családi munka- megosztás. Hozzá kell tennem: a jogerősen befejezett házas­sági bontóperek többségében a keresetet a feleség adta be, ő kezdeményezte a válást. — A családjogi viták közé tartoznak a gyermekelhelyezé­si perek is. Sorsformáló Ítéletek születnek egy-egy ilyen perben. — A legutóbbi évek rendel­kezéseit figyelve a korszerűség jellemzi a szabályokat, amely egyebek között abban is tük­gott. Legjellemzőbb: Mecsekná- dasdon az áfész iparcikkszak- üzletének kéményébe — nem mai épület — két gerendát is építettek a régi mesterek. A tüzelő, és fűtőberendezések hibája, azok szakszerűtlen, nem körültekintő kezelése gyakran szerez meleg, mondhatnám tú­lontúl forró, azaz tüzes perce­ket. A fabódé sok mindenre al­kalmas, de a benne való tüze­lésre a legkevésbé. Szajkón és Nagypostavölgyben is úgy be- fűtöttek, hogy a bódé. is leégett. Komlón a füstcsőből kipattanó szikra gyújtotta lángra a fürdő­szobában tárolt ruhaneműt, a centrifugát. Ha idejében észle. Iik és kijavítják a hibát, vagy új füstcsövet vesznek, nem kö­vetkezik be a tűzeset. Mind- szentgodisán meghibásodott az olajkályha — kiégett a szoba- 'berendezés. Szabadszentkirá­lyon szakszerűtlenül üzemeltet­ték az olajkályhát, odalett a röződik, hogy a gyermekelhe­lyezési perekben egyik nemhez tartozó szülőt sem részesítik előnyben. Egyébként a házassági bon­tópereknek csak mintegy har­madában vitás a gyermekelhe­lyezés kérdése. A házassági bontópereken kívüli, önálló gyermekelhelyezési perek szá­ma tapasztalataink szerint nem csökken, sőt kissé emelkedik. Jellemző ezekre az ügyekre az is, hogy — ha a szülők meg­egyeztek — az esetek túlnyo­mó többségében a gyermekek az édesanyjukhoz kerülnek. Mint azonban említettem, a gyermekelhelyezést szabályozó rendelkezések korszerűsége abban is megmutatkozik, hogy sem az anyát, sem az apát nem részesítik előnyben. Aki megfelelő körülményeket, ne­velést, jövőt tud biztosítani a gyermeknek, ott látják a bíró­ságok megnyugtatónak a kis­gyerek sorsát. Ennek megfele­lően gyakoribbá vált az apá­nál való elhelyezés. — A vagyon . , . Nem egy esetben a megosztása körüli vita hidegiti el igazán és vég­érvényesen egymástól a koráb­bi házasokat. A házastársi kö­zös vagyon megosztása nehéz feladatot jelent a bíróságok­nak. jellemzően mi okozza ezeknek az ügyeknek a bonyo­lultságát?-- Előzményként talán any- nyit, hogy általános a tapasz­talat: az egyszerűbb házastár­si vagyonközösségi viták jelen­tős része peren kívül rendező­dik. Amiből per lesz, az viszont az esetek többségében való­ban nagyon bonyolult, szerte­ágazó tényállásé, a bizonyítás szempontjából időigényes ügy. Ennek pedig rendszerinti okai: a vagyon mértékének, mennyi­ségének növekedése, az érté­kek. változása, a szülői támo­gatás mértéke megállapításá­nak a nehézsége vagy például a munkahelyi támogatás tisz­tázásának a nehézsége. Minderre tekintettel össze­foglalóan azt mondhatom, hogy az elmúlt tíz év során a családjogi perekben a megye bíróságainak az ítélkezési gya­korlata kiforrott, egységessé vált, ítéleteik jogi szempontból és a közvélemény számára is jók, megnyugtatóak. teljes lakószoba-berendezésük. Pécsett a szakszerűtlen javítás következtében folyt ki és gyul­ladt meg az olaj, a kár 5000 forint. Mohácson idős asszony kályhájában nehezen égett a toiásszén, amikor azt megpisz­kálta hogy javítsa a huzatot, szúró láng csapott ki a kályhá­ból, ami meggyújtotta a ruhá­ját. Az idős asszony sérüléseibe a helyszínen belehalt. Villányban a tsz sertésóljá­ban kigyulladt a léghevítő tü­zelőberendezés, az ott dolgozók időben észlelték a tüzet és fé­kezték, oltották e| a lángokat. Lélekjelenlétüknek köszönhető­en így csak 80 000 forint tűzkár keletkezett. Ki hinné, hogy a disznóvágá­sok utolsó szakaszában, a füs­tölésnél is mennyi veszély lesel­kedik a hurkára. kolbászra, disznósajtra, sonkára. Hogy hány helyen vágtak disznót, azt nem tudom, de hat helyen min. Csak az elmúlt esztendőben legalább háromszor foglalkoz tunk lapunkban sürgetve: mi­előbbi intézkedések szüksége­sek a pécsi iszapcentrifuga állomás tőszomszédságában felhalmozódott, tőzeggel ke­vert fekáltrágya elszállítására. Amitől tartottunk, az sajnos bekövetkezett, A Baranya me­gyei Talajerőgazdálkodási Vál. lalat rendelkezésére bocsátott egykori zagykazetta megtelt és ma sincs egyetlen baranyai mezőgazdasági üzem, amely hajlandóságot mutatna a trá­gya felhasználására. A centri. fugáit iszap pedig egyre csak nő. A Baranya megyej Talajerő, gazdálkodási Vállalat a Pécsi Vízmű időszakos megrendelé­se alapján szükség szerint tő­zeggel keveri a centrifugált iszapot. Kötelezettségüknek te. hát eleget tesznek és tettek mindeddig, Tavaly — átérezve a gondokat — több mint har mine termelőszövetkezetet, il­letve állami gazdaságot keres tek meg levélben, ajánlatot té. ve a tőzeggel kevert fekól el­szállítására. Az üzemek közül azonban mindössze az aba- ligeti jelentkezett, illetve vitt el kisebb mennyiséget. A további szállításokat a KÖJÁL leállít­tatta, mert veszélyeztetve látta a vízgyűjtőterület tisztaságát. Az említett gazdaságon kívül a Villány-Mecsekaljai' Borgazda­sági Kombinát használt fel több ezer tonna tőzeges fekál. trágyát a szőlőtelepítéshez, den kárbaveszett decemberben, az tény. Nagyárpádon, Piskón, Siklóson, Mólomban, Görcsöny- dobokán és Mázaszászváron füstbementek a koíbászos, son­kás húsvéti ólmok. Mert vagy a felerősítő madzag volt gyenge vagy kicsúszott és a füstkeltő anyagra esett.a disznóság, vagy a lecsöpögő zsír szította a füst helyett a' lángokat. Vagy a téli vakáció volt rö­vid, vagy a tv műsora kötötte le a gyerekek figyelmét, min­denesetre csak három tűzesetet okoztak a gyerekek. Beremen- den ötéves kislány gyújtotta meg a padlószőnyeget, Töttö- sön szalmakazalra gyújtottak rá a cigiző, gyufázó gyerekek. Az egyetlen említésre méltó csil­lagszóró tüzet is gyerek idézte el: ötéves gyerek a tűzhely pa­razsában meggyújtotta a csil­lagszórót és amikor az a kör­mére égett, ijedtében a heve- rőre dobta1. A kár ötezer forint. Egy beremendi férfi összeve­szett a feleségével és hirtelen haragjában felgyújtotta a saját sertésóljukat. Mire a dühe el­szállt, addigra 30 000 forint ér­téke bánta. M. L. többre azonban nincs szüksé­ge, Ezzel a kör be is zárult. De vajon mi az oka annak, hogy a termelőszövetkezetek a műtrágya felhasználását tart­ják előnyösebbnek, holott köz. tudott: tonnánkénti ára több­szöröse a tőzeges fekáltráayáé. nak. Az ok elsősorbon abban* keresendő, hogy a műtrágya kezelése, használata egysze­rűbb és kisebb munkaigényü. A másik, ami miatt ódzkod­nak a gazdaságok, hogy kevés ma már a szervestrágyo-szóró és használatuk is körülménye, sebb. Árakról esett szó. Érdemes megvizsgálni azt a szállítási költség oldaláról. A talajerö- qazdálkodás szakemberei állít ják, hogy kilométerenként mindössze egy forint tíz fil­lér a tiszta bevételük, ami va. lóban nem tekinthető tisztes­ségtelen haszonnak. Vegyünk eqy példát. Hq mondjuk húsz kilométerre szállítanak egy öttonnós kocsival, akkor a fu­varköltség 493 forint. Ez azt jelenti, hogy ha ingyen adják a gazdaságoknak a tőzeges fekált, akkor 93,60 forintba ke. rül tormája az említett szállí­tási távolságot figyelembe vé­ve. Úgy gondoljuk, az említet­tek mindenképpen amellett szólnak, hogy a Hőerőmű szomszédságából mielőbb el/ kerüljön az a nyolcezer tonná. ra tehető szerves anyag, ami maholnap a további üzem­menetet gátolja. A Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat vezetése ma már ott tart, hogy mivel nincs piaci lehetőség, nem óhajtanak to­vább foglalkozni a centrifugált iszappal. Egyszerűen érthetetlen, hogy a környező megyékben a nagy. üzemek felhasználják a tőzeges fekáltrágyát. A kiskertekben is jótékony hatású lenne. Fel- használása a KÖJÁL engedé­lyéhez kötött. Baranyában vi­szont ez idáig nem adta áldá­sát a KÖJÁL a felhasználásra a házjáji földeken, a gyümöl­csösökben, a zöldséges ker­tekben. A talajerősök ettől függetlenül még mindig bíz­nak abban, hogy kedvező dön tés esetében megváltozik a helyzet. De hogy a nagyüze­meket mi teheti érdekeltté a tőzeges fekáltrágya felhaszná­lásában, az egyelőre rejtély. Egy viszont tény: a centrifu­gált iszapot feldolgozó granu_ láló mind a mai napig nem indult be és félő, ha elérkez­nek a meleg tavaszi napok, a fekálprizmák jó táptalajai lesz­nek a legyek milliárdjainak . . . Salamon Gyula Mészáros Attila Tűzesetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents