Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-17 / 16. szám

/ 1984. január 17., kedd Dunántúlt napló Új rendelet Az ország legnagyobb szállodája Nem kell bevallani a lizetővendég-szolgálatból eredő jövedelmet (Munkatársunk telelonjelentése) A Belkereskedelmi Piackuta­tó Intézet felmérte: 800 ezer magyar család — a családok negyede — rendszeresen fogad vendéget, legtöbb esetben pénzért. Ugyanakkor Magyar- ország 200 ezer üdülőépületé­nek javát csak évi néhány hé­ten át lakják, s hosszabb idő­re még pénzért sem adják ki. Pedig a fizetővendégszolgálat hasznos üzlet, még a jólétükről híres svájciak sem engedik meg maguknak, hogy ennyi üdülőjük használatlan legyen. Ezért a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Ide­genforgalmi Hivatal 1984. ja­nuár 1-i érvénnyel új jogsza­bályt hozott. Erről tartottak sajtótájékoz­tatót tegnap a budapesti Ho­tel Fórumban a Belkereskedel­mi Minisztérium és az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal il­letékes vezetői, szakemberei. Elmondották: a teljes magyar- országi kereskedelmi szállás- kapacitás fele, több mint 150 ezer férőhely található jelen­leg a fizetővendéglátásban, így ez jelenti az ország legna­gyobb szállodáját. Az új rendelkezés célja: a fizetővendéglátó szálláshelyek számának további jelentős nö­vekedése, az eddig nem adó­zó szobakiadás visszaszorítása, továbbá a férőhelykínálat mi­nőségi színvonalának javulása. Ahogy a tájékoztatón megfo- falmazták: ,,A fizetővendéglá­tást ezentúl speciális kereske­delmi tevékenységként kell megítélni. Ezáltal szükségessé vált a kereskedelmi feltétel- rendszer kialakítása, és az en­gedélykiváltási kötelezettség bevezetése." A jövőben a ma­gánúton kiadott szobák is a fizetővendéglátás fogalmába tartoznak. Az engedélyt a he­lyi tanács adja. Az engedély kiadásának szükségességét a tanács nem vizsgálhatja, ha a szállás ágyanként 6, pótágyan­ként további 3 négyzetméter alapterülettel, a lakáshoz kap­csolódó WC-használati és víz­vételi lehetőséggel rendelkezik és a szobák külön bejáratúak. A fizetővendéglátás egyéb­ként továbbra is szabadáras. A lakástulajdonosok szabadon állapodnak meg az utazási irodákkal, illetve közvetlenül a vendéggel a fizetendő összeg­ben. Szolgáltatások is nyújtha­tók szintén szabadáras formá­ban: étkeztetés, garázs-, kert­használat. Ebben az üzletágban új adó­rendszert vezettek be. A szál­lásadó a tényleges hasznosí­tási időnek megfelelően fizet, de jövedelmét nem köteles bevallani. Az adótábla legki­sebb tétele szobánként és ha­vonta 100, míg a legnagyobb 400 forint, étkeztetés esetén további 100 forint. Aki ilyen adót fizet, mentesül a község­fejlesztési alap fizetési kötele­zettség alól. Nincs szó fizetővendéglátás­ról, tehát adóról sem, ha a magánszemély ingyen üdülteti barátait, rokonait. A jogsza­bály ingyenesnek tekinti azt az üzletet is, ha a szobát 14 éven aluli gyermekeknek, vagy kö­zeli rokonoknak pénzért adják ki. Fontos újdonság: a fizető­vendégszolgálat adójából ere­dő jövedelem teljes összegben a helyi tanácsnál marad, ab­ból semmit sem kell befizetni megyei számlára. Földessy Dénes Erősödő együttműködés Bányász-bizalmiak tanácskozása Gazdálkodás, szociál­és bérpolitika Horváth Lajos köszönti a delegáció résztvevőit Eszéki tanácsi küldöttség Baranyában Fotó: Proksza László A Mecseki Szénbányák 1983. évi termelési és gazdálkodási tervének végrehajtását, az 1984. évi gazdálkodási terve­ket, az előző év szociálpolitikai tervek megvalósítását, illetve az idei szociálpolitikai tervfel­adatokat, valamint az 1984. évi bérpolitikai irányelveket tárgyalták meg tegnap délután Pécsett, a József Attila Műve­lődési Központban a szénbá­nyák bizalmi küldöttei. Az üze­Az 1983, évi együttműködé­si megállapodás teljesítésének áttekintésére és az 1984. évi megállapodás-tervezet megbe­szélésére Baranyába érkezett tegnap Ivan Patarcsics, az Eszéki Községközi Választmány elnöke vezette küldöttség. A delegáció tagiai: Ante Erslan, a Gazdasági Bizottság elnöke, Mihajlo Kramarics, a Választ­mány Tanácsának titkára, Iván Kovacsics, a Gazdasági Ka­mara munkatársa. A testvérterület "küldöttségét Pécsett, a megyei tanács épü­letében Horváth Lajos, Bara­nya megye Tanácsának elnöke köszöntötte és bemutatta a tanács vezető tisztségviselőit. Ezt követően tájékoztatót adott a megye iparáról, mezőgazda­ságáról, valamint a kulturális életről. — Jó évet zártunk — mon­dotta Horváth Lajos — a test­vérmegyei kapcsolatok terén. A két tanácsi szerv 1983. évi együttműködése serkentette a gazdasági és műszaki életben való kooperációt és a konkrét árucserét, valamint a két terü­let mezőgazdasági kombinát­jainak, üzemeinek termékeny együttműködését. Elősegítette a közoktatás, a kulturális élet, az egészségügy szervezeti ke­reteinek, gyakorlati tevékeny­ségének jobb megismerését. Az intézményi összeköttetések, művészeti együttesek és sport­küldöttségek cseréjének ösz­tönzésével is eredményesen szolgálja a két terület jó­szomszédi kapcsolatainak erő­sítését, a jugoszláv és magyar nép barátságának elmélyíté­sét. Ivan Patarcsics. elmondta, igen elégedettek a közgazda- sági alapok szélesedésével, az export és import növekedésé­vel, a kishatárforgalommal, a gazdálkodó szervek technoló­giai és a technikai együttmű­ködésének eredményeivel. Az eszéki vendégeket dél­után a pécsi magasházban dr. Molnár Zoltán, a Pécs vá­rosi Tanács általános elnök- helyettese táiékoztatta a Pécs belvárosi rekonstrukcióról és az úi építkezésekről. Ezután meg­nézték a belvárosi építkezése­ket és Lvov-Kertvárost. A vá­rosnézés után a delegáció a Sörgyár vendége volt. Dr. Ru- aási Endre igazgató mondott táiékoztatót a gyár munkájá­ról. N. I. Délszláv filmklubhálózat alakul Baranyában Az anyanyelvi oktatás és művelődés segítésére Klubjellegű rendszerességgel kerülhetnek a baranyai dél­szlávok elé a jugoszláviai fil­mek annak a megállapodásnak a következtében, amely nem­rég jött létre a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat és az eszéki Filmoteka között. A megállapodásra a két határ menti terület testvérkapcsolati rendszerében kerülhetett sor. A baranyaiak már évek óta tar­tottak magyar filmnapokat Szlavónia—Baranya magyarlak­ta falvaiban: egy-egy évben két-három filmet adtak kölcsön hosszabb időre. Eddig, ennek viszonzásakép­pen jugoszláviai filmnapokat tartottak Baranyában a MO- KÉP forgalmazásában lévő ju­goszláv filmekből. Most lehe­tőség nyílt arra, hogy a jugo­szláviai filmforgalmazó, a Fil­moteka eszéki központja köz­vetlenül' is adjon át kölcsönbe filmeket, sőt a kért filmekről videokazettát készítenek, ami természetesen véglegesen Pé­csett marad. Tegnap délután a megyei moziüzemi vállalatnál tanács­kozást tartottak az érintettek képviselőivel, hogy milyen fil­meket válasszanak ki a Filmo­teka katalógusából. Ezeket a filmeket az anyanyelvi oktatás­ban használják maid a dél­szláv oktatási intézményekben, illetve az anyanyelvi művelő­dést segítik a délszlávok lakta falvakban, városokban: Mohá­cson, Pécsett, Felsőszentmárto- non, Kátolyban, Drávasztárán stb. Egy újfajta filmklubhálózat alakul ki ezzel Baranyában, ez­úttal a délszláv nemzetiség ér­dekében. fi bortol a vermutig Mintabolt Pécsett Discont-boltot nyitott még a múlt év decemberének közepén Pécsett, a Szalai András úti parkolóban a Villány-Mecsek- aljai ‘ Borgazdasági Kombinát. Sietünk megjegyezni, hogy e tény örvendetes voltán mit sem változtat az, hogy — miután a VMBK négy megye területére figyel —» gyakorlatilag majd­nem utolsó volt Pécs, ahol ilyen mintaboltot nyitottak. Ezt egyébként az érdeklődés jól bizonyítja. Jóllehet, a cég termékei — a boroktól a pezsgőkig — jól is­mertek a vásárlóközönség előtt, újdonságot jelent ah ízléssel berendezett kis bolt megnyitá­sával, hogy ezentúl minden termékük — borokból 23-féle, pezsgőkből 14 fajta, vermutból 3-féle — egy helyen van, a tel. jes skálát kínálják a vevőknek. És csak palackozott borokat, kimérve itt szeszes ital nem fo­gyasztható. Némi kiigazításra szorul azonban az az eléggé elterjedt vélemény, hogy itt leszállított áron lehet vásárolni a VMBK termékeit. Igaz, hogy olcsóbb, mint máshol, ennek azonban az az egyszerű — ám figyelem­re méltó magyarázata, hogy a discont-boltban vásárolt bo­rokra, pezsgőkre nem tették rá a kiskereskedelmi árrést, ahogy a VMBK-nál fogalmaznak: megkapja ezt a bolti árral szembeni 11 százalékos ked­vezményt, aki az új üzletben vásárol. M. A. 17000 magán és 5000 közületi elölizetö adatait tartalmazza Űj telefonkönyu készül Végleges adatzárás márciusban A Hétfői Dunántúli Napló egyik korábbi számában már említettük, hogy a Pécsi Posta- igazgatóság ez év első félév végéig megjelenteti Pécs és góckörzete telefonkönyvet. Eb­ben már felsorolják azokat az automata telefonközpontokat és előfizetőket is, melyeket a közelmúltban kapcsoltak be a hálózatba. Másrészt azért is szükséges az új telefonkönyv, mert már az 1980-ban megje­lent telefonkönyv számai el­évültek, megváltoztak, így a tudakozószolgálat nem győzi a megváltozott számok után ér­deklődő felvilágosítását. (Ál­landóan foglaltat jelez emiatt a 09.) Az új előfizetői jegyzéket tartalmazó könyvet a Pécsi Szikra Nyomda készíti. ígérik, hogy tartóscbb lesz, mint az 1980-as, négy megye adatait tartalmazó telefonkönyv. Köz­kívánatra újfent fekete betűk­kel szedik majd a sorókat, mi­vel az ezelőtti könyv kék betűi sok panaszra adtak okot. Az új telefonkönyvben külön sorol­ják fel a magán-, és küfön a közületi előfizetők névsorát. Ugyanakkor a pesti telefon­könyvhöz hasonlóan — a Kl- SOSZ és a KIOSZ segítségével — kigyűjtik a szaknévsort is, így könnyítve meg azok dol­gát, akik valamilyen szakem­bert keresnek. Ezenkívül a ko­rábbihoz hasonlóan szintén közlik vállalatok, intézmények hirdetését is. Most a telefonszámlával együtt láküldte a posta a 17 000 magán- és 5000 közü­leti előfiz'etőhöz az adatlapot'" is, melyen az új telefonkönyv­ben való részvételt kérik jelez- tetni. A telefonszámlák befizetése­kor a kitöltött lapokat le lehet adni a postára vagy pedig a feltüntetett címre elküldeni. Azok, akik OTP-számlával ren­delkeznek, külön névre szólóan kapják meg a kérdőívet. A vég­leges adatzárás március végén lesz, addig még mindig lehet jelezni a változást. Az új " telefonkönyv ára 50 forint körül lesz és megjelenése előtt tájékoztatni fogjuk olva­sóinkat, hogy milyen módon juthatnak hozzá. A régi tele- fónkönyvet továbbra is meg kell őrizni, hisz a négy megye adatainak nagy része jó. A. É. mekből érkezett 81 küldött ta­nácskozásán — amelyen meg­jelent Neubauer József, az SZMT titkára, dr. Schwarcz Jó­zsef, a vállalati pártbizottság titkára és Orosz József, a BDSZ képviselője — először M éréi Emil, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója tartotta meg beszámolóját. A beszámolóból kitűnt, hogy a vállalat az 1983. évi gazda­sági tervét a népgazdasági igényekből kiindulva készítette el. A program ezen évre két­millió 920 ezer tonna szén ter­melését tartalmazta. Annak el­lenére, hogy a pénzügyi és a létszámfeltételek rosszabbak voltak a program által tartal­mazódnál, á termelési terv csökkentése helyett a népgaz­dasági szénigények fokozása miatt hárommillió tonnára kel­lett emelniük. A geológiai fel­tételek romlása, az igen kor­látozott költségfelhasználás, a szerény bérfejlesztési és gép- vásárlási lehetőségek útját áll­ták a termelékenység javításá­nak. Ezzel együtt a dolgozókra háruló terhek is fokozódtak. A fentiek termeléscsökkentő ha­tása miatt a szakmai terv mó­dosítását nem lehetett elkerül­ni. A módosítás két alapvető szempontja az volt, hogy egyik oldalról a termelés ne csök­kenjen a program 2 millió 920 ezer tonnás szintje alá, más­részt pedig a mérleg szerinti eredmény változatlan marad­jon. Az idei év feladatairól szólva elmondta, hogy a Mecseki Szénbányáknak az Ipari Minisz­térium által is elfogadott érté­kesítési összetételben kétmillió 720 tonna értékesítési minősé­gi szenet kell termelniük. Ez a látszólag alacsony szám a va­lóságban az előző évinél js na­gyobb termelést takar, mert a minőség javítása érdekében megnő a meddőkidobás, és mindezt a tavalyinál néggyel kevesebb munkanapon kell tel­jesíteniük. A szociálpolitikai tervek tag­lalása közben hangzott el, hogy a vállalat az idei évben 38 millió 740 ezer forintot kap állami támogatásképpen laká­sok építésére, illetve vásárlá­sára. Mindezek alapján taná­csi bérlakást Komlón 44-et, Pé­csett 7-et, míg az OTP-lakások közül Komlón 138-at, míg Pé­csett 47-et kap a vállalat. Az idei év bérpolitikai irány­elveinek tárgyalásakor hang­zott el, hogy a vállalat 1984- ben átlagosan 3,5 százalékos fejlesztést hajthat végre. Ezen belül a fizikai dolgozók köré­ben 2,4 és 4,2 százalék között, míg a nem fizikai állományban 3 és 5,5 százalék között tudnak differenciálni. A vitában felszólaltak közül 11-en mondták el véleményü­ket a bérpolitikai lehetőségek­kel kapcsolatban, míg a to­vábbi négy felszólaló a bánya­munka könnyítése érdekében kifejthető tevékenység fokozá­sát, a munkakörülmények ja­vítására teendő intézkedéseket, a baleseti lehetőségek csök­kentésére irányuló réndeletek szigorúbb betartását indítvá­nyozta. Szinte kivétel nélkül minden felszólaló foglalkozott a föld alatti munkahelyeken dolgozók utánpótlásának biz­tosítósával. A bizalmi küldöttek testületé végül is az előterjesz­tett összefoglalókat és a terv- javaslatokat a vitában el­hangzottak kiegészítésével el­fogadta. K. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents