Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-16 / 15. szám
Áruház „gebir-iben”... Jövedelemérdekeltséggel a vásárlóért Vásárlók a pécsi Konzum Aruház konfekcióosztályán Fotó: Proksza László Téli vadászat Borsodban „Poroszka hónak” nevezik Borsodban a vadászok az olyan időt, mikor a téli havazásból a fűszálak vége — csakúgy mint a szántásból a hantok teteje — még kilátszik. Ilyen poroszka hó fedte vasárnapra a borsodi határt, amely azonban kedvezett a vadászoknak. Ebben a hólepelben ugyanis már nyomot hagytak a vadak, s így a vasárnapi vadászat több mint kétszáz résztvevője könnyebben megközelíthette a zsákmányt. A cserépfalusi környéken és Harsány határában vaddisznók, ra indultak, míg a zempléni részeken szarvasbikákat és őzeket cserkésztek be. Csaknem félszáz nagyvad esett zsákmányul. Az apróvadas területeken — Szentistván és Sárospatak környékén — pedig több mint háromszáz élő nyulat fogtak be, amelyek exportra kerülnek. 1900-ra elkészül? Alagútépítés Pécsett - pénzügyi gondokkal A keleti érintő út még a tervezőasztalon van Bukni is lehet a bolton: közös a kockázat is További hat osztályon vezetik be Nem tudom, mások hogyan vannak vele, engem egy bolti, áruházi osztályon két dolog bosszant. Az, ha az eladó oda. jön és „segít", de legalábbis kérdezősködik, meg az, ha nem jön oda,, és nem kérdezősködik —, illetve nem kérdezhetek tőle. Kezdem azt hinni: a pult mögött és előtt állók ellentétére is vonatkozik nagy írónk, humoristánk dilem. mája: férfi és nő hogy is érthetnék meg egymást, hisz mind a kettő mást akar... Szóval, 0 vevő vásárolni, az eladó meg eladni. Leveszek egy cipőt a Konzum Áruház cipőosztályán, kérdek róla valamit az eladótól, de mivel a válaszai ridegen egyszavasak, már megyek is tovább. Később ugyanitt egy másikat kérdezek meg — a válasz ugyanaz, de legalább érzem a szavain, hanghordo- zásón a segítőkészséget. A konfekcióosztályon rögtön kapok nekem való nadrágot, ha akarnám, meg is vehetném. A műszakiaknál, ahol a legújabb csodamasinák körül mindig sok a bámészkodó, még oda se érek a pulthoz, máris akad eladó: kérdez, segít... Rögtönzött „próbavásárlásom" persze nem véletlen: a jelzett osztályokon az áruház nemrégiben új, úgynevezett jövedelemérdekeltségű működ, tetést vezetett be. Mit jelent ez? Ami még fontosabb: nyernek-e vele a vevők? Egy áruház is csak akkor tud eladni, _ha előbb vásárol. Ezen a három osztályon immár nem az áruház központi beszerzői vásárolnak, hanem az osztályok vezetői, dolgozói maguk mennek az áruk után. Az áruház .központilag” legfeljebb azt köti ki, mi az, aminek mindenképpen kell a polcokon, pultokon lennie, de már például az árak meghatározása önálló, s azt sem mondják meg nekik, hol, kitől, mennyiért vásároljanak. Maguk döntenek például az akciókról is — így vettek legutóbb (és adtak is el olcsón) nagy mennyiségű takarót, a Tritextől nőj jerseyruhát, kedvezményesen, s amennyivel ezt Tv-sorozat Gyurkó regényéből Gyurkó László: Faustus doktor boldogsógos pokoljárása című regényéből 9 részes tv-soro- zatot készített a közelmúltban Jancsó Miklós. A hazai könyvesboltokban immár második kiadásban megjelent alkotás, és a belőle forgatott tv-film egy mindennapi ember életét idézi fel, 1944-től a hetvenes évekig nyomon követve történetét. Az egyedi sorson keresztül az író bemutatja a korszak magyar történelmének tipikus és leglényegesebb vonásait. olcsóbban kapták, olyan ér- tékben-mértékben hirdetnek majd később akciót, más termékekből. Az árbevételt és a nyereséget, amit egy-egy időszakban megcéloznak, az árüház és osztályai közösen döntik el. A „jövedelemérdekeltség" tulaj, donképpen itt, az elhatározott nyereség alatti vagy fölötti teljesítéskor kezdődik: a több. létből az eladók meghatározott arányban részesednek, de veszíthetnek is az üzleten akkor, ha a közös megállapodás szerinti nyereség nem jön be. Ebből logikusan következik, hogy az új rendszerben immár egyetlen vevő kiszolgálása vagy elszalasztása sem közöm, bős: folyvást menni, talpalni kell a jobb, olcsóbb, választékosabb áruért, és el is kell azt adni — figyelmesebben, udvariasabban. —1 Mindez rengeteg pluszmunkával, utánajárással, felderítéssel jár — mondja Forcz Jánosné, a konfekcióosztály vezetőhelyettese. —Az előrelátás, a jó kapcsolatok és az üzleti érzék elengedhetetlen, s a puszta fizikai többletmunka sem maradhat el, ha például az áru zárás után érkezik. Azt hiszem, a kedvező változást a vevők is észreveszik : több az árkedvezményes akció: bármilyen kérést, kívánságot előjegyzésbe veszünk, s ha megjön a keresett cikk, értesítjük a vevőt. Varga J. Európa egyik legnagyobb telepe lesz Ángolnanexelők Hévízen Az építkezés miatt felhasított út fagyott bukkanóin huppanunk előre. Mellettünk betonból készült körkádak, előttünk egy kétszárnyú épület. Lépcső még nem vezet a bejárathoz. Pusztai Miklós telepvezető mégis jókedvű: már van egy parányi helyiségük, amiben ugyan még meztelen csövek és nagy összevisszaság uralkodik — de meleg. — A feleslegesen elfolyt hévízi termálvíz hasznosítására kezdődött el a British Petroleum licence alapján egy angolnanevelő telep építése tavaly áprilisban — mondja a fiatal telepvezető. — A BP nemcsak olaj- és benzinüzleteiről isrtiert, de lazac-, pisztráng- és angolnatelepei is világhírűek. A kivitelezőnk a Kis-Ba- latoni és Zala menti Vízitársulat, a magasépítést saját erőből oldottuk meg, míg a szakipari munkákat jelenleg is végzik a dömsödi termelőszövetkezet munkásai. Tavaly májusban már fogadhatták az első üvegangolnaszállítmányt. A hétmilliméteres, háromtized grammos „gyerek" angolnák kamionnal érkeztek, s leltek 20—24 Celsius fokos vízzel teli kádakra Hévízen. Júniusban még egy szállítmány követte őket. Az épület négy hajójában 68 darab 4 méter átmérőjű műanyagkád áll, ezek egyrészében élnek az angolnák. Ez az előnevelő, ahol általában 16 hetes korukig maradnak, amíg elérik a hatgrammos súlyt. Ezután 'kerülnek ki a hamarosan elkészülő 24 külső betonkádba. — A piaci súlyukat egyéves korukra érik el, ekkor 250 gramm körülire nőnek — mondja Vass György halászmester. — Angliából érkezik számukra a különleges táp. A hévízi angolnatelep előnevelő és piacratermelő telep is lesz egyúttal. Ugyanakkor ivadékokkal kiszolgálják majd a Hortobágyi Állami Gazdaság árutermelő angolnatelepét is. Mint a Balatoni Halgazdaság igazgatójától, Horváth Károly- tál megtudtuk, Hévízen 150 tonna angolnát nevelnek majd évente. 1984-ben 20 millió üvegangolnát fogadnak, ebből 8 milliót saját részükre nevelnek, míg a hortobágyi telep 12 milliót igényel. Az angolnáról a szakiroda- lom is vajmi keveset tud. A Golf-áramlattal Európa partjaihoz érkező üvegangolnákat halászok fogják be. Hazánkba kétféle módon kerülnek: vagy 9—10 Celsius fokra hűtött vízben, vagy pedig — mélyhűtve. A látszólag élettelen, fagyott angolnák egy hét alatt térnek magukhoz — egyre melegedő hőmérsékletű vízben. Nincs magyarázat még arra sem, hogy miért magas az elhullásuk, általában 30 százalék körüli megmaradással számolnak a technológia szerint. A hévíziek arra büszkék: náluk 35— 40 százalék marad meg. Luif Ibolya „ök" már a „nagycsoportos" angolnák. (Kiss Ferenc felvétele) naplemente után A ráncos Rómeók és a Júliák, akiknek őszi viharkor nagyot roppan a térdük . . . Mert a vihar meg a reuma . . . Különben szerelmesen elpirulnak, szívetté- pően féltékenyek, és naplót írnak. Ha látnak. Piros téntával. Szerelem naplemente után, amikor a vihogó kamaszok nem értik a vonuló nószmenetet. . . Az idős kori házasságok jobbára a szociális otthonokban köttetnek. Lássunk néhány őszhangulatú baranyai szerelmi történetet: Egy szakadt levéllel kezdődött. Falevéllel. Odavitte a huzat a néni kezére, éppen az öreg vincellér ablakából. A párkányról. Tényleg, de tényleg, nem akarta a szociális otthonban megpihenő vén vincellér ezt a huzatdolgot, legalábbis még akor nem akarta. De utána összenéztek, jött a szívtáji nagy forróság és — egy hónap múlva esküvő. Közben az öreg kapott három névtelen levelet, vén hülyének, szikkadt szoknya- pecérnek, meg ilyesmiknek szó- longatták őt, aljas-névtelenül. Elcsattant egy pofon is az otthon egyik sarkában, és lám, senki sem ment panaszra, biztosan megérdemelte. Házasságok nyolcvanon felül Helyettesített szeretet? — Szentivánéj a szociális otthonban Más: Meghalt egy öregúr, siratta asszonya, hiszen 46 esztendeig éltek együtt, ágytól, asztaltól, és az utóbbi hat évben szociális qtthoni közös szobától el nem válva. De hót. . . meghalt. A néni sírdogált és félt. Nem mert egyedül lakni a szobában, összeköltöztették egy másik özvegyasszonnyal, az sem volt jó, aztán a 46 éves hű házasság emlékét nem restellette megszeplősíteni, férjhez ment a kackiás, ősz bajuszú szomszéd úrhoz, oldalt a folyosó végéről. Az esküvőn irigykedtek az öregasszonyok, „Hát ez kifogta!", „Másodszor is!” Szegény özvegy annyira kifogta, hogy fél év múlva meghalt, újabb negyedév múlva pedig a kackiás szomszéd újranősült. Hisz még csak 81 éves múlott. A harmadik helyen csak azért nem üldözte vasvillával egymást két féltékeny kisöreg, mert egy modem szociális otthonban alig lelni egy becsületes vasvillát. Helyette, ősi virtussal, kiszúrták a gumit egymás biciklijén, mert ha harc, hát hadd legyen harc. Hallgatom a történeteket és eszembe jut a „Szentivánéji álom", amiből mindig kisejlett egy bántó igazság: nem a szeretőnket, hanem a szerelmet szeretjük. A varázslatot. Szóval Shakespeare olyasmiket írt meg ebben a nyárközépéji álomban, hogy a szerelem tárgya — szőke vagy barna, karcsú vagy még karcsúbb — de helyettesíthető. Bántó igehirdetés ez annak, aki reménykedik a hűségben, még bántóbb, aki hű maga is. Jól jön a csélcsapok- nak: „Hát nem Shakespeare is megmondta; szeressünk, mert rövid az élet, hosszú a sír. . Hm. Felemás igazságok? Vagy teljesek? A magányos nénikék, meg a magányos öregurak pedig csak esküdnek, „holtomiglan". Hol a törvényszerűség? Talán a magányban, amit a szociális otthonok falai között a nagy közösségben esetleg élesebben lehet érezni? A kuckókeresés, egymás kezét fogva? Alfred C. Kinsey amerikai biológus sok ezer öreget kérdezett meg a testi örömökről és 1948-ban meg 53-ban egy-egy kötetben nagy meglepetésre írta meg, hogy bizony hetvenen felül is mekkora szerepe van az ágynak. Az emberközeli boldogságnak. Vagy soroljuk Tolsztojt, Goethét, Bemard Shaw-t? Tehát: föl a fejjel, van még remény I Földessy Dénes December eleje óta ismét' kompresszor-zaj tölti be a Hunyadi utat a Vak Bottyán utcá. nál. A rögtönzött csillepályán egymás után gördülnek ki a Kálvária-domb lóba alól a csillék, terhük lent a „bányaudvoron" terül szét, míg a kanalas markoló fel nem szedi és rakja a billenősbe. A Vak Bottyán utca szintje olatt 4—5 méterrel, és majd ugyanennyivel a leendő út szintje fölött a második vágat kihajtásán dolgoznak az aknamélyítők. Több hónapos — pénzügyi okokból fakadó — szünet utón folytatódott tehát a pécsi északi érintő út alagútjának az építése. Az 1983 elején épített kb. 100 méter hosszú vágat párját vájják most a domb alatt, s úgy számítják, hogy legkésőbb február végéig készülnek el vele. A 100 méterből jelenleg 45 van meg. Mi a célja a két vágatnak? A Bányászati Aknamélyítő Vállalat itt alkalmazandó alag- útépítési technológiája szerint a viszonylag magasan lévő vágó. tokban lesznek az úgynevezett vállgerendák, a közel négyzet- méteres szelvényű vasbetongerendák, amelyekre felfekszik majd az alagút felső héjszerkezete. A héj elkészülte utón araszoló előrehaladással — és most már bányászati módszerrel — folytatódik az alagútépítés, ozaz az oldalfalak és az ún. elleniv építése. Amikor az új útrendszer építésének a gondolata felmerült, akkor úgy tűnt: Pécs pár év a'att maga mögött tudhatja az egészet — utat és felüljárót (hiszen úgy indult az egész, hogy a két forgalmi irányt szintben különválasztják), de aztán jött az alagutas változat a koncepcióváltással járó késedelemmel együtt, aztán o csökkenő anyagi lehetőségek . .. Tény, hogy ma úgy mondják: 1986 elején lesz kész ez alagút. Idén 5 millió forint áll rendelkezésre, ebből _ az aknamélyítők szerint — elk észül a második vágat, aztán lehet, hogy újabb szünet követ, kezik. De a várhatóan több mint 30 millió forintos költséggel megépülő alagút önmagában még mintha nem is lenne: az északi érintő út keleti óldala ugyanis csak akkor szolgálhatja teljes értékűen a városi közlekedést, ha elkészül a keleti érin. tő út is. Ennek az építése jó, ha 1986-ban indulhat. Az a rész egyelőre még csak tervezőasztalon van. A cél oz', hogy az utat minél kevesebb bontás árán építhessék meg. Ma úgy néz ki, hogy a Vak Botyán utcától az Ágota utcán át folytatódik az út, áthalad az Ágoston téri műemlék-templom és a városképi jelentőségű plébánia- ház közötti kb. 20 méter széles területen, majd a mostani Ágos. ton közt összekötik az Alsó-Havi utcával. A Kossuth Lajos utcától a már régebben „megtisztított" területen át megy majd az új út a Zsolnay Vilmos útig. H. I. hétfői □
