Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-15 / 14. szám
Keresztrejtvény > © i hány fénnyel kapcsolatos gondolatot kont. rolláljak. Egyébként sokat foglalkoztam ' fémmel is. Jó néhány murális munkám, kisplasztikám készült fémből. Sőt Hámori Béla építésszel elkészítettük a föld alatti villamos Mexikói úti végállomásához azt a szökőkutat, amely a különböző anyagok összhangjára épült. — Melyek voltak ezek az anyagok? — Fém, üveg és víz. Az volt a szándékunk, hogy a Víz ne csak egy csapból csordogáló vjgór legyen, hanem legyen térbeli játéka, plasztikai hatása. A szökőkút fémcsövekből, lapokból, illesztékekből, üveghengerekből áll, és a víz mintegy ha- v p rang formában ömlik elő a tetején, illetve legyező-formában az oldalán. Ugyanakkor terjedelmes plasztika akkor is, ha éppen nem pustolja a vizet. — üvegplasztikái sokkal egyszerűbbek, szolidabb formában jelennek meg, erejük éppen egyszerűségükben van, hiszen az üveg természetes zöld fénye, s barnás tükröződései oldják csak sejtelmessé a szigorú formát. — 1978—79-ben végeztem az első kísérleteket a 8—10 mm vastag ablaküveg fémgőzölésével (foncsorozósával) és egymásra ragasztásával. A pontos méretre vágott üveg mindig valamilyen mértani *' sornak felelt meg, az eltolódásokkal való összeragasztás átlátszatlanná, szinte titok- I zatossá tette a vastagabb részeket, tük- ■ rössé a vékonyabbakat. — Mi izgatta ezekben a munkákban? — Az üvegplasztika az üveg alapvető tulajdonságaira épül: átlátszódására, tük- röződési lehetőségeire, ugyanakkor mindig magábaépíti a fényt, s a külső tényező szerint változékony. Statikus forrnáP ja így lesz a fény hatására dinamikussá. I Ezt a munkát semmilyen más anyagból nem lehetne megcsinálni, sem kőből, sem textilből. üvegszobraival Bohus Zoltán részt vett a New York-i „üvegvilágbajnokságon”: a New Glass kiállításra több ezer jelentkezőből négyszázat választottak ki. A négyszázban négy magyar volt - köztük Bohus. Meghívták Kasselbe is, a Glaskenut ’81 kiállításon II. díjat nyert. A fotó alig tudja visszaadni az üvegszobrok tökéletes harmóniáját, nyugalmát, természeti képződményekkel rokon ritmusát. A huszadik század embere számára lépten-nyomon új meglepetésekkel jelentkező művészeti produktumok mellett Bohus művészete az önmaga mellett érvelő arányos szépség megjelenítését jelenti. Torday Aliz * — Philippe drágám, megint szól. nőm kell, hogy használjon szalvétát az ebédhez? — Hiszen használok, drágám! Nem látja, hogy azzal kötöttem a kutyát az asztallábhoz? * Madame Luvette ki. fizeti bejárónőjét, mert öreg napjaira Aix-en-Provence-ba költözik férjével. Búcsúzáskor a bejárónő egy drága libamájas kutya- konzervet tesz le a bársony fotelben trónoló őzpincsi elé. — Hát ezt miért csinálja? — kérdi Madame Luvette tágranyilf szemmel. — Tudja, madame. megérdemli a kutyinka; nap mint 'nap rendesen mo. sogatott helyettem, mindig tisztára nyalta 0 tányérokat. adomák i Gábor) Munkanélküli apa gyereke: — Apu, adjál tiz frankot I — Minek az ne- ked? — Almát akarok venni. — És ehhez neked pénz kell? Menj ki a piacra, csúfold a kofát, majd dob utánad almát! r— És ha rohad- tat dob? — Vágd a lejéhez, majd dob másikat! * Jómódú polgárlakás a Bois de I Boulogne mellett. * Porcelánhoz csőr. rennek az ezüst kések. villák. Madame Debelle így szól férjéhez: Emlékezés egy magyar nartizánlányra Hatvan esztendős lett volna január 12-én Nagy (Klein) Ilona, ha negyven esztendővel ezelőtt a boszniai harcok idején nem gyilkolják meg a fasiszták. Olaszliszkán született, apja pék volt. Pesten lett varrónő, itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal is. Tizenhat esztendős korában lett tagja a szabó, szakszervezetnek, illetve az ifjúsági csoportnak. Akkoriban az ifik a gödi Fészekbe jártak sportolni, szemináriumot hallgatni. Kirándultak s közben beszélgettek. Tudták-e, vagy sem, de a patrónusuk rendszerint egy-egy illegális kommunista volt. így lett azután szinte törvényszerű, hogy ai szabó ifik is részt vettek az 1941—42-es antifasiszta tüntetéseken. Az illegális kommunista pártot nagy mértékben gyengítette az 1942. es lebukási hullám. A hétszáz letartóztatott helyére új emberek álltak, bizonyítván, hogy a rendőrségnek nem sikerült megbénítania a kommunista pártot, így lett Klein Ilona illegális lapterjesztő, röpcédula szóró és jelszó festő. Nehéz veszélyes munka volt ez, senkinek sem volt szabad sejteni, hogy hol, merre járnak, mit terveznék és tesznek éjszakái akcióik során. így érkezett el 1943 nyara. A párttól azt az utasítást kapták, hogy várjanak türelmesen, míg felső kapcsolatuk jelentkezik, addig semmilyen akciót ne hajtsanak végre. Klein Ilona és barátai azonban nem tudtak tehetetlenül várni. Akkor már kapcsolatban álltak a jugoszláv kommunistákkal. Innen már csak szervezés kérdése volt, hogy hogyan és mikor jutnak el Jugoszláviába, az ottani Petőfi zászlóaljba. Megkezdődött a legmegbízhatóbbak kiválogató, sa és a felkészülés. 1943. január 30-ón indult el a csoport a határon túlra. Tizenegyen voltak, hat lány és öt fiú. Név szerint: Cigler Klára, Nagy (Klein) Ilona, Pál Klára, Vass Jolán Vass Gitta, Tipold Katalin, Berán Iván, Fehér Sándor, Hengl Lajos, Hegedűs Pál és Vári József. Ügy tervezték, hogy amint arra módjuk lesz hazatérnek és újra itthon harcolnak majd a fasizmus ellen. A Petőfi zászlóaljat csak több hónappal később érték el, majd egy hónap múltán más alakulathoz kerültek, hazatérni pedig nem lehetett az erős né. met határőrizet miatt. így a tizenegy magyar fiatal a továbbiakban is a boszniai partizánok oldalán harcolt. 1944 elején a német Balkán hadsereg megindította a 7. of. fenzívát. A tavaszi boszniai visz. szavonulásban Nagy (Klein) Ilona két szerb partizánnal ment felderítésbe. Tűzharcba kerültek a németekkel. A magyar lány — miközben halálosan sebesült parancsnokán igyekezett segíteni —, maga is három lö. vést kapott. A németek mindkettőjüket megkínozták, megcsonkították, majd sorsukra hagyták őket. A partizánegység már csak holttestüket találta meg a harc helyén. Nagy (Klein) Ilonát 1944 áprilisában a jugoszláviai Rácsán temették el. Húsz esztendős volt. Rákos József Nincs több sertés Haitiban Csaknem bizonyosra vehető, hogy 1983. közepéig az utolsó sertést is sikerült elpusztítani Haitiban. Ezzel lezárult a sertések kiirtására 1981-ben megkezdett kampány, amelynek során összesen mintegy 375 ezer állatot pusztítottak el. Az intézkedésre a Karib-tengeri szigetvilágban korábban elterjedt afrikai sertéspestis miatt került sor, melynek még sem gyógymódja, sem pedig ellen, szere nincs. Az elmúlt évek so- rán hasonló kampánnyal sikerült megszüntetni a veszélyt Kubában és a Dominikai Köztársaságban. Haiti- volt a nyu. gáti féltekén a betegséget okozó vírus utolsó telephelye: ez állandó veszélyt jelentett az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban fontos gaz. dasági szerepet betöltő sertés- tenyésztés számára, A fenti országok éppen ezért közel 10 millió dollár értékű kártérítést fizettek Haiti mezőgazdasági termelőinek. A kevésbé fejlett ország hegyvidéki területein igen nehéznek bizonyult a sertésállomány kiirtása: sertéstenyész. téssel elsősorban önellátó kistermelők foglalkoztak, gyakran nehezen megközelíthető hegy- Ividéki területeken Hiányzott a megfelelően képzett munka- erő, nehezen ment a pgrasztok meggyőzése is. Most igyekeznek elvégezni minden sertésistálló alapos tisztítását és fertőtlenítését. Előreláthatóan ez év ja. nuárjában már sikerül választ adni a kérdésre, megszűnt-e a veszély Haitiben, és csak pozi_ tív válasz esetén kezdődhet meg az új sertésállomány kialakítása, / 2. 9 4 5 6 sz 7 8 9 . /o // 13 5 Z ■ /f Te ■ rr ■ ■ 20 ■ 2J ÍZ ■ 5 ■ Vr 26 ■ 27 23 ■ ■ □A 33 ■ r y U 37 33 39 ■ *fÖ □ */ ■ h3 hr ■ ■ he • w 5ö u 5t 52~ P 5SA ■ A 57 ■ S3 ■ 60 6! A ■ 62 Lö— ■ 65 y 66 ÍZ L Téli dal Babits. Mihály költő „Téli dal” című versének két sorát idézzzük. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része, zárt betűk: A, A, Z, é, E. 13. Tintahal. 14. Női név. 15. Állat lakása. 16. Menekp- lésszerűen fut. 18. Divatjamúlt szék. 19. „..., kettő, három" (Molnár Ferenc színpadi műve). 20. Orvosi névtáblákon látható rövidítés. 21. A dúr- hangsor ötödik hangja. 23. Oltalmaz. 25. Rangjelző. 26. „A dada" című színmű írójának névjele. 27. Mondanivaló. 29. Kezdete. 31. Odvas. 32. Díjazással jár. 33. Szolmizációs hang. 35. • „Pecunia non...” (a pénznek nincs szaga). 36. A múltidő jele. 37. Magához húz. 38. Város a Szovjetunióban. 40. Korunk legfontosabb időmérője, 42. Bibliai hajós. 43. Fáradt, németül (müde). 45. Kiejtett betű. 46. „Breve . . ." (rövid úton). 48. Egyforma betűk. 49. A Jeges-tengerbe ömlik. 51. üdülőhely az Isztria-félszigeten. 52. Fővárosa Nairobi. 53. Balkáni állam fővárosa. 54. Kalauz nélküli közlekedési eszközök jelzése. 55. Hosszmérték rövidítése. 56. Az argon vegyjele. 57. Női becenév. 58. „A Bélteky ház” írója. 59. Bach—Seregi balett. 60. Gépkocsitípus. 62. Bariton szerep „Az álarcosbál" című operában. 63. Egyforma betűk. 64. „Szép ...” (Vörösmarty). 66...........mester", férfiszerep a „Bánk bán”-ban. FÜGGŐLEGES: 2. Férfinév. 3. Csökken. 4. ... Dagover egykori német filmszínésznő. 5. Időmeghatározás. 6. Egy . .. mint száz. 7. Létezett. 8. Töltött kelttészta. 9. Lembergnek is hívták. 10. Egy németül. 11. Súlyarány rövidítése. 12. A „Pákozdi csata" győztes hadvezére. 13. Az idézet befejezése, zárt betűk: O, T, L, T, Y. 17. Ruhaanyagok. 21. Halevő tengeri madár. 22. Elővigyázatos. 24. Olajzöld. 27. Mint a vízszintes 21. számú sor. 28. Félig üres! 29. Rosszallás. 30. Angol diákváros. 32. Elemózsia túrára. 34. Arany János verse. 36. A magyar hadak vezére a mohácsi csatában. 39. A Je- 'meni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa. 41. Bányatelep Resica közelében. 44. Ragasztó. 47. A Száva mellékvize Jugoszláviában. 50. Amerikai légitársaság. 51. Sír. 53. Jókai kettőről is ír. 54. Több szólamé szerkesztésmód. 56. Házastórs apja. 58. Irányában. 60. ... Bull, neves norvég hegedűművész, Liszt Ferenc kortársa. 61. összevissza lök! 62. Műemlék is lehet. 64. Régen fegyver, ma sporteszköz. 65. Mint a 25. számú sor. Ó6. Tagadás. E. B. Beküldendő: az idézet, január 23-án '(hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. Horgászat- i • - » Sikeres őszi halasítás Örök vita tárgya horgászberkekben az egyes vizek hala. sitása. Legtöbb horgász azt szeretné, hogy minden alkalommal, ahányszor elmegy hoz. gászni, megfogja a naponta engedélyezett halmennyiséget. Természetesen ilyen a gyakorlatban nem lehetséges, mert ennek részben anyagi, részben biológiai-környezeti okai is vannak. Egy kicsit közrejátszik a halfogó tudomány is, a horgászok elméleti és gyakorlati felkészültsége. Végül is mindnyájan azért megyünk el horgászni, hogy halat is fogjunk, halat fogni pedig csak ott lehet, ahol van, mesterséges tavakon, ha telepítünk. A telepítés mértékét a területi engedélyekből befolyt összeg határolja be, de igen sok egyéb tényező is befolyásolja. Minden'víznek van egy haleltartó képessége, amely fölé még akkor sem lehet men. ni, ha pénz lenne rá. Ilyenkor csak az a megoldás, ha havonta halasítunk, ezt azonban nyári halbeszerzési problémák miatt ma még nem tudjuk meg. valósítani. A horgászlétszám és a kihe- helyezés optimális arányai vi. zenként változnak, ott, ahol alacsonyak a területi jegyárak, azok emelésével a maximális szintig még lehet növelni a telepítést. A Horgászkalaúz ‘84 évkönyvet lapozva képet kapunk az ország néhány nagy horgászvizének halasításáról. A 150 ha-os Rakacavölgyi tározóba 9 tonnát (6Ö kg/ha), az Alcsiszi- geti Tisza holtág 180. ha-ába 20 tonnát (110 kg/ha) vagy a 150 ha-os Markazi ’ tározóba 5—7 tonnát (50 kg/ha) halat helyeznek ki évente. Az igazsághoz tartozik, hogy a halasítást és a vízen horgászok létszámát együtt kell vizsgálni. Az utóbbira azonban nincs adatunk, így csak a terü_ let nagyságára vetítve tudunk összehasonlítást tenni. Nézzük ezek után a 69 ha- os Pécsi-tóba milyen halasítási végzett az Intéző Bizottság. Az elmúlt év folyamán kihelyez, tünk 24 tonna pontyot és 0,4 tonna pisztrángot. Ez megfelel hektáronként 352 kg halnak. Ebből látható, hogy a Pécsi-tc halasítás, többszöröse az ország hasonló nagy tározóiba végzett halasításnak, de ez már a felső határ. A kovácsszénájai tó 8,6 tonna halat kapott, ami a napos, jegyes horgászat mellett szinte biztos fogást ígér. A Dráva folyóba és- mellékvizeibe 2 t pontyot és 1,8 amúrt telepítet, tünk. Az IB vizek halasításának értéke meghaladja az 1.6 millió -Ft-ot Hasonlóan jók az egyesület; vizek őszi telepítései is, majd mindenütt több mint az előző évi. A kihelyezett halak átlagsúlyai is nagyobbak voltak, horgászaink az idén keve. sebb méret alatti ponttyal találkoznak. A nagyobb mértékű telepítés szigorúbb fegyelmet követel különösen vonatkozik ez a fogási naplóba való beírásra melynek elmulasztását a vízke- zelők fokozottan szómon kérik, Az őszi halasítások mértéke megalapozta az idei eredményes horgászatot anélkül, hogy jelentősebb területi jegy-áremelésekre került volna sor. Ezzel együtt jár, hogy a horgászvizekbe lévő halak visszafogó- ; sót arányosabban kell a horgászok között szétosztani, ezért több intenzíven halasított vizen csak a terület; jeggyel értékarányos halfogási lehetőségeket engedélyeznek, ami az országos horgászrendnél szigorúbb szabályozást jelent. Továbbra is az országos hor. gászrend szabályai maradnak érvényben természetes vizein, ken, többek között a Dráván és a Dunán. dr. Kovács Zoltán Nem vagyunk egyformák A pesti rádióban hangzott el q rövidke interjú, amelynek előzménye a 'következő volt. A riporter felhívott egy — ezúttal pécsi, vállalati számot — a telefonos kisasszony pedig előzékenyen közölte vele, azonnal kapcsolja X. kartársat, majd hozzátette: ,,Kellemes hétvégét kívánok önnek uram!” — és kapcsolt. A riporter meglepődött a váratlan, vagy mondhatnám úgy is: szokatlanul udvarias hangon és most már magnetofonnal nyitott be a vállalati telefonközpontba. Mégis csak megérdemel kevéske nyilvánosságot egy — manapság oly iritka — magatartás, mint az udvariasság. Az ifjú hölgy — aki sajnálatos módon vak — nagyon örül annak a tanácsi rendelkezésnek, amely előírja: -bizonyos munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni a csökkent munkaképességűeket, így került ő a BARANYAKER telefonközpontjába. Hogy az ügyfeleknek -miért nyújt többet, mint amennyit munkaköri beosztása előír? Kedves derűvel mondja: „Miért ne tenném? -Egy jó szó nagyon sókat ér.” A telefonos kisasszony megtalálta helyét egy közösségben, amelyhez még szorosabbá fűzi őt a személyéből áradó emberi melegség. Aztán — talán éppen azokban a napokban — fiatal asz- szonyka ajándékot vásárolna egy áruházban — a portéka, amit az eladónő eléje tesz — nem felel meg elképzelésének, amelyből különben is csak egyetlen példány van: választási lehetőség kizárva. Visszaadja, majd némi nézelődés után elindul a kijárat felé. Ám utána kiáltanak, várjon csak, hova tette az „árut", biztosán a reklámszatyrok valamelyikébe, -mert .a polcon nincs, ezt egyre hangosabban állítja az eladónő. Egy -kis tumultus támad a -közelben levő vásárlók és eladók gyanúsan néznek rá, aztán végül is kidéiül: a portéka ott van a helyén, a polcon. Ahova az elárusitónő tette. Azt várná az ember, az eladó- nő ezután magába száll és elnézést kér, ha a hangos és megalázó gyanúsítást ezzel egyáltalán el lehet intézni. De nem: „Panaszra akar menni? Hát csak menjen! Csak menjen... !" — mondja az eladó, •nő érthetetlen felháborodással. Az eset hallatán már-már föltolult bennem a kérdés: -miért nem tanítják meg ezt az eladónőt — mielőtt a pult mögé állítják — a tisztes emberi kapcsolatok legelemibb szabályai, ra? Aztán lehiggadok. Ezt tanítani kell?! Ezt magával kell hogy hozza valahonnét. A családi környezetből, vagy saját „bensőjéből"? Csak egy pará- ny; beismerést, egy röpke „pár. dón, asszonyom” erejéig? A lélek üressége mélységesen elszomorító. Nem csak a kereskedelmi szakmában. A rádió másik műsorában így vall egy nő rövid kiskereskedői pályafutásról: „Kiváltottam az engedélyt ajándéktárgyak árusítására. Miért ne próbálkozzam én is? Tiszta célom az volt, hogy kizárólag népművészeti, vagy képzőművészeti cikkeket árusítok. Bóvli és giccs be sem kerülhet boltom polcaira. Ezt azon kevés vásárlók is tanúsíthatják, akik vásároltak nálam. Nagyon gyér forgalmat bonyolítottam te, de bíztam abban hogy az üzlet majd csak beindul egyszer. Legnagyobb meglepetésemre egy évre 84 ezer forint adót ve. tettek ki rám. Az összbevételem megközelítőleg nem volt ennyi. Visszaadtam az ipart.” A riporter „végig megy a témán”, éljut az adóhivatalig, egyik pesti kerületben. Közük vele: az előadó tévedett. Mármint az adókivetés összegénél. Nagyon sajnálják. Mármint-hogy az ősz. tályvezetőnő. Az előadó, aki óriásit tévedett —, azt sem mondta pardon. Csupán kettétörte egy vállalkozó kedvű kiskereskedő minden reményét. Rab Ferenc t. * #11 »I ji fény nélkül
