Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-13 / 12. szám
1984. január 13., péntek Dunántúlt napló 5 Ülést tartott a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa Eredményesen zárta a múlt esztendőt a Temaforg mohácsi üzeme és jól indult a termelés idén is. Üj bábjáték a Bóbita műsorán Bemutató: vasárnap délelőtt A legtöbb európai ország mesevilágában ismert a Furfangos Figura, aki ravaszsággal, csalafintasággal jár túl vetélytársai eszén. A Pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vasárnapi bemutatóján is ilyen ember lesz a főszereplő. A Karácsonyéj című darab Gogol meséje, és számtalan feldolgozása ismert már. Ennek alapján írt operát Csajkovszkij is a Cárnő cipellő, je címmel. A bábjátékváltozat forgató, könyvét Szperanszkij alkotta meg. A pécsi előadás rendezője, a díszletek és a bábok tervezője Kós Lajos. — Az eredeti forgatókönyvet egy kicsit át kellett dolgoznom, hiszen sok — a történet fő vonalához nem teljesen kapcsolódó — részlet is volt benne. Az átdolgozással pergőbbé ki. vántam tenni a cselekményt, hi_ szén az előadást 7—10 éves gyerekeknek ajánljuk elsősorban — mondta a rendező, Kós Lajos. Valóban lendületes, gyerekek számára izgalmas és vidám történetet rejt a Karácsonyéj. A szép téli napon ördögök kívánják megzavarni a kis falu hangulatát, ám a főhős Vakuló, a kovács (Felszeghy Tibor) kifog rajtuk. A Bóbita bemutatója vasárnap délelőtt tízkor lesz Pécsett, a Déryné utcában. Az előadást a továbbiakban minden vasár, nap ugyanebben az időpontban tartják, január 25-től pedig szerda délutánonként is láthatja a közönség. Baranya kedvező pozícióból indul A tanács átadta a vállalatnak A Felsővámház utcában jelenleg bőven van útkezelői feladat Új esztendőt írunk, s kezdtünk a munkapadok mellett is; céljaink' és feladataink azonban változatlanok. A gazdasági munka középpontjában 1984-ben is a hatékonyság növelése, az egyensúly biztosítása — s ami talán mindennél több —, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzése áll. A kérdés — melyre tegnap a Szakszervezetek megyei Tanácsa ülésén válaszoltak —, így hangzott: melyek e gazdasági célok végrehajtását segítő legfőbb szakszervezeti feladatok? Szokola Ferenc, az SZMT elnöke megnyitója után Simon József, az SZMT titkára egészítette ki szóban a korábban kiadott feladattervezetet, mely sommásan fogalmaz. Néhány vezérgondolat: kiemelten kell segíteni az export bővítését szolgáló intézkedéseket, s az import kiváltására irányuló törekvéseket; a 40 órás munkahétre való áttérés során szorgalmazni kell a hatékonyabb munkahelyi gazdálkodást; korszerűsíteni kell a gazdálkodó szervezetek belső irányítási és érdekeltségi rendszerét, támogatni a jövedelmek további differenciálását. Mindezek — mint azt Simon József említette — a szakszervezetek sajátos eszközeivel befolyásolhatók. Mindenekelőtt a gazdálkodás légkörének alakításával. A szakszervezeti bizottságok, bizalmi testületek a dolgozók véleményének ismeretében legyenek aktív részesei a tervező és végrehajtó munkának. Alakítsák a munkaverseny-mozgalmat, a brigádmozgalmat az elmúlt évben született, és a megújítást szorgalmazó határozatok szellemében a helyi feladatokhoz, e mozgalmak szervesen épüljenek be a vállalatok életébe, elősegítve a gazdaságfejlesztési és társadalom- politikai célok elérését. Ugyanakkor az újítómozgalom is döntő támogatást kapott az elmúlt évben a Minisztertanács rendeletével, mely a mozgalomban részt vevők érdekelt, ségi viszonyait is tisztázta, ösztönzi az újítókat az exportképes árualap növelésére, import kiváltására, a mező- gazdasági hozamok gazdaságos növelésére, a szolgáltatások hatékonyságának emelésére. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára elöljáróban leszögezte: az 1984-es feladatok meghatározása megyénkben jó bázison indult, Baranya kevésbé érezte azokat a gondokat — mint például a mezőgazdaságot érintő aszály —, melyek az ország egyéb területeinek gazdaságát döntően befolyásolták. Az is ösztönző lehet, hogy a bérek tekintetében megyénk — a fővárost is beleértve — az első három között van, közel 1200 (!) forinttal lekörözve az utolsókat. Ez a kedvező pozíció az egyes emberek képességeinek kiaknázásával és e képességek szerinti munkával megtartható. Ugyanakkor nem szabad arról megfeledkezni, hogy a minőség mellett .a termékek mennyiségére is szükség van, nemcsak értékben, hanem naturáliákban is illik gondolkozni. A vásárló nem „egyensúlyért", hanem áruért megy a boltba. Végezetül dr. Dányi Pál szólt a 40 órás munkahétre való áttérésből adódó feladatokra, hangsúlyozva: ez nem mindenki számára jelent majd szabad hétvégés állapotot. K. F. Mit jelent a hatáskörleadás? A közlekedési ógazat irányításának korszerűsítéséért több változást hajtottak végre az elmúlt időben. Ennek részeként egy közlekedési miniszteri rendelet szerint a tanácsoknak lehetőségük van a hozzájuk tartozó utak, járdák kezelői jogának átadására. Pécs me. gyei város Tanácsa élt a kínálkozó alkalommal, s egy olyan céget bízott meg e feladatok megoldásával, mely ezek egy részét már idáig is ellátta. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat eddig többnyire vállalkozói formában végezte ezeket a munkákat, melyek szerződéseken ajapultak, január elsejétől a PKUV útkezelői osztálya révén meghatározott költségvetésből igyekszik megoldani a pécsi utak és járdák fenntartását és korszerűsítését. A városi tanács épí. tési és közlekedési osztályához az útügyi hatósági jogkör tartozik, s ők végzik a szakmai irányítást. Ennek megfelelően változott a korábban hatósági feladatként meghatározott kérdések nagy része. Kezelői hozzájárulást kell kérni — a Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalattól, mint gazdától —, a közutak, járdák területén létesítmény elhelyezésére, áthelyezésére, közút lezárására, forgalmának korlátozására, közút árkába, vagy csatornájába víz bevezetésére, a közút mentén földmunka végzésére. Ugyancsak a kezelő feladata lett a közutak forgalmi rendjének kialakítása, amit eddig szintén a tanács látott el. Például, ha egy kivitelező vállalat útfelbontáshoz kér hozzájárulást a PKUV útkezelői osztályától, akkor a korábbiaktól eltérően, ez az osztály gondoskodik az ideiglenes közúti jelzések elhelyezéséről, ha szükséges, akkor a megváltozott forgalmi rend kialakításáról, majd a munka befejeztével a burkolat helyreállításáról. Igya jövőben nem történhet meg, hogy útjelző táblák, korlátok a munka végeztével hetekig kint maradnak, ezzel is akadályozva a forgalmat. Amennyiben a kivitelező cég nem teljesíti a munka megkezdése előtt meghatározott feltételeket, akkor az ügy az elsőfokú útügyi hatósághoz kerül, a tanács építési és közlekedési osztályához, mely meghatározza a büntetés mértékét. Annyit érdemes még megemlíteni, hogy a városon áthaladó országos közutak kezelését továbbra is a Pécsi Közúti Igazgatóság végzi, a gyalogátkelőhelyek létesítése viszont a megyei tanács közlekedési osztályának a feladata. R. N. SZÉCHENYI TÉR Ideiglenes forgalmi rend a Kossuth Lajos utcában 1984. január 1ó-tó| előrelát, hatólag április 30-ig csapadék- csatorna építése miatt ideiglenes forgalmi rend lép életbe Pécsett, a Kossuth Lajos utcában. A járműforgalom elől teljes szélességben lezárják a Városház u. és a Széchenyi tér közötti szakaszt. A Városház utcától keletre, a Kossuth Lajos utcában végig kétirányú forgalom les?, az északi oldalon megállási, a délj oldalon vára. kozási tilalommal. A Kossuth L. u, megközelítése a Zetkin Klára utcán, a Lyceum utcán át és az Irányi Dániel tér felől lehetséges. Déli irányban egyirányú forgalom lesz a Városház utcában, a Boltív-közben és a Kazinczy utcában. A Színház téri építkezési területnél a keletről nyugati irányban haladó gépjárműveknek -lesz elsőbbségük a szembe jövő forgalommal. Az útlezárással egyidőben körülbelül két hétig megállási ti. lalom lesz a Széchenyi téren, a Hunyadi szobor előtti parkolóban, illetve a taxi várakozó helyén, a kihelyezett táblától keleti irányban. Az építkezés idején a gyalogosforgalom kisebb akadályoztatása előfordulhat. Kérjük a lakosság szíves megértését és türelmét. Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Péntek, 13. Gondosan készültem a mai napra — a péntek tizenháromra —, nehogy valami hülyeséget kövessek el és egész évre szerencsétlenné tegyem magam, ezért már tegnap este átrendeztem a szobámat. Mindennap bal lábbal kelek — a heverőm fekvéséből kifolyólag —, ám, ha áttolom a másik falhoz, ébredéskor kizárólag jobb lábbal érinthetem a padlót. Fölhajtottam a szőnyeget (ha már Így van, kisöpörtem alóla a korábban ott felgyújtott szemetet) — és áthúztam a hévéről. De hova tegyem a tévét, amikor a túloldalon nincs konnektor? Kézügyességem közismert, tehát egyszerű a dolog: fogó, szigetelőszalag, darabka drót a kábel hosz- szabbitására. Valami iszonyatosan csattant meg villámlott és sötétbe borult valamennyi emeleti lakás. Kár, mert a tévében éppen kedvenc műsoromat élvezhettem volna, a „ Közönségszolgálat tájékoztatóját", ami hét óra előtt tiz perccel kezdődik és egy teljes öt percig tart. (Nagyon szeretem még a „Tévébörzét" is.) Éjjel csak kétszer kellett kimennem, reggel szürkületkor helyére tettem a karosszéket, amit az éjjel fölrúgtam, és a jobb lábam nagyujját bekötöttem. Mielőtt elindultam hazulról, a hosszú évek óta őrzött lópatkót háromszor megforgattam a fejem fölött és magam mögé hajítottam: a váza — amelyet a komlói Agócs—Wéner brigádtól kaptam — és még több hamutartó is csörömpölve hullott le a könyvespolcról. Pedig a patkón már nem is volt ra/fa 0 ló és lám, mégis micsoda súlya van egy ilyen vasdarabnak! Beállók a liftbe, záródik az ajtó, gombot nyomok, a kaszni mozdulatlan. Dörömbölök, a ház iskolásai vihognak a lépcsőházban, „Beszorult egy ha- pi. a liftbe!", aztán valamelyik belerúg az ajtóba és megindulok lefele. Jók ezek az automata liftek, emlékszem rá, volt egyszer egy olyan teljes hét, hogy mindennap működött. Sietek a buszhoz, ám a ház végéből előugrik egy fekete macska, majd megáit, rám néz és nyávog egyet, ásít és kilátszik a szép piros nyelve. Eléje kerülök — nehogy átszaladjon előttem — de tovább ugrik. Most már leszorulok a bokrok közé, ő meg fönt sétál a járdán, velem egyvo- nalban, megvárja, míg a buszra mindenki fölszáll, de engem nem enged tovább. Már a harmadik ház parkjában taposom a havat, de az istennek nem marad le, meg- iramodok a klinika felé, ez a hülye kandúr előttem vágtat, be kellene érnem, hogy aztán eléje kerüljek, mert hétszentség, hogy nem keresztezheti az utamat éppen ma. „Mit hajtod azt a szegény állatot, nem nőtt még be a lejed lágya? I" — kiált utánam gúnyosan egy nő a Tanárképző lépcsőjéről, persze, régi ismerősöm, a „macskafejű", szép macskaszemű, esztendeje, hogy nem láttam, de őt is — éppen most — eszi elém a sors, sőt át is szaladt előttem az úton. Rettegve töltöm el a dél- előttömet, ugyan milyen bal- szerencse vár még rám?! Bár elkerülhető lenne, ha tudnék szerezni egy . . . egy izét, na, szóval egy női... mindegy, lehet hajszál is, szóval, amit, ha ingem gallérja alá erősítek és ma éjfélig megőrzőm, semmiféle csapás nem érhet. Kolléganőimhez fordulok, de az a baj, hogy szokásomhoz híven eléggé pirulékony természet vagyok, nem is merem hangosan közölni velük kívánságomat, inkább súgom. A hatás nem marad el, bár egyhangú véleményük ellenére ma sem hiszem el magamról, hogy disznóhoz hasonlítok. Csüggedten lapozok bele a tegnapi újságunkba (a mait nem merem megnézni, pedig nem vagyok babonás), azt olvasom benne, hogy „Kiangsui húslabdák", aztán „Hoi-sin csirkecombok” szerepelnek a Xavér sörörző kínai vacsoraestjén, ami ma este kezdődik, éppen 13-án. Hiszen, ha tudnám, hogy az a „Kiangsui" nem macskát jelent, de hát ki ért itt kínaiul...?! Rab Ferenc Útkezelői leiadatok a PKUV-nál
