Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-11 / 341. szám
Vasárnapi magazin ✓ \ Vasárnapi magazin Vasárn Magyar gyártmányú „Kis Rába" gépjármüfecskendö, 1923 Tűzoltó Múzeum Miként alakult volna, Ha Prométheusz nem lopja el a tüzet az istenektől, hogy az embereket gazdagítsa vele? De ellopta. S azóta a tűz az embert szolgálja erejével, melegével, fényével. De nem csak szolgálja, pusztítja is. A tűz nélkülözhetetlen barátunk és legádázabb ellenségünk. Csínján kell vele bánni, mert elég egy óvatlan pillanat és megszabadulva béklyóitól életünkre, javainkra tör a piros kakas. A tűz tisztelete az ősidőktől kíséri az embert, oly annyira, hogy eleink tűzistenként tisztelték: a hinduk Agni, az ógörögök Hestia, a rómaiak Vesta és Vucanus, a mexikóiak Xiuh- tecutli, a japánok Fudo istennel azonosították a lángokat. Hammurabi az óbabiloni birodalom uralkodója az időszámítás előtti 18. században már törvénybe foglalta a tűzoltással kapcsolatos teendőket: „Ha valamely házban tűz tör ki és az oltásban segédkező a házban lévő tárgyakra veti a szemét, s ezeket ellopja, a tűzbe dobassék." A tűzoltás legrégebbi ábrázolása Szauherib asszíriai király Judea felett aratott győzelme emlékére készült alabástrom reliefen található a ninivei palotában. Érdemes még a régmúltban kalandozni. Az ókor legnagyobb tűzkatasztrófáját Róma élte át 64-ben, kilenc napon ót égett az egymilliós város, Róma kétharmada, azaz hét városrésze hamvadt el a lángtengerben. Első hazai emlékünk a Római korból, Aquincumból való: a tűzoltás, tűzfi- gyelés, éjjeli őrség feladatait a kézműves társulatok (kovácsok, ácsok, kőmívesek, fémmunkások, posztókészítők), önsegélyező, temetési segélyt nyújtó testületéi látták el és már tűz- figyelő tornyuk is volt. A polgármester egyben a tűzoltótestület parancsnoki teendőit is ellátta. A honalapító királyunk, I. István szigorúan büntette a gyújtogatókat: „Aki ellenségeskedésből valakinek épületét tűzzel felégeti . . . úgy az épületeket állítsa helyre, mint pedig az elégett házifelszerelést fizesse meg és ezen felül adjon 16 tinót, melyek 40 soli- dust érnek.” István azt is elrendelte, hogy: „ . . . vasárnap mindenki templomba járjon . . . kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyázzák . . .” Mert a tűz nemcsak figyelmetlenségből, isten csapásaként tört az emberre, gyakorta bosszúvágy szította a lángokat. Ez ma is előfordul. A gyors tűzjelzés szükségessége keltette életre a toronyőrségeket, az őrök kiáltással, lövéssel, ha- rangkongatással jelezték a tüzet, nappal piros zászlóval, éjjel égő lámpával mutatták az irányt a tűzhöz. S manapság? A tűzoltóság riasztását követően jól felszerelt tűzoltóautók száguldanak szirénázva a helyszínre. Sokat fejlődött a tűzoltás, a technika, s maga a szervezet is. Gróf Széchenyi Ödön szervezte meg ciz önkéntes tűzoltóságokat, melyekből az állami tűzoltóság alakult. A világ első motoros gépjárműfecskendőjét 1902-ben a magyar Csonka-féle kéthengeres benzinmotorral üzemeltették. Szilvay Kornél budapesti tűzoltótiszt újítása alapján 1928-ban alkalmaztak először úgynevezett szárazoltást. Mennyi, de mennyi látnivalót kínál még a budapesti Tűzoltó Múzeum, a X. kerület Martinovics tér 12. szóm alatt? S tárlóit, kiállított felszerelési tárgyait, tűzoltási berendezéseit, emléktárgyait, használati eszközeit szemügyre véve nemcsak ismerkedhetünk a tűzesetekkel, a tűzoltással, a tűzoltást önként és hivatásszerűen vállalókkal, hanem elénk tárulnak a tűztragédiák kiváltó okai is. Nem árt tudni, hogy minden tizedik esetben a gyermeki kíváncsiság szítja és engedi szabadjára a lángokat, s azt sem, hogy életünk mily gyakran forog veszélyben. Murányi László Bulgáriái napló (5.) ANobel-d A rilai kolostor Szófiától délre, mintegy százötven 'kilométerre fekszik a rilai kolostor. Kocserinovóig a Görögország felé vezető műúton haladunk, majd a falu után balra fordulunk. Az országút szélén a bolgárok fő teherhordói és közlekedési „eszközei", szamarak ballagnak. A hátukon kétfelől rakva cipelik, vagy apró kordéban maguk után húzzák az összekötözött száraz faágat, alumínium kannában, a tejet, zsákban a gabonát, Mi autóval két óra alatt tesszük meg az utat. Az elága. zás utón az autó egyre magasabbra kúszik. A kolostor a Rila-patak szűk völgyében 1147 méter magasan fekszik. E helyen a 9. és o 10. század fordulóján Riloi Szent János remetéskedett, majd az ő tiszteletére templomot és kolostort emeltek. Az épület ,,magja" az udvaron álló templom és Hreljo tornya, melyet a 14. században építették. A kolostor mai formáját o múlt század közepén kapta. A szabálytalan négyzet alakú, középütt udvart körülzáró épületegyüttes valóságos építészeti remekmű. A kolostor ismeretlen alapítói kitűnően választották meg o helyet. Az udvarról májusban is hóval födött hegycsúcsokra a 2729 méter magas Maljovicára látni, de a négyemeletes falak, ‘kai körülzárt udvarra mindig besüt a nap, a kövek már kora tavasszal áttüzesednek, és a levegő vetkőztetően meleg. Az épület anyaga kő és fa: három emelet kő, a legfelső szint deszkaépitmény. Az ősrégi kolostor többször leégett és lerombolták, de mindig újjáépítették. Történetében benne van a bolgár nép történelme. A török hódoltság alatt a falvak elnéptelenedtek az emberek a hegyekbe, az erdőkbe menekültek, de a kolostor ezekben az időkben is élt, működött. A törökök között olyanok is voltak, akik a más vallásúak- kal szemben türelmet tanúsítottak. és meghagyták sőt kiváltságokkal támogatták a rilai kolostort. Rila századokon át vallási és kulturális központ volt. A kolostorban kézzel írott könyvek születtek, festőműhely dolgozott, később nyomda működött. Fametszeteket, rézkar. cokat, könyveket készítettek sokszorosítottak. Rila a nemzeti lét megőrzésének a tűzhelye, a megmaradás jelképe. Innét indultak el azok a szerzetesek, akik a török elleni harcra, a felszabadító háborúra tüzeltek. És a rilai kolostor fontos zarándokhellyé vált: az ország különböző részéből idejöttek pajaik vezetésével a falvak hivő seregei. Mindegyik településnek megvolt a maga szobája, terme kápolnája vagy oltára, amit maga rendezett be, díszített és gondozott. A kolostor ma műemlék és múzeum. A gondos 'helyreállításért megkapta a nemzetközi Arany Alma diplomát. A szerzeteseket először mind egy szálig kitelepítették, de a közelmúltban néhány kalugyert visz- szahoztak amolyan élő, hitelesítő díszletnek: most ők takarítják o templomot kongatnak, istentiszteletet mutatnak be. ol. togatják' a gyertyákat. Nyikorognak lábam alatt a falépcsők, járom az emeleteket, a kiállítási termeket. Megállók az egyik üvegvitrin előtt. Azokat a szőtteseket nézem, amelyeket a zarándokok hoztak ajándékba a kolostornak. Lám, milyen pompás minták! A minták között emberi figurák! Lovasok. A ló hátán ülő alakoknak mind a két lába látszik, féloldalason ülik meg a lovat tehát nők. A szőttest nők készítették, a mintázatban is az életüket örökítették meg. Egy másik szőttesen láncszerűen összefogózko- dó, táncoló alakokat látok. Befont hajukat lobogtatja a szél. Lányok. A mozdulat, a' kéztartás, a lábrakós azt is elárulja, hogy körtáncot, a bolgárok nemzeti táncát, a hórőt járják. Vastag üvegfal védi a fából faragott feszületet. A kereszt szárába apró, bélyegnyi nagyságú bibliai jeleneteket illesztett az ismeretlen művész. A figurák szabad szemmel alig K abova asszony gúnyos pillantást vetett Patnik eladóra, és sziszegő hangon kérdezte: — Hogyhogy nincs? Nekem kell — és nincs?! Patnik megnyalta a cserepes ajkát, és udvariasan, de határozottan így válaszolt: — Senki számára nincs. Már megmondtam. Meghajolt és átment a pult túlsó oldalára, ezzel adta világosan értésül, hogy a beszélgetés a- ő részéről befeje. ződött. Jozef Jurzet Hiánycikk Kabova asszonynak azonban más volt a véleménye. Ö szentül meg volt győződve róla, hogy a java csak most következik. Az eladó utón ment. — Ne játssza a bolondot — jelentette ki Kabova asszony —, nem szeretnék rosszat gondolni magáról. — Ide hallgasson — figyelmeztette az eladó —, lassabban a testtel! Én nyugodt ember vagyok, de . .. Patnik nem fejezte be. Komoran néztek egymásra. Nehéz megmondani, melyikük látszott harciasabbnak. Úgy — húzta a szót az aszszony. — Hát nincs. Semmi nem maradt? — így igaz. — Egyáltalán semmi? — Egyáltalán semmi! — Egyetlen csöpp sem? — Egyetlen morzsányi sem! — Hogy lehetséges? Az eladó felnyögött. Kabova asszony odahajolt hozzá. — Nagyon kérem! Az eladó fogát csikorgatta, s eltűnt egy ajtó mögött. — Szélhámos! — mormogta Kabova asszony. Észre sem vette, hogy Kuckóvá asszony is ott termett mellette. — Mi történt? Kapható valami? Kabova legyintett. — Mondom, szélhámos ez az alak — torkolta le. — Nem akar adni! Szomszédnője odahajolt hozzá. — Mit nem akar adni? Kabova lehalkította a hangját. — Nem tudom. De nem ' akar. — Disznóság! — mondta Kuckóvá asszony. — Mindig ilyen volt! De mégis, mit gondol, mi van nekik? — Magam sem tudom. — Kabova vállat vont. — Az imént találkoztam egy asz- szonnyal — az teli szatyorral cipelt belőle. Nekem pedig ez az alak nem ad. Szélhámos! — Szélhámos! — helyeselt Kuckóvá. — Panaszt teszünk. — Persze — fűzte a szót Kabova —, okvetlenül. Hajlandó igazolni, amit mondok? — Hogyan kételkedhet benne, hiszen nekem sem adott belőle! Gyerünk! És a két asszony elindult, hogy panaszt tegyen. Fordította: Gellért György Gondolatok Egyes férfiak azt kapták, amit megérdemeltek, mások agglegények maradtak. (Sacha Guitry) it Az emberiségről szólva elsősorban magunkra gondolunk, mint annak képviselőire, ezért tehát nagyra becsüljük az emberiséget. (Bertrand Russell) Egyetlen ember sem tűr el annyi megaláztatást, mint az, aki győzni akar. (Waclaw Berent) it Ha elfogadjuk a babér- koszorút, azt is el kell árulnunk, milyen méretű a fejünk. (Lee) it Azért élünk, hogy nevethessünk. Ezt már sem a tisztítótűzben, sem a pokolban nem tehetjük meg. A Paradicsomban pedig nem illenék. (Jules Renard) * A zenénél csak a csend szebb. (Paul Claudel) fölismerhetők, oly kicsinyek. A modern technika segít a műélvezésben: az apró faragásokat fölnagyított, ötvenszer ötvenes fotók teszik élvezhetővé. A fába a levél erezete az arcon a ráncok, a test izmai is bele vannak vésve. De hogyan dolgozott az ismeretlen faragó? Milyen szeme volt? Hiszen nem mikroszkóp alatt készültek ezek a miniatűr munkák! És honnét volt ideje és türelme a faragáshoz? Milyen belső erő tartotta ébren? Külön teremben láthatók a kolostor nyomdagépei és azok a metszetek, könyvek, amelyek a kézi sajtolókon készültek. E nyomdatermékek őjrizték meg és terjesztették a múlt száradban a bolgár nyelvet, irodalmat és képzőművészeti kultúrát. A kolostor gazdasági egység, termelő üzem is volt. Rengeteg élelmiszert kellett itt összegyűjteni megőrizni, tárolni. A kolostor konyhájának nincs mennyezete, fönt több emelet magas kéménybe torkollik, a füst elvezetését tökéletesen megoldották. A tűzhelyen a hatalmas üstökben egyszerre több száz embernek tehetett főzni. A rilai kolostor templomába a bolgár uralkodók temetkeztek. Kísérőm figyelmeztet: most az egyik utolsó bolgár cár sírját egy kopott, barnára föstött deszkaasztal takarja el. A réz gyertyatartókon sárga viaszgyertyák lobognak. Egy- egy tartón több tucat ujjnyi vékony gyertya ég. A megolvadt viasz lecsorog a bádog serpenyőbe. Aki belép a templomba, néhány sztotinkáért vásárol egy vékony gyertyát, meggyújtja, a tartóra állítja, ujjaival keresztet vet, aztán hamarosan kimegy. Az égő gyertyát ott hagyja, még azt sem várja meg, amig leég. hm, gondolom magamban, ez így nem túl nagy áldozat a halottakért. Kint az épület falánál egy család három nemzedéke készülődik a fényképezéshez: az anya az apa és az unokát ölében tartó nagymama. Mozdulata azokra az ikonokra em. lékeztet, amelyek Máriát és a gyermek Jézust ábrázolják. Az apa megkér, hogy csettentsem el a gépet. A kolostoron kívül, a Rila patak fölé kiszögellő étterem teraszán ebédelünk. Legyen az étel stílusos: pisztrángot rendelünk. De mielőtt a hal megérkezik, vissza kell menni a kocsiba a kabátokért. Süt a nap itt is, de hideg van, fázunk. Most értjük meg igazán miért volt olyan meleg a kolostor falakkal szegett udvarán, miért épült a kolostor olyan pompás helyre. Feltűrt gallérban, nyakunkra tekert sállal fogyasztjuk e| a halat. Tüskés Tibor Most, hogy megkapta a Nobel-díja nyilván sokan odafigyelnek majd arr< amit írt, s olyanok is kézbe veszik regé nyeit, akik eddig nem vettek róla tudc mást. És ez az igazi értelme annal hogy elnyerje a díjat. Nem a Nobel-d minősíti William Goldingot, hanem Goi ding eddig is nyilvánvaló írói rangja h telesíti (újból) a Nobel-díjat. Amely kil lönben — erre sem árt figyelmeznünk - meglehetősen esetleges; köztudomást hogy nem kapta meg Tolsztoj, Cseha Gorkij, Ibsen, Conrad éppúgy, mir Proust, Kafka, Joyce, Musil vagy Mc ricz sem, jóval gyöngébb írók viszor tucatjával. No de ha végre megint igazán nac írónak jutott a nevezetes díj, akkor leg alább ennek ürügyén vessünk egy pi lantást a nyertesre —, akinek megisme résével igazán az olvasók milliói tettel lesznek nyertesek. Negyvenhárom éve korában megjelent első remeke, A It gyek ura ugyan egyből világhírűvé tett a vidéki tanárt, akinek csöndes élete kollégium, a Salisbury katedrális tűhe gyes tornya, meg a pár kilométernyit levő ősi Stonehenge árnyékában, vor záskörében folydogált. De a ki rőt bánó sikert jóval megrázóbb személy« élmények, valódi robbanások előzte meg; ezek tanították meg Goldingot a ra, hogy mi a halál árnyékában élr mi a kiszolgáltatottság, s nem bt neinkért vezekelünk-e, amikor okkal - ok nélkül szorongunk. Pár hónapja ne lünk is nagy siker egy dokumentun könyv (Óriások csatája), amely a Bi marck nevű német csatahajó elsüllyes; résének krónikája. Golding ennek szemtanúja, részese volt, mint a mást dik világháború megannyi félelmet« eseményének. Nem írta meg őket, c megírta egy kitalált háború során sz getre vetődött gyerekbanda elállati« sodását, s ez a történet jelképpé nő: c egész emberiség vademberré válhat, h rátör egy új háború. A legyek urá-b Peter Brook szép, de persze a regéi mélységeit meg sem közelítő filmet cs nált. Később megírta egy még kiset szigetre sodródott magányos tengeré pusztulását (Ripacs Martin). A züllé az elvadulós regénye után megalkot az emberré válásét (Utódok), ame Moaóaarminták az 1940-es Mosószerminták az 1940-es évekből Nagymosás a Né Az Osztrák Néprajzi Múzeum kiál lássál vendégszerepei Budapesten, Néprajzi Múzeum, Nagymosás, a mosi hagyományos munkaeszközei, módjai szokásai címmel. Rendkívül érdekesen változatosan a hajdani mosónők mu kőeszközeit, a mosás régi kellékeit m tatja be. A munkafolyamatok sorrendj követve, az áztatás, a lúgozás (szap lás), ruhakifőzés módjaival kezdődik, folytatódik a mosósúlyokkal, mosókef vei és dörgölőfával végzett mechanik ruhatisztítással, s eljutunk egészen első fából készült mosógépekig. A me száradt ruha simításával folytatódik kiállítás, ahol mángorlófákat, ruh sodrófákat és vasalókat láthatunk. Ezek a tárgyak, mint népművészeti « kotósok, évszámmal ellátott, farag« díszítményeik révén méltán kerültek Néprajzi Múzeumba. Megtudjuk, hogi faragott mosósulykokat szerelmi ajó dókként adták, általában nem dolgc tak velük. A mosólónyok. mosónők h gyomónyoi életmódjára is gyakran u a kiállítás — bemutatva dalaikat, h delmeiket. viseletűket, szokásaikat. A népművészeti alkotások, amelyekl első ízben szerepel Magyarországon Osztrák Néprajzi Múzeum, viszonzá A magyar paraszti konyha című Bécsb megrendezett magyar kiállításnak.
