Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-09 / 339. szám

1983. december 9., péntek Dunántúli napló 3 Nők a közéletben Ledvináné Kosztáli Erzsébet A közéleti munka vállalásá­nak több előfeltétele lehet. Ledvináné Kosztán Erzsébet esetében valahol a családi tűzhelynél kell a ' nyomok után kutatni: heten voltak testvérek — mind a heten lányok —, s a nagy család a közösségfor­málás legapróbb sejtje. Ledvináné Kosztán Erzsébet ma az MSZMP Siklós városi-já­rású Bizottságának titkára, s mint ahogyan azt a beszélge­tésünk során mondotta: nyitott, egyenes jellemű emberek kö­zött nőtt fel Somogybán. Talán ez is egy kissé közelebb sodor­ta az egymás gondjait-örömeit felvállalókhoz, talán a csurgói középiskolai kollégiumi évek — 1958-tól 1962-ig — is erősít- gették benne a pedagógus pá­lya utáni vonzalmat. Pécsett végzett a tanárképzőn, mate­matika—kémia szakon, 1966- ban. — Mint kollégista bekapcso­lódtam az akkor éledő ifjúsági mozgalomba, majd a főiskolai diploma megszerzése után Gödrén, mint kezdő pedagó­gus, azonnal a falu közéletébe kapcsolódtam. Volt községi könyvtáros, mű­velődési ház vezető vállalta a KISZ-munkát, politikai oktatást, majd tagja lett a sásdi járási pártbizottságnak, s Sásdon 1968-tól 74-ig úttörőtitkár volt. Közben tanult. Filozófia szako­sító, majd a politikai főiskola következett, ahol vörösdiplo­mával végzett. Hat éve siklósi, a pártbizottság titkára. — A katedra? — Most is megvan: filözó- fiát oktatok az esti egyetemen. De úgy tágabb értelemben az iskola? Nem hiszem, hogy hiányzik. Persze, ha valami mást kéne csinálnom, csak a gyerekek maradnának. Lelkesen magyarázza: a pártmunkának megannyi szép­sége akad, emberekkel von napi kapcsolatban, egy na­gyobb közösség életét figyel- heti-formálhatja, a területen 93 település adja a közéleti mun­ka bázisát. Mint titkárhoz, a pórt belső élete, az ideológiai munka, az oktatás tartozik sok egyéb mellett. — Szabad idő? — Mi tagadás, kevés a sza­bad időm, de ezt egyáltalán nem panaszképpen mondom. Férjemmel, aki a BCM dolgo­zója és most végzi a közgaz­dasági egyetemet, megpróbál­juk maximálisan összeegyez­tetni időinket, úgyhogy ki­egyensúlyozott, szép családi életünk van. Kislányunk — Hajnalka —, azért reggelente megkérdi: Ki jön ma értem az oviba? — Mit jelent az egy vezető számára, hogy nő? Hosszasan gondolkodik a válaszon: — Néha az volt az érzésem, hogy nehezebben tudom elfo­gadtatni magam. Hogy többet kellett adni, dolgozni, bizonyí­tani . . . Ma a női mivoltomból eredően úgy vélem, semmi gondom nincs e pályán. — Szokott sir ni? — Igen. De nem ott és ak­kor, amikor megsértenek. Ott­hon. És főleg: hamar túlteszem magam a személyes problémá­kon. Ledvináné Kosztán Erzsébet Ha tanácsot kéne adnia egy közéletben startoló nőnek, azt mondaná: Tanuljon, képez­ze magát, szeresse azt, amit csinál, s főleg ne hátráljon meg, ha kudarcok érik. Kuzma Józsefné Kuzma Józsefné a Pécsi Kesztyűgyár főművezetője, a megyei pártbizottság és a pórt-végrehajtóbizottság tag. ja. Parányi, néhány négyzet- méteres irodájában szinte ál­landóan cseng a telefon, nyí­lik az ajtó. — Feladatomból eredően szinte megállás nélkül egyik műhelyből a másikba kell jár­nom, koordinálni a termelést. Nem könnyű, de szép mun­ka .. . Húsz éve érettségizett a Ja­nus Pannonius Gimnáziumban, s egy sikertelen felvételi után — a főiskolára szeretett volna menni —, jelenlegi munkahe­lyén kötött ki. — Édesanyám is itt dolgo­zott, s magam is nyaranta. Mi tagadás, akkoriban nem vala­mi fényesen éltünk, nagyon meg kellett gondolni, hogy mi­re költjük a forintokat. A gépi varrodában kezdte, majd — mint mondja — mind előbbre jutott. Akkoriban kevés érettségizett varrónő volt a gyárban, hát felfigyeltek rá, el­végezte a bőrkonfekció techni­kumot, megszerezte a szakmun. kás-bizonyítványt, s mint fiatal — aktív KlSZ-tag volt. A városi KISZ végrehajtó bizottság tag­ja .. . — Készült a közéleti mun­kára? — Nem. De valahogy min­dig szerettem tenni-venni, részt vállalni a közös dolgokban. Ambícióimat segítette a válla­latvezetés, s miután párttag vagyok — 68 óta —, számítot­tak rám ... Pártvezetőségi tag lett, tag­ja a városi pártbizottságnak, végrehajtó bizottságnak, s a legutóbbi választások óta tag­ja a legmagasabb megyei pártfórumoknak is . . . — Amennyi munkával jár a közéletiség, annyi örömet is hoz — mondja. — Kitágul a horizont, az ember sok-sok in­formáció birtokába jut, meg­ismeri a megye életét ... És persze, mivel egy eléggé nagy­létszámú nőközösség képvise­lője is vagyok — a vb nőfele­lőse —, erőmtől telhetőén ér­dekeiket is próbálom képvisel­ni. . >■ ' Kuzmc Józsefné Szóba kerül a nők helyzete, azonnal lelkesen magyarázni kezd. Nem kiváltságokat kér, hanem néhány dologban előbbre lépést. És legfőképpen a nők munkáját segítő szol­gáltatások — eszközök — te­rén. Mert ahhoz, hogy egy nő a hivatali és az otthoni mun­káját is ellássa, s e mellett köz­életi feladatokat is vállaljon, több, olcsóbb szolgáltatásra volna szükség. Olcsóbb és el­érhetőbb háztartási gépekre. — Tudom, tudom, ehhez gazdasági háttér is kell, meg sok egyéb, de akkor ne mond­juk, hogy rendben van min­den . . . Két gyermeke van: nagyobb lánya érettségi előtt, a kisebb hetedik osztályos. — Most már könnyebb a közéleti munka végzése. Amíg aprók voltak, bizony sokat vál­lalt és segített a férjem, aki megértő. Vallom, a nő számá­ra a legfontosabb a családi háttér, ha a társadalmi életet vállalni akarja . .. Mészáros Miklósáé Aristoteles „Politika” című munkájának egy mondatát ad­ja kezembe egy papírlapon Mészáros Miklósné, a MEDOSZ megyei titkára. A mondat így hangzik: „A közösségi élet fontos kritériuma, hogy a hír­vivők hangja meddig ér el . . ." — Engem is a család indí­tott el — mondja. — Szüleim cselédek voltak, nyolc gyerme­ket neveltek fel: magam va­gyok a legidősebb. Hét lány, egy fiú . . . Elképzelheti, hogy egy tanyasi nagylány számára mit jelentett ez. A munkát ko­rán kezdtem és kezdtük mind­nyájan. A gimnázium után — 1960- ban érettségizett —, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem következett, s 0 mérnöki dip­lomával baranyai állást pályá­zott meg: a vőlegényjelölt is erre húzott. így került Baranyá­ba, sok éves mozgalmi munka után, hiszen KISZ-alapítótag volt a gimnáziumban, s az egyetemen is dolgozott az if­júsági szervezetben. — Kollégisták pezsgő életét éltem. Politikai vitakörökbe jár­tam, voltam énekkaros, népi táncos, tornásztam, sportoltam az MHSZ-ben, szóval mindent kipróbáltam. Ezek az évek vol­tak számomra az eszméfés évei, azok az évek, melyek döntően meghatározták a jö­vőt is . . . Mészáros Miklósné A Pécsváradon töltött öt év után a fiatal agrármérnök a megyei pártbizottságra került, 12 évi pártmunka után válasz­tották meg a MEDOSZ titkári posztjára. Mit adott számára ez a 12 év? Nem tagadja, ma is némi nosztalgiával emléke­zik a pártmunkára, a kezdeti évekre . . . — A szakmai dolgokon kívül igazi közéletiséget ott tanul­tam, jóadag diplomáciai kész­séget kaptam, s talán úgy fo­galmaznék: közgazdasági szemlélettel telítődtem . . . Mindezek igen fontos dolgok ma egy vezető számára. Mondja, hogy a kezdet-kez­detén még igen fiatalnak, ta­pasztalatlannak és főleg — nő­nek tartották. — Hogy érti ez utóbbit? — Korai emlék a pécsváradi termelőszövetkezetből; az em­berek húzódoznak, nemigen fogadják el az utasításaimat. Mindent meg kell mutatnom, előre csinálnom, mindig ott kell lennem a munkahelyen, hajnal­ban, késő este, hogy elfogadja­nak. Aztán a pártmunkás évek kezdete: taggyűlésre megyek egy mohácsi vállalathoz, s a vezető igazoltat, hogy tényleg az vagyok-e, aki . . . Lehet, hogy ez a nőnek szólt? Hatá­rozott igennel, de nemmel sem tudnék rá felelni. — Ezek szerint a nők szá­mára nehezebb az érvényesü­lés? — Feltétlenül jobban meg kell küzdeniük, de nemcsak a közéleti munka terén. Egyetemi évfolyam-találkozón vettük ész­re; a lányok többsége elhagy­ta a pályát. . . — ön szakszervezeti vezető — agrármérnöki diplomával. Nem hiányzik a közvetlen ter­melés, a földek illata? Határozottan válaszol: — Egy időben hiányzott, de lassan 15 éve, hogy elkerültem a termelésből, s nem lenne egyszerű dolog újra kezdeni. S ez egy elég nagy gond: ha valaki független közéleti veze­tő, pártmunkás, szakszervezeti munkás vagy egyéb, szakmáját évről évre felejti. Meg kéne ol­dani, hogy valamiféle szakmai továbbképzést is kaphasson az, aki arra vágyik ezekben a be­osztásokban is. Jelen esetben, hogy ne porosodjon be az ag­rármérnöki diplomám. Programok 1984-re Béke és barátság A Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnöksége novem­ber végi ülésén fogadta el a hagyományos béke és barátsá­gi programok 1984-re szóló ter­vezetét. Február elejétől no­vember végéig összesen 32 béke és barátsági népfront­rendezvény lesz megyénkben a szocialista országok budapesti nagykövetségeinek és kulturá­lis központjainak közreműködé. sével. A programok résztvevői szerte Baranyában a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Viet- ncm, Kuba, Mongólia és Kam­bodzsa népeinek életével, tö­rekvéseivel, hazánkhoz fűződő barátságuk történetével, ered­ményeivel ismerkedhetnek meg. Ezenkívül chilei szolidaritási gyűlésre kerül sor szeptember 11-én a komlói „Allende" Álta­lános Iskolában. A jövő évi béke-, barátsági és szolidaritási programsorozat­nak — mint minden korábbi­nak — legátfogóbb célja a népek közötti barátság erősíté­se. Milyen konkrétabb célkitű­zések vezérelték a megyei nép­frontbizottságot az 1984-re szó­ló tervezet kialakításakor? — erről kérdeztük Benkő Lászlót, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának alelnö- két, a béke-, barátsági és szo­lidaritási munkabizottság elnö­két. — A jelenlegi időszakban a Hazafias Népfront sokoldalú tevékenységének keretein belül is növekszik a béke és barát­sági munka súlya. Tapasztal­ható, hogy fokozódik az impe­rializmus erőfeszítése a szocia­lista országok testvéri kapcso­latainak meggyöngítécére. Ba­rátsági programjainkkal ezt a A mohácsi Újbarázda Ter­melőszövetkezet 620 tagja és alkalmazottja ma felveszi 13. havi fizetését — 2,3 millió fo­rintot. Egyedülálló esemény a ter­melőszövetkezét életében, s valószínűleg egyedülálló így a magyar mezőgazdaságban is. A mohácsiak tavaly ősszel eredménnyel vettek részt a jövedelemszabályozás új rendszereire a Pénzügymi­nisztérium által kiírt pólyá- * zaton, és idén a Boksán ki­dolgozott modell egyik vari­ációját vezették be. — kísér­leti jelleggel. A tsz tagjai a realizált többletnyereségben érdekeltek. A bruttó jövedelemből le­vonják a fix összegű adót — ezt bármilyen körülmények között ki kell fizetni — és a fennmaradó összeget 35:65 százalékos arányban fejlesz, lésre, illetve fogyasztásra fordíthatják. Nincs más meg­kötés. Tehát, ha a gazdaságnak van pénze, fizethet. Csak egyről nem szabad .megfe­ledkeznie — a holnapról. Fejlesztenie kell és nem ke­veset! A feladat feszített, a 35 százalék 21 millió forintot jelentett az idén Mohácson. Megyei átlagban a fejlesz­tés-fogyasztás aránya 13:87 százalék. A magas fejlesztési arány azt jelenti, hogy év­ről évre nagyobb termelési kapacitások képződnek, ami pedig távlataiban is lehető­vé teszi az eredményes gaz­dálkodást és a megfelelő ré­szesedést. Ebben a jövedelemszabá­lyozási rendszerben tehát az, akinek van pénze, megfizet­heti dolgozóit. S a mohácsi, ak nagyon jól gazdálkod­tak. Búzájuk 60, kukoricá­juk 90 mázsás átlagot ho­zott. Cukorrépából 572 má­zsát takarítottak be hektá­ronként és a tejhozam 4800 liter. hatást kívánjuk ellensúlyozni, a közös felelősségérzetet erősíte­ni. Az európai béke és bizton­ság védelmének fő ereje a szo­cialista országok politikai és katonai együttműködése, közös fellépése. Ez a téma kiemelke­dő jelentőséggel szerepel majd rendezvényeinken. Végül a har­madik célkitűzés: az európai szocialista országok egy része jövőre ünnepli felszabadulásá­nak 40. évfordulóját. Ez jeles alkalom arra, hogy történeti Fejlődésükben tekintsük át ha­zánk és egyes szocialista or­szág közötti kapcsolatok alaku­lását. — Az előadásokon, baráti és rétegtalálkozókon milyen fő témák szerepelnek? — A szocialista országok harca a békéért és a leszere­lésért — ez a téma leginkább a szovjet baráti találkozókon szerepel. Szeretnénk bemutatni a testvérországok gazdasági életének, fejlődésének fontos kérdéseit, mint például az NDK és Csehszlovákia mező- gazdaságának szocialista fejlő­dését. A brigódtalófkozók, munkástalálkozók is ezt a célt szolgálják. Törekszünk arra, hogy bemutassuk, milyen a szövetségi és rétegpolitika a testvéri országokban. Ezen be­lül kiemelkedő helyet kapott az ifjúság helyzete és szerepe, például a szovjet, az NDK, a kubai, a mongol és a vietnami programjainkban. A májusi békehónap megyei megnyitója május 9-én a pécsi Ifjúsági Házban lesz, az őszi szolidaritási hónap megnyitó rendezvényét szeptember elején a mohácsi művelődési hónap­ban tartják meg. D. I. Egyetlen év alatt 20 száza­lékkal nőtt az árbevételük — ismétlem, 20 százalékkal! — 300 millióra. Nyereségben megismétlik a tavalyit, s az 33 millió forint. Az imponálóan szép ered. ményt azzal tudták elérni, hogy a munka hatékonyság gát 22,5 százalékkal növel­ték, takarékosabban bántak a ráfordításokkal, eredményi hoznak a korábbi beruházó, sok, példás a munka szerve­zettsége és intenzitása. Az emberek érdekeltek az eredményt hozó munkában, s ennek megfelelően dolgoz­nak. Nemcsak dolgoznak, gazdálkodnak is a nagyüzem eszközeivel. A munkadij kétharmadát az elvégzett munka mennyi­sége alapján fizetik ki; egy. harmadát a minőség alap­ján vagy megkapja, vagy nem a dolgozó. S végül szá­zalékosan érdekelt mindenki a realizált többletnyereség, ben is. Tizenhat kis közösséget hoztak létre. Mindegyiknek meghatározták a termelési feladatát, a felhasználható költségeket és előírták az elérendő nyereséget. Ha ennél több a nyere­ség — a többletből annyi jár a kis közösségnek, amennyi tagjai évi összkc- resetének 25 százaléka. Hogy ki mennyit kap, azt a közös, ség maga dönti el aszerint, ki hogyan járult hozzá a többletnyereséghez. A dol­gozók 3 százaléka ma egyet­len fillért sem vihet haza. Ma tehát 620 ember Mo­hácson felveszi a 13. havi fizetését. Lesz 14, és 15. is — a zárszámadáskor! Ne feledjük: a pénzt meg kellett keresni, s a pénzhez a többletnyereséget letenni az asztalra. A mohácsiaknak sikerült. B. J. Á tizenharmadik Kozma Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents