Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-06 / 336. szám
1983. december 6., kedd Dunántúlt napló 3 Hol fekszik el, ami kell? Munkában a számitógép a budapesti anyagbörzén UNIÓ az anyagért Hárommilliós tétel — 250 ezerért Mikszáth Kálmán, ha élne, pompás kis anekdotát kanyarí- tana az esetből... Pár éve egyik miniszterhelyettesünk önálló kisvállalatot szervezett a hozzá tartozó cégek anyaggazdálkodásának, készletgazdálkodásának megjavítására; ennek tagja lett vagy 40-50 cég, társulásos alapon. Igen ám, de megszűnt a minisztérium, s a miniszterhelyettes más beosztásba került. A vállalatok egymás után, szép soriban kiléptek: a gazdálkodás e sarkalatos részét ésszerűsítő társulás — mivel már nem állt mögötte rang, tekintély? — egyszeriben nem volt fontos . . . A tavaly ősszel Budapesten létrejött Unió Készletiniormáci- ós és Értékesítő Társaság nagyon is épít az említett kezdeményezésben rejlő rációra, s ezt megtoldja még valamivel: az érdekkel. Azzal tudniillik, hogy az utóbbi időben igencsak megnőtt nálunk az anyagnak, a takarékosságnak, az előrelátó készletgazdálkodásnak a becsülete. Az Unióban négy cég: a Ferroglobus, a Metalloglobus, a Viliért és a System Szervező Vállalat vesz részt kezdettől fogva, alapítóként. Az idén csatlakozott hozzájuk a Vegyiipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat, s most folynak a tárgyalások a Szerelvényér- tékesitő alapítóként történő belépéséről. Rajtuk kívül 83 cég lépett be eddig — használóként, partnerként. Mit nyújt nekik az Unió? Értékes szolgáltatások Elsőrendű cél: elősegíteni az anyaghiány miatti termeléskiesések visszaszorítását, növelni az elfekvő készletek -mobilizálását. Ezt úgy érik el, hogy az alopító- és tagvállalatok készleteit - egyelőre 12 nagy anyagcsoportban — számítógépre viszik, ahonnan percek alatt „lekérdezhető”, kinek miből van többlete, fölöslege, melyik cég mit tud bármely másiknak felajánlani — akár csak átmenetileg is. Hogy ez milyen sokat jelent, néhány adatból is meggyőzően kiderül: az induló ezercikkes lista hónapok alatt 22 ezerre nőtt; ezékből az általában negyedévente megtartott börzéken 8—10 000 tétel szerepelt, s a zömük új gazdára talált. E börzéken — szeptemberben Budapesten, legutóbb Miskolcon — mindenki gyorsan tájékozódhatott arról, hogy a korábban széltében-hosszában keresett anyag, hiánycikk, alkatrész hol „fekszik el", honnan szerezhető be, illetve felkínálhatta saját fölösleges készleteit másoknak. Ez mindenekelőtt annak a mintegy 80 cégnek „jött be”, amelyik az Unióval hosszú távra szóló szerződést kötött, ugyanis bármikor kérhetnek információt a számítógépektől, és azonnal választ is kapnak. Díjtalanul jutnak hozzá az évenként kiadott - és a változások szerint módosított — katalógushoz, ráadásul az alapító termelőeszköz-kereskedelmi vállalatokkal szemben is előnyük van: azok elsősorban tőlük vásárolják fel az időközben fölöslegessé vált anyagokat — termelői áron, minimális közvetítői díj ellenében. A társaság szerződés nélküli, eseti megbízást is elfogad: anyagot, alkatrészt keres, illetve a fölösleges ■ anyagnak vevőt talál - ilyenkor díjtételt, illetve jutalékát számít fel. A társaság munkájában, szervezetében nincs „kis" és „nagy" cég: valamennyi egyenrangú, s egy néhány darabos igény éppoly fontos, mint egy sok tonnás megrendelés. Kisvállalatok, gazdasági munka- közösségek, kisiparosok is teljes jogú tagok lehetnek tehát, ha á feltételeknek eleget tesznek. Volt már példa rövid történetükben arra is, hogy kisiparosnak szereztek alkatrészt országelső, sőt monopolhelyzetben lévő vállalattól. Megérte az állandó tagság a FOR- CON-nak is: a pesti börzén hárommilliós elfekvő, de neki nagyon fontos készlethez jutott. Nyilvánvaló, hogy az Uniónak konkrét, s határozott képe alakult ki arról is, milyen hazánkban az anyaggazdálkodás, miből van hiány vagy fölösleg, milyen a kereslet-kíná- let változása, hullámzása. Az, például, hogy a szeptemberi börzén a vállalatok több mint 2,5 milliárd forint értékű „felajánlással" jelentkeztek, nemcsak jó, hasznos, hanem megmutatja a rosszat is: csupán az érintett cégek korábban ennyit szereztek be, tartalékoltak fölöslegesen,: mindössze 12 anyagcsoportban! Volumenben is, tételszámra nézve is a vas- kohászati árukból volt a legnagyobb a fölösleg, s „kalapács alá" kerültek kurrens cikkek, sőt számos, nagyon fontos importanyag is. Újabban — börzén kívül, a társaság állandóan működő áruforgalmi irodájában — megélénkült a villamossági cikkek, többek közt például a földkábelek kereslete, hiánycikknek számítanak a különbözek, . színesfémek, vezetékek, kapcsolók. Ezek zöme hiányzik az ún. TEK-vóllalatoknál is, de ha valaki tagja a rendszernek, az Unió révén természetesen nő az esély. Ügynökség és prevenció A vállalatok persze csak azokat a készleteket teszik „átadólistára”, amiből nyilvánvalóan, hosszú távra is fölöslegük mutatkozik. Az Unió ezért nemcsak a forgalmazásra felajánlott anyagokat, alkatrészeket tartja nyilván, hanem az úgynevezett „nyitó- készletet" is. Ennek ismeretében ugyanis elképzelhető, hogy valaki egy adott időben kölcsönözhet olyasmit, amit később visszakér, de ezzel áthidalható egy-egy súlyos gond, s aki keresi az anyagot, nem kényszerül fölös mennyiségek megvásárlására, később teremtve hiányt a piacon. Természetesen sok minden hiányzik még anyaggazdálkodásunk ésszerűbbé tételéhez, nemcsak népgazdasági méretekben, hanem magánál az Uniónál is, Az anyagok jelzése, megnevezése sokszor pontatlan; a cégek egy része nem jelez vissza! ha igénye, kérése megváltozik; hiányzik a prevenció, az alapos gyártói előre- és körültekintés; számos anyag, cikk, alkatrész hosszasan, fölöslegesen „utazik”. Az Unión belül is van még bőven tennivaló: hasznos lenne például olyan ügynökhálózat kiépítése, amely előre „tud” a tervekről, az ennek megfelelő igényekről, s állandó, szerződéses partnerük is kevés még ahhoz, hogy méltányos hasznot hozzon. Baranyában például — „nem azért mondom" ... — egyetlen partnerük sincsen ... Varga János ző ötvözöttacél-csövek, lemeAz Unió MERA—7910-es számitógépe Üzemben az új, korszerű kutter Új gépek a Baranya negyei Húsipari Vállalatnál Kulterek és virslipározók Három évvel ezelőtt új feldolgozóüzem épült a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Az új falak közé azonban nagyrészt öreg gépek kerültek. A gépek beszerzésére tavaly értek meg a feltételek. Ekkor érkeztek meg az első, mintegy 7,2 millió forint értékű, rozsdamentes berendezések: a tömbmarógép, amellyel a nagy hústömböket vágják kisebbre; a kutter, amely gyorsan és higénikusan végzi el a vörös- és tartósított áruk, kolbászok aprítását, keverését,; s annak kiegészítő berendezése, a jégpehelygyártó, amely — hogy a kések nagy fordulatszáma ellenére se forrósodjanak fel az előfőzést nem igény, lő készítmények alapanyagai — vízpermet helyett jégszemcséket kever a hús közé. Ezekben a napokban újabb szállítmány mutatkozott be: első darabja: a 324 literes fő. zőkutter. A digitális hőfok-, páratartalom- és fordulatszám- mutatóval, automata vízadago. lóval ellátott, csillogó-villogó berendezés ezentúl egy kezelő segítségével egy műszakban végzj el mindazt, amit korábban négyen, két műszakban. A főzőkutterba nyers állapotban kerülnek be a hurkák, pástétomok alap- és adalékanyagai, s miközben a gyors „kaszacsapások” nyomán fokozatosan aprózódik, tárul fel A szakosodás jegyében Alkatrészek Vajszlóról Újabb gépi beruházás előtt a Ganz Műszer Művek Gyára Növelik a szakképzettséget A magasabb minőségi követelményeket igyekeznek teljesíteni a Ganz Műszer Művek 1976-tól működő vajszlói alkatrészgyárában. A megrendelők türelmetlenek, főleg az elektromos mérőműszerekhez szükséges alkatrészcikkeket kell gyorsan legyártani. De hasonló a helyzet a közlekedési műszerekkel. Vajszlón hat évvel ezelőtt kezdődött a termelés a Gödöllőről átvett hőre keményedé alkatrészgyártás bevezetésével. Munkájuk alaposságát mutatja, hogy ma már évenként 200- féle alkatrész és félkész szerelvény készül ily módon. A Ganz Műszer Művek hőre keményedé eljárással gyártott összes alkatrészéért most már az ormánsági gyár felel. Az igények annyira megnőttek, hogy időnként három műszakiban is dolgoznak. A mintegy háromszáz vajszlói munkás ezenkívül egy év alatt 600— 700-féle fémalkatrészt forgácsol, míg a hőre lágyuló technológiával 100-féle műanyag alkatrészt készít. A szép eredményeken felbuzdulva döntött úgy a vállalatközpont, hogy Vajszlót bízza meg az összes olyan alkatrész gyártásával, amelyek forgácsolással és a hőre lágyuló technológiával készülnek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a meny- nyiség, de az alkatrészféleséaz anyag, a benyomuló gőz egyenletesen főzi meg a húst. Mivel így nem marad „húslé", amelyet kiöntenének, bennma. radnak a készítményben mind. azok a fehérjék, vitaminok, ásványi sók, amelyek azelőtt az abalében távoztak, így a termékek tápértékére, minőségére is jótékony hatással van az új technológia. Rövidesen megérkezik a gyárba egy automata töltő, amelyet virslipározóval „párosítottak”, valamint egy külön, kolbászpározó adapter. Várnak még egy húspelyhesítő automatát is, amely az izomsejtek szétzúzása nélkül aprózza majd fel a húst. Mindezen beruházások és a korszerű, színes, címkés belek, bélzárócsatok felhasználó, sa folytán a jövőben fokozot- tab minőségi követelményeknek felelnek meg majd a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékei. Barta Zs. gek száma is nő, főként a műanyagoké. A Közlekedési Mű- szergyór és az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára a forgácsolt alkatrészek készítését fokozatosan átadja a vajszlói közösségnek. A szakosított technológiára történő felkészülés tavaly óta folyik és a jövő év közepére fejeződik be. Ugyanakkor az anyavállalat leépíti bedolgozóit is, a kisiparos, ipari szövetkezeti, vagy tsz-melléküzem- ági kooperációban folytatott műanydg alkatrész-előállítás is végleg Vajszlóra kerül. Sőt bevezetik az alumínium présöntést, mint negyedik alkatrész- gyártási technológiát. Az anyavállalatnak az a célja, hogy mind több műszert értékesítsen a tőkés piacokon. Vajszlóra összpontosítja az alkatrész-előállítási műveletek zömét, mert így könnyebb a piaci változásokhoz igazodni, és a fővárosi társgyárakban mindinkább az összeszerelés, tehát a műszergyártás kerülhet előtérbe. A technológiai bővítés nem kis izgalmat jelent az ormánsági gyár 18 műszaki szakembere számára, hiszen kötelez a gyors munkaerő-átcsoportosításra és arra, hogy tényleg beszerelésre kész alkatrészek kerüljenek a budapesti műszergyárakba. Be kell bizonyí- taniok azt is, hogy kisszériás tételek gyártása is kifizetődő. Budapestről régi, vagy új célgépeket, célszerszámokat hoznak le. De további modern munkaeszközökre van szükség, elsősorban a forgácsolásban, még akkor is, ha csak ke.mény valutáért szerezhetők be. A központ azon fáradozik, hogy siker koronázza a technológiai profilváltást, ezért nagy összegű hitelt kért. Másfél éve folynak az előkészületek, hogy az alkatrész- gyártás rangos központja legyen Vajszló a Ganz Műszer Művek termelési rendszerében. Olykor sikertelen próbagyártásokra is sor kerül, de mindig újrakezdik. Nagy a tét, hiszen újabb munkásokat itt seip sikerül felvenni. Most a dolgozók egyharmada szakképzett, ami. nem megnyugtató. Előtérbe került a gyors házi képzés a siklósi szakmunkásképző intézettel és a budapesti központtal együttműködve. A két szakmát elsajátítok száma is gyarapodik. Csuti J.
