Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-31 / 359. szám
A Dunántúlt Tlgplo 1983. 31. Olcsóbban, nagyobb hatékonysággal Gyorsmérleg az új szabályozók várható hatásáról Baranya megye termelő- szövetkezeteiben 390 milliót hoznak, de 408 milliót visznek el az új intézkedések Január 1-tő| ismét változnak a mezőgazdasági szabályozók. A változásról szóló rendeletek már november elején megjelentek. így elég ide. jük maradt a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hogy a módosítások várható pozitív és negatív hatásait az 1984. évi gazdálkodási tervek készítésénél figyelembe vegyék. Országgyűlési expozéjában Hetényi István pénzügyminiszter rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékos emelkedése, a jövedelemadó 20 százo'ékos csökkentése és a kötelező tar. talékalap eltörlése jórészt ellensúlyozza az új szabályozók elvonó hatását. Szabó István, a TOT elnöke ugyanakkor felszólalásában hangsúlyozta: az .aszály- dosszié" még nincs lezárva, mivel az aszály jelenleg is folytatódik. Ez valamint az új szaibályozók várhatóan 15—20 százalékkal csökkentik jövőre a termelőszövetke. zet nyereségét. Vajon ezek az országos érvényű megáílaptások hogyan jelentkeznek Baranyában? A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés, ügyi osztályán a napokban elkészült az az előzetes gyorsmérleg, amely az új sza. bályozók várható hatásait prognosztizálja 1984-re. Nos, az új adózási rendszei különbözőképpen hat. A földadó például összegében 19.3 millió forinttal nő, A megye 60 szövetkezetéből 25 fizet földadót, ebből 12-nél az adó nem változik. A fenti összegű többletet gyakorlatilag 13 szövetkezet fizeti meg az aranykoronaértéktől függő progresszivitással. A jövedelemadócsökkenés alatta marad az országos átlagnak, nem 20 csak 17 százalékos lesz o megyében. Kilenc tsz kapott — a bruttó jövedelem függvényében — mentességet. A változás azt jelenti, hogy megyei szinten 52 millióval kevesebb jövedelemadót kell a tsz-eknek befizetniük. A kötelező tartalékalap- képzés megszűnt. Január 1-től önkéntes tortalékolopot, vagy nagyobb fejlesztési alapot képezhetnek a tsz-ek. Ezt „ellensúlyozandó” 7-ről 20 százalékra emelkedett az amortizáció zárolásának mér- Ez alól csők a gyenge termőhelyi adottságú, s részben az egyéb okból támogatott tsz-ek kivételek. A zárolás a fejlesztés visszafogását célozza. Új momentum, hogy a 12 hónapig nem használt állóeszközök utón havi 1 százalék bírságot kell fizetni. A jogszabály viszont lehetővé teszi, hogy oz 1976 előtt üzembe helyezett épületet, építményt, ültetvényt és a tel. jes amortizálódás előtti gépet és berendezést 60 százalékos elhasználódós esetén is kiselejtezzék. A felvett tá. mogatást sem kell az államnak visszafizetni. Az a körülmény, hogy a tejárkiegészítés mértéke a literenkénti 1 forintról 1,60 fo. nintra emelkedik, összesen 49 millió forint pluszt hoz o tsz- ek konyhájára. A tejprémium eltörlése viszont 37 millió fo. rintot elvisz. A kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetek alapárkiegészí. tése 36 millió forinttal növekszik, ez számszerint 12 tsz-t érint. Közülük négyet (Drávasztára Drávafok, Csá. nyoszró és Vejti) most sorolták be a kategóriába, de ezek a tsz-ek csak látszólag jártok jól, mivel a jövőben a külön árkiegészítésben, ami a kukoricánál 20-ról 25 százalékra emelkedett, nem részesülhetnek. E Dráva menti tsz-ek ezt okkal sérelmezik, hiszen különösen Vejti de a több; is kukoricater- mesztésire gépesített. Problé. májuk megoldásánál egyedi elbírálásban reménykednek. Az egyéb okokból támogatott tsz-ek — számuk 11 — egyes áruféleségekre kapnak többlet támogatóst, ami plusz 15 milliót hoz a kasszájukba. Bővült a vissza nem térítendő fejlesztési támogatásban részesíthető tsz-ek köre. A tá- moglatás összege 30 millió forint. Eddig ezt nyolc tsz kaphatta meg, most 27 veheti igénybe, tehát többen kapnok majd kevesebbet. Változtak az amortizációs normák is, csökkent az amortizációs kulcsok száma. Várható veszteség esetén a jogszabály kötelezővé teszi az értékcsökkenés leírásának szüneteltetését. Mindez ozon. ban csak egy meglévő gyakorlat utólagos szabályozása. A termelői ár emelése Ba. ranya szövetkezeteinek a növénytermelésből 113 millió, az állattenyésztésből 172 millió forint többletbevételt hoz. A gabonaprémium eltörlé. se viszont 68 millió forintot visz el a már megemlített tejprémium eltörlése 37 milliót. A tagok után fizetett Sztk- járulék 10 százalékos emelése 100 millió forintot von el. a 16 százalékkal megemelt műtrágyaárak 81 milliót, a 6 százalékkal növelt takarmányárak 44 milliót, az energiatámogatás megszün. tetése újabb 51 milliót. Mindent egybevetve, az új szabályozók várhatóan 390 millióval növelik, másfelől viszont 408 millió forinttal csökkentik a közös gazdaságok jövedelmét. A szaldó mínusz 18 millió forint ami elvileg kigazdálkodható. —Rné— Kass-album Békéscsabáról Kass János Munkácsy-díjas grafikus ötvenhárom rajzát és rézkarcát tartalmazó kötet jelent meg Békéscsabán. Az új csabai könyvben a művész több sorozata is helyet kapott, így a négy darabból álló József Attila-, és a tíz rézkarcból álló Hamlet-sor. A Kossuth-dí- jas csabai könyvtáros, Lipták Pál által szerkesztett rajzal- bumsorozatban eddig Szalay Lajos, Würtz Ádám, Kondor Béla, Csohány Kálmán és Varga Hajdú István egy-egy kötete látott napvilágot. Színes monitorokon a forgalom Sárbogárdig él a vonal A felsővezeték-szerelők már Rétszilason feszitik a villamossodronyt Befejeződött a dombóvári dízelvillamos javító- csarnok műszaki átadása Szakály-Hőgyésznél szerelik a felsővezetéket Január l-től villamosvonal-főnökség Dombóvár-alsón a vasút legkorszerűbb dízelvillamos javító- csarnoka most már valóban közel áll ahhoz, hogy a napi vizsgálatok és nagyjavítások elvégzése céljából hamarosan begördüljenek az első mozdonyok. A háromszázmilliós eredeti beruházási terv azonban módosult, figyelembe véve a budapest—pécsi vasútvonal villamosítását a csarnok villa- mosmordonyok javítására is lehetőséget nyújt. Pintér György mérnök-intéző társaságában — a MÁV pécsi Igazgatóságán a villamosítással összefüggő munkákat irányítja — járom végig a hatalmas csarnokot, amelynek a műszaki átadása a napokban fejeződött be. A kívülről pasz- tellsárgára festett épületben szerelővágányok, helyükön már akár holnap üzembe állíthatók a 12 tonnás daruk, sgítségük- kel a fődarabokat emelik ki majd a mozdonyokból. A szerelők a villamosszekrények bekötésén dolgoznak éppen. Az épület északi részén, az emeleten alakították ki a műszaki irodákat és egyéb kiszolgáló helyiségeket, a nagycsarnok melletti műhely pedig a villamos vontatású járművek napi javítását szolgálja majd. A két vágányt betonteraszok fogják közre, így a szerelők munkája könnyebbé válik. A tervek szerint az új villamosított vonalon közlekedő legalább harminc villamosmozdony átvizsgálása itt történik majd. — Az oszlopállítók és a felsővezeték-szerelők a tervezett ütem szerint haladnak Dombóvár irányába — mondja Pintér György. — December 19-től már Sárbogárdig közlekednek a villamosmozdony vontatta szerelvények, egyelőre a tehervonatokat továbbítják, január közepétől viszont már a személyvonatokat is az új mozdonyok húzzák Sárbogárdig. Ott cserélik át dízelre a vontatójárműveket, amit az utasok észre sem vesznek, mert a menetidőben ez nem jelent változást. A beruházással egyidőben történik a háttérüzemek létrehozása. Január elsejétől szerveződik meg dombóvári központtal a Villamos Vonal Főnökség, melynek a vezetője Ócsai István. A főnökség átmenetileg a régi fűtőház irodáiban kapott helyet, míg föl nem épül az állomás területén az új üzemfőnökség. — A mi feladatunk, a villamos energia biztosítása, a vonalon megépített alállomások felügyelete, a folyamatos szolgálat ellátása lesz — veszi át a szót a villamosvonal főnökség fiatal vezetője. A főnökség hetven emberrel kezdi meg működését az év elejétől. Az emberek felvétele folyamatos, a végleges létszám 170 körüli lesz. Szabadegyházától Újmecsekaljáig terjed a munkaterületük. — Mint ismeretes, Sárbogárdig már él a villamosított vonal. A szabadegyházi alállo- máson már mi biztosítjuk a szolgálatot, épül a belecskai, a godisai alállomás és megkezdődött a pécs—újmecsekal- jainak a kivitelezése is. Ami a szakembereket illeti: négy felsőfokú, ugyanennyi középfokú végzettségű műszakit veszünk föl. Nyolcán látják el az alál- lomásokon a diszpécserszolgálatot, a többiek pedig karbantartók lesznek: villanyszerelők, lakatosok, felsővezeték-szerelők. Eddig tucatnyi családnak biztosított lakást a vasút a letelepedéshez, de számítanak a még szakmunkásképzőbe járó tanulókra is, a leendő vasútvil- lamossági szerelőkre. A képzés Pécsett és • Dombóváron is folyik. — Az új technika magasan kvalifikált szakembereket kíván — veszi át a szót Pintér György, aki a szakmai tárgyakat oktatja Pécsett. — Többek között azért is, mert a Dombóváron létrehozandó diszpécserközpontból mikroprocesszoros vezérlőegység irányítja majd a forgalmat, ad képet színes monitorokon a mindenkori helyzetről. Ezt a rendszert elsőként a mi igazgatóságunk területén valósítja meg a vasút. Ennek viszont feltétele, hogy a Villamos Felsővezeték Építési Főnökség emberei az eddigi gyors ütemben haladjanak Pécs irányába. Hamenda Ferenc építésvezető és munkatársai a metsző hidegben éppen egy szerelvény kirakásával foglalatoskodnak a dombóvári állomáson. — Hatvan ember tartozik hozzánk és legalább negyven alvállalkozóval vagyunk kapcsolatban — mondja a fiatal építésvezető. — Az oszlopállítással Szakály—Hőgyésznél tartunk, a szükséges anyagok eddig ütemszerűen érkeztek. Ezeket a szerelvényeket illetve oszlopokat már Dombóvár térségében használjuk majd föl. — Honnan járnak ide dolgozni az emberek? — Felsorolni is hosszú lenne! A Nyírségtől kezdve, Pest környékéről, aztán Somogybái toboroztuk a munkásokat, akiket a vállalat autóbuszával szállítunk nap mint nap a munkahelyre és vissza a dombóvári szállóra. Az emberek két-há- romágyas szobákban laknak és általában a hétvégeken utazhatnak haza a családhoz. Szita Lajos 24 éve szolgálja a villamosítást.. — Bejártam az egész országot. Most már közelebb vagyok a családhoz, csak nyolcvan kilométerre lakom innen Nagy- szakácsiban. Ám így is csak a szombatot és a vasárnapot tölt- hetem otthon. De ha a munka ^ megkívánja, a hétvégeken is dolgozunk. A fizetésre nem panaszkodhatunk, a hatezret hazaviszi az ember, de a távoliét megfizethetetlen. A meleg vacsora még megoldott, az ebéd A dombóvári csarnok. Itt végzik majd a villamosmozdonyok napi vizsgálatát. Szabó Sándor és Makri Sándor szerelés közben (A szerző felvételei) viszont a táskából kerül elő: hideghez vagyunk szokva. Maródi Pál művezetővel, aztán Szabó Sándorral meg Makri Sándorral a rétszilasi állomáson találkozom. A művezető három évtizede építi a villamosvonalakat. — Jól haladunk, a harminc szerelőm többsége nagy gyakorlattal rendelkezik, és ittvannak már a fiatalok is. A Pécsi Igazgatóság vezényelte ide őket, hogy megtanulják a szakmát, pontosabban, hogy a dízelszerelőkből felsővezeték- szerelők, majdan karbantartók legyenek. Szabó Sándor és Makri Sándor befejezik a sodronyhúzást, lemásznak az oszlopról, mire a felvételeket elkészítem, ujja- im elnehezednek a hidegben. — A bázisunk Pusztaszabol- cson van, mi csak konténerfalunak tituláljuk átmeneti szállásunkat — kezdi Szabó Sándor, aki a Heves megyei Erdőtelekről került a felsővezeték- építőkhöz. — Azelőtt központifűtés-szerelő voltam, de háromezernél nem kerestem többet: most annak a kétszeresét viszem haza. Nem tekintem véglegesnek ezt a munkát, -a behívót is várom, meg a magamfajta fiatalember szórakozni is vágyik. — Én meg hegesztő voltam korábban — veszi át a szót Makri Sándor. — Negyedik évemet töltöm a vasútnál, az ÉLGÉP jóvoltából megjártam Algériát is. Nőtlen vagyok, így könnyebben elviselhető a külszolgálat. Megtaláltam a számításomat, úgy gondolom, maradok a cégnél. Találkozhatunk majd két év múlva Pécs- bányarendezőn. Addigra végzünk a vonal villamosításával. Salamon Gyula
