Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-28 / 356. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XL. évfolyam, 356. szám 1983. december 28., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja “A tartalomból: Viharos erejű szél (5. oldal) Lakbér­hátralékosok (5. oldal) Pécsi tornászsikerek (8. oldal) ÜÄÄlilllii lé Új kölcsönzőhellyel bővül a Mozgókönyvtár (6. oldal) A magyar népgazdaság Jövőre 770 tonna naponta Beruházási koordinációs értekezletek Baranyában. Képünkön a Ivov-kertvárosi Nevelési Központ épülő uszodája. (Cikkünk az 5. oldalon). Proksza László felvétele Túlteljesíti tervét a vasasi külfejtés A Mecsek rekordmélységű külszíni bányája lesz Aggódó szemek fürkészték tegnap délelőtt a viharos erejű szél kergette felhőktől sötétre vált eget Vasason. A hajdani külfejtéstől északra, a Köves, tető és a Vasast Bétával ősz. szekötő betonút között mélyülő hatalmas kráterben, a szemer. kélő eső ellenére is serény munka folyt. Három hatalmas DH 101 és 103-as típusú UNEX-kotró vájta markolójának fogait az esőtől fellazított ta­lajba, hogy annak tartalmát a szorgosan forgolódó teher- autókra rakva bontsa ki a 4-es telep szénszalagjót. A vasasi külfejtésben dolgozó 70 ember aggodalma nem volt alaptalan. Ugyanis nagyban'függ mun­kájuk eredményétől, hogy az éves tervét november 11-én teljesítő Külfejtési üzem képes lesz-e megvalósítani az év vé­géig vállalt 60 ezer tonna több­letszén termelését. —• Számtalan tervezett, pre­cízen összehangolt üzemek közötti együttműködésnek, no és nem utolsósorban a szá­munkra ritkán adódó kedvező időjárásnak köszönhető,, hogy ha a hét, pontosabban az év még visszalévő négy napjában sikerül tartani munkatempón­kat, akkor a már felvállalt többletszén-termelésünket is si­kerül megfejelnünk vagy 5 ezer tonnával — tájékoztatott ben­nünket Vass István, a Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzemé­nek .vezetője. — Különösen fontos a vasasi fejtés eredménye, mivel a pécsbányai és a vasasi terme­lőhelyről szállított energetikai szén mellett, a vasasi külszíni bányából jelentős mennyiségű — megfelelő előválogatás után — minőségi szenet szállítunk a pécsújhegyi szénmosóba. Ép­pen ezért nem mindegy sem az üzemnek, sem a vállalatnak, hogy milyen intenzitással tud dolgozni a három kotrógép, a hat saját, 5 gépkocsiüzemi és az 5 Volán-tehergépkocsi. A pécsi hőerőmű rekonstruk­ciója folytán lecsökkent ener­getikai szénigény inspirálta a Külfejtési üzem vezetőit arra, hogy a régi, termelésből már kivont vasasi külfejtéstől észak­keletre levő területen kutató­fúrásokat végezzenek jó minő­ségű szén felfedésére. A kísér­leteket a vártnál is nagyobb siker követte. Már az első 4-es telep szénminősége is biztató volt, ám a 6-os telep minősége már alkalmas arra, hogy a szénmosóban előállított koksz- szén-koncentrátumnak felhasz­nált szenek mellett keverékként alkalmazzák. Még jobb minő­séget várnak a 11-es teleptől, ám annak művelésével még várni kell. Jóllehet a területen a föld­munkákat mór márciusban el­kezdték, a széntermelés csak szeptemberben kezdődhetett meq. A rövid idő ellenére is 840—850 ezer köbméter anya­got mozgattak meg, amelyben a tervezett 30 ezer tonna szén helyett 50 ezer tonna az elszál­lított szén. A Hlászni Bálint aknász vezette vasasi kollektí­vára jövőre még nagyobb fel­adatok várnak. Januárban már napi 770 tonna, míg az 1984. évre 16—17 ezer tonna szén kitermelése a tervük, mégpe­dig úgy, hogy a jelenleg mély­ségében a 100 méter felé kö­zelítő külfejtés teljes kapacitá­sú leműveléséig a mainak két­szeresére mélyítve elérje a Me­csek külfejtéseinek soha meg sem közelített rekordmélységét. K. L. A népgazdaság 1983. évi fejlődése A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takar­mányellátás összességében megfelelő, a műtrágya-, nö­vényvédőszer- és alkatrészellá­tás javult. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari' termékek transzferáli- lis rubelben elszámolt kivitele valamelyest nő, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. (Folytatás a 2. oldalon) A vasasi északi külszíni fejtés Az SZKP KB plénuma Jurij Andropov írásbeli felszólalása A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességé­ben megfelel az éves terv gaz­daságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi hely­zet javul, a külkereskedelmi for­galomban a kiviteli többlet nő, nemzetközi fizetési kötelezettsé­geinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyi­nál nagyobb, a belföldi felhasz­nálás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezí­tette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cse­rearányok vártnál nagyobb rom­lása, valamint a mezőgazdasá­got ért aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazko­dás, a gazdálkodás hatásfoká­nak javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több terü­leten a számítottnál kisebbek. A nemzeti jövedelem növeke­dése lényegében eléri a terve­zett ütemet. A fajlagos energia- és anyag-, illetve importfelhasz­nálás a legtöbb ágazatban je­lentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kismértékben emelkedik. A termelésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél ke­vésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mértékben, a felhalmozás —■ ezen belül a beruházások mennyisége — je­lentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosz- szabb külkereskedelmi csereará­nyok következtében — a kiviteli többlet a tervezettnél kisebb. Ai ipari termelés a tervezett­hez közelálló ütemben nő. Leg­dinamikusabban a villamos- energiadpar, a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredmény­nyel járnak. Az energiagazdál­kodási program — és részben az időjárás — hatására az energiafelhasználás alacso­nyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyo­zott volt. A gazdaságos anyag­felhasználás és a technológiák korszerűsítését szolgáló prog­ramban előírt feladatok végre­hajtása jelentős anyagmegta­karítást, elsősorban importmeg­takarítást eredményezett. A melléktermék- és hulladékhasz­nosítási program végrehajtása is megfelelően halad. Az ipari termékek mind konvertibilis va­lutákban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivitele je­lentősen nő. A vállalatok nagy része fokozta erőfeszítéseit a kivitel növelésére, a gyártmány- fejlesztésre, a termékek korsze­rűsítésére, minőségük és ver­senyképességük javítására. E törekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a külpiaci feltételek által támasz­tott követelményektől. Az építőipar jobban alkal­mazkodik a kereslethez, terme­lése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenn­tartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az építőipar szervezeti rendszere: kisebb, rugalmasabb szervezetek jöttek létre, és már több nagyvállalatnál is működ­nek önálló vállalkozási egysé­gek. A mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meg­haladja azt. Gabonafélékből — főleg kukoricából — a terve­zettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cu­korrépa, a burgonya, a zöld­ségfélék termésmennyisége. A tavalyinál kevesebb, de minő­ségileg jobb bortermés várha­tó. Hétfőn Moszkvában meg­kezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma, amely megvitatja az ország jövő évi népgazdasági tervét és költ­ségvetés-tervezetét. A tervja­vaslatról Nyikoláj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Állami Tervbizottság el­nöke, a költségvetés-tervezet­ről Vaszilij Garbuzov pénzügy- miniszter tartott beszámolót. A plénum résztvevőinek el­juttatták lurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke felszólalá­sának szövegét. Jurij Andropov közölte, hogy legnagyobb saj­nálatára,. időleges akadályoz­tatása miatt nem tud részt venni a plénum munkájában. Felszólalásában Jurij And­ropov megállapította, hogy a jövő évi tervben a korábbi évek népgazdasági terveinél nagyobb hangsúlyt kapott a termelés hatékonyságának nö­velése, a szociális feladatok teljesítése. A terv gondoskodik arról is, hogy megfelelő szin­ten maradjon a Szovjetunió védelmi képessége. A népgazdaság további fej­lesztésében ma az a legfon­tosabb feladat — mutatott rá Jurij Andropov —, hogy ne csökkenjen az elért ütem és még aktívabban fejlődjenek tovább a gazdasági életben elkezdődött kedvejő folyama­tok. Az agresszív imperialista körök hibájából kiéleződött nemzetközi helyzetben a nép- gazdasági terv maradéktalan végrehajtása hazafias köte­lességévé válik minden szovjet embernek. A vita résztvevői teljes tá­mogatásukról biztosították ezt a fontos politikai dokumentu­mot, megállapítva, hogy az elvi jelentőségű, s ezért a pártszervezeteknek, a tanácsi szerveknek, a gazdálkodó szervezeteknek, a társadalmi szervezeteknek, a dolgozók kollektíváinak munkájuk alap­jaként kell tekinteniök azt. (Folytatás a 3. oldalon) Fotó: Erb János 1984. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését és megtárgyalta az 1984. évi népgazda­sági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. Az év végi szarvasmarha-ál­lomány a tavalyinál várhatóan kisebb, a sertésállomány na­gyobb lesz. A vágósertés-terme­lés meghaladja mind az előző évit, mind a tervben számítot­tat. A baromfitermelés az előző évit éri el. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenysége ez évben is dinamiku­san nő.

Next

/
Thumbnails
Contents