Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-27 / 355. szám
Művészeti világhíradó Finnország jelentkezett. A nemzetközi filmvilágban ritkaság. ha a finnek filmalkotással lépnek a világ elé. Most viszont van egy érdekes filmjük, amit „Hé. élet" címmel vetítenek Európa-szerte, így rövidesen Magyarországon is. A Tapio Suomen rendezte mű főszereplője a képünkön látható szőke lány: Eső Niemala. Kovást Kolost, a Magyar Állami Operaház pécsi származású baritonistáját két nagy nemzetközi szaklap is méltatja Verdi: Ernani című operájának lemezét elemezve. A „High Fidelity" szerint: „Kováts Kolosnak jó, súlyos hangja van és méltóságteljesen bánik vele”. Az „Opera News" pedig ezt írja róla: „Túlemelkedik egy bizonyos hangi vastagságon és méltóságot, drámai szilárdságot kölcsönöz a szerepnek”. ♦ Hamburgi balettközpont. Tíz éve dolgozik együtt John Neu- maier koreográfus és a Hamburgi Balett. Az évfordulón a legtöbb balettkritikus a világ új balettközpontjaként értékelte Hamburgot. Ennek oka Neumaier munkássága. A tíz év legsikeresebb produkciója Bach Máté passiója volt, amit a zenemű eddigi legjobb megjelenítésének tartanak, s színpadra állításának történetét, a teljes koreográfiát könyvben is kiadták. ♦ Kokoschka. A festészet egyik nagy egyéniségének, Oscar Kokoschkának műveiből nemzetközi kiállítást rendeznek a jövő év elején. Az expresszio- nizmus nagy osztrák mestere képei és — mivel költő is volt — versei között összhang lesz a tárlat alapgondolata. A művész képeit . sok országból kölcsönzik majd a szülőhazája fővárosában, Bécsben nyíló kiállításhoz. A tárlat egyik legnagyobb érdekessége lesz Kokoschka maga illusztrálta drámáinak terme. F. D. Felszarvazottak balladája Majd fé| ezer fiú meg lány hallgatta a Pandoras Box zenekart, amint érett, tiszta mu- zsikájú nagylemezéből játszott. Este völt az egyre rangosabb pécs—kertvárosi Nevelési Központban és megérkezett Deák Bili is, hogy a P. Box után Vikidé! Gyu/óval oz István, a király-bői énekeljen. Eszembe jutott az első beszélgetés Biliéi, aki jó négy évvel ezelőtt még szívesen visszahúzódott volna a. riport elől, miként az igényesebb emberek, ha nem rég kerültek be a szép de ingóváhétfői Mi készül egy dél-dunántúli „Vallató’’-vacsorára?... Fakanál R. T., Kaposvárott Belépve mennyei gasztronóm- illatok lengedeznek végig az apró, szobányi klubteremekben. Négy klubhelyiség, a végében teakonyha — ez a kaposvári Béke-Füredi Itp. szabadidő központja egy lakótömb földszintjén. Kínálata: mintegy 12— 13 klub, szakkör és tanfolyam a környék különböző korú lakosságának igényei szerint. Közülük az egyik: fiatal férfiak „Fakanál R. T." c. társulása csábított ide. Ennek a klubnapi illataiból szippantok nagyokat, beszélgetőtársaimmal. Kecze/í Ágnes, a szabadidő központ vezető népművelője: — Valamennyi kis közösség, klub stb. külső igények alapján jött létre: általában ezek maradnak meg, nem amiket én „kitalálok”... Ez a főzőklub is így alakult meg. Van ez a teakonyha, s voltak néhányon férfiak, akik ugye otthon el vannak nyomva „konyhailag” ... Olykor összejöttek, egyikük főzött, a többi ette, s természetesen elkérte a receptjét. Ugyanis követelmény: nem főz. hét akármit. Ismeretlen, egyéni kreáció kell legyen; ételspecialitás, amit ő gondolt ki és valósított meg. Jelenleg 12-en vannak péntek esténként. Van köztük színházi ügyvezető igaz. gató, esztergályos, vízvezeték, szerelő, újságíró, kirakatrendező, népművelő — azaz sokféle „gourmand”. Minden pénteken más főz. A nyersanyag árát pedig elosztják annyi felé, ahányon megvacsorázzák az új kreációt. Általában 30—40 forint közötti ez az összeg fejenként. Most éppen valamilyen egybesült sertésszelet-különlegesség készül, s ha jól „hallom”, odaégett a hús... — mondja és arcán valamilyen földöntúli öröm kínlódva leplezett mosolya árad szét. .. — Nők, asszonyok nem jöhetnek ide? — Főzni nem. A konyha egy. személyes, esetleg kukta fér be ... Azon még vitáznak, hogy vacsorázni jöhetnek-e asszonyok is. Az egészet egyébként nem mi találtuk ki. Zalaszent- gróti kollégám, Vattay Dénes már régóta csinálja, ők 70-en vannak minden hétfőn este. Oda nő nem teheti be a lábát .., Szabadidő-klubként különben, úgy tudom, a fővároson kívül Salgótarján és Szentgrót után a miénk a harmadik ilyen Fakanál R. T. az országban ... Közelebb óvakodva a konyhához, erősödnek a fűszeres illatok. A tenyérnyi helyiségben szakállas fiatalember tüsténkedik, akiben régi kedves ismerősre bukkanok: Vallató Géza, a szemesi Express Tábor vezetője, akinek sok jó versét is olvastam már különböző lapokban, antológiákban. (Első kötete, a Helyzetjelentés 1979- ben jelent meg, majd sporttémájú könyve A csodák kora a Medicina gondozásában látott napvilágot.) Még a neve is irodalmi reminiszcenciákat kelt e szituációban. Móra Ferenc perzekutora — rántott csirke gyanánt — békacombbal traktálta a fineszes betyárt; nézzük mi készül a kaposvári „Vallató"-vacsorára? — Voltaképp a neve is most „születik": Kaposvári paplanos hús vagy szelet — talán ez lenne a legjobb. A lényege? Egyszerű, hisz újat ma már nehéz kitalálni. Csak az arányokkal, a fűszerek, ízek, zamatok harmóniájával lehet újítani. Itt a sertéssült (két gyönyörű piros egybesült sertésdió; egyébként nem égett oda); ezt fölszeletelve szaftjával együtt kivajazott tepsibe teszem, és megterítem ezzel a „paplannal”: ami gomba, sajt petrezselyemzöld s egy tejbeáztatott zsömle keveréke, némi fűszerekkel. Bekerül a sütőbe, ha készen van, majorannás-kakukkfüves pirított csirkemájak rajta a „gombok”. A köret: kb. fél cm-es hagymaszeletek rántva, hagyományos panírozással. Nagyot nyelek, mire illendően marasztalnak, de sajnos indulnom kell. Közben mór terítenek, s gyülekeznek az R. T. tagjai. Bebiceg „kamu"-man- kóján Horányi Barna, újságíró kollégánk is (jólértesült körök szerint nincs is eltörve a lába), úgy is mint alapító tag és főkóstoló. Komoly, kritikus tekintettel szimatolnak a levegőbe, hiszen egy gourmand számára az illatok is sokat mondanak. Néhányon aperitívvel koccintanak a parányi bárpultnál; a hangszórókból halk nosztalgia slágerek dallamai vegyülnek a beszélgető csoportok közé. Vacsoraelőtti, hangulat. Kívánjunk nekik jó étvágyat — megérdemlik! . . i Wallinger Endre Hova utazhatunk jövőre? Olcsókb külföldi utak Évről évre mind többen vállalkoznak arra, hogy az IBUSZ által szervezett programokon ismerkedjenek meg a külföldi vagy a hazai táj szépségeivel. Mi ezekből a prospektusokból tallózunk. Rajka—Pozsony—Brünn érintésével tart az út busszal Prágáig, ahol a barokk értékekkel ismertetik meg az érdeklődőket. Az út félpanzióval együtt 3100 forintba kerül. A „Lipcse a zene városa” túra nyolc napig tart. Az indulás és az érkezés repülővel történik. Az ellátás félpanziós. A költség 6500 forint. A szerb tájakkal való ismerkedés szintén nyolc napig tart, melyet városnézések és kirándulások fűszereznek. A költsége 5000 forint. A vizet kedvelőknek szervezték a Berlini tavak vidékére tartó nyolcnapos utat. A részvételi díj 4500 forint. A festményeket kedvelőknek az „Ismerkedés Berlin múzeumaival” programot javasolják. Az érdeklődők itt a „Múzeumok szigete” 25 múzeumának látnivalóiban gyönyörködhetnek. A Budapestről Moszkvába, vagy Leningrádba tartóknak négy napra ötféle programot is szerveztek: külön látnivalókat a turisztika, az irodalom, — a zene, a színház, a festészet, — és az építészet kedvelőinek. A programok óra ennek függvényében változik — 4800— 5900 forintba kerül. Régi magyar vasútállomások „Nézzük, milyen is ez a .paplan* nyers állapotban?.. .** Vallató Géza és Horányi Barna, a Fakanál R. T. két tagja. Fotó: Gyertyás László A pécsi főpályaudvar homlokzata egykori képeslapon. Nosztalgia és kultúrtörténet egy szép új könyvben A XIX. század — a vasút évszázada is. 1825-ben nyitották meg Angliában Stockton és Darlington között az első közforgalmi vasútvonalat. A gőzmozdony füstje Európát, majd hamarosan Észak-Amerikát, s végül más földrészeket is megcsapta. A század közepétől valósággal vasútépítési láz tört ki, főként Európában. Jellemző adat: kontinensünkön 1888- ban 214 000 kilométer hosszú volt a vasúthálózat. A vasút hatása az élet egészére kiterjedt: hozzájárult az ipar koncentrációjához, a nagyvárosok kialakulásához, a régi településstruktúra átrendeződéséhez; közelebb hozta egymáshoz az embereket, a világot megismerni vágyók számára a távoli tájakat. A vasúti hálózat rohamos bővülésével párhuzamosan épültek fel az épületek, s nem egy közülük az akkori kor műszaki-építészeti színvonala csúcsát képviselte. Hamar kialakult, hogy a kisebb forgalmú állomások épületei típustervek alapján készültek, a nagyobb pályaudvarok egyedi jellegzetes épületei viszont a legkiválóbb építészek alkotásai. A vasút és a vasútállomások előtt a századforduló új divatja a képeslapos üdvözlés is hódolt. A Budapestre látogató akkoriban az új Keleti-pályaudvar látképét küldhette haza ismerőseinek. Jó néhány kisebb településnek a templomon kívül egyedül a vasútállomás volt a jellegzetes középülete, amit levelezőlapon kinyomtathatott. Bill, a rossz vér Az ősi táltos és az első nagylemez nyos művészvilágba. Most azonban Bili (Deák Gyula) bluesénekes — ebben a műfajban az övének mondják a legszebb hangot Magyarországon — felelősséggel, határozott művészként beszélt, mint aki tudja, mit akar, s mint oki -már az István, a király ősi táltosát döbbenetes szépségű énekkel tragikus alakot ábrázolva vitte sikerre ez év augusztusában. — Csak a műfaj volt új: a rockopera — mondja-. — Hiszen nem csak énekesként volt gyakorlatom, hanem néhány íiímszerep révén — például a Kopasz kutyában és a Könnyű testi sértésben — színészként is. Megkaptam a szövegkönyvet, elolvastam és láttam, hogy itt nagy ügyről van szó; az első magyar nemzeti-történelmi rockoperáról. Felvállaltam én is, és -legjobb tudósom szerint igyekeztem végigjátszani, végigénekelni a szerepet. De ezenkívül még valam; dolgozott bennem: a rockzene becsületének szolgálata. Bár én bluesénekes vagyok de a zeneileg még mindig nem eléggé értékelt rockmuzsika érdekében azt is meg akartuk mutatni, hogy ez a zene a színpadi drámában is megél és hat. — Igaz-e, hogy készül az első nagylemez? I — Igen. ma, a pécsi koncert napján játszották rá a gitárszólamot, karácsony után a keverőpultra kerül és februárban márciusban a boltokba. Páka Egon, Hobó-Földes László, Tátrai Tibor és én közösen 7 dalt írtunk, Presser Gábor egyet. Rajta van még Fogarasi lános Hammond orgonajátéko. Általában lassú, elbeszélő blues van a lemezen, Hobó sajátos világú érzékletes szövegével. Ha most visszagondolok a pályámra, Alan Gins- bergtől, az amerikai társado- lombíráló blues nagy egyéniségétől is sokat tanultunk, aki néhány éve Pesten járt és akivel többször játszottunk együtt. A lemez tervezett címe: Bill, a rossz vér. Jellemzésül néhány dalcí-m: „Felszarvazottak balladája"; „Közép-európai blues III.”; „Voklány-blues". Hát... Izgalommal és örömmel várom. Földessy Dénes A vasútállomások jelentőségéi érzékelteti az is, hogy a századfordulón nagyobb vidéki városaink — Pécs, Szombathely, Temesvár, Zágráb — pályaudvar-épületei is gyakran felkerültek a képeslapokra, noha ezekben a városokban bőven akadt más nevezetes épület is. A vasútállomások építése hatalmas gazdasági feladat is volt. Magyarországon például a Magyar Királyi Államvasútok közel 1868-as megalakulásakor a vasúthálózat hossza 2341 kilométer volt. Ez 1918-ig 22 870 kilométerre növekedett, ötven év alatt mintegy 1500 vasútállomás létesült. Manapság az egész világon a vasutat egyre szélesedő nosztalgia övezi. Aligha véletlen ez, hiszen szerepe világviszonylatban csökken. Fokozódik viszont a figyelem a vasúti épületek építészeti és kultúrtörténeti jelentőségének feltárására. Kiállítások foglalkoznak a témával, gyűjteményes kötetek összegzik a vasúti építészet történetét, így például Franciaországban, Angliában, Svájcban. Az USA-ban úgy tekintenek a használaton kívüli elhagyott pályaudvarokra, ahogy Európában a romos várkastélyokra vagy reneszánsz palotákra: egy letűnt kor jeles emlékeinek tartják őket. Nemrég Magyarországon is megjelent egy képekkel gazdagon illusztrált könyv a vasútállomások építészetéről. Ru- binszky Mihály Régi magyar vasútállomások című könyve a magyar vasúti építészet történetét tekinti át 1846-tól 1918- ig, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kultúrtörténetünk e sajátos területére irányítsa rá a műemlékvédélem és a vasútállomások korszerűsítésével foglalkozó szakemberek figyelmét. D. I. Deák Bili Tóth László felvétele Múlt századi üdvözlőlapok sztárjai
